Keleti Ujság, 1933. május (16. évfolyam, 100-122. szám)
1933-05-04 / 101. szám
KeunUjsna ■HHHHBEIBBSBB Csütörtök, 1933. rtiáju.s í. 1 FRÍRCIt ÍUJM GTÓ6YFC RRÁSAI VICHY CELESTINS Vese- és hólyagbántalmak, köszvény, cukorba], artritizmus gyógyítására. VICHY GRANDE-GRILLE epebántalmaknál. VICHY HOPITAL Gyomor- és bélbántalmak esetébenVezérképvise'ő: Filippe Finkelsícin, Bncnreştl, str, Câmpinesnn 20 —bbw A földiáikról kivert dévai csángókkal Confesse de Noailles9 akit a franciák a világ egyik legnagyobb költőjének tartanak Tegfnap délután egy órakor meghalt a franciák legnagyobb poétunöjc, Contess De Noailles, ölvenfiétéves korában a Rne Schef- fer-en levő lakásán. De Noailles mvét a magyar közönség nem ismeri annyira, mint ahogy irodalmi értéke révén megérdemelné. A francia közönség azonban kedvenc költőnőiének Nyilvánította. A francia hivatalos köz• vélemény is méltóképpen honorálta kiváltságos tehetségét, ö volt az egyedüli asszony, akit a becsületrend nagy keresztjével tüntettek ki Franciaországban. u! tárgyalásokat kezdett egy miniszteri biztos A törvénynek és a bírói Ítéletnek még nem tudtak érvényt szerezni — Most egyszakaszos törvényt ígértek (D.éva, május 3.) Ismeretes a földjüktől megfosztott dévai csángók szomorú sorsa. A részükre visszaitélt földet egyszerűen elfoglalták tőlük, durva támadásokkal kiverették a saját földjeikről s a törvényen kiviül állapoton hat év óta nem változtatott senki. A csángók a járásbíróságnál megnyerték a perüket, a törvényszék elutasította őket keresetükkel, ami ellen a csángók a semmitőszék- hez fordultak. A semmitőszék megsemmisitette a dévai törvényszék Ítéletét és uj ítélethozatalra utasította. A dévai törvényszék uj Ítéletében szintén a csángóknak adott igazat, úgy, hogy a két egybehangzó Ítélet most már végrehajthatóvá vált. A dévai csángók a meggyilkolt Molnár Péter szomorú esete miatt sokat gondolkoztak azon, hogy mitévők legyenek. Elhatározásuk azonban az volt, hogy a törvény adta joggal és lehetőséggel feltétlenül élni fognak, mert, amennyiben ezt nem tennék meg, lemondanának arról a földről, amely már a vérükből is vért kívánt. Éppen emiatt küldöttségileg keresték fel Dregan Gh. hunyadmegyei igazgatót a prefektus távollétében és kérték, hogy az átvételnél garantálja a rendet és a törvények respektálását. ... megyei igazgató nem adott konkrét választ, hanem kérte a csángókat, hogy várjanak a refektus hazaérkeztéig. Mielőtt azonban a refektus hazaérkezhetett volna, mivel hosz- :abb szabadságon van, ezügyben a napokban íegérkezett Dévára Popescu, temesvári agrár- ispektor, aki jelenleg a minisztériumban teljesít szolgálatot. Megérkezése után azonnal a bárói helyszínre ment és érdeklődött a liarói gazdák magatartása felől. Másnap pedig behívatta a csángó gazdák képviselőit s dr. Marto- nossy György és dr. Lőrincz Jenő ügyvédek 'társasagában s a hivatalos közegek jelenlétében Dregan alispánnál kezdetét vették a tárgyalások. A tárgyalások folyamán az inspektor több ízben érdeklődött a földek értéke iránt, úgyszintén a bezsáni erdők értéke felől, amelyekből a csángókat, kártalanítani kívánják. Végleges érrékmegállapitást nem tettek, mert arra az inspektornak nem is volt felhatalmazása. ‘ Ellenben hosszas és nehéz tárgyalások után megállapodtak abban, hogy az inspektor részletes tervet terjeszt fel a miniszter elé olyan értelemben, hogy a dévai csángókat a Déva közelében lévő bezsáni erdőkből kártalanítsák, ami azonban az erdőigazgatóság hajthatatlan magatartása miatt csak úgy történhetik meg, ha egyszakaszos törvénnyel ezeket az erdőket kiveszik az erdöigazgatéság hatásköréből. Popescu inspektor üyenszerii tervezetet fog benyújtani a miniszternek, egyenes miniszteri kiküldetése és utasítása alapján. Ennek fejében azonban arra kérte a csángókat, hogy a birtokbavételt halasszák el s adjanak a kormányzatnak decemberig határidőt, hogy a törvényt a törvényes fórumokkal megszavaztassa, amit a csángók elfogadtak. A csángóknak az Ítélet alapján teljes joguk lett volna a harói földek átvételére. Popescu inspektor kérésére azonban egyelőre elállottak a birtokbavételtől s decemberig a jóhiszemű várakozás álláspontjára helyezkedtek, ami teljesen bizonyltja a csángóknak ama jószándékát, hogy a béke kedvéért hajlandók a cserébe is belemenni. Ez a csere azonban csak az egyenlő értéket egyenlő értékért elvén épülhet fel, éppen ezért kérték az inspektort, vigye keresztül a miniszternél azt iá, hogy az elmaradt haszonösszegét, amit a törvényszék szintén megítélt, ugyancsak erdőben adják ki nekik. _ Popescu eredményes tárgyalásai után remélni kell, hogy végre a kormányzat most már egész komolyan foglalkozik ennek a több mint hat éve húzódó ügynek ét likvidálást tefvévc! s az egyszakaszos törvény alapján a csángók valóban kártalanítva lesznek. A kártalanítás módjára való tekintettel, Popescu inspektor a miniszternek két bizottság kinevezését fogja javasolni. Az egyik a harói földet, a másik pedig a bezsáni erdőket fogja felértékelni s e két bizottság véleményének összeegyeztetésével fogják majd a végső szót kimondani. Nehogy azonban ez az egyszakaszos törvény, mint Ígéret, ürügyül szolgáljon a szegény nép jóhiszeműségének kihasználására, újabb jogtalanságokra. A magyar ifjak sorsáért és jövőjéért A diáksegélyakció az évvégi nehéz munkájában az utolsó erőfeszítésre kérte fel támogatóit. A -magyar főiskolai diákok ma rendkívül súlyos helyzetükben sokféle támogatásra szorulnak, hogy az iskolai évet befejezhessék. Az ő sorsuk, az ő jövőjük könnyítésért nyilatko- zott meg az áldozatkészség. A gyulafehérvári magyar egyetemi hallgatók odaadó fáradozással igen szép összeget szereztek szegónysorsu társaik segítségére. Ez az ifjúsági munka példát mutat más városok számára. A szilágymegyei magyarpárti tagozat pedig rendszeresen küldötte ez évadban az ezer-ezer tejes adományát, ami pontosan beérkezett most is májusra. A segélyakció vezetősége várja még az adományokat. A Diáksegélyakció javára a következő adományok folytak be: Szilágymegyei tagozat 1000 lej Dicsőszentmártoni magyar mulatság jövedelméből 1000 „ Dr. Markovits Miklós, Torda 250 „ Gyulafehérvári magyar egyetemi hallgatók táncestélyének jövedelméből 8047 „ Összesen: 10297 lej Eddig befolyt adományok összege: 170486 „ Összesen: 180783 lej. De Noailles eredetileg görög származású cs mint fiatal kislány került szüleivel Parisba, amelyet Annyira megszeretett, hogy élete végéig Franciaországban maradt. Halálos ágyán utolsó szavai is a francia föld és francia nép iránt érzett határtalan szeretető- uek kifejezései voltak. De a Kelet iránt érzett szeretet is megmaradt benne, amelyet teljes egészében ismert, habár mindössze két hónapot töltött egy alkalommal Konstantinápolyban. Ez a csodálatos tehetségű költőnő meg tudta hódítani a közönséget lírájának még ma is, amikor általában az egész világon elfordultak az emberek a költészettől és a való élethez közelebb járó regények utáfi kapkodnak- De Noailles verseiben azonban benne lüktet az élet, jobban és igazabban, mint sok több kötetes regényben. Egyik kiváló kritikus így jellemezte: Ragyogó liráju és kiváló műveltségű költőnő, akinek versei igen sokban hozzájárultak ahhoz, hogy megmaradjon a Ura presztízse egy olyan korban is, ahol a vcrsellenesség uralkodik. Cd/dcsse de Noailles tizenhétéves korában adta ki első verskötetét „Litániák“ címen, amely már sejtetni engedte a kivételes nagy tehetségét. Azóta még hét kötet verssel gaz- dogliotla a francia irodáimat, melyeknek mindegyike élettől és erezetemtől duzzad!. Minden kötetben megújul, inspirációja fokról- fokra )növekedik, megújul a témaköre, érzelmei, stílusa, ritmusa. A francia kritikusok szerint Vietor Hugo után a legnagyobb, a legmerészebb és legcsodálatosabb romantikusa F ranciaországnak. Ötvenhétéves korában váratlanul neki is megnyílt a föld, amelyet annyira szeretett és elvegyülnek közte testének hamvai, amelyekről oly szépen mondta: „Az én hamvaim melegebbek lesznek, mint a ti életetek.“ De Noailles grófnőt vérségileg a románok is maguknak vindikálják, amennyiben az elhunyt kétségtelenül a hires Brancoveanu-család leszármazottja volt. Ma van a húzás! miaui minin ni'i iiiwii mi hí iiiaiiimiiiwi mi m Estig még vásárolhat sorsjegyet a „Takarékosság“-nál Cluj-Kvár, Piaţa Unirii 23. Telefon : 7—59. Vigyázzon! Az elszalasztott szerencsés pillanat sohasem tér többé vissza. am tizedes vevőin)! régen indiai! már, liedvire szépen fest, tisztit a CZINH gyár.
