Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)
1933-06-21 / 138. szám
2 KubtiHjmg Szerda, 1938. junius 21. Óriási hatással, nagy tömeg jelenlétében mondotta el Bethlen György gróf nagybeszédét Székelyudvarhelyen SELECT A szezon legnagyobb slágere : Jön! Íz élet katonái Izgalmas dráma a repülők életéből, rendkirfll érdekes felvételekkel. — Főszerepekben; Richard Dix és Dorothy Jordan A magyar súg összes aktuális problémáit felölelte a pártelnök beszéde »Sohasem vállalkozunk arra, hogy akkor örüljünk, mikor népünk szenved!“ (Székelyudvarhely, junius 20.) Az egész vármegye minden részéből, mondhatni minden községéből érkeztek be küldöttségek, már a reggeli órákban zsúfolásig megtelt a nagy színházterem. A közgyűlés közönségének egy- része nem fért be a terembe, hanem csak kívülről hallgatta a beszédeket. Rég nem volt ilyen nagy közönsége Udvarhelyen politikai gyűlésnek. A közgyűlést Jodál Gábor dr., a megyei tagozat pártelnöke nyitotta meg nagy beszéddel, melyben rámutatott arra, hogy Udvarhelymegye magyarságának mennyi bomlasztó kísérletet és aknamunkát kell kiállania s mindezek a kísérletek ebben a megyében akarják megkezdeni az egész magyarság szétzül- lesztését. Ez a gyűlés s az a ragaszkodás, amely a megye józan népének küldöttségeit ilyen nagy tömegben ide hozta, mutatja, hogy a legelvetemültebb s a leggyötrőbb kísérleteknek is ellentáll a népnek igaz magyar lelke. Üdvözölte az Országos Magyar Párt elnökét, a parlamenti csoport megjelent tagijait s a szomszéd vármegyék párttagozatainak kiküldötteit. Az egységbontók ellen. Hhüéder Fels Ákos dr. ügyvezető alelnök beszámolót mondott a tagozat működéséről. A párt belső munkájáról és lezajlott választási küzdelmeiről is megemlékezett, kiemelve az önálló magatartásnak legcélszerűbb útját. Ismertette azokat az akciókat, a/melyekkel Udvarhelymegyéből kiindulva akarják széttépni a magyarság egységét. A gazdasági szövetség néven alakított bomlasztó mozgalom ebben a megyében igyekszik elvégezni romboló munkáját. Természetes, hogy ennek a mozgalomnak összeköttetései vannak a hatóságok felé, s egyesek esetleg ennek az összeköttetésnek az előnyeit is felhasználhatják. Kihasználják mindenesetre önmaguk számára, ennek az összeköttetésnek kiszámíthatatlanul súlyos árát azonban a kisebbségi sorsra jutott magyar nemzettel fizettetik meg. Ennek az összeköttetésnek ilyen törlesztéseképpen jelentek meg Réti Imre és Máthis András revízió- ellenes gyűléseken, ahol románnyelvü beszédeket mondottak. Az eltántoritottakhoz és a megtévesztőitekhez intéz az ügyvezető alelnök lélekhez szóló felhívást, hogy vizsgálják meg a magyar lelkiismeretüket a saját lelkiismeretük, családjuk megnyugtatásával, de a magyar kötelességteljesités érzésével térjenek vissza a magyar nemzet egyetlen és egysége» nemzeti alakulatába, a Magyar Pártba, mert máshol nem találhatják meg becsületes törekvéseiknek a célját. A pártelnök beszéde Ezután Bethlen György gróf, országos pártelnök állott fel szólásra. Hatalmas, dörgő taps, lelkes éljenzés zúgott fel, amely percekig tartott. Az ünneplés után kezdte meg beszédét a pártelnök s elmondotta, hogy több cikluson át Udvarhelymegye magyarsága adott számára mandátumot a parlamenti képviselethez. A legutolsó választáson is az udvarhelymegyei hü magyarságtól kapott mandátumot, a párt illetékes fórumának határozata alapján azonban erről lemondott, mert más megye mandátumát kellett megtartania. A bizalom, amely a Magyar Párt elnöke iránt ezúttal is megnyilvánult kötelességévé teszi, hogy most is köszönetét mondjon az udvarhelymegyeieknek. A más megyebeli mandátumnak a vállalása azonban nem azt jelenti, mintha nem akarna teljes lélekkel együtt dolgozni az udvarhelyi székelységgel- Működése és tevékenysége ösz- szenőtt e megye magyar életével. Alkalma volt e legutolsó választás alkalmával is egészen közelebbről látni e megye polgárságainak kitartó hűségét, de láthatta azt is, hogy akadtak olyanok, akik a szurony hatalmának segítségével igyekeztek elérni saját politikai céljaikat. A magyarság kisebbségi helyzete n/un enyhült az utóbbi időben, — állapította meg a pártelnök —;s erre a helyzetre hem hozott semmiféle javulást, mintahogyan ezt várni nem is lehetett, a kisebbségi államtitkárság felállítása. Mi nem csalódtunk, mert nem fűztünk hozzá semmi reménységet, meg kell állapítani azonban, hogy jótékony mwyka helyett ez az intézmény igyekszik éket verni a kisebbségek közzé. A közigazgatás? életnek I mindinkább rendszerré válik az interimar uralmak fenntartása, amit kiilöfnösen a Székelyföldön lehet gyakran is tapasztalni. Az iskolák nem tudnak hozzájutni államsegélyhez, az iskolai panaszok egyre szaporodnak s a jogorvoslatot kereső kéréseket elutasítják akkor, amikor a román kormány a szerbiai, illetőleg jugoszláviai román kisebbség számára hivatalosan követeli s igyekszik megszerezni a kulturális kisebbségi jogok teljességét. Hogy a leépítéseknek e jelszavát mennyire a kisebbségek, részint a magyarság ellen igyekeznek kihasználni, annak szomorú bizonyítéka a magyar vasutasoknak állásaikból való kitevése. A román nyelv nem tudása címén olyan szegény, egyszerű munkásoknak az egzisztenciáját zaklatják és teszik tönkre, akiknek a szolgálatához nem szükséges a nyelvtudás, de akikjnek legalább is egyrósze bizonyitékát adta a nyelvtudásnak. A kormány felé intézendő szava az, ebben a kérdésben is, hogy belátást remél és a helyzetnek a javítását- Súlyosan elitéli azt a gazdasági politikát, amely a válságon úgy kíván segíteni, hogy fokozza az adóztatás kíméletlenségét- A konverziónak is az a legsúlyosabb hibája, hogy folytan váltakozó, egymást megsemmisítő törvények teszik bizonytalanná a kérdés megoldását s ez a bizonytalanság teremtett káros állapotokat adós és hitelező között. Ismertette a helytelen gazdasági politika olyan következményeit, amelyek miatt javulás nem következhetett be, hanem csak a folytonos rosszabbodás. Megemlékezik a pártelnök arról, hogy Udvarhelymegyében a kormánypárt részéről is, de más romáin pártok részéről is magyarokat igyekeznek toborozni saját pártcéljaiknak a számára. A legelképzelhetetlenebb és a leg- megengedhetetlenebb eszközöket veszik igénybe, hogy egy-egy ilyen alakulat vagy gyűlés részére közöjnséget halásszanak össze. Nézzék meg a Magyar Pártnak ezt a mostani impozáns, szép gyűlését, ide azért vonul fel a székely testvérek gyülekezete ilyen nagy számban, mert a saját lelkiismeretűk hozza ide az embereket, senki nem. kényszeríti, senki nem I küldi őket, csak a magyar testvériségnek becsületes kötelességérzése. A Magyar Párt vezetőségétől ne várjon sdnki demagógiát, — mondotta — ne várjon olyan hamis jelszavakat, amiket mások ellenünk hangoztatni szoktak- Ne várják, hogy olyan felelőtlen Ígéreteket teszünk, hogy nekünk módúinkban volna például elengedni mindenkinek az adósságát. Ilj^en és ehhez hasonló demagóg jelszavak csak megtévesztésül szolgálhatnak, ha van, kit megtéveszteni, de sokkal többre kell becsülni a magyar népinek öntudatosságát és műveltségét, semhogy ilyen demagógiához le- sülyedhetnénk. Rámutat arra, hogy a tordamegyei falvak magyar lakosságának milyen vészes napokat kellett átélniök a közelmúltban. Azok a szenvedések, amiket ezek a magyar családok át kellett, hogy éljenek, az egész magyarság leikéből a szolidaritádfiak és a fájdalomnak az érzéseit váltották ki. Emelt hangon jelentette ki az Országos Magyar Párt elnöke, hogy a tordamegyei szenvedő magyarok számára megtorlást és kártérítést kérünk. — Mi együtt busulunk a nemzetünk bánatával, — mondotta, de hogy akkor örüljünk, mikor népünk zokog és szenved, erre vállal- közüli sohasem fogunkA pártelnök beszédének megrázó volt a hatása, néhol könnyezett a hallgatóság, ahol szenvedő szolidaritásról beszélt. Beszéde után zugó taps és hosszas éljenzés ünnepelte. A kisebbségi miniszter és Sinfalva. Balogh Arthur zenátor mondotta el ezután beszámoló beszédét, amelyben a kisebbségi jogtudós politikusa éles kritika tárgyává tette azt a rendszert, amely demokratikusnak mondja magát, de amelyjnek demokratizmusát a kisebbségi élet és a kisebbségi helyzet jellemzi a legjobban. Wilier József dr., a parlamenti csoport főtitkára s Udvarhelymegye egyik magyar képviselője, beszámoló beszédében elmondotta, hogyan születnek a törvényhozás fórumán a sérelmes törvények. Beszédében kiemelte, hogy erdélyi román politikusoknak az érthetetlen sovinizmusa sokszor a legjnagyobb akadály a béke útjában s be kell vallani, hogy regáti politikusoknál sokszor nagyobb felemelkedettséget lehet tapasztalni. Az erdélyi Serban kisebbségi államtitkárnak a sinfalvai rombolás ügyében tanúsított magatartását hozza fel például s elmondja, hogy a sinfalvai esetről a Magyar Párt az első memoraJndumot, mint illetékes közvetítőnek, a kisebbségi államtitkárnak adta át, megkérve, terjessze a miniszter- elnök elé- Az államtitkár azzal adta vissza később a memorandumot, hogy azt sem formájában, sem tartalmában nem tartja alkalmasnak a miniszterelnökhöz való benyújtásra. Ezzel szemben felemlíti Wilier József, hogy Gusti közoktatásügyi miniszter, aki a napokbain meglátogatta a Székelyföldet, regáti politikus és a legnagyobb elragadtatással beszélt arról a kulturmunkáról, amit a székelyek nagy magyar erőfeszítéssel kifejtenek. Gyárfás Elemér, a két udvarhelyi tani tóról. Gyárfás Elemér szenátor arról a nagy szégyenről beszélt, amit a Székelyföldre hoznak azok az emberek, kik a különböző kormányok kisebbségellenes politikájának szolgálatára odaadják magukat. Ilyen szolgálatot teljesítő alakulat most is dolgozik Udvarhelymegyében s olyan vádakat terjeszt a magyarság hivatott vezetői ellen, amelyeket mások adnak jelszavakként az ő szájukba. Foglalkozik ezekkel a megtévesztő, vádoló jelszavakkal s megemlíti annak a két tanítónak ügyét te, akinek kisebbségellenes nyilatkozatát a Nép- szövetség fóruma elé vitték. Leszögezi, hogy ilyen eszközökkel az igaz magyar ügy_ képviselőinek magatartását nem fogják megingatni soha. La ár Ferenc, a megye másik magyar képviselője mondotta el azután beszámoló beszédét, amelyben részletes felvilágosítást adott a parlamenti csoport odaadó munkásságáról s azokról a nehézségekről, amelyek e munkának útjába állanak. Gyűlés után meghitt hangulatban folyt le a diszebéd több beszéddel, amelyek között több, mint liz egyszerű harisnyás székely ember tett hitvallást a törhetetlen párthüségről. Kedden a Magyar Párt irodájában panasznapot tartottak. Úgy az elmondott beszámolókról, mint a pártelnök beszédéről részletes ismertetést fogunk közölni.
