Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-18 / 136. szám

e Ksim-Ujsm Vasárnap, 1933. junius 18. A csiUmgói csoăahiăllităs ötvenmillió látogatóra számit Fantasztikus látványosságok mutatják : milyen ▼olt a világ száz év élőit és milyen ma ? (Csikágó, junius hó.) Nem volt még a világon és Ki mondhatná meg, hogy a legközelebbi tiz esztendő alatt lesz-e még egy oly nagyszabású világkiállítás, mint amilyent a csikágóiak hoztak most tető alá. Tel­jes hat esztendő óta készült a most megnyílt világki­állítás, amely száz esztendőről nyújt beszámolót. Mi volt, hogy volt száz évvel ezelőtt? S hogy van ma? Maga Csikágó, a város, ez a mai irtózatosan nagy­szabású metropolis, száz esztendővel ezelőtt pusztán 12 házacskából állott s csak 17 lakója volt! A mai Csikágó helyén egy kis váracska foglalta közős területté a 12 házacskát kertjeikkel együtt. S ez a Dearborn vár — igy hívták, — a maga 17 főnyi lakójával örökös harcban állott: indiánok intéztek nap- ról-napra, óráról-órára támadást Dearborn ellen mér­gezett nyilakkal, bere.tvaéles tomahawkkal, tüzcsóvák- kal. Az évek múlásává! azonban folytonosan csökkent az indián támadások, száma is. Es Dearnbornból — Csikágó lett. 1837-ben még csak 4179 lakossal, 1850-ben már a harmincezredik polgár születését ünnepelték csikágóiak. 1880-ban’ ötszázezren voltak és most... most már 8 és félmillió lakosa van Csikágónak. Száz eszten­dő alatt a 17 főnyi Dearborn várából lett a világ egyik legnagyobb s nagyság , szerinti rangsorban — negyedik városa! Hogyan miként? 'íme felel e kérdésre csodálatos pontossággal a világkiállítás. Káprázatos pompa 300 hektáron. Mérnökök, üzletehSberek, akadályokat nem ismerő vállalkozók, fantaSZtil-iüs gondolatokban gazdag yenki milliomosok nagyszerű alkotása lett ez a világkiállí­tás. Már a külsője is^ftieglepi, elbűvöli szinte a látoga­tót. Minden virág, park, minden tele van színekkel, fénnyel, káprázatos pompával. Es a 300 hektárnyi te­rület tulajdonképpen "Irtózatos méretűvé is teszi a vi­lágkiállítást. A kiállítás területén nincs kisvasút, nincs még autóbusz sem, aíJforgalom sokkal nagyobb, mint­hogy kisvasuttal, autóbuszokkal lehessen a kiállítás területén közIekedntniA közönséget monstrum vago­nokba ültetik és ezeket a vagonokat traktorok huzzák. Aki pedig egy általános képet akar kapni a kiállí­tásról, az csekély 40 .Amerikai centért — felülről tekint­heti meg a kiállítást. íNem repülőgépek járnak a fan­tasztikus pavillonok felett. Dehogy! A repülőgépek fel­es leszállása csak babramunka volna. A csikágóiak ezt a kérdést is tehát modern szellemben oldották meg. Két, egyenkint 190 méter magas tornyot építettek. Az egyik toronyba tiz Lift felviszi a másik toronyból pedig tiz lift lehozza a közönséget. Utazás — rakétával De a két torony .többszáz méternyi távolságra van egymástól. Drótkötélpálya köti össze őket. S a közön­séget egy rakétára hasonlító szerkezetben — 200 méter magasban — valósággal átlövik az egyik toronyból a másikra! És ez a furcsa rakéta — tizfönyi utasával — méltóságteljes tempóban szeli keresztül a levegőt. Köz­ben az utasok széttekinthetnek a kiállítás felett, hogy azután a másik toronyból a liftek igénybevételével új­ból tovább barangolhassanak a kiállítás uccáin. Az uta­sokat szállító rakétákkal, — ezt hirdeti a világkiállítás rendezősége, — baj nem történhet, sőt a „Mennybeme­netel" — igy nevezték el ezt a legújabb attrakciót, — óránként 4800 kiváncsi ember rendelkezésére áll. Rekordméretek mindenben. Maguk a kiállítási épületek már csak a méreteik­nél fogva is, túlszárnyalnak minden eddigi kiállítási pavillont. Az igazgatóság üvegből és betonból készült, Izét szélén hupikékszinü épülete esténként mesebeli fé­nyességet áraszt. Viszont a villamosság palotája olyan díszes nappal is, hogy talán ennek a palotának van a legtöbb bámulőja. Igaz ugyan, hogy ez az épülete csak — kétmillió dollárba' került! A vasutak kupolás kiállí­tási csarnokot épüéÓ-'V. * csarnok kupoláin sokkal na­gyobb a római Szent Féter-templom kupolájánál. A tudományok terme 210 méter hosszú és 120- méter szé­les. Nyolcvanezer ember kényelmesen elfér benne. De van külön palotája minden amerikai államnak is. Aranypagoda és óceánjára. És felépítették, a hires jeholi kínai aranypagoda mását. Itt áll eredeti nagyságában a mexikói Maya­templom. Van egy néger falu s egy indián tanya. Mind­egyikben nyüzsögnek a négerek és az indiánok. Talán I Amerika területéről az összes négert és indiánt elhoz­ták a kiállításra látványosságnak! Felállítottak a szárazföldre egy ötemeletes óceánjárót. Mintha az óriá­si hajót szőröstöl-böröstöl kiemelték volna a tenger­ből. És még mennyi látványosság! Nagyszerűen sikerült a gyémánt-ház is! Elhozták a kiállításra a 78 karátos világhíres Nasjak-gyémántot. Ezt a nagy darab gyémántot a 18-ik században a nasjaki Sjiwa templomából lopták el ismeretlen tette­sek, később azután a gyémánt állami tulajdonba került. Ma 1 millió dollár az értéke és a világ egyik legszebb gyémántkövének tartják. Persze kellőképpen őrzik is a kiállításon! Egy törhetetlen üvegszekrényben van elhe­lyezve. Ha valaki az üvegszekrényt kissé erősebben megkopogtatja, rögtön lezáródnak az üvegszekrény vasredöi s olyan fülsiketítő vészjel ver lármát, hogy zt egykilométeres körzetben is mindenkinek meg kell hallania. Különben 5—5 felfegyverzett őr is áll a szek­rény körül. Revolver, gázbomba, gumibot a fegyverük. És a gyémánt-ház környékén egy valóságos minia­tűr gyémántbányát teremtettek. 15 tonna eredeti „kékföldet“ hoztak a gyémántbá­nyák vidékéről. Ebben a 15 tonna földben legalább 3000 darab kisebb s nagyobb gyémántkövecske húzódik meg s ezeket a köveket most a kiállítás területén, a közön­ség előtt bányásszák ki a földből. De van egy gyémánt csiszolda is, mint ahogy mindenféle gyárak teljes üzemben és teljes gőzzel dolgoznak a kiállítás terüle­tén. Hogy készül egy automobil? Megláthatod. Egy do­boz húskonzerv... És hajtják ţel előtted a marhákat, azután megölik, feldolgozzák, mindent, mindent be­mutatnak egészen odáig, míg a szépen, fluszpapirosha csomagolt, cimkés konzervdobozkák a ládákba nem kerülnek! Van baromfigazdaság, van sajt- és turógyár. És minden mezőgazdasági vagy iparcikknél láthatni azt is, hogy — hogy volt kerek 100 évvel ezelőtt! Angolpark az ezredik hatványon. Persze nagyszerű látványosság a fantasztikus Lu- napark. Nem lehet leírni, hogy mennyi meglepetés mennyi boszorkányság vár itt a látogatókra. Egy Vá­rosliget vagy egy Angol-park ezerszer hatványozva t> ezerszerte komplikáltabb, meglepőbb, leleményesebb és modernebb kiadásban. Földön, föld alatt, föld felett, vízben, hegyen, levegőben járnak ennek a csikágói uj Lunaparknak a kocsijai. Van egy külön Afrika-rész is. Kétezer krokodilussal és 500 elefánttal. Van egy nagy stadion, egymást érik benne a különböző versenyek. Este pedig mindegyik épület csodálatos villanyfényben fürdik, úgyhogy a közönség aligha tudja majd eldön­teni, hogy nappal vágj’ este szebb-e, érdemesebb-e a csikágói világkiállítás! Ötvenmillió látogató. A kiállításra 50 millió látogatót várnak. Fantasz­tikus szám, de tekintettel az első két nap forgalmára 48 óra alatt 500.000 látogatója volt a kiállításnak, — nem lehetetlenség. És ha még megjegyzem, hogy a csi­kágói kiállítás vezetősége eddig csak 5000 darab sza­badjegyet adott ki, könnyű kiszámítani, hogy 50 mil­lió fizető, látogató mellett, mint üzlet is nagyszerű vál­lalkozás volt a yenkiek számára bemutatni, hogy mit haladt ez a folyvást gondokba fürdő világ — száz esz­tendő alatt. KPB. Ezen hirdetés csa’c egyszer jelenik meg Hova utazzunk a nyáron ? 1. 10.700 — lejért végig csinál egy teljes kúrát és 21 napig üdül KARLSBAD3AN (Marienbadban, vagy Franzensbadban). Elsőrendű szállodák, orvosi kezelés, fürdők. Indulás bármely nap. 2. PÁRISBA és a FRANCIA RIVIÉRÁRA 3 hétig a július 14-i nemzeti ünnepségek alkalmával, I a követ ező városok látogatásával: Velence, Milánó, Versailles, Marseilles,Nizza, Montecarlo, Ménfőn, Cannes, Juan-les-Pins 14.500 lej a I ^elegánsabb feltételek kent. 1 3. FÖLDKÖZI TENGERI KÖRUTAZÁS LUXUS I HAJÓVAL Ju'Sus 6—24 S.2I 13.890*— (még 14 hely van liras). 4. A CSIKÁGÓI VILÁGKIÁLLÍTÁSHOZ „Rex“ és „Conte di Savoia“ legmodernebb és leg­nagyobb (50,000 tonnás) oceánjáróval. Stabi­lizator berendezés tengeri bet egség ellen'. Részletes prospektusok: HERMES MENETJEGY- IRODA CLUJ, Strada Regele Ferdinand No. 13. Epekövétől megszabad alkat! EpekőbántalmafcbaTi szenvedője ezret kínlódnak e gyötrő fájdalomban, mert Prof. dr< Fater epekő' elleni teáját nem ismerik. Viszont sok ezer em­ber köszönheti ezen kiváló gyógyteának teljes gyógyu­lását, mert bizalommal volt annak használata iránt Prof. Dr. Páter epekő elleni teájának meg van az a tüneményes hatása, hogy az epekövet feloldja, gyötrő és nyomasztó fájdalom nélkül válik ki az epekő és az epehólyag tisztulását idézi elő. Ezen tea használata nem nehéz és nem körülményes. Minden epeköbánta- lomban szenvedőnek használni kell ezt a természetes gyógyszert, de legalább is kísérletet kell tennie, hogy áldásos hatását megismerje. f*rof. Dr. Páter epekő elleni teája a megyeszékhelyek legtöbb gyógyszertárában és dro­gériájában azonnal kapható, ahol nem lenne, ott a gyógyszerész kifejezett kívánságra az eredeti csoma­golású teát néhány napon belül beszerzi. Minden ere­deti csomagon, a feltaláló törvényileg védett fényképe és aláírása látható. Levelezőlap utján a tea „Csillag" gyógyszertár, Braşov. Hosszu-utca a sz a. lerakattól rendelhető. Úti levelek (Csepelsziget, junius hó.) E földnek homok­jába süpped lábam, vonatom zug zakatolva a kertek, nyaralók, szőlők ültetvényei között, az országút fehér csíkja ott kisér a vasút mentén, hajdan a honszerző Árpád lovának patkója vagta a Duna-homokot, melyet én most félve megérintek. Taksony is e szigeten lakott. Micsoda szép, régi történelem szele fuj. Itt vit­ték keresztül temetésre a 42 éves Taksony fejedelem tetemét régi szokáshoz híven ked­venc lovára kötözve. E sziget mindig fejedel­mi és királyi birtok volt. Jelenleg is a sziget legnagyobb része Zita királyné tulajdona. Ide tértek pihenni a régi fejedelmek nehéz há­borúik után s ide terelték, e sziget füves térsé­geire^ a hosszú harcokban elfáradt lovaikat is. A sziget is inaién nyerte nevét. Árpád feje­delmi ménesének egy Se p el nevű kun volt a mestere. A füves térségek már eltűntek: szőlő es gyümölcs és virág. Néhol rozstáblák hullám- zanak a piros tetejű villák között. És főképen szőlő. A királyi szőlő négyszáz holdas a vonat két oldalán. Itt fényes királyi kastélyok, ott hires fejedelmi vadászlakok maradványai. Az egész Árpádházi magyar történelem felvonul itt. Ráckevét Csetelakának hívták. Szép király­asszonyok szerették e szigetet. 1281-ben IV. László feleségéé, Erzsébet királynéé volt, 1435- ben Cilley Borbáláé, majd Mátyás király any­jáé, Szilágyi Erzsébeté, később Mátyás máso­dik feleségének, Nápolyi Beatrixnek ajándé­kozta. A mohácsi vész után teljesen elpusztult. Innen indult a mohácsi csatába II. Lajos ki­rály. Ráckevén megvan a kastély és az emlék­tábla, mely figyelmeztet az ifjú király és nem­zetünk nagy tragédiájára. 1526 jidius 22-én, egy vasárnap indult el Ráckevéról és vett bú­csút hitvesétől Mária királynétól, hogy utána a Csele pataka következzék részére és nemze­tünk számára a 150 esztendős fekete éjszaka. Minden hely egy darab történelem. Minden talpalatnyi földhöz tapad vafyyufcynny és vér, vagy fájó sóhaj. Nem tudok japii, az akác-so­rok között, hogy valami ne szorongassa, tor­kom. Ez a nép mindig harcolt és szenvedett, a szenvedések pohara még nem télt be. Ma újból vasárnap van és négyszázados fordulója is el­jött a mohácsi nagy csapásnak, Járva e nyo­mokon, fáj az akácillat, a Duna ezer habja, a töméntelen kis csónak, amely rajta cirkál és furcsa-bájos Ráckeve. Itt minden ház, kert, terrasz, a Dunába könyököl bele. Kiállók az erkélyre, a házfalakat Dunahabök locsolják. Olyan, mint egy elmezősitett Velence. Egy elszélesitett, nagy, zölddel tarkázott Grande Ca n a le. Este lágyulnak a vitorlás csónakok ringva a Duna tükrén, mint a gondolák a ve­lencei éjszakában. A hajóhidakon villany resz­ket. A túlsó partról, a nyári vendéglőből zene szüremlik. Én elnézek arra, végig a Dunán, tid a parton, ahol már a fekete éj csókolja a földet s még távolabb a Duna—Tisza közén s az áldott, gazdag síkságon. A nagy távolban valahol hegyek csipkézik a földet: Erdély. Ar­ra nézek, ott is kaszálják már a lucernát, per­metezik a szőlőt, a méhek kirajzottak. Most megcsókolok minden, hegyet külön, minden völ­gyet, erdőt és patakot, innen a. Dunapartró<■, minden házat, falat, minden nyitó liliomvirá­got külön. 'BARTAUS. JÁNOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom