Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-02 / 76. szám

Előfizetés belföldön: ln» 800, félévi« 400, negyedévre 200, egy hóra 701* Vasárnapi szám ára 4 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 76. SZÁM. Előfizetés Magyarországom Egy évre 60 pengő, félévre SS pengő, negyedéved W Egyes szám ára 20 fülén. : ,;á A megbukott segélybélyeg Minket is lehangol, hogy a rendőrség költ­ségvetése évről-évre kisebb lesz. a tisztvise­lőknek nemcsak a fizetését, hanem a létszámát iş megapasztják s fejlesztés helyett inkább ni- vócsökkenésről beszélhetünk. Még arra sincs elegendő fedezet, hogy a hivatali helyiségeket megfelelően fűteni tudják, nem is beszélve arról, hogy egy-egy nagyobbszabásu bűnügy nyomozása nem egyszer azon akad meg, hogy a vizsgálat folytatásával megbizott detektív nem tud elutazni Bukarestbe, de esetleg még Piripócsra sem. A mai viszonyok között, ami­kor a rendőrségek ellenőrzésére bízott ügyek száma ugrásszerűen emelkedik, amikor a bűn­ügyek kinyomozása úgyszólván mellékkérdéssé degradálódott (elég helytelenül) s a tisztikar és a legénység váilaira nehezedik az állambiz­tonsági teendők jórésze, a kommunista propa­ganda ellensúlyozása és fékein tartása, észszerüt- Jen és botor eljárás a rendőrtisztviselők meg­állás nélküli folytonos létszámapasztása és állá­saikból különböző ürügyekkel való kiugra­tása. . El kellett mondanunk mindezt, mielőtt rá­térnénk arra, amiről voltaképpen írni akarunk. Nem a rendőrség elleni animózitás. sőt éppen ellenkezőleg: a rendőri hivatás komoly elisme­rése késztet bennünket a legélesebb szemfordu­lásra azzal a tervvel szemben, amely egy- 4a kétlejes sególybélyegek segítségével akar rendőrkaszárnyát épiteni. Mindenki tudja Kolozsvárt, hogy itt már volt rendőrlaktanya, amely évtizedeken keresztül becsülettel felelt meg céljának, amely szerény kiadással járó ki­bővítéssel ma is megfelelhetne, de ezt az épü­letet könyelmüen eltékozolták, a csendőrségnek adták át, szóval a szó szoros értelmében az uccára tették ki a rendőrlegénységet. Most az­tán a közönség annyiszor megcsapolt humani­tására és áldozatkészségére hivatkozva jönnek a segélybélyegek olyan uj megterheltetésével, amelytől méltán fél mindenki, akit a dolga a rendőrségre visz. Általában: jó volna már egyszer abba hagyni a koldus város megapadt vagyonállagá- nak elajándékozgatását. És jó volna számon- kórni és visszakövetelni a könnyelműen, nábobi gesztusokkal odadobott városi telkeket, például a tonavivodát, a redutot, legújabban pedig az ipartestületi székház háta mögött levő értékes telekobjektumot, amelyet még a megtisztelt Goga sem volt hajlandó elfogadni. Ha most megvolna a redut, vagy a tornavivoda, akkor nem volna gond arra, hogy hol kapjanak elhe­lyezést a rendőrök. Ámbár akkor is az volna a helyzet, hogy az államosított rendőrség elhelye­zése nem városi feladat s az állam, amely annyi monumentális épülethez jutott hozzá az impé- rium átvételével, már eddig is gondoskodha­tott volna, nemcsak a rendőrkaszárnya, hanem a modern igényeknek mindenben megfelelő köz­ponti rendőrség felépítéséről. Tizenöt esztendő alatt nem volt Kolozsvárt más állami építke­zés, mint a magyar uralom alatt megkezdett vakok-intézetének befejezése, a botanikuskert berendezése — a telkek összevásárlása még ma­gyar időkben történt — végül pedig a botrányba fulladt, megkezdett, abbahagyott, de igy is többmilliót felemésztett építkezés az egyetemi könyvtár háta mögött. Abból a pénzből, amit csak ezen az utóbbi helyen elpazaroltak, anél­kül, hogy valami is felépült volna, megvalósít­hatták volna a rendőrségi épületeket. Kekriminációkból, baklövések felemlegeté­séből azonban mi is tudjuk, nem lesz rendőr- laktanya. De tudjuk azt is, hogy segélybélye- gékből sem lehet, mert ez az egész segélybélveg- akoió méltatlan, igazságtalan s ráadásul nem is kecsegtet sikerrel. Ahol nincs, ott ne keress, mondja a magyar közmondás. A polgá­rok zsebéből nem tudnak kiszedni újabb mil­liókat segélybélyegekkel. A rendőrségnek te­hát nincs más dolga, mint haladéktalanul azt jelenteni Bukarestbe1 a segélyakció megbukott, gondoskodjék a kormány más módon a rendőr- ’ génység elhelyezéséről. Égés* Németországban megkezdődött ma a zsidóellenes bojkott A. legtöbb zsidó áruház nem nyitott ki, ott pedig, ahol kinyi* tották a% üzleteket, roham sisakosok állították meg a közönsé­get — üt'lfelé még a nemzsidó üzletek is bezártak A német kormány gondoskodott róla, hogy a bojkott lefolyását rendbontás ne zavarja meg (Berlin, április 1.) Azok a hírek, amelyek a külföldi zsidóság Németország-elíenes boj­kottjának retorziójakór on elrendelt német bojkott-mozgalom felfüggesztését jelentették, nem bizonyultak valónak. A zsidóellenes boj­kott szombaton délelőtt az egész birodalom terü­letén megkezdődött. A külföldi rémhír és boj­kotthajsza elleni központi bizottság felhivást bocsátott közre, amely hangoztatja, hogy a ma megindult bojkottot a németségre rákényszeri- tették, az nem fog folytatódni, ha külföldön abbahagyják a németet!enes bojkottot. A köz­ponti bizottság felszólítja a nemzeti szocialista párttagokat, hogy kövessék a központ utasítá­sait s ne ragadtassák magukat erőszakos csele­kedetekre, mert a bojkottnak energikusnak kell ugyan lennie, de ügyelni kell arra, hogy a tör­vényesség keretein belül maradjon. Lipcsében a nemzeti szocialisták már teg­nap lefényképezték a zsidó üzletekből távozó vevőket. A zsidó cégok főnökei utasítást adtak ki az árusítás megszüntetésére, üzleteiket már tegnap bezárták. A Woohvortb áruházak bojkottjától elte­kintettek, mert bár tulajdonosaik zsidók, ezek amerikai állampolgárok. A bojkott-krónikához tartozik az is, hogy a spandaui városi kórházból két neves zsidó professzort, a Zomdekk-fivéreket a nemzeti szo­cialisták eltanácsolták. i A külföldi bojkott-mozgalom hireáí erősen megcsappantak, éppen ezért a németországi zsidók remélik, hogy a németországi ellen- bojkott pár nap múlva meg fog szűnni. Páris zsidó üzleti negyedében táblákat függesztettek ki, amelyek közlik, hogy az üzlettulajdonos nem fogad német utazó-ügynököket Londoni jelentések szerint az angol bojkott rövidesén megszűnik. Az utóbbi napokban több németországi zsidó kereskedő jött át Angliába, akik arra ösztönzik angol üzletbarátaikat, hogy a németellenes bojkottot szüntessék meg, mert csak ebben az esetben van remény a bojkott- rendelkezések visszavonására. (Bérlik, április 1.) A monarchista megmoz­dulások vár nap óta nagyobb ^lendületet kap­tak. Éppen ezért a kormány szükségesnek látja ebben a kérdésben világosan leszögezni állás­pontját. Hirek szerint Hitler és Hugenberg a napokban összeülnek, hogy elhatározó döntést hozzanak az államforma kérdésében. A mostanában szünetelő kommunistaellenes akciók újból megindultak. Hagenben számos kommunistát letartóztattak, akiket azzal vádol­nak, hogy újra életre akarták hívni a vörös frofatharcos szövetséget. Hattingenben felkutat­ták a kommunisták titkos robbanóanyag raktá­rát. Kétszáz kilovram robbanóanyagot, köztük sok bombát foglaltak le. Megkezdődött a bojkott-határozat végrehajtása Pontosan tiz órakor a birodalom egész terü­letén megkezdődött a zsidóellenes bojkott. Pén­teken este a nemzeti szocialista berlini szerve­zetek nagygyűlésén Goebbels birodalmi propa­ganda miniszter adta ki az utasításokat s e be­szédet rádióleadók közvetítették a birodalom minden részébe. Goebbels hangsúlyozta, hogv az egész német nemzetnek, mint egy embernek kell állástfoglalnia szemben a külföldi német- ellenes mozgalmakkal ebben a bojkott-akcióban, azonban meg kell mutatni, milyen erős és impo­záns tud lenni a német fegyelmezettség s külö­nösen vigyázni kell arra, nehogy rendbontások forduljanak elő. A kormány értesülései szerint kommunista, provokátorok akarnak rendbontá­sokat előidézni és ezekkel szemben kell megmu­tatni a fegyelmezettséget, nem szabad, hogy senkinek bántódása történjék, nem szabad egyetlen egy üzletből is semminek eltűnnie s mindenkinek tartózkodnia kell az erőszakos cse­lekedetektől. A reggeli órákban a zsidó üzletek nem nyi­tottak ki, azonban a nagy áruházakat rendesen kinyitották. Az áruházak teherautói rendesen bonyolították le az uccui forgalmat. Kinyitott az óriási Wertheim-árnház is, amelynek bejára­tai előtt tíz órára a nemzeti szocialista roham- osztagok foglaltak helyet. Tizig. ami kevés vevő be akart menni az áruházba, nyugodtan bemehetett, tiz után azonban minden venni szándékozónak röpcédulát adtak a kezébe. Min­den zsidó üzlet előtt megjelentek a rohamosz- tagbeli csoportok és röpcédulákkal dolgoztak. A’ röpcédulákon és a hatalmas plakátokon ilyen felírások állanak: ..Németek csak a német üz­letben vásároljatok!“ „Ne vásároljunk zsidó üz­letekben!“ Berlinben az uccákon mindenütt erős rendőri készültségek vonulnak fel, hoov minden rendzavarást megakadályozzdnak. Ti­zenegy óra felé azok a német kereskedők is kezdték bezárni üzleteiket, akik reggel még ki­nyitottak. A birodalom egyik városából sem érkezett a késő délutáni órákig rendzavarásról jelentés. Az egész Németországban mindössze hatszáz­ezer zsidó él, ami az egész lakosságnak 0.9 szá­zalékát teszi ki, úgy, hogy ez a zsidó lélekszám aránylag elenyészően csekély. A magyar hitlerista Berlinben. Berlinbe megérkezett egy magyar küldött­ség is, amely magyar nemzeti szocialisták kül­döttségeként jelent meg a német fővárosban, Meskó Zoltán vezetésével és audienciát kért Hitler kancellártól- Hitler kancellár szombaton délután fogadja a küldöttséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom