Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-11 / 83. szám
4 KumUjsm XVI. ÉVF. 83. SZÁM. Tavasz kezdetével megkezdődött a dupla maláta Bab-sör szezon is! DREHER HAGGFNMACHER gyártmány fiaphatö palackok lián és poharasra IBS Vaida miniszterelnök is hozzájárult a rokkant tisztek ügyének szenátusi tárgyalásához és Madgearu sem ellenzi a javaslat megszavazását Sándor József vezeti« a volt osztrák-magyar tisztek küldöttségét bot és a szenátus főtitkárán keresztül, eljuttatta az elnök kezeihez, hogy még ebben az ülésszakban napirendre kerüljön, Sándor szenátor a rokkant tisztek egy nagy küldöttségét bemutatta a szenátus elnökének, Fresan, marsallnak és Mardarescu tábornoknak is. ioanitescu nuinkaügyiminisztej fogja képviselni az ügyet a szenátusban, mert a kérdés Imzzátartozili. Most már Madpearu pénzügyminiszter sem ellenkezik. Ekként remélhető, hogy Vlád Sándor román tábornok, volt osztrák-magyar ezredes és Sándor József odaadó támogatásával az ügy talán nagyobb nekéség nélkül át fog menni a szenátuson. Kolozsvár f@Fre«feismf napjaiból akart lékét kovácsolni egy bécsi fuvarlevéfiroda A etrdos-íég megítélte a eiuiäsitoita a milliókra perelte a MÁV-ot — A törvényszék keresetet, de a tébia és most a Auria is bécsi céget (Budapest, április 10.) Még a világháborút követő fegyverszünet idejébe nyúlik bele annak a pernek előzménye, amelyben az utolsó szót esak a minap mondta ki Budapesten a Kúria. Brüder Selinka bécsi nagykereskedő cég közel 14 esztendővel ezelőtt pert indított a Magyar Államvasutak ellen s az ismert bécsi cég nem kevesebb mint egymillió pengőt akart behajtani a MÁV-on, mert az általa szállított és Bukarestbe irányított áru 1918 őszén, tehát a legzavarosabb időkben, a forradalom első^ napjaiban Kolozsvárott a frontokról visszaözönlők és a zavarosban halászó fosztogatók zsákmánya lett. A bécsi céget — keresete szerint — 920 ezer pengős károsodás érte, a,mely összegért az Államvasutakat kérte felelősnek kimondani. A három esztendővel ezelőtt megtartott törvényszéki tárgyaláson a Magyar Államvasutak ügyvédje hivatkozott arra, hogy itt egy tipikusan vis-major eset forog fenn, tehát a MÁV semmi körülmények között nem kötelezhető az anyagi kár megtérítésére. A bécsi cég ügyvédje viszont azt fejtegette, hogy Kolozsvárott a jelzett időben nem voltak fosztogatások és adatait különböző bizonyítékokkal is alátámasztotta. A lefolytatott bizonyítás után a törvényszék meg is ítélte a Selinka cégnek a kereset összegét. Az Ítéletet természetesen a MÁV megfellebbezte, a táblai tárgyalás előtt széleskörű bizonyítást ajánlott fel arra vonatkozólag, hogy a jelzett időpontban bizony mindennaposak voltak a fosztogatások Kolozsvárott, A fellebbezési tárgyaláson azonban már nem is a Selinka cég jelentkezett felperesként, hanem az ismert Gór dós Rudolf-féle bécsi fuvarlevélfelülvizsgáló iroda, amely — bizva ügye sikerében néh,ány ezer pengőért megvásárolta Se- Iinkáék követelését és mint engedményes tovább folytatta a pert a Magyar Államvasutak ellen, bizva abban, hogy a törvényszék ítéletét a tábla nem fogja megmásítani. A tábla a MÁV jogtanácsossának előterjesztését azonban — mint az előrelátható volt — magáévá tette, széleskörű bizonyítást rendelt el, tanuk egész seregét jelentette be, köztük számos volt kolozsvári vasúti tisztviselőt, akik egybehangzóan vallották, hogy Kolozsvárott abban az időben tényleg napirenden voltak a fosztogatások. A Gárdos cég viszont a kolozsvári rendőrség akkori tiszviselőivel éppen az ellenkezőjét kivánta bizonyítani s a tábla ennek az ellenbizonyításnak is helyt adott, de ítéletében elutasította a keresetet és még 400 pengő perköltségben is elmarasztalta a Gárdos céget. Az Ítéletet most a Kúria is helybenhagyta, elfogadva dr. Mihovics Ferenc MÁV ügyész érvelését, amely szerint az akkori zavaros idők ben Kolozsvárott napirenden voltak a kilengések s igy a MÁV-ot a vagonok kifosztása miatt felelőség nem terheli. A bécsi Gárdos cég tehát alaposan csalatkozott reményeiben s a pár ezer pengőért vásárolt követelésből milliós haszon helyett csak fizetni való perköltség maradt. Cipötalpalásnál kérje cipészétől PALMA OKBA tartóstalpat. Sok pénzt takarit meg! Kövér Gusztáv nyilatkozata Kaptuk a következő nyilatkozatot: A Kolozsváron megjelenő „Riport“ cimü időszaki lap hosszas riportban számol be arról a beszélgetésről, melyet szerkesztőjével a nagyváradi N. S. E. Otthonban folytattam. Ez a beszélgetés egy ügyvédi elszámolás körül mozgott, helyesebben arra vonatkozólag kérdezett meg engem a fenti lap szerkesztője, hogy igazak-e azok a hírek, hogy én Bartha Ignác ügyvéd ur 56.000 lejes elszámolását nem fogadtam el, illetőleg e tárgyban egyelőre csak a Magyar Párt fegyelmi bizottságánál, de szükség esetén bűnvádi utón is eljárást in- ditok? A beszélgetés alkalmával előrebocsátottam, hogy bár semmi kifogásom az ellen nincs, ha Bartha ügyvéd urnák hadbirósági eljárásommal kapcsolatos dolgai nyilvánosságra kerülnek, a leghatározottabban elvárom, hogy velem kapcsolatban egyetlen olyan sor sem lásson napvilágot, amely akár a Magyar Párt vezetősége, akár a Magyar Párt politikája ellen irányulna. Éppen ezért lepett meg fent említett lap legutóbbi cikke, ahol a velem való beszélgetést a cikk írója úgy igyekszik feltüntetni, mintha én csak az alkalomra lesnék egy Magyar Pártellenes orvtámadásra. Bár magában véve is egészen hihetetlenül hangzik, hogy éppen egy kevesek által ismert időszaki lapot válasszak ki támadások, pártbontások és személyi hajszák megindítására, mikor saját magamnak is állanak napilapok rendelkezésre, ellentmond ennek az az egyszerű és sokak által ismert tény is, hogy én mindig a magyar egységért harcoltam és a Magyar Pártban soha sem egy politikai csoportosulást, hanem kizárólag a magyar nemzeti eszme védelmére tömörültek összességét láttam és vallottam. Ha az emberi természetben rejlő különféle- ségek talán kisebb nézeteltéréseket termelhetnek is ki közöttünk és céljaink elérésének módszerei néha különfélék is, a magyar természettel nem egyeztethető össze, hogy kuliszamögötti intrikákkal törjünk egymás ellen akkor, midőn a románság mohón lesi az alkalmat, ahol a magyarság testébe az első éket beverhetné. Nem tesz a magyarság egyetemének jó szolgálatot az az újságíró, aki puszta szenzációhajhászásból a magyarság egyedeit egymás előtt akarja lejáratni, mint fent emlitett lap is egy egyszerű beszélgetés elferdítése és tendenciózus beállítása által azt elérni szeretné. Csak, kötelességemet teljesitem akkor is, midőn leghatározottabban kijelentem, hogy ugyanezen cikkben Hegedűs Nándor magyarpárti képviselő úrral kapcsolatos kijelentéseket sem tettem meg, mert nem szokásom a magyarság kebelén belül harcokat és félreértéseket előidézni. Úgy érzem, hogy éppen elég ellensége van a magyarságnak saját sorain kiviül, hogy az egymás hántása és lejáratása nekem sem örömet, sem kielégülést nem okoz. És ha nem rettenek is meg a magyarság érdekében bizonyos áldozatokat, vagy kockázatokat vállalni és bármikor szembe merek nézni a hatalom önkényeskedéseivel, a legnagyobb óvatossággal kezelek minden olyan kérdést, amely a magyar egységet veszélyeztetné. Énpen ez okból figyelmen kivül hagyom fent emlitett cikknek többrendbeli megállapításait és csak azt. szögezem le, hogy én sem a pártot, sem annak vezetőit, vagy tagjait soha nem támadtam, nem támadom és a jövőben sem fogom támadni. Kövér Gusztáv. MolozsvárI mozsrő színházak műsora: CORSO Előadások: 9, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Kedd PAPRIKA Gaál Franciska, Paul Hörbiger vígjáték világslágere. Húsvéti műsor: Táncol a garnizon (Audienz in Ischl) Marta t ggerth, Willy Eichberg, Szőke Szakáll. Strauss zene. Operett vii ágsláger. Két boldog szív Főszerepben: Max Adalbert Ezenkívül: Idegen légié Főszerepben: Jack Holt. Kedden és szerdán Tauber Richárd filmt Hazug esőkok. Húsvéti műsor: A császári udvar Lilian Harvey, Conrad Veidt. Filmcsoda, Offenbach zene. (Bukarest, április 10.) A parlament vége felé | járó ülésszakában a legnagyobb erőfeszítés mellett folyik a volt osztrák-magyar katonatisztek nyugdijáért a harc. Ezek a szerencsétlen emberek tizenötödik éve várnak jogos és igazságos nyugdijuk szenátusi megszavazására. A kérdés a kamarán már a Maniu-kormány első idejében keresztül taent, azonban éppen á kormánybukása napján érkezett a szenátusba a javaslat és azóta a nyomorult pénzügyi viszonyok miatt hiába történt minden felszólalás és elszánt kísérlet az ügydarab feltámasztására. Végre Vaida miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy az ügy napirendre tűzessék: Sándor József kiásta a levéltárról a megfelelő ügydara-
