Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-11 / 130. szám
12 «am Keiemümg RMonnBBüiiBasn Vasárnap, 1933. junius 11. iBOnaiOMziMÜVlíSZET Dr. Herz Ottó memóriabajnok bravúrjai Nagyon sok olyan ember van, aki mást is tud, mint azt a munkát, amivel kenyerét keresi. Nem is hinnők, hogy milyen sokan vannak, akiknek életét valamilyen ártatlan házi vagy társasági mükedvelösködés ízesíti és szinesiti. A rengeteg amatörségnek rengeteg művelője van, legtöbbször olyanok, akikről ezt soha nem tudja meg a nagy nyilvánosság. De a közismert művészek, tudósok, politikusok vagy a polgári pályák nevezetességei, vagy egyszerű szürke polgárok között is sűrűn találunk szenvedélyes és kitűnő műkedvelőket. Hires ember az ámatőr mágusok között dr. Herz Ottó, a kitűnő zongoraművész, aki mint a Budapesten hangversenyező énekesnők, énekesek, hegedűsök vagy csellisták kísérője európai hirü ember. Ennek a Herz Ottónak emlékező tehetsége olyan „kunsztokat“ tud, hogy nemcsak a budapesti amatőr varázslók vették fel a minap, de a berlini mágusok is disztaggá választották. Herz Ottó egyik könnyű mutatványa, hogy perc alatt felmondja a régi Magyarország 63 vármegyéjének 439 járását. Ha valaki megnevez egy vármegyét és egy betűt, azonnal rávágja, hogy ez a betű az illető megye járásaiban hányszor fordul elő. A betüprodukció. Ugyanígy van a budapesti uccákkal is. — Á magyar fővárosnak az 1932-es rendőrségi zsebkönyv szerint 1802 uccája van, — mondja a művész. — Az uccák betűinek száma 12.821. Budapest ösz- szes uccáit, akár betűrendben, akár visszafelé elmondom és felsoroloíri, hogy kerületenkint bizonyos betű- kezdettel hány ucca van. — Hány „P" betűvel kezdődő ucca van a Lipótvárosban? Gondolkodás nélkül vágja rá: — Hét: Pannonia, Párkány, Perc-köz, Perczel Mór, Phönix, Pozsonyi ut, Pulszky ucca. Bonyolultabb kérdésekre is rögtön válaszol: — Az ,M“ betűvel kezdődő uccákban hányszor fordul elő az „F“ betű“? — Annak ellenére, hogy Budapesten 105 „M“ betűvel kezdődő ucca ‘van, mindössze egyetlen „F“ betű fordul elő még pedig Meggyfa ucca. „B“ is csak egyetlen egy van Marőffcánya tér és „P" is csak egy a Ma- derspach Károlyné ucca. Már gyermekkoromban statisztikusnak csúfoltak, mert jobban tudtóin Jáva vagy Csille városait, mint egy szakember. Áá apám ezredorvos volt, az ö irodájában mulatságból' megtanultam a 102’ közös gyalogezred állomáshelyét, számát és parolijának a színét. Tessék egyet találomra kérdezni! — 51? — Kolozsvár, şzurke paroli. — Jó tanuló volt? — Jeles! Mindent könnyen bevágtam és nehezen felejtettem el. Számtanban és földrajzban különösen jó voltam. A nagy trükk Világjáró számolómüvészek szoktak a közönségtől egy dátumot kérdezni és pár pillanat alatt rávágják, hogy az milyen napra esett. Ezt a „trükköt" az amatőr Herz Ottó is tudja, de ö egyetlen másodpercig sem gondolkozik. Találomra mondunk két dátumot: — 1897 január 30, 1902 junius 17? Már mondja is a választ: Az első péntek, a második kedd. Sohasem téved. — Hogyan lehetséges, hogy ezt a mutatványt gyorsabban csinálja, mint a nagy nemzetközi számolómü vészek? — Saját rendszerrel dolgozom. Ez egy kissé bonyolultabb, mint a többi, de ahnyira megtanultam, hogy egy pillanatnyi gondolkozásra sincs szükségem. Bámulatos kártyamemoria. Herz Ottónak egyszer felsorolnak egy ötvenkét lapból álló csomag kártyát, utána rögtön elmondja ugyanabban a sorrendben. Másik mutatványa: egy harminckét lapos csomagot összekeverünk és abból har mincegyet feltűnő gyorsasággal elsorolunk. Amikor készen van az elsorolás, rávágja, hogy melyik a harminc- kettedik lap. — Legalább jól kártyázik, ilyen memóriával? — Kitünően, de a legritkábban fordul elő, hogy nyereséggel végezzek egy partiet. Mi a haszna a jó memóriának? — Van mégis valami gyakorlati haszna ennek a bámulatos emlékezőtehetségnek? — Ez nem is érdekel. Mint zenész nagyszerűen ismerem a szakirodalmat, kitűnő a hangjegymemóriám is, de engem ez a memoriagazdaság csak mint kedvtelés érdekel. Az a legnagyobb örömöm, ha egy társaságZágoni Szabó Lili képkiállitása Zágoni-Szabó Lili régi, kedves ismerőse a kolozsvári közönségnek. Néhány évvel ezelőtt rendezett Kolozsváron tárlatot és népszerűségére mi sem jellemzőbb, hogy az összes képeit rövid időn belül eladta. Amióta nem szerepelt Kolozsváron, újabb képei nagy elmélyedést mutatnak. A Minerva képkiállitó helyiségében most 160 képet mutatott be, amelyek a legváltozatosabb témakörről tesznek bizonyságot- Zágoni-Szabó Lili az utóbbi években bejárta Angliát, Németországot, Olaszországot és Hollandiát, múzeumokban studirozott, komoly, alapos munkát végzett, ügy, hogy most müvei, mijit kiforrott alkotások jelentkeznek. Zágoni-Szabó Lili jelenlegi tárlata kielégíti mind a Ivét fajtája közönséget. A közönség egyik része hangulatos témákat keres, a meglátott élet reális ábrázolását, hangulatokat, amelyek őt magát is a képzelet kellemes világába ringatják. E tekintetben Zágoni-Szabó Lilinél keresve sem kaphatunk jobb tolmácsot lirai érmések közvetítésére. Pasztellei. akvarell- jei, amelyek megrögzitik egy londoni uccai jelenet, egy kölni táj alkonyati sziliekben szétfolyó szépségeit, egy hollandi kikötő sajátosságait, mind, mijud olyan megnyugtató alkotások, amelyek úri családok falaira kívánkoznak. A közönség igényesebb másik része azonban észre is veszi és méltányolja Zágoni-Szabó Lili nagy mesterségbeli tudását, a megcsiná- lás ezer fortélyát, a biztos szemet, a beleérzés spontanitását, a könnyed ecsetkezelést és megérzi, hogy Zágofni-Szabó Lili még mindig felfelé halad és újabb meglepetéseket ígér. Képeinek javarésze: impresszió, a pillanatból születik meg és a pillanatot menti át öröklétbe. De vannak hatalmas méretű, nagy vásznai is, »amelyeken huzamosabban dolgozik és pedáns aprólékossággal rögzit meg minden részletet. Ismételjük: Zágoni-Szabó Lili kóp- kiállitása feltétlenül megérdemli, hogy mindenki, aki méltányolja és szereti a szép képet, megtekintse. A képkiállitásnak a mai viszonyok között szokatlanul nagy sikere van. Egész csomó kép kelt el- A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást két nappal (hétfővel és keddel) meghosszabbították, úgy, hogy akik még nem látták, azoknak alkalmuk van megtekinteni. A belépés díjtalan. Edna Fcrber: Cimarron. Regény 380 oldal. Ara fűzve 117 lej. Kötve 156 lej. Fordította: Baktay Ervin. Hösköltemény, mint az Iliász, de hátterében már felrajzolódnak a horizontra az amerikai felhőkarcolók. ban el tudom szórakoztatni az embereket. Pardon, mégis csak van hasznom a jó memórián. Jobban ismerem a menetrendet, mint a. menetjegyirodák. Minden vonat indulást és érkezést emlékezésből megmondok. — Meghívást, napi teendőket szokott elfelejteni? — Mindent beírok a noteszembe. Viszont, amint Annak a küzdelemnek a regénye, amellyel a mai nagy amerikai vagyonok megalapítói meghódították a mezőgazdaság és ipar számára a regényes Vadnyugatot. A határtalan puszták, nyargaló cowboyok és gulyák, a vakmerő pionírok regénye, kik úgy feküsznek le, hogy kezük ügyébe teszik a pisztolyukat. Az a miliő tehát, amelyet amerikai filmekből ismerünk. De Edna Ferber nem a külsőségekre vesztegeti erejét. A realista iró szigorú tárgyilagossággal ábrázolja a térfoglalás gyakran csakugyan fantasztikus körülményeit. Nem riad vissza a brutális és amerikaian nyers összetűzések, kalandok, fordulatok ábrázolása elöl, történetesen nagy szerepet játszanak a lókötök, banditák és kétségbeesett exisztenciák, de a legizgalmasabb jelenetek sem feledtetik el az olvasóval a regény igazi tárgyát, azt az előretörő, feltartózhatatlan folyamatot, amely a viszontagságoknak és kegyetlenségeknek értelmet ad: az uj Amerika megépülését. A fehérek töretlen életösztöne egyre beljebb szorítja az indiánokat, aki hova előbb ér, azé a föld. Fantasztikus deszkavárosok épülnek, petróleumforrásokat fedezlek fel s a keményöklü, brutális pionírok megvetik a modern amerikai indusztrializmus alapját. Edna Ferber, az amerikai regényirónő, nemzetének második honfoglalását örökítette meg a müvében. Büszke őseire, de nem tagadja le, hogy haszonlesésből tönkretették s részben kiirtották az indiánokat. A civilizáció érdekében feláldozott őslakossággal való részvét adja a könyvnek asszonyos és néha a nagy skandináv írónőre, Lagerlöfre emlékeztető poézi- sét. Kapható minden könyvkereskedésben, ahol nincs, Lepagenál Cluj. A Palladis májusi újdonsága. Estella mátkasága. Irta Anthony Wynne. Fordította: B. Czeke Vilma. Valami titokzatos, túlfűtött izgalom vesz erőt e regény olvasóján már a legelső sorokat olvasva és ez sodorja tovább a megdöbbentő erejű felfedezések és bonyolult kalandok szövevényén, amelyen keresztül egy megin- ditóan tiszta és egy bűnös szenvedéllyé fajult szerelmi történet is meg-megcsillantja a maga ellentétes színekkel pompázó szálait. Tulajdonképpen detektivre- gény, de az emberi lélek legtitkosabb rejtelmeit is feltárja és megszólaltatja. Miért kellett Esteiiának felbontania a tehetséges fiatal Derwickkel kötött és mindenkitől boldognak tudott mátkaságát?... Miért kellett Estella édesapjának ugyanazon a napon meghalnia? Egy percig sem tudjuk elhinni, hogy a volt vőlegény lehessen a bestiális gonosztevő: azokat a gyanús körülményeket azonban, amelyek öt a vádlottak padjára ültetik, mégis csak mérlegelnünk- kell. Semmi, de semmi nyom nincs, ami más ^efij ■ mutatna és mégis reménykedve kapaszkodunk a zseniális orvostudósnak hajszálakon függő feltevéseibe, aggódva latolgatjuk a semminél alig többnek tetsző felfedezéseit, amelyek távoli temetőknek borzalmas titkokat feltáró sírjain keresztül, végül is régi babonák útvesztőjébe visznek. S mikor újabb meg ujabö’ zsákuccák után vegre úgy érezzük, hogy nem birjuk tovább lélegzettel s már- már lemondunk minden reményről, hogy a rejtély kulcsát meglelhessük, egy frappáns ( megoldással kiderül a titok és kiderül az ég. bejegyzem, már annyira az emlékezetembe vésődik, hogy sohasem felejtem el. A múltkor azonban megfe- lejtkeztünjr egy vacsorameghívásról. Én azt hittem, hogy a feleségem számontartja, ö pedig azt hitte, hogy én úgysem felejtkezem meg soha semmiről és így szépen .itthop maradtunk. i; V It fii
