Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)
1933-05-14 / 109. szám
4 KtltTlUjSXG namanm Vasárnap, 1933, május 11, A désiek legendája azÁrpddkovi Szopos festőművész és Kádár professzor Dés müenrfíékérői Q hagyomány szerint a magyarok bejövetele után itt pihent meg a hét vezér (Dés, május 13.) A désl polgárok büszkék arra, hogy városuk egyike a legrégibb — amint ők mond ják — történelmi patinával bevont városoknak. őszintén szólva a város külsején nem nagyon látszik a sokat hangoztatott történelmi patina. Szopos Sándor festőművész azonban elmagyarázza, hogy a beomlott sóbányák romjai a rómaiak idejéből maradt emlékeket takarnak. Különösen büszkék az árdádházi királyok idejéből visszamaradt toronyra, amely az dvárban, a sétatéren ma is látható. A főtérről a régi és gyönyörű stilusu templom jobboldalán kanyarodik fel az nt az Ovárba. Itt látható az Arpádházá-emlék. Szopós az emlék előtt büszkén niaHunnus De Scithlcis Di grassus Edibus Hospes... stb. — Ennek a magyar fordítása Így hangzik — magyarázza Kádár professzor, __ „Scithiai lakehlyükböl kijövő hun vendégek miután Pannóniát elfoglalták, magot és vizet hoztak ide, háromszor kiáiták: Isten! Engedd e földet a hatalmunkba, melyet a „Deus“ nevéről Deésnek neveztek ei.“ Ezeket mondotta Kádár József tanár ur. Mindebben bizonyára több a legenda, mint a valóság. A désiek azonban üszkék az értékes Árpádházell emlékre, amely a lokálpatriotizmus szinességével és melegségével duzzasztja a lelkűket. A Hétvezérkö és az Árpád- házi torony régmúlt időkről mesél a désl sétatér közönségének. Lenn a völgyben, az Ovár alatt a Szamos folyása mellett épült a hires Báthory-ház, amely szintén egyik régi és értékes emléke Désnek. A Báthory-csa- lád ősi címere még most Is látható a falon, mellette egy Báthory Zsigmond fejét ábrázoló szoborszert! fa— ragvány, amelyen az S. B. (Sigmundus Báthory) jelzés található és az 1599-es évszám. A későbbi időkben ez az épület a Rákóczlak birtokába ment át. Itt fogadták a francia, svéd és lengyel királyok követelt, Itt tárgyalták le a szombatosok ügyét, ldk közül majdnem ezret fej és jószágvesztésre Ítéltek. Dés azóta sokat válltozott. Különböző Időkben és korszakokban a várost többször törökök, tatárok leromolták, de az Idők folyamán mindig újra épült. Ma csak ez a néhány régi épület hirdeti, hogy Dés Erdélynek egyik legrégibb, legnagyobbmultu városa. gyaráz: — Ez a kápolna, illetve torony, a XIII. század elejéről való. Az építkezésen a gótika átmeneti nyomai látszanak. Érdekes azonban, hogy a gótikába beolvadnak a tiszta román stilusu oszlopok. Valószínű, hogy a kápolnát a tatárok pusztították el. Hihető, hogy e helyen nagyobb templom állott. A két kisebb toronyból csak az egyik maradt meg. Ezt 1578-an Deésy Lukács renováltatta, 1758-ban pedig a hátsó részen egy kőtáblát illesztettek be, amely arról emlékezik meg, hogy az Arpádkorbell emléket Bónis Lukács idején újból megjavították. Szopós festőművésznek a történelmi Ismeretei azonban hézagosak s éppen azért Kádár Józsefhez, egy nyolcvanéven felüli, nyugalmazott tudós professzorhoz utasit, aki Dés város történetéről több munkát irt és ezekben a munkákban részletesen Ismertette az árpádházi királyok idejéből származó kápolna históriáját. A tudós professzor udvariasan fogad, előveszi régi könyvelt és azokból kezdi magyarázni azt a legendát, amely a kápolnát még ma Is körüllengl. Ezeket mondja: — Őseink Moldova elfoglalása után ott megállapodott. Ekkor a hét vezér tanácskozott és elhatározta a Duna—Tisza környékének elfoglalásár. Kusidot, Kund vagy Kend vezér fiát elküldötték a föld kikémlelésére és egy gazdagon felszerelt fehér lovat küldöttek Szva- toplukhoz. Később a hét vezér Moltíovából a Számos- völgyön keresztül Déshez érkezett és a szép kilátást nyújtó Övárban ütötték feí tanyájukat. Ide hozta Ru- sid a vizet, kövér földet és illatos füvet. Midőn ezt a vezérek és a nép, a mi őseink meglátták, a legenda szerint háromszoros „deus'‘~t kiáltanak, mely jelenetet egy XIH. század végén élt verses krónikás Így örö- kité meg: Istent ők ott hnádának Háromszor „desus“-t k\állának, ( Arról nevezek ott az várost Szaynos mentében a nemes Dczsnek. — Ezt a történetet és hagyományt két emlék tartja fenn — mondotta Kádár József. Egy 3.64 méter hosszúságú 3.6 dm. átmérőjű, szögletesnek mondható kődarab, amelyen a legenda szerint ülve tanácskozott a hét vezér Magyarország elfoglalásáról: Innen a követ ma Is Hétvezér, vagy Tanácskének nevezik. Ezt a désiek, mint régi emléket mindig őrizték, de a történelem szerint a németek 1706-ban az Ovár alatt közvetlen elfolyó Szamosba hengeritették. — Emiatt a magyarok, — meséli tovább Kádár József, — sokat keseregtek, ami Mária Therézia fülébe jntott, aki elrendelte, hogy a Szamos medréből emeljék ki a Hétvezér-követ és helyezzék vissza eredeti helyére. Ez még ma is az Arpádházi kápolna tornya mellett áll és legutóbb dr. I’op Kornél, román polgármester kerítéssel foglalta be. Azután a szó az Arpádnázi kápolna visszamaradt tornyára terelődött és a professzor ur Itt Is érdekes adatokkal szolgált: — Azon a helyen, ahol a hét vezér először tanácskozott, később az áldozó-papok oltárt emeltek. Az ár- pádbázi királyok idején pedig templomot építettek, amelyből visszamaradt a mai 18 méter magas, 6 méter széles, zsindelyes fedéllel ellátott torony, amely egyike a legrégibb és a legszebb történelmi emlékeknek. Keletre álló torony-homlokzatán két kis boltíves üreg áll és felette a következő latin felirás olvasható, amely Így kezdődik: Sorsdöntő programot állítottak össze ai szászok a medgyesi Sachsentagra 1872» óta ez a negyedik, Sachsentag Egy uj népi belső alkotmány megszervezésén kívül a szászok szabályozni akarják a szász kisebbség Helyzetét a román állammal (Nagyszeben, május 13.) Erdély szász lakossága lázasan készülődik a május 18-i Sach- sentagra, amely 1872. év óta a negyedik ilyen nagyarányú megnyilatkozás és ez a körülmény is jellemzően mutatja a szász nemzetgyűlés összehívásának jelentőségét. 1872-ben azért hivták össze a szászok képviselőit, hogy tisztázzák az 1867-ben létrejött kiegyezéssel kapcsolatos politikai körülményeket és megállapítsák a szászság politikai magatartását az uj helyzetben. Az uj nemzetgyűlés — ameny- nyiben lehet a Sachsentagot kissé önkényesen ezzel a szóval lefordítani — ezúttal uj tisztázást akar: a romániai németség politikai helyzetének tisztázását tizdnnégyévi meddő küzdelem után a román állammal szemben. A Sachsentag programja három főrészre osztható. Az első rész: a Grundlagen, amely meg akarja állapítani a szász népközösség politikai, szociális és erkölcsi életének alapelveit; a második főrész: Forderungen an den Staat, ez a szászok politikai követeléseit precizirozza. A harmadik főrész: a belső népi munkának az alapelveit precizirozza és egyben megállapítja, hogy a szászok reprezentativ szerveinek ţneg- választása miként történjék. Ami az állammal szemben való követeléseket illeti, ezek jórészt bennefoglaltatnak az 1919. évi népi programban. E programpontok most uj követelésekkel bővültek, anélkül, hogy a régi követelések valóra válltak volna. A szászok a medgyesi nagygyűlésen nyomatékosan követelik a gyulafehérvári pofitok betartását, kisebbségi törvény létesítését, a szász nép egyen jogosítását az állami élet minden területén, egyházi és iskolai autonómiát, a német anyanyelv szabad használatát, a nemzeti országkataszter szerinti választójogot. A szászok által befizetett adóknak megfelelően szász kulturális és szociális intézmények támogatását, messzibbre látó gazdasági politikát, a közigazgatás politikamentességét és a korrupció kiirtását. A népi élet formálására vonatkozó irányelvek megkívánják, hogy minden néptárs anyagi és lelki áldozatokat hozzon. Ez irányelvek a nép egészség kérdéseire, a családi élet tisztántartására, a<z ifjúsági nevelésre, a népi munkakötelezettségre, a népi érdekek megvé- delmezésének a magánéletben való kérdéseire, a népi organizációk kiépítésére stb. vonatkoznak. A nép organizációjára vonatkozó határozatot egy sereg uj szervnek felállítását teszik szükségessé. A Volksratba be akarják vonni a két nagy női egyesületet, a Deutsch-Saech- sische Frauenvereint. Megállapítható, hogy a nők bevonására az uj szász nemzeti munkában a kongresszus tervezői igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Megváltozik a választási rend, a különböző körzeti és helyi bizottságok választása körül. A tisztségeket négy évre választják és a korhatár, ahol a passziv választójog kezdődik, huszonöt év. Minden néptársat kötelezni akarnak, hogy a Medgyesen elfogadandó programot betartsa és az előirt tagdíjakat a néporganizáció, egyház és iskola részére lefizesse. -( Azok, akik ellenkezésbe kerülnek a hatá- rozmányokkal, döntőbírósági ítélet utján kizáratnak a szász népi közösségből. A népi kérdésekben felmerülő viták eldöntésére népi becsület- és egyeztető-bizottságokat létesítenek. A képviselők és szenátorok kandidálása nem úgy fog történni mint eddig, a Kreis- Ausschussok utján, de a Volksrat utján. A néppolitikai organizációk és a korporációs képviseletek, valamint gazdasági és szociális intézmények között megbízottak utján eleve- litik az összeköttetést. ifönprekordü Az irodalom és a könyvkiadás remekei könyvnapi olcsó kiadásban, mégis ragyogó kiállításban. Csak annyi példány készül, amennyit előjegyeznek: Mikszáth Kálmán: A Ki«s*ti fio eset© 640 oldal egészvászonkötésben. .. 90*— Lei Kemény Zsigmond: 2£oi*d illő 450 oldal, a legnagyobb erdélyi Író örökbecsű müve, a magyar irodo- dalom büszkesége, fűzve .............60*—Lei Körmendy Ferenc: Budapesti kaland 520 oldal, fűzve.................................44*—Lei Markovics Rodion: Sánta farsang A „Szibériai garnizon“ méltó párja, fűzve 36*— Lei, vászonkötésben 60»— Lel Azonnal rendelje meg Ha beküldi a pénzt, franco kapja, mihelyt megjelent. Lepagekvár ISKFIUEMZA a fertöSienitö töltette
