Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-30 / 146. szám
Kő P V * s e 1 őfc á 2 BUDAPEST V. Taxa poştală In numerar No. 24.256—1927. Péuíefe 1933 fvmtus 30. 4ra 3 lel Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800T‘félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre '50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 146. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron X. Pop (volt Brassai ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. Londonban lázasan keresik a formulát, hogy igazolják a világgazdasági konferencia csődjét im " -* Kyngtalansággal állapítják meg, hogy még mindig késik a négyhatalmi egyezmény aláírása Romániában vagyunk? „Suntem in Romániai“ — teszi föl a kérdést laptársunk, a Patria, amelyről jó volna már egyszer kinyomozni, hogy kinek is a lapja? A kormánynak, amelynek tudvalevőleg Vaida Sándor, dr. az elnöke, a nemzeti parasztpártnak, amelynek ugyancsak Vaida Sándor dr. az országos elnöke, vagy pedig az úgynevezett „aktivista csoportnak“, amely Maniu Gyulát szereti vezérének vallani, amelynek nagyszabású vadászattal összekötött szovátai gyülekezését azonban éppen Maniu fújta le. Nem szándékszunk ennek a bonyodalmas problémának mélységeibe behatolni, megelégszünk azzal, hogy a Patria cime alatt díszelgő „Organ al partidului naţional ţărănesc“ felírást mind- ezidoig a kormánypárt egyik csoportja sem tagadta meg, legalább nyiltan nem, az a tény azonban, hogy a miniszterelnök neve csak a legritkább esetben szerepel a Patria hasábjain, némi fényt vet laptársunk homályos politikai orientációjára. Most azonban nem a jelenkor sajtóügyeinek oknyomozó történésze akar életjelt adni magáról, hanem a megtámadott újságíró, akit — szomorú tünete a mai időknek — kollegái is barátsággal küldenek az ügyészhez, felhiván a figyelmét „irredenta üzelmeire“. Azt kérdi a Patria, nem is annyira olvasóitól és tőlünk, hanem a királyi ügyészségtől: „Suntem in Románia?“ Mert — igy folytatja okfejtését a Patria cikkírója — a Keleti Újság megfeledkezik arról, hogy Romániában jelenik meg, elkövette azt a vakmerőséget, hogy le merte írni a himnuszról: a református egyházkerület énekes könyvébe, mint egyházi ének szerepelt és volt bátorsága közölni a Corriera della Sera- nak egy erdélyi kisebbségi panasz sorsáról irt tudósítását, hozzáfűzve azt a megjegyzését, hogy a nagy olasz lap nincs jól informálva erről az eseményről és teljesen tévesen, meghamisított formában reprodukálja az erdélyi sajtóban szélesen pertraktált ügyet. Viharedzett sajtópör-szakértők vagyunk már, de eszünkbe sem jutott, hogy két olyan cikk miatt, amelyek az abszpluţ tárgyilagosság hangján foglalkoztak aktuális kérdésekkel, irredenta vádat fognak a fejünkhöz hajítani és erre a kétes dicsőségre éppen az erdélyi sajtó egyik orgánuma vállalkozik. Romániában vagyunk? — kérdezzük mi is. Hiszen mindig azt hallottuk, hogy Románia a francia liberalizmus hagyományain építette fel alkotmányát, a demokrácia hazája, a sajtószabadság a román alkotmánynak legsarkala- tosabb pontja, amire büszkén szokott rámutatni minden státus-férfiu és minden politikus. Ezekkel a nagy és szent elvekkel pedig szeges ellentétben áll, blaszfémiát követ el rajtuk az a lap; amely éveken keresztül lángoló szavakkal ostorozta a liberalizmus oligarchia anti- demokráciáját, elnyomó politikáját, a sajtó- szabadság ellen intézett támadásait s ugyanaz a lap most elfelejtve a multat, mintha csak le akarná főzni a liberálisokat: ügyészért kiált és számonkéri a kolozsvári ügyészség állítólagos kötelességmulasztását. Anélkül, hogy tovább folytatnánk ezt a vitát, — arra kérjük a Pátriát: kérdezze meg akár Vaida miniszterelnöktől, akár Maniu Gyulától, hogy ildomos-e, helyes-e elvi harcokat a denunciálás fegyverével folytatni? Tudnak-e arra példát, hogy magyar időkben a magyar lapok az ügyész figyelmébe ajánlgat- ták volna román kollegáikat? Abban a Romániában: tehát, amely büszke szabad sajtójára és ahol akad lap, amely ezt a sajtószabadságot megcsufolja, mi sokkal jogosabban tehetjük fel a kérdést a Patriahoz adresszálva; Romániában vagyunk? (Róma, junius 29.) A lapok londoni táviratai szerint most már MacDonald is elvesztette optimizmusát a világgazdasági konferencián várható eredmények tekintetében. Bizalmas környezetben «nnak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy alig van remény arra, hogy a világértekezlet kézzel fogható eredményeket produkáljon- A római sajtó kommentárjaiban egyöntetűen kiütközik az a megállapítás, hogy a nemzetközi konferenciák árfolyamának siilyedésében a várvavárt londoni értekezlet sem fog jelentős változást hozni. Beavatottak szerint au egyre növekvő pesszimizmusban a delegációk már keresik azt a formulái* amelynek segítségével legalább kifelé leplezni tudják a nagy kudarcot, ami ugyan ezúttal nem könnyű feladat, de az európai szakértőknek és államférfiaknak van már ilyen irányú bőséges rutinjuk s mint eddig is a különféle konferenciákon, ezúttal is megtalálják, az esedékes semmitmondó rezo- luciót, amelyet elfogadnak s amelyet egyik fél sem fog betartani. Eddigi jóslások szerint a konferencia július hónapban feltétlenül véget ér. A konferencia előkészítői kiadták legutolsó ütőkártyájukat, Moley tanárnak, Roosevelt bizalmasának közvetítő tárgyalását, de a franciák nem biznak benne sem, úgy, hogy a valutarögzités terén kilátástalannak látszik minden megegyezés. Másik külpolitikailag lehangoló momentum, hogy a négyhatalmi egyezmény aláirá(Bécs, junius 29.) A szövetségi kormány még mindig várakozó állásponton van a helyzet fejleményeivel szemben. Egyelőre nincs szó ostromállapot bevezetéséről és koncentrációs táborok felállítását célzó szükségrendelet kiadásáról. Ausztria ismeretlen bombavetői, i azonban most ismét uj akcióra készülnek, aml- I nek bizonysága, hogy Innsbruck közelében a robbanóanyagraktárból ismeretlenek elloptak 20 kilogram ammonitot, 50 robbanótöltényt és 20 gyujtózsinort. A bécsi körvasút Hietzing állomásán pléh- dobozba rejtett puskaport találtuk meg nem gyújtott gyujtózsinorral. Stájerország és a Burgenland területén az átvágott telefon- és távirovonalak rendbehozatala most van folyamatban- A merényletekkel kapcsolatban ötven személyt tartóztatsával szemben mind nyilvánvalóbb vonakodás nyilatkozik meg. A Giornale D'Italia sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a négyhatalmi szerződés aláírása késik és hogy a parafálás egymagában még nem szüntette meg az európai zavarokat. A kisantant visszatér a régi Tar- dieu-féle koncepcióra a középeurópai kérdés megoldását illetően, de ezt a tervezetet is Benes, csehszlovák külügyminiszter által megváltoztatott alakban akarják elfogadtatni Közép- eürópávál, amelynek a kisantanthoz nem' tartozó államai teljesen alárendelt szerepet vinnének az uj megoldás keretében, jogokat nem igen élveznének s csak a kötelezettségekből hárulna reájuk jókora rész. A lap sürgeti a francia-olasz megegyezés mielőbbi valóra váltását. és a két hatalom megegyezése alapján modus vivendi keresését Középeurópa számára. A nemzetközi politikában jelentkező harmadik lehangoló momentum a leszerelési konferencia elhalasztása. Henderson egy héttel ezelőtt még optimista volt, most ő maga szorgalmazta, hogy a genfi tanácskozásokat, amelyek hivatva voltak a londoni tanácskozásokat kedvezően befolyásolni, az őszire halasszák. Genfi jelentések szerint több leszerelési delegátus kifejezte abbeli aggodalmát, hogy a leszerelési tanácskozások hosszú szünetében semmi előrehaladás nem fog mutat- kozni., még abban az esetben sem, ha a kormányok folytatják a leszerelési kérdésekben magánmegbeszéléseikettak le. A badeni villamosvasút sineit, amelyeket Tribuswinkel közelben felrobbantottak, már helyreállították s a forgalmat fenntartják Baden és a főváros között ezen a vonalon is. (Bécs, junius 29.) A tiroli Brixlegg községháza ellen megkísérelt bombamerényletet sikerült meghiúsítani. Két bombát exploziójuk előtt megtaláltak és ártalmatlanná tettek. Az éj folyamán ugyancsak a Tirolban lévő Tellfs és Arzel vasútállomásai közelében ismeretlen tettesek átvágták a telefon- és távirókábeleket. A vonalon az állomások között több órán át nem lehetett telefon- és táviróösszeköttetést fenntartani, miértis a közlekedő vonatok csak teljesen lecsökkentett sebességgel közlekedhettek, nehogy összeütközés forduljon elő. Ausztriában egyelőre nincs ostromállapot, de az ismeretlen bombavetők uj merényletre készülnek
