Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-13 / 131. szám

3 KE IE TlUjSJfG Kedd, 1933, junius 13. Kövér Gusztáv nyílt levelet intézett Vaida miniszterelnökhöz Arra hívja fel Vaidát, hogy adjon módot a Nép- szövetség kikerülésével elintézni súlyos sérelmét Kövér Gusztáv, akinek kiutasításával a Keleti Újság többizben foglalkozott, a nagy­váradi „Magyar Szó“ vezetőhelyén nyiltlevél- ben fordul Vaida miniszterelnökhöz, akit arra kér, hogy ügyét vegye revízió alá és segítse megnyugtató megoldáshoz. A nyilt levél bevezető sorah ezek: „Talán sohasem fordultam volna Önhöz, Miniszterelnök Ur, ha biztos tudomást nem szerzek róla. hogy tíz )nap előtti kiutasításom, valamint annak előzményei az Ön tudomásá­val és hozzájárulásával történtek.- A magyar­ság nyilt gondolkozása késztet engem arra, hogy Önhöz forduljak, Miniszterelnök Ur, mi­után feltételezem, hogy nem sikerül majd el­rejteni Ötn előtt ezeket a sorokat- Ennek a nyilt levélnek az a rendeltetése, hogy tudomá­sára adja Önnek mindazt, ami egyébként aligha jutna tudomására és igy mintegy kö­telességet is teljesítek akkor, amikor ügyemet a nagy nyilvánosság előtt kiteregetem.“ — Miniszterelnök Ur! — Írja Kövér Gusz­táv — megfosztottak állampolgárságától egy kisebbségi polgárt, akinek eddig a román ha­tóságok is elismerték állampolgárságát, me­gyei tanácsossá választották, a megyeszövetsé­gek temesvári gyűlésére képviselőnek küldték be. Önök tudomásul vették a katonai jelentke­zésemet, egy évtizeden keresztül respektálták szavazati jogomat, mint belföldi állampolgárt olyan foglalkozások iizésére jogosito!iák- me­lyek az állampolgárság előfeltételei. J lom á ni a eddigi összes kormányai tiszteletben tartották azt az állampolgári jogot, mely a biróilag le­zárt állampolgári névjegyzék alapján mint­egy rés judieata-vá vált A továbbiakban Kövér főleg azt sérelmezi, hogy állampolgárságának megvonása bírót ítélet ?iélkül lörtcht s meglepetésszerűen tet­ték át a határon, amelyen már három éve le­hetetlenné tették átkelését. Mindez pedig Kö­vér szerint azért történt, mert néhány nemzeti- parasztpárti vidéki vezető ember kívánta. — A velem szemben elkövetett jogtalanság miatt — folytatja Kövér — a Népszövetséghez fordultam és azt is kijelentem, hogy a kisebb­ségi egyezmény s a békeszerződés biztosította minden eszköz végletekig való kihasználásá­val küzdeni fogok igazságom győzelméért. Nem rejtett, hanem becsületes és nyilt kártyá­val játszom meg azt a játszmát, melyben cn vagyok az egyik fél és az Önök kormányraju- tása óta az egész állami gépezet reprezentálja a másik fél nem éppen egyenlő harci felké­szültségét. Majd a következőket mondja: „Miniszterelnök Ur! Felkérem, vétesse re­vízió alá a belügyminiszter urnák ön által is jóváhagyott jogfosztó végzését. Vonassa visz­sza megértő gesztussal azt, amit érthetetlen türelmetlenség hozott létre• Próbáljon ön egy­szer az erdélyi kisebbségek lelki világába be­lehelyezkedni, aki majdnem egy egész ember­öltőt töltött el kisebbségi sorsban anélkül, hogy börtönök tetveit, vagy akárcsak a sza­bad utazásban való korlátozást is kiélvezte volna“ Ezután ismételtein ügyének revízió alá vé­telét kéri, megállapítván, hogy a régi román kisebbségi politikusok közül egyetlen egyet sem tettek át a határon és senki sem akadá­lyozta meg Vaidát, a kisebbségi politikust sem abban, hogy akkor és annyi időt töltsön külföldön, amennyit akart. Nyilt levelét azzal végzi, hogy mindeninek belátása után nem maradhat más hátra, mint béké­sen, a Népszövetség kikerülésével el­intézni ezt az ügyet és kielégítő pontot tenni a jogtalanságra. Nyilt levelét Kövér ezekkel a szavakkal zái’ja be: „De ha minden jószándék süket fülekre talál és mindéin erőlködésem egy békés meg­egyezésre meghiúsul, tovább fogom vívni azt a harcot, amivel a magyarságnak és önmagám­nak tartozom.“ Kél fiatalkorul elítéllek röpiral terjesztés miatt (Kolozsvár, junius 12.) Május elsején a ko­lozsvári szociáldemokrata párt gyűlést tartott a Magyar Szinház épülete előtt. A gyűlés alatt semhiinemii rendzavarás nem történt, ellen­ben a gyűlés szétoszlásakm- néhány fiatalkorú lázitótendenciáju röpcédulákat osztogatott ki a hallgatóság között. A röpiratosztogatókat a jelenlevő detektívek letartóztatták. így mint­egy tizenötön kerültek fogságba, akik közül kilencnek sikerült magát a vádak alól teljesen tisztáznia. A többi hatnak az ügyét ma dél­előtt tárgyalta a törvényszék. A bíróság két röpiratosztogatónak, Ács Gábornak és Berta Rózsinak a bűnét beigazolt- nak találta és egyenként háromhónapi elzá­rásra ítélte őket. A többi három vádlottat bűn­cselekmény hiányában felmentették. A vádlot­tak közül Coca Vasile nem jelent meg a tár­gyaláson s igy ügyét külön fogják tárgyalni. Könyvnapi kiadványokkal olcsó áron gazdagítsa könyvtárát! Révész : Móricz Zz.: Kemény Zs:. Markovics: Körmendy: Szederkényi Móricz Zs.: Babits: Bródy: Ady Endre élete, versei, jelleme. Nagyalak, fűzve Lei 60*— Bor, szerelem— — — — 30*— Zord idők. Fűzve — — 60*— Sánta farsang (A szibériai garnizon méltó párja, fűz. 36*— Kötve------- —------------­60*— Indul 7‘15 via Bodenbach 30*— Felszabadultak — — — 30*— Barbárok — — — —• — 30*— Gólyakalifa — — — — 57*— Felesége tartja el — — 60*­Manci — — —--------— 60*— Siessen megvenni mig a készlet tart. — Vidékieknek is a pénz és 10 lej portó előz tes be­küldése esetén azonnal szállítja a KELETI ILTtJSÁ« Kiadóhiv&t da Cluj - Kolozsvár, Str. Baron L. Pop (volt Brassai ucca) 5. Mit beszéltek a revizióelienes gyűléseken Réti és Máthis? Románul beszéltek az udvarhelyi gyűlésen is — Vaida miniszter- elnök válasza Máthis András, a kormánypárt listáján megválasztott szenátor nyilatkozatot küldött be hozzánk, hogy mit beszélt azon a revizióel­ienes gyűlésen, amelyet, a nemzeti-parasztpárt rendezett Bukarestben s arról, hogy kinek a nevében beszélt. Mi azokban e nyilatkozata he­lyett ezúttal inkább azt közöljük, hogy mit hallott az Ő beszédéből Vaida Sán­dor miniszterelnök. A miniszterelnök igen közel állhatott a szóno­kokhoz, utolsónak szerepelt Mátis András előt­te. Nyomban utána Vaida miniszterelnök állott a tömeg elé, amint a porgraüiban terv­szerűen meg volt állapítva és amint most a hiteles szövegből láthatjuk, a következőket mondotta: — „Vigasztalásomra szolgál, hogy ma, az egész világ színe előtt, a kisebbségek képvise­lői egymásután ismerték el, hogy egyetlen országban sincs olyan jó dol­guk a kisebbségeknek, mint nálunk. Büszke vagyok arra, hogy az or­szág határainak megvédésében a kisebbségek­nek ezek a képviselői szolidaritást vállaltak veilin':, románokkal... Az ország kisebbségi reprezentánsainak itt elhangzott kijelentései­vel kapcsolatban együtt örülök önökkel afe­lett, hogy minden egyes kisebbségi ember ké­szei áll arra, hogy végső elhatározással, ve­lünk, románokkal szolidárisán, megvédje en­nek az országnak a határait, úgy ésszel, mint fegyverrel.“ Vaida miniszterelnök úgy hallotta, hogy Mátis szerint a kisebbségeknek olyan, végtele­nül jó dolguk van. A Mátisék gazdapártja, vagy gazdasági szövetsége román nyelvű beszédekkel szerepelt a székelyudvarhelyi revizióelienes gyűlésen, ahol pedig akadt ro­mán szónok, aki magyarul beszélt. A szászok németül beszéltek,! Segesváron, Brassóban, Szebenben. Az udvarhelyi gyűlést L a s 1 o görögke­leti esperes nyitotta meg. A gyűlés első szó­noka T. Puşcariu líceumi tanár volt s úgy ő, mint a többi szónokok — N. Georgescu, Jón Lie, Siketes ujfalvi tanító, Nagy Domokos farkaslaki lakos és Ács Lajos (Keresztur), to­vábbá dr. Pop Aurel, a nemzeti parasztpárt, J. Popa, a Duca-féle liberális párt, Nistor Jo­achim, a gheorghisták és Ciochină, a gogisták nevében a revízió ellen s az ország jelenlegi határainak megvédése mellett nyilatkoztak. Magyarnyelvű beszédet mondott Bányai Já­nos állami ip isk. tanár és Cismaşiu vargyasi jegyző. Román nyelven mondotta el revizió­elienes beszédét Réti Imre, az úgynevezett magyar kisgazdapárt nevében, úgyszintén Kálmán József ügyvéd, a zsidópárt nevében. A gyűlés utolsó szónoka M. Constan- tinescu ügyvéd volt. Ezeknek a tényeknek a megállapítására az a nyilatkozat adott nekünk okot és alkalmat, amit Mátis András hozzánk beküldött s ami­nek közlésére nem látunk okót fennforogni. Ellenben megállapítjuk a tényeket. * A vérvád rejtélye, a rejtély megoldása — elmen húsz oldalas eredeti tanulmányt közöl a „Szabad Szó“ most megjelent száma, amely tudományos adatok fel- használásával ad feleletet arra a mindmáig megoldat­lan kérdésre, hogy ténylegesen kik követték el azokat a gyilkosságokat, amelyekkel az évszázadok folyamán vérvád címén zsidókat vettek gyanúba. Egyéb közlemé­nyei: A transzilvánizmus és a magyar egység. Otven kolozsvári ügyvéd jelentkezett Siancu kapitány védel­mére. Betegágyra került az erdélyi magyar irodalom. Desbordes Ernő tréfái. Ferencz Balázs szerint az er­délyi magyarok csak vendégek Románia területén. Az „Erdélyi Fiatalok“ tevékenysége. Kirendeltséget állít fel Kolozsváron a német-román kamara. Mit mondott a miniszterelnök Máthis András beszédére? A „Szabad Szó“ most megjelent kettős számának ára 15 lej. Ki- adóhivatal: Cluj, Str. Ing. Póczi 5. Előfizetési ára egy évre 120 lej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom