Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)

1933-05-21 / 115. szám

Taxa poştală plătită In numerar Vp. 24.258—1937. vi s el öház BUDAPEST V. Vasárnap CJnf-K.oloxBvtfr. 1933 măi us ZI Ara 4 *e# Előfizetési árak belföldön: Jfelévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 rszágon: Egy évre 50, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő. — Egyes szám ára Magyar országon 20 fillér. ORSZÁGOS MAGTARPARTI LAP XVI. ÉVFOLYAM — 115. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj-Kolozs- vár, Strada Baron E. Fop (volt Brassai ucca) 5. szám, Telefon: 508. — Leveleim: Cluj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség, TMulesco sürgésen Genfibe hívta Samsonovici tábornok és Mirto minisztereket (Bukarest, május 20.) Tituíescn ma éjjel egyórás telefonbeszélgetést folytatott Mirto közlekedésügyi miniszterrel. Á miniszter ma délelőtt kihallgatáson jelent meg a királynál és referált a külügyminiszter közléseiről. A kihallgatás eredményekép Mirto vasárnap reggel Genfbe utazik, ahol valószínűleg ő lesz Románia harmadik delegátusa a leszerelési konferencián. — --»»««»síi Ügyancsak Genfbe utazott már szombaton este Samsonovici tábornok, hadügyminiszter. Samsonovicinak, mint volt vezérkari főnöknek szántak különleges szerepet. Okmányokkal és adatokkal ő fogja alátámasztani azt a román álláspontot a konferencián, mely Románia biztonsága érdekében különleges kívánságokat adott elő ő tesz előterjesztést arról, hogy Magyarországban bizonyos sportszerű alakulatok vannak, amelyekre nézve kéri, hogy kato­nai jellegieknek minősítsék s Románia leszerelésénél ezeket figyelembe vegyék. A konferen­cia következő hetei Ro-'v y:-ra nézve speciálisan is uagyfontosságuaknak ígérkeznek. »m *9 mwwM o mm»*) A német leszerelési főbiztos engedékenysége zavarba hozta a francia kormányt Franciaország johhszerette volna, ha Nadolny nem fogadja el a MacDonald-féle tervezetet Háború A román lapok híradásokat közölnek arról, hogy a Gömbös Gyula magyar minisz­terelnök parlamenti nyilatkozata, nagy be­széde megnyugvást keltett bukaresti politikai körökben. A német kancellár beszéde is meg­lepően megnyugtató volt — Írják —, a buda­pesti megnyilatkozás azonban őszintébben hatott. S amit e lapok Írnak, nagyjában ugyanilyen visszhangról érkezik hk> Európa nyugati és keleti sok fővárosából. Most* hogy elkönyvelik a hatást a megnyugvás oldalon, az ember megiitődik: komolyan tartottak há­borútól? Az egyszerű ember nem hitte. Háború. Aki látta, átélte a háborút s most kegyetlen él­hetetlen sorsával megtanulta, hogy mi követ­kezik utána, az nem olyan hiszékeny, mint né­pek és nemzetek irányitásának a kártyakeve­rői. A polgári élet távlatából nézve azt a ver gődést, amit napjaink történelmének kell ne­vezni, hihetetlen, hogy most olyan könnyen, egyik napról a másikra, csak ngy, egy-két em­bernek, vagy többnek az elhatározásából há­borút lehessen csinálni. Gömbös magyar mi­niszterelnök pár hónappal ezelőtt mondotta, a világ számára adott kijelentéseiben: őrültség. Most Hitler a nagy várakozást ugyanezzel a szóval lohasztotta le: őrültség. Egészen való­színű, hogy akármelyik felelős államférfit, kormányvezetőt, bármelyik országból szólal­tatná meg ugyanilyen várakozás, mindenik hasonlóan súlyos elháritó szóval válaszolna. Éppen ezért egészen véletlen, hogy a budapesti és berlini megnyilatkozás egy napra esett s nem ad okot sem a személyek, sem a szemé­lyekben képviselt politikai tevékenységirány­zatok egybevetésére, vagy összehasonlitására. Azonban a fegyverkezés és a leszerelés ma égető problémája az országoknak s a világnak. A megoldás nehezen megy, mondhatni: se- hogysem megy. Ha Gömbös miniszterelnök másképpen beszélt volna Budapesten, mint amilyen kijelentéseket a legteljesebb határo­zottsággal tett, akkor azt mondhatnánk, hogy ime, itt van a nagy akadály. A világ mintha semmit nem változott volna, az állig-fegyver- ben állapot indokolására ma is azt az indoko­lást használják, amit a háború előtt. Hogy azért kell fegyverkezni, mert a fegyver a béke garanciája. S aztán azért lett háború, mert a béke derűjének üvegkupolája összeroppant a felkészültségnek nagy terhe alatt. Szétrobban­totta a feszült atmoszféra nyomása. Az a béke, amit csak a fegyver erőszakával lehet tartani, valahol egyszer összeroppan. Ha igazán és őszinte nagy elhatározással az igazi békét akarják, olyan tárgyalóasztal melló kellene ülniök, amely a fegyvereknél nagyobb garan­ciát nyújt. Behatóan és őszintén a népek jólé­tének, fejlődési lehetőségének, boldogulásának a gyakorlati kérdéseit kellene nemzetek között, vagy országok között letárgyalni. Ezek között a kisebbségek életfeltételeinek a kielégítést ke­reső megoldását is. Ha háborumentes minden szándék, ez még csak negatívuma ennek a bi­zonytalanságok fellegeivel borított kornak. A megbékülésre, kibékitésre nem történik semmi komoly lépés. A mi kisebbségi életünk érzi en­nek az elhanyagolását. A Gömbös Gyula meg­nyugtató beszédére adhatnának olyan komoly választ Bukarestből is, amely kivezető volna a nehéz negatívumból a szükséges jóviszony felé. (Genf, májns 20.) A leszerelési konferencia főbizottsága ina összeült és Henderson elnök után Nadolny német megbízott szólalt fel. Nadolny kijelentései meglepetést keltettek, mert Németország sokkal több engedékeny­séget mutatott, mint amennyit vártak tőle. Nadolny hosszabb beszédben ismertette a né­met leszerelési álláspontot és kijelentette, hogy MacDonald miniszterelnök leszerelési tervét nemcsupán tárgyalási alapnak, hanem kötelező leszerelési egyezmény alapjá­nak is elfogadják. Diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a né­metek a katonai létszám és a mennyiségi fegy­verkezés kérdésében is teljesen leléptek intra- zigens álláspontjukról. Nadolny bejelentése Párisban érthető za­vart keltett. Franciaország ugyanis arra szá­mított, hogy a rendbontó tényező Németország lesz, Németország nem fogja elfogadni az an­gol leszerelési javaslatot és igy a franciák, akik szintén az angol javas­lat ellen vannak, a németekre háríthat­ják át az esetleges kudarc felelősségét. Most azonban Németország álláspontja olyan helyzetet teremtett, hogy Franciaország kény­telen szintvallani. Politikai körökben nyilvánvalónak tart­ják, hogy fel fogják eleveníteni ismét a Musso- lini-féle négyhatalmi egyezmény tervét, . amire jellemző, hogy a vezető angol lapok, kö­zöttük a Times is a négyhatalmi egyezmény aktuálitását állapítják meg. Genfben igen optimisták a politikusok és úgy vélik, hogy a világgazdasági konferencia összehívása előtt minden tekintetben kiváló előmunkálatok tör­ténnek. Washingtoni jelentés szerint Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányai között pénzügyi megállapodás jött létre, amelyţnek kihatása lesz a világ pénzügyi hely­zetének stabilizálására. A hatalmak kormá­nyai megegyeztek abban, hogy az aranyhoz való viszony mellett állandó arányt teremte­nek a font, frank és a dollár között és ennek lehetővé tétele érdekében a három hatalom valuta kiegyenlítő alapot létesít. Az alap megteremtéséig valuta-fegy­verszünetet kötnek és mindéin rendelkezésre álló eszközzel meg­akadályozzák a valuták közötti újabb eltoló­dásokat. Göring római útja politikai jellegű. (Ró>na, május 20.) Mussolini fogadta Gö­ring porosz miniszterelnököt és vele hosszabb megbeszéléseket folytatott. Göring útja, ber­lini jelentés szerint nem magánjellegű, ha­nem politikai és két irányú, egyrészt közölni akarja a hesseni fciagy herceggel, az olasz ki­rály sógorával, hogy meghívják Hessen kor­mányzó főbiztosának, másrészt, hogy a Mus­solini négyhatalmi tervvel kapcsolatosan újabb tárgyalásokat folytasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom