Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-02 / 124. szám

KuetjGîsrg \Péntek, 1933. 'junius 2■ Egyesítették az egymilliókétszázezer lefes lopási bűn­ügyet Szakáli rejtélyes halálának ügyével Nem sikerült a közbirtokosságnak kiharcolni Szakáli holttestének exhumálását — Halasztás a végtelenségig (Csíkszereda, junius 1.) Május 30-ára volt- kitűzve a Csíkszeredái törvényszék második szekciójánál az emlékezetes csikszenttamási milliós lopás ügye. Az ügy iránt óriási érdek­lődés nyilvánult meg annál is inkább, mert a bíróság egyesítette a kasszarablásból eredő u. n. Szakáli-üggyel úgy, hogy a nagyszabású bűnügyben száznál több tanút idéztek be és a tárgyalás élénk szenzációkat Ígért. Az ügy előzményei ismeretesek. Még 1939. év tavaszán ismeretlen tettesek megfúrták Csikszenttamás községben a közbirtokosság vaskasszáját és elvitték a tüzkároultak más­nap kiosztásra kerülő egymüliókétszázhetven- ötezer lejnyi segélyét. A nyomozás nagy ap­parátussal indult meg, mert a közbirtokosság tekintélyes összeget, négyszázezer lej jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. A Csíkszeredái rendőrség a csendőrséggel versengve kereste a tetteseket, de a gyanúsítottakon kivül feltét­len elfogadható bizonyítékokat a tettesek kilé­tére nem talált. Beleavatkozott a gyergyó- szentmiklósi rendőrfőnök, Netoţeanu Joan s a csendőrség újabb tettesek után szimatolt, bi­zonyára a tekintélyes jutalom is ösztökélte őket- így került a lopási ügybe Szakáli István. Megfigyelték Szakáli István csikszentta­mási gazdát, akinél nagyobb összegű készpénzt (Berlin, junius 1.) Az uj német átalakulás egyik legjelentősebb problémájához tartozik a német egyház és állam összeegyeztetésének kérdése. Amióta Németország egységes lett, azóta mind erőteljesebben lép előtérbe, részint az eddigi egyházi partikularizmus megszünte­tésének, részint pedig az egyház belehelyezésé- nék gondolata az uj nemzeti életbe. Régi tar­tományi egyházak, amelyek szám?.' a húszat meghaladta, a régi tartományi államfőkkel függő viszonyban voltak és a régi jog szerint az egyes tartományokban a vallásgyakorlás módját az egyes országok törvényei határoz­ták meg. A német evangélikus egyház reformra szorult, függetlenül a Hitler-kórnmny elindí­totta nemzeti mozgalomtól, de a reform keresz­tülvitelét az uj állapotok még inkább siet­tették. Az uj német nemzeti egyház megszületésé találtak, melynek eredetére nézve Szakáli azt adta elő, hogy azt a csűrében kapta s azt is beismerte, hogy azt a betörés egyik tettese rejthette oda, de tagadta, hogy a betöréshez valami köze lenne. A csendőrség nem hitt neki, vallatni kezdették és rá kevés idővel a csend­őri fogdában Szakáli titokzatos módon meg­halt- A hivatalos jelentés azt mondja, hogy öngyilkos lett, a falu azt rebégi, hogy meg­ölték. A Keleti Újság számtalan cikkben köve­telte, hogy a gyanú eloszlatása végett exhu­málják Szakáli holttestét. Ugyanezt követelte a közbirtokosság és félajánlotta a költségeket is, de a hatóságok nem tettek semmit ebben a kérdésben, úgy, hogy még ma is fátyol födi Szakáli halálát. A birtokosság természetesen nem hagyta annyiban a dolgot és ügyvédje által Szakáli feleségével együtt eljárást indí­tott a halál okának megállapítása iránt. Az ügyet a bíróság egyesitette a milliós lopás ügyével és együtt került volna tárgyalásra is május 30-án. A törvényszék azonban a tárgyalást most is elnapolta, miután a Bukarestbe küldött ak­ták még nem érkeztek vissza és az uj határ­időt junius 15-ben állapította meg. nem ment minden nehézség nélkül végbe. Az akadályok egyrésze személyi jellegű volt, amelyeket úgy, ahogy, sikerült áthidalni. Az uj egyházi alkotmány alapján létrejövő egy- éges egyháznak vezetőpüspöke Bodelsehwingh püspök lett, aki már mint birodalmi egyházfő hivatalba is lépett. Loceumban tartották meg a nagy egyházi kongresszust, amelyen felha­talmazást adtak az uj birodalmi püspöknek, hogy három delegátussal készítse elő és vigye keresztül az egyházreform müvét, Bodelsehwingh megválasztása általában a legnagyobb megelégedést váltotta ki, csupán a nemzeti szocialisták vezérkarához igen közel­álló „Deutsche Christen“ hitmozgalom elége­detlenkedik a választás eredményeivel. Ez az egyházi csoport Kapler lelkészt, a nemzeti szocializmus legismertebb egyházi úttörőjét, Hitler bizalmasát szerette volna látni a rend­t kivül fontos egyházi pozícióban. A Deutsche Christen csoportjába tartozó egyházi férfiak most Potsdamban ülést tartottak, amelyen Müller lelkész elmondotta, hogy az ő mozgal­muknak célja ismét megnyerni az egyháznak azokat a nagy tömegeket, amelyeket a marxiz­mus elidegenített. Ehhez azonban előbb az uj német egyházat kellett volna megteremteni és csak azután birodalmi püspököt választani, nem pedig megfordítva. Miután a Loceumban az egyházi férfiak nagyrésze Bodelsehwingh mellett kötőile magát, az egyház kebelében ellentétek keletkeztek, amelyek kiküszöbölése feltétlenül szükséges. Müller a maga részéről helytéleuiti a Loceumban meghozott határoza­tokat és a birodalmi püspökség kérdését nép­szavazással kívánja eldönteni. Hossenfelder lelkész hasonlóképpen uj vá­lasztást követel és indítványt tesz, hogy a bi­rodalmi püspököt véglegesen 1933 október 31-én válasszák meg. Mili injekciót kap Egyik kolozsvári orvosprofesszort azzal zörgették fel álmából, hogy Milinek eltörött a lába, magas láza és nagy fájdalma van. A professzor kidörzsölte szemei­ből az álmot, vette a táskáját, beleült Essex kocsijába és pár perc múlva megérkezett a helyszínére. Az elő­szobában a ház úrnője fogadta szomorú arccal. Beve­zette a fogadőszobába s aztán eltűnt. Pál pillanat múl­va visszatért, karján hozva a töröttlábu, szenvedő Mi- lit. Nagy fehér macska a Mili, a nyakán hatalmas piros selyemszalag díszeleg cs egészen modern állat. Nem cérnagomolyaggal játszik, mint ósdi elődjei, ha­nem yoyo-val, melyet nagy szakértelemmel pofoz, vagy ritmikus mozdulatokkal ugrik utána, ha úrnője len­díti a zsineget. Most azonban nincs kedve semmire. Levert, szomorú. Az este, — eddig ismeretlen okból ki­folyólag — eltörött az egyik lába. Fájdalmában íel- fclnyávog és láza is van, ötpercenkint mérik. — Ilyen állapotban nem hagyhattam az éjszakára — mondja az orvos felé a hölgy — gondoltam, dok­tor ur nem fog neheztelni, hogy iderárasztom egy ál­latért, En megfizetem épp úgy, mintha ember volna és kérem, kezelje éppen olyan lelkiismeretesen. Higyje el, az én számomra több, mint egy ember. Az orvos hirtelen meglepetésében nem tudta, hogy bosszankodjék-e, vagy mosolyogjon. Komoly arccal át­vette Mllit a hölgytől, megnézte a törött lábat és azt mondta: — Holnap kérem felhozni a rendelőmbe, gipszbe teszem. — De professzor ur, valami fájdalomcsillapítót, — esedezett a hölgy. — Talán adhatok egy injekciót. Mili megkapta az injekciót, mire őrülten nyivá- kolni kezdett. Aztán visszafektették a puha pólyába és megkínálták langyos tejjel. A tej érintetlen ma­radt. Másnap felvitték Milit és a beteg lába gipszkötést kapott. Azóta minden nap autón viszik kötözésre. Re­méljük, eddig már a javulás utján van. • A külváros egyik bérházának hónapos szobájában leépített tisztviselöcsalád nyomorog. Az asszony hetek óta lázas beteg. Szeretne egy limonádét, de ahhoz citrom, meg cukor is kellene és hiányzik mind a kettő. Egy aszpirin is jó volna, vagy veramon, vagy bármi, ami csillapít. De honnan? Orvos? az szóba sem jöhet. A férj idegesen sétál fel és alá, az ajkát harapja tehetetlenségében. Aztán a tekintete véletlenül az uj­jara siklik, melyen kopott fényben húzódik meg a ka­rikagyűrű, az egyetlen tárgy, ami még a jobb időkből megmaradt. Veszi akalapját és indul, az ajtóból vlsz- szaszól: • — Ne sírj, hozok citromot, cukrot, aszpirint. * Ehhez a két kis történethez tulajdonképpen feles­leges lenne minden kommentár, ha attól nem tarta­nánk, hogy a sorok célt tévesztenek. Nem a gazdag emberek ellen beszélünk, óh dehogy. Azt szeretnénk, ha minél több gazdag lehetne az országban, mert tud­juk, hogy a vagyonosodás arányában csökken a sze­génység. Az ellen sem emelünk kifogást, hogy egyesek szeretik a macskájukat. Ehhez jogunk sincsen, de ha volna sem élnénk vele, mert természetesnek találjuk az állatszeretet. Nem ez az, amitől fanyar mosolyra húzódik a szánk, hanem hogy vannak, akik előbbre helyezik az állatot az embernél. Nem lehet ilyen túl­buzgóságokba tévedni ma, amikor a nyomor égbekiált. Nem lehet orvosprofesszorokkal injekciókat adatni egy macskának, amikor az emberek ezrének nem telik egy aszpirinre, ha beteg. Először szenvedő ember-testvéreinken segítsünk s ha majd minden könnyet letöröltünk, minden éhes száj kenyeret kapott, akkor aztán jöhetnek nyugod­tan a macskák, kutyák, kígyók, békák és minden egyéb ... B, IS. Harc az első német birodalmi püspöki méltóságért A locenmi eeyhdzkongresszus Bodelschwinghet választotta meg az egyesített evangélikus egyház vezető püspökévé, áe a „német keresztényekcsoportja népszavazás utján akarja eldöntetni a kérdést

Next

/
Oldalképek
Tartalom