Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-21 / 138. szám

2 KubtiHjmg Szerda, 1938. junius 21. Óriási hatással, nagy tömeg jelenlétében mondotta el Bethlen György gróf nagybeszédét Székelyudvarhelyen SELECT A szezon legnagyobb slágere : Jön! Íz élet katonái Izgalmas dráma a repülők életéből, rendkirfll érdekes felvételekkel. — Főszerepekben; Richard Dix és Dorothy Jordan A magyar súg összes aktuális problémáit felölelte a pártelnök beszéde »Sohasem vállalkozunk arra, hogy akkor örüljünk, mikor népünk szenved!“ (Székelyudvarhely, junius 20.) Az egész vármegye minden részéből, mondhatni minden községéből érkeztek be küldöttségek, már a reggeli órákban zsúfolásig megtelt a nagy színházterem. A közgyűlés közönségének egy- része nem fért be a terembe, hanem csak kí­vülről hallgatta a beszédeket. Rég nem volt ilyen nagy közönsége Udvarhelyen politikai gyűlésnek. A közgyűlést Jodál Gábor dr., a megyei tagozat pártelnöke nyitotta meg nagy beszéd­del, melyben rámutatott arra, hogy Udvar­helymegye magyarságának mennyi bomlasztó kísérletet és aknamunkát kell kiállania s mindezek a kísérletek ebben a megyében akar­ják megkezdeni az egész magyarság szétzül- lesztését. Ez a gyűlés s az a ragaszkodás, amely a megye józan népének küldöttségeit ilyen nagy tömegben ide hozta, mutatja, hogy a legelvetemültebb s a leggyötrőbb kísérletek­nek is ellentáll a népnek igaz magyar lelke. Üdvözölte az Országos Magyar Párt elnökét, a parlamenti csoport megjelent tagijait s a szom­széd vármegyék párttagozatainak kiküldötteit. Az egységbontók ellen. Hhüéder Fels Ákos dr. ügyvezető alelnök beszámolót mondott a tagozat működéséről. A párt belső munkájáról és lezajlott választási küzdelmeiről is megemlékezett, kiemelve az önálló magatartásnak legcélszerűbb útját. Ismertette azokat az akciókat, a/melyekkel Udvarhelymegyéből kiindulva akarják szét­tépni a magyarság egységét. A gazdasági szö­vetség néven alakított bomlasztó mozgalom ebben a megyében igyekszik elvégezni rom­boló munkáját. Természetes, hogy ennek a mozgalomnak összeköttetései vannak a ható­ságok felé, s egyesek esetleg ennek az össze­köttetésnek az előnyeit is felhasználhatják. Kihasználják mindenesetre önmaguk számára, ennek az összeköttetésnek kiszámíthatatlanul súlyos árát azonban a kisebbségi sorsra jutott magyar nemzettel fizettetik meg. Ennek az összeköttetésnek ilyen törlesztéseképpen jelen­tek meg Réti Imre és Máthis András revízió- ellenes gyűléseken, ahol románnyelvü beszéde­ket mondottak. Az eltántoritottakhoz és a meg­tévesztőitekhez intéz az ügyvezető alelnök lé­lekhez szóló felhívást, hogy vizsgálják meg a magyar lelkiismeretüket a saját lelkiismere­tük, családjuk megnyugtatásával, de a ma­gyar kötelességteljesités érzésével térjenek vissza a magyar nemzet egyetlen és egysége» nemzeti alakulatába, a Magyar Pártba, mert máshol nem találhatják meg becsületes törek­véseiknek a célját. A pártelnök beszéde Ezután Bethlen György gróf, országos pártelnök állott fel szólásra. Hatalmas, dörgő taps, lelkes éljenzés zúgott fel, amely percekig tartott. Az ünneplés után kezdte meg beszédét a pártelnök s elmondotta, hogy több cikluson át Udvarhelymegye magyarsága adott szá­mára mandátumot a parlamenti képviselethez. A legutolsó választáson is az udvarhelymegyei hü magyarságtól kapott mandátumot, a párt illetékes fórumának határozata alapján azon­ban erről lemondott, mert más megye mandá­tumát kellett megtartania. A bizalom, amely a Magyar Párt elnöke iránt ezúttal is megnyil­vánult kötelességévé teszi, hogy most is kö­szönetét mondjon az udvarhelymegyeieknek. A más megyebeli mandátumnak a vállalása azonban nem azt jelenti, mintha nem akarna teljes lélekkel együtt dolgozni az udvarhelyi székelységgel- Működése és tevékenysége ösz- szenőtt e megye magyar életével. Alkalma volt e legutolsó választás alkalmával is egé­szen közelebbről látni e megye polgárságainak kitartó hűségét, de láthatta azt is, hogy akad­tak olyanok, akik a szurony hatalmának se­gítségével igyekeztek elérni saját politikai céljaikat. A magyarság kisebbségi helyzete n/un eny­hült az utóbbi időben, — állapította meg a pártelnök —;s erre a helyzetre hem hozott semmiféle javulást, mintahogyan ezt várni nem is lehetett, a kisebbségi államtitkárság felállítása. Mi nem csalódtunk, mert nem fűz­tünk hozzá semmi reménységet, meg kell ál­lapítani azonban, hogy jótékony mwyka he­lyett ez az intézmény igyekszik éket verni a kisebbségek közzé. A közigazgatás? életnek I mindinkább rendszerré válik az interimar uralmak fenntartása, amit kiilöfnösen a Szé­kelyföldön lehet gyakran is tapasztalni. Az is­kolák nem tudnak hozzájutni államsegélyhez, az iskolai panaszok egyre szaporodnak s a jogorvoslatot kereső kéréseket elutasítják ak­kor, amikor a román kormány a szerbiai, ille­tőleg jugoszláviai román kisebbség számára hivatalosan követeli s igyekszik megszerezni a kulturális kisebbségi jogok teljességét. Hogy a leépítéseknek e jelszavát mennyire a kisebb­ségek, részint a magyarság ellen igyekeznek kihasználni, annak szomorú bizonyítéka a ma­gyar vasutasoknak állásaikból való kitevése. A román nyelv nem tudása címén olyan sze­gény, egyszerű munkásoknak az egzisztenciá­ját zaklatják és teszik tönkre, akiknek a szol­gálatához nem szükséges a nyelvtudás, de akikjnek legalább is egyrósze bizonyitékát adta a nyelvtudásnak. A kormány felé intézendő szava az, ebben a kérdésben is, hogy belátást remél és a helyzetnek a javítását- Súlyosan elitéli azt a gazdasági politikát, amely a vál­ságon úgy kíván segíteni, hogy fokozza az adóztatás kíméletlenségét- A konverziónak is az a legsúlyosabb hibája, hogy folytan válta­kozó, egymást megsemmisítő törvények teszik bizonytalanná a kérdés megoldását s ez a bi­zonytalanság teremtett káros állapotokat adós és hitelező között. Ismertette a helytelen gaz­dasági politika olyan következményeit, ame­lyek miatt javulás nem következhetett be, ha­nem csak a folytonos rosszabbodás. Megemlékezik a pártelnök arról, hogy Ud­varhelymegyében a kormánypárt részéről is, de más romáin pártok részéről is magyarokat igyekeznek toborozni saját pártcéljaiknak a számára. A legelképzelhetetlenebb és a leg- megengedhetetlenebb eszközöket veszik igény­be, hogy egy-egy ilyen alakulat vagy gyűlés részére közöjnséget halásszanak össze. Nézzék meg a Magyar Pártnak ezt a mostani impo­záns, szép gyűlését, ide azért vonul fel a szé­kely testvérek gyülekezete ilyen nagy szám­ban, mert a saját lelkiismeretűk hozza ide az embereket, senki nem. kényszeríti, senki nem I küldi őket, csak a magyar testvériségnek be­csületes kötelességérzése. A Magyar Párt ve­zetőségétől ne várjon sdnki demagógiát, — mondotta — ne várjon olyan hamis jelszava­kat, amiket mások ellenünk hangoztatni szok­tak- Ne várják, hogy olyan felelőtlen Ígérete­ket teszünk, hogy nekünk módúinkban volna például elengedni mindenkinek az adósságát. Ilj^en és ehhez hasonló demagóg jelszavak csak megtévesztésül szolgálhatnak, ha van, kit megtéveszteni, de sokkal többre kell be­csülni a magyar népinek öntudatosságát és műveltségét, semhogy ilyen demagógiához le- sülyedhetnénk. Rámutat arra, hogy a tordamegyei falvak magyar lakosságának milyen vészes napokat kellett átélniök a közelmúltban. Azok a szen­vedések, amiket ezek a magyar családok át kellett, hogy éljenek, az egész magyarság lei­kéből a szolidaritádfiak és a fájdalomnak az érzéseit váltották ki. Emelt hangon jelentette ki az Országos Magyar Párt elnöke, hogy a tordamegyei szenvedő magyarok számára megtorlást és kártérítést kérünk. — Mi együtt busulunk a nemzetünk bána­tával, — mondotta, de hogy akkor örüljünk, mikor népünk zokog és szenved, erre vállal- közüli sohasem fogunk­A pártelnök beszédének megrázó volt a ha­tása, néhol könnyezett a hallgatóság, ahol szenvedő szolidaritásról beszélt. Beszéde után zugó taps és hosszas éljenzés ünnepelte. A kisebbségi miniszter és Sinfalva. Balogh Arthur zenátor mondotta el ez­után beszámoló beszédét, amelyben a kisebb­ségi jogtudós politikusa éles kritika tárgyává tette azt a rendszert, amely demokratikusnak mondja magát, de amelyjnek demokratizmusát a kisebbségi élet és a kisebbségi helyzet jel­lemzi a legjobban. Wilier József dr., a parlamenti csoport fő­titkára s Udvarhelymegye egyik magyar kép­viselője, beszámoló beszédében elmondotta, ho­gyan születnek a törvényhozás fórumán a sé­relmes törvények. Beszédében kiemelte, hogy erdélyi román politikusoknak az érthetetlen sovinizmusa sokszor a legjnagyobb akadály a béke útjában s be kell vallani, hogy regáti po­litikusoknál sokszor nagyobb felemelkedettsé­get lehet tapasztalni. Az erdélyi Serban ki­sebbségi államtitkárnak a sinfalvai rombolás ügyében tanúsított magatartását hozza fel pél­dául s elmondja, hogy a sinfalvai esetről a Magyar Párt az első memoraJndumot, mint il­letékes közvetítőnek, a kisebbségi államtitkár­nak adta át, megkérve, terjessze a miniszter- elnök elé- Az államtitkár azzal adta vissza ké­sőbb a memorandumot, hogy azt sem formájá­ban, sem tartalmában nem tartja alkalmasnak a miniszterelnökhöz való benyújtásra. Ezzel szemben felemlíti Wilier József, hogy Gusti közoktatásügyi miniszter, aki a napokbain meglátogatta a Székelyföldet, regáti politikus és a legnagyobb elragadtatással beszélt arról a kulturmunkáról, amit a székelyek nagy ma­gyar erőfeszítéssel kifejtenek. Gyárfás Elemér, a két udvarhelyi tani tóról. Gyárfás Elemér szenátor arról a nagy szégyenről beszélt, amit a Székelyföldre hoz­nak azok az emberek, kik a különböző kormá­nyok kisebbségellenes politikájának szolgála­tára odaadják magukat. Ilyen szolgálatot tel­jesítő alakulat most is dolgozik Udvarhely­megyében s olyan vádakat terjeszt a magyar­ság hivatott vezetői ellen, amelyeket mások adnak jelszavakként az ő szájukba. Foglalko­zik ezekkel a megtévesztő, vádoló jelszavakkal s megemlíti annak a két tanítónak ügyét te, akinek kisebbségellenes nyilatkozatát a Nép- szövetség fóruma elé vitték. Leszögezi, hogy ilyen eszközökkel az igaz magyar ügy_ képvi­selőinek magatartását nem fogják megingatni soha. La ár Ferenc, a megye másik magyar képviselője mondotta el azután beszámoló be­szédét, amelyben részletes felvilágosítást adott a parlamenti csoport odaadó munkásságáról s azokról a nehézségekről, amelyek e munkának útjába állanak. Gyűlés után meghitt hangulatban folyt le a diszebéd több beszéddel, amelyek között több, mint liz egyszerű harisnyás székely ember tett hitvallást a törhetetlen párthüségről. Kedden a Magyar Párt irodájában panasznapot tar­tottak. Úgy az elmondott beszámolókról, mint a pártelnök beszédéről részletes ismertetést fo­gunk közölni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom