Keleti Ujság, 1933. június (16. évfolyam, 123-146. szám)

1933-06-01 / 123. szám

Képv! gel flház BUDAPEST V. ţmfalft pI&tltA in nnmem Ho. 24.25S—1927. , Csütörtök C,?933°/uniua î*. Ara 3 W ETIUJSXG Előfizetési árak belföldön: Egész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lej. Magyarországon: Egy évre 80, ÍSévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 123. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolozs- vár, Strada Baron L. Fop (volt Brassal ucca) 5. szám. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 10L szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség. A négyhatalmi mentfifiv Még mindig? nem Írták alá Holnap vagy holnapután — előrelátha­tólag nem jön közbe több akadály — délelőtt ünnepélyesen aláírják a Palazzo Veuetiúban a sokat vitatott négyhatalmi egyez ményt. Igaz, ez az egyezmény szövegezésében nem azonos azzal az egyezménnyel, amellyel annakidején Mussolini meglepte a világot; so­kat nyirbáltak belőle, átstilizálták, „forradal­mi“ célkitűzéseitől megfosztották, megfürdet­ték, szalonképessé tették, ugyannyira, hogy Mussolini maga sem tudna ráismerni, — de azért nem vitatható el tőle, hogy nem jelen­téktelen lépés a népek megértése és egy tisztul­ta bb világ kibontakozása felé. Egyes államok­ban^ igyekeznek bizonyos ünnepélyes keretet adni a szerződés aláírásának, de az „arany­ion -ak, az „aranymikrofon“-ok korszaka le­járt, a loearnoi és a Kellog-paktumok aláírásá­nál észlelt optimista fellángolások és bizako­dások hangulatának befellegzett, örömtiizek színes játéka elmarad, a hatalmak nem képe­sek többe felgyújtani a képzeletet egy feltét­lenül bekövetkező szebb jövő reményére. Sok- kal bonyolultabb ma a világ megoldásra váró problémák szövedéke, mint volt pár évvel ez­előtt és ha a történelem kényszerű nyomása alatt történik is egy közös elhatározásból fo­gant diplomáciai lépés, mindenki úgy érzi: uagy fontosságot tulajdonítani neki nem sza­bad es ez a diplomáciai lépés csak akkor bir borderével, ha szerves következményképpen tovább iolytatódik valamelyes irányában. Lé­tezésének jogosultságát tehát nem az adja meg, amit tartalmaz, hanem annak remé­nye, amellyel a jövőre nézve az uj diplomá­ciai megállapodás engedélyez. Még nem ismerjük pontosan az uj négyha­talmi egyezmény szövegét, de a beavatott fran­cia lapok szerint ennek az egyezménynek nyo­mán _uj erőesojiortosulások sarjadzaaak. így tudni vélik, hogy a jövőben az európai konti­nensen fokozottabb mértékben érvényesül majd a német-olasz befolyás, ellenben Franciaország európai ható tevékenysége csökken s vitalitása a jövőben inkább a fokozódó gyarmati életben éli ki magát. Tudni vélik azt is, hogy a kisan- tant s Ausztria meg Magyarország között a szá lak gazdasági téren erősödni fognak és legfő­képpen azt tekintik értéknek, hogy tiz évig külpolitikailag nyugodtabb lesz Európában a levegő. Ha el tudják érni, hogy Európa vihar­felhői a közeljövőben ne sűrűsödjenek, hogy a hábor is veszedelem csökkenjen, hogy a népek­nek idő adassók, hogy józanul mérlegelve hely­zetüket végre belássák az európai politikai és gazdasági rendezés szükségességét, egyszóval, ha lehetőséget nyújtanak, hogy ösztönös cse­lekvések ir ráción ális pergőtüzének helyébe egyelőre a nyugodt és a logika törvényszerű­ségeit követő eszmélet és gondolkodás lépjen, úgy bármilyen kis eredményű is a négs^hatal- mi egyezmény, bármennyire is csak lázcsök­kentő, de nem láz és betegség megszüntető jellege van, ebben a rettenetes zűr-zavarban mégis nyugvó pontot jelent, mentőövet, amely­ben a viharos tengeren ideig-óráig meg lehet kapaszkodni. De csak ideig-óráig. Mert a párt, ahol ki­köthetnek az európai hajótörött népek, még meglehetősen messze van és mert még mindig hiányzik a megbízható iránytű, azt sem lehet megállapítani, hegy milyen messze és hogy a válságnak milyen szélességi és magassági fo­kai között hánykódunk most voltaképpen. Egy mentő övre bizni az életet, semmiesetre sem olyan biztonságos, mint egy hajóra és még bi­zonytalanabb, mint egy lélekvesztőre. A mentő öv csak egy halvány reményt nyújt, hogy többre megyünk vele, mint nélküle, de úgy vau az ember ezzel a mentőövvel, hogy nem a négyhatalmi egyezményt Az egyezménynek, öt nyílt és hatodiknak egy titkos pontja van A francia sajté szerint elhárult minden akadály' (Berlin, május 31.) A négyhatalmi egyezmény parafálása csak a hét végére várható. Illetékes helyen hangoztatják, hogy a nyilvánosságra hozott tervezetek, nem hi­telesek és a végleges szövegezés ügyében még mindig folynak a tárgyalások a kormá­nyok között. A londoni Daily Herald iigy értesült, hogy az egyezményt nem Írják alá addig, amig az évtized óta fennálló francia-olasz ellentétek rendezést nem nyernek. A lap emiatt úgy véli, hogy bizonytalan időre már is elhalasztották az aláírást. A francia sajtó ezzel szemben azt ban- goztatja, hogy a kisantant nyilatkozatával az akadályok elhárultak és a végleges pra- fálás most már csak egy-két nap kérdése. Egy bizonyos titkos pont (London, május 31.) Beavatott helyről szerzett értesülések s- i»t a négyhatalmi egyezmény végleges szövegezésűén öt pontból és egy hatodik titkos pontból áll. Az első sza­kaszban a hatalmak kötelezettséget vállalnak egymással szemben abbaln az irányban, hogy a krízist minden rendelkezésükre álló eszköz­zel enyhíteni igyekeznek. A második pont megállapodásokat tartalmaz a népszövetségi alapokmány 10., 16. és 19. szakaszainak értel­mezése tekintetében. A harmadik pont a lesze­relés kérdésével foglalkozik. Ebben njólag proklamálják a fegyverkezési egyeblőség _ el­vét s a szakasz ennek fokozatos megvalósítá­sát külön tervezet keretében részletezi. A ne­gyedik szakaszban a hatalmak megegyeznek valutáris nehézségek kiküszöbölése és a vámfa­lak kölcsönös leépítése iránt. Az ötödik pont megállapítja, hogy az egyezmény időtartama tiz év. A hatodik állítólagos titkos szakasz az európai egyensúly problémáját hivatott ren­dezni akként, hogy az érdekszférák megosz­lása biztosíthassa a békét Európának. „A határrevizió nem létező probléma.“ (Prága, május 31.) A kisantant külügymi­niszterei kicserélték a szorosabb összefogást célzó uj szerződés ratifikációs okmányait. A négyhatalmi szerződést illetően a külíigymi­9 I tp* tísépsT a bmmMmMféM’ Wr £rém niszterek megismételték eddigi fenntartásai­kat azokkal a lehetőségekkel szemben, ame­lyek a négyhatalmi tervezet eredeti szövegé­ben kisantant érdekeket veszélyeztettek. A há­rom miniszter leszögezi, hogy a négyhatalmi terv mostani uj szövegezése megegyezik a francia részről szükségesnek tartott változta­tásokkal. Tudomásul veszik, hogy a hatalmak biztosítékokat szolgáltattak abban az irány­ban, hogy az egyezmény nem szállítja le a népszövetségi ügykört s különösképpen nem óhajt változtatni az alapokmány 19. szaka­szán, amely a fennálló szerződések megváltoz­tatásához egyhangú határozathozatalt kíván. A három külügyminiszter tudomásul veszi azt is, hogy a francia kormány újabb formális garanciákat nyújt kötelezettségei betartására, amelybein ismételten hangoztatja, hogy a négy­hatalmi egyezményben olyan kötelezettséget nem vállal, amelynek eredménye a kisantant államok valamelyik területének csorbítása le­het. A kisantant konferencia számára a határ­revizió nemlétező probléma, mert területi kér­désekben csak a parlametatek dönthetnek. A le­szerelés terén a külügyminiszterek tárgyalást alapnak hajlandók elfogadni a MacDonald- tervet. Hozzájárulásukat adták a fegyverke­zési egyenjogúság elvének proklamálásához, de ugyanekkor leszögezték, hogy ennek ^ meg­valósítása csak fokozatosan következhetik be. A leszerelési értekezlet vakációra megy. (Berlin, május 31.) Genfben a hatalmak delegátusai Németország kizárásával afelett tanácskoznak, hogy a leszerelési tanácskozá­sokat junius 10-én több hétre felfüggesszék­Az amerikai delegáció hir szerint ellenzi a szünetet. Hivatalos német helyen kijelentették a sajtó munkatársainak, hogy Németország legfeljebb nyolc napi szünetet tartana megen­gedhetőnek. tudni, mibe halunk bele: a vizbe-e, vagy a tü­dőgyulladásba. egy ostoba hullámsirba, vagy az agyonéhezésbe és szomjúságba. A mentő­övvel való mesterkedés jelen esetben az egyéni ellenállásképességgel áll összefüggésben s a külön népalkatok kérdése, hogy kibirják-e a tenger lecsillapodásáig a további szenvedése­ket, vagy sem. Talán néhány európai nép testi diszpozíciója olyan, hogy a négyhatalmi egyezmény megállítja erős szervezetük to­vábbi leromlását, de ha arra gondolunk, hogy néhány európai nép már a végét járja, úgy aggodalommal kell megállapítani, hogy itt legfeljebb a gyors partratétel és a mesterséges légzés segit, de a mentőöv Önnohmagában aligha.

Next

/
Oldalképek
Tartalom