Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-22 / 139. szám

Keletiüjskg rf Csütörtök, 1933. junius 22. ..................... mwsMBaBWMWW^wgBwi Kossuth Lajos levelei Teleki László grófhoz Mi volt a véleménye Kossuthnak az osztrákokkal való kibé­külésről? — Kossuth és Horváth Mihály éles polémiája (Budapest, junius 21.) Nagy feltűnést kel­tett az a párisi távirat, amely szerint a fran­cia sajtó a diplomácia közbelépését kéri Vic­tor Hugo és Gambetta Kossuth Lajoshoz irt leveleinek nyilvánosságra hozása érdekében. Ha a francia kösönséget ennyire érdekli Vic­tor Hugo és Gambetta levele, menjnyivel in­kább jogos a magyar közvélemény óhaja, ami­kor az emigrációnak az 50—60-as évekből Szár­mazó titkos irattárát és Teleki naplóját is- J merni óhajtja. Kevesen tudják, hogy e törté- j nelmi fontosságú kéziratok közül Kossuth La­jos két levelének nagyobb része indiszkréció folytán 1868-ban már nyilvánosságra került. Mit irt Kossuth két londoni levelében Telekinek? Horváth Mihály törtéjnetiró, püspök — 1849-ben a forradalmi kormány közoktatás­ügyi minisztere, — mint ismeretes, 17 évi száműzetése és halálos Ítéletének megszünte­tése után visszatérve, — Kossuth Lajos ellen foglalt állást. 1868-ban a szegedi Szabadelvű Körnek a 67-es kiegyezés védelmében irt leve­lére Kossuth „pécsi levelé“-ben azt Írja, hogy a kiegyezés az egész nemzeti életnek vezérel­veit jelentő állami függetlenség leglényege­sebb jogairól való lemondás- Horváth Mihály Kossuth Lajos újabb leveleire címmel röpira- tot adott ki (Bécs. 18.68), amelyben élesen és méltatlanul támadja egykori vezérét. Hangoz­tatja, hogy „Kossuth Lajosnak az 1849-iki áp­rilis 14-ike óta maiglan az uralkodóházból való elszakadás képezi politikai zászlaját“. Ennek bizonyságául közli Kossuth Lajos két levelét. Ferenc József 1860 április 19-ikén Benedek tábornokinak, mint az elnyomott Magyaror­szág uj kormányzójának, császári kéziratot küldött, amelyben „concessiókat“ igér. A kon­zervatív párt nyilatkozatra készült, ennek tar­talmát közölték Teleki Lászlóval, mert szeret­ték volna, hogy Kossuth Lajos és az emigrá­ció többi vezére is aláírja a nyilatkozatot. Kossuth Lajos e két londoni levelében közli állásfoglalását Teleki Lászlóval. Az első, hét nyomtatott oldalas levél 1868 április 26-ikáh kelt. A császári kézirat — Írja Kossuth — gúny és inzultus a szenvedésekre halmozva, Benedek tábornok pedig maga. az élő sérelem. Horváth Mihály rosszakaratú kommentárja, egész röpirata nem tud egyebet igazolni, mint amit Kossuth nviltan is hirdetett, hogy a füg­getlenségi nyilatkozat, tehát a trónfosztás alapjátn áll és a leleplezésnek szánt levelek po­litikai jellemét szeplőtlennek mutatják be. „ .... bár én — Írja Kossuth — hazánk függetlenségét bizonyosnak tartván (mert Eurqpa normális állapotba jutásának pos- tulátumai közé tartozik) az osztrákkali ki- alkuvást akarni feltételek alatt is szeren­csétlenségnek tartanám, mégis annyira fel tudom fogni szegény fajunknak a mostani elviselhetetlen állapotot tűrni, hogy ha az osztrák szükségből restituálná hazánkat in integrum-----nem venném rossznéven, ha a nemzet kibékülnie azzal, akit trónvesztésre ítélt volt... tegye, ha tetszik, én nem állok útjában, a nemzet az ur; — de azt nem le­het kivánniok, hogy én, ki mint a nemzeti akarat orgánuma, propagáltam az osztrák háznak trónvesztésre itéltetését, hogy mon­dom én indentifikáljam magamat a hátra- lépéssel, sőt helyeslésemmel invitáljam a hátralépésre a pártot, amelynek zászlója vagyok. Én kivételes helyzetben vagyok, a velem szövetkezni akaró, a velem eddig an- tagon izmusban állott conservativ párt iráínti deferentiát nem vihetem annyira, hogy mindent, amit otthon a harc alatt, mindent, amit azóta Európa s Amerika hal­latára mondtam és tettem, homlokegyenest desavouirozzam. Ha teszi a nemzet, tegye, tűrni fogom, én sohasem teszem magam el­lentétbe a nemzettel — de nélkülem kell ten­nie... éhi el nem állhatok a zászlótól, mely­hez szivem és meggyőződésem esküdött, én ez alatt akarok élni, mint egy élő protestă- lás az osztrák bitorlás ellen; — s az alatt akarok meghalni.“ A második levél 1860 máj. 1-én kelt. Ebben Kossuth közli Telekivel Jósika Miklósnak irt levelét. Keserűen állapítja meg, hogy a hazai mozgalmak megtagadják a forradalmi irányt és hangsúlyozza, hogy forradalmat akar, de függetlenségi harcuk csak külföldi segítség­gel újulhat fel. Horváth Mihály részletesen közli az ezzel kapcsolatos bizalmas közléseket! Hogyan jutott Horváth Mihály a két Kossuth-levélhez? A röpirat megjelenése utá(n Kossuth Lajos a Magyar Újságban (Turinból, 1868 juni 24.) négyhasábos cikkben tiltakozik a társadalmi illem és a pozitiv jog nevében Horváth Mi­hály eljárása ellen. „Növeli a visszaélés súlyát — irja Kos­suth —• azon körülmény, hogy boldogult Teleki László és Jósika Miklós barátaim- mali levelezésem oly kényes természetű po­litikai viszonyok körül forogtak, melyeknek nyilvános taglalgatása sok még élő hazánk­fiára nézve kellemetlenséggel... s itt-ott ve­széllyel is járhatna-“ Horváth Mihály a Pesti Naplóban (1868 julius 30.) válaszol ugyancsak négy hasábon. Érdekes és sértő modorban azzal védekezik, hogy Kossuth leveleit nem tartja magánlevél­nek, mert „fényes múltja után jelenleg a haza veszedelmére törekvésnek bünsulya nyomja“ és csak forradalom, zavar, felforgatás a célja. A levelek célja a létező hazai állapotok erősza­kos megváltoztatása, fegyveres felkelés előké­szítése“ — tehát az oknyomozó történelem azo­kat felhasználhatja. Horváth Mihály azonban ezúttal nem történelmi adatnak, hanem politi­kai ütőkártyának használta fel e leveleket éa mint csakhamar kiderült, jogosulatlanul kö­zölte őket. Augusztus 5-én ugyanis Puky Mik­lós —■ aki Genfben kiadta Horváth Mihály könyvét a függetlenségi harcról és az időben Teleki iratcsomóját őrizte —, a Hon-ban lelep­lezte Horváth Mihály eljárását és azt a tulaj­donjog megsértésének nyilvánította. „Gróf Teleki László halála után — irja Puky — a megboldogult akaratából minden levelezésének, irományainak, jogos birtoká­ba jutottam. Ezt tudta Horváth Mihály ur is 1864- ben, mikor a függetlenségi harc törté­nete már ki volt nyomva, Horváth Mihály engem felhívott, hogy nem lennék-e hajiam dó Teleki László irományait, melyek között volt Kossuth Lajos Teleki Lászlóhoz Írott minden levele — kezeibe adni oly célból, hogy ő ezeket is felhasználva, az emigráció ■ történetét készítené el s majd lenyomat­nánk. Ajánlatát akkor elfogadtam és a kért irományokat kezébe adtam, azonban.. 1865- ben azt mondottam Horváth Mihály­nak, hogy a hazai körülmények nem en­gedik ez'idő szerint a kérdéses munka köz­zétételét s én az irományqkat tőle vissza- kivántam, mit Horváth Mihály maga is helybenhagyott. Felhívásom folytán a kér­déses leveleket egy csomagban nekem visz- szaküklötte. Meglepetéssel látom azonban most, hogy Horváth Mihály ur ezen levelek­ből puskázik. Miután ezen levélcsomagot külföldön hagytam s átvételkor — bízva a visszaküldő jóakaratában — nem igen szá­moltam össze,... jelenleg nem tudom meg­mondani, hogy a közölt leveleket eredetiben tartotta-e vissza magánál, vagy pedig máso­latban? .. - Kereken tagadom, hogy Horváth Mihály által közölt (Kossuthnak) Teleki Lászlóhoz címzett levelei bárki más tulajdo­nai lennének, mint az enyém, mert azon perctől kezdve, mikor Teleki Lászlóhoz ci- mezve, kezeihez érkeztek, Teleki László tu­lajdonává váltak, halála után pedig az én tulajdonommá lettek.“ Puky nyilatkozatából megtudjuk, hogy a felbontásra váró csomagban rejtőzik Kossuth minden levele, amit Teleki Lászlóhoz irt és a levélközlésekből sejthetjük, hogy milyen ter­mészetű levelek, iratok várnak arra, hogy a történelem felhasználja őket. <ÍY/ÍRTMANYAl: L'OCÉAN BLEU OOÜCE-FRANCE-A M ARYLLIS • PR ANCINF Egész Erdélyben megkezdődnek vasárnap az érettségi vizsgálatok (Kolozsvár, junius 21.) Ma tette közzé a közoktatásügyi minisztérium az 1933. évi ta­vaszi szesszión működő érettségi bizottságok szinhelyeinek megjelölését. Kolozsváron három bizottság előtt fognak a vizsgák lefolyni, ame­lyek a Baritiu, Regina Maria é§ Prnicipesa Ileana kolozsvári intézetek növendékei és a szamosujvári gimnázium tanulöj. A Regina Maria leánygimnáziumban a koíozsvári róm. kath. főgimnázium, a református kollégium, unitárius kollégium, Marianum _és ref. leány- gimnázium növendékei tesznek vizsgát, a Prin­cipesa Ileana leánygimnáziumban pedig a zi­lahi ref. kollégium, a marosvásárhelyi ref. kollégium és kath. gimnázium, az-enyedi Beth­len kollégium és a gyulafehérvári róm. kath. g:mnázium növendékei vizsgáznak. Székely- udvarhelyre egy bizottság van kinevezve az állami líceumba, amely előtt az udvarhelyi St- O. Iosif és róm. kath. gimnáziumi, a székefy- kereszturi unitárius gimnázium és a segesvári Pr. Nicolae gimnázium növendékei tesznek vizsgát. Brassóban két bizottság fog működni, az egyik n Saguna4liceumban, ahol a Saguna, Mesota és brassói leánygimnázium, valamint a gyergyószentmiklósi Sf. Nicolae líceum nö­vendő cei vizsgáznak, a Mesota líceumban ösz- szeülő bizottság előtt pedig a brassói róm. kath. gimnázium, a Csíkszeredái káth. gimnázium, a sepsiszentgyörgyi ref. kollégium, kézdivásár- helyi kath- gimnázium és a fogarasi fiugim- názium tanulói állnak vizsgára. Az érettségi vizsgálatok az egész ország területén vasárnap délelőtt kezdődnek meg. VEB«nniS: ' „GEORGICA“-ja Szabó András igazgató-tanár kitűnő fordításában megjelent — Kapható a MIXEKVA Rt. könyvesboltjában Cluj—Kolozsvár, str. Regina Maria 1 sz. — Ára 60,— Lei. Tamás Ernő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom