Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-11 / 83. szám

4 KumUjsm XVI. ÉVF. 83. SZÁM. Tavasz kezdetével megkezdődött a dupla maláta Bab-sör szezon is! DREHER HAGGFNMACHER gyártmány fiaphatö palackok lián és poharasra IBS Vaida miniszterelnök is hozzájárult a rokkant tisztek ügyének szenátusi tárgyalásához és Madgearu sem ellenzi a javaslat megszavazását Sándor József vezeti« a volt osztrák-magyar tisztek küldöttségét bot és a szenátus főtitkárán keresztül, eljut­tatta az elnök kezeihez, hogy még ebben az ülésszakban napirendre kerüljön, Sándor sze­nátor a rokkant tisztek egy nagy küldöttségét bemutatta a szenátus elnökének, Fresan, marsallnak és Mardarescu tábornoknak is. ioanitescu nuinkaügyiminisztej fogja képvi­selni az ügyet a szenátusban, mert a kérdés Imzzátartozili. Most már Madpearu pénzügymi­niszter sem ellenkezik. Ekként remélhető, hogy Vlád Sándor román tábornok, volt osztrák-ma­gyar ezredes és Sándor József odaadó támoga­tásával az ügy talán nagyobb nekéség nélkül át fog menni a szenátuson. Kolozsvár f@Fre«feismf napjaiból akart lékét kovácsolni egy bécsi fuvarlevéfiroda A etrdos-íég megítélte a eiuiäsitoita a milliókra perelte a MÁV-ot — A törvényszék keresetet, de a tébia és most a Auria is bécsi céget (Budapest, április 10.) Még a világháborút követő fegyverszünet idejébe nyúlik bele annak a pernek előzménye, amelyben az utolsó szót esak a minap mondta ki Budapesten a Kúria. Brüder Selinka bécsi nagykereskedő cég közel 14 esztendővel ezelőtt pert indított a Ma­gyar Államvasutak ellen s az ismert bécsi cég nem kevesebb mint egymillió pengőt akart behajtani a MÁV-on, mert az általa szállított és Bukarestbe irányított áru 1918 őszén, tehát a legzavarosabb időkben, a forra­dalom első^ napjaiban Kolozsvárott a frontokról visszaözönlők és a zavarosban halászó fosztogatók zsákmánya lett. A bécsi céget — keresete szerint — 920 ezer pengős károsodás érte, a,mely összegért az Államvasutakat kérte felelősnek kimondani. A három esztendővel ezelőtt megtartott törvényszéki tárgyaláson a Magyar Államvas­utak ügyvédje hivatkozott arra, hogy itt egy tipikusan vis-major eset forog fenn, tehát a MÁV semmi körülmények között nem kötelez­hető az anyagi kár megtérítésére. A bécsi cég ügyvédje viszont azt fejtegette, hogy Kolozs­várott a jelzett időben nem voltak fosztogatá­sok és adatait különböző bizonyítékokkal is alátámasztotta. A lefolytatott bizonyítás után a törvényszék meg is ítélte a Selinka cégnek a kereset összegét. Az Ítéletet természetesen a MÁV megfelleb­bezte, a táblai tárgyalás előtt széleskörű bizo­nyítást ajánlott fel arra vonatkozólag, hogy a jelzett időpontban bizony mindennaposak vol­tak a fosztogatások Kolozsvárott, A fellebbezési tárgyaláson azonban már nem is a Selinka cég jelentkezett felperesként, hanem az ismert Gór dós Rudolf-féle bécsi fuvarlevélfelülvizsgáló iroda, amely — bizva ügye sikerében néh,ány ezer pengőért megvásárolta Se- Iinkáék követelését és mint engedmé­nyes tovább folytatta a pert a Magyar Államvasutak ellen, bizva abban, hogy a törvényszék ítéletét a tábla nem fogja megmásítani. A tábla a MÁV jogtanácsossának előterjesz­tését azonban — mint az előrelátható volt — magáévá tette, széleskörű bizonyítást rendelt el, tanuk egész seregét jelentette be, köztük számos volt kolozsvári vasúti tisztviselőt, akik egybehangzóan vallották, hogy Kolozsvárott abban az időben tényleg napirenden voltak a fosztogatások. A Gárdos cég viszont a kolozs­vári rendőrség akkori tiszviselőivel éppen az ellenkezőjét kivánta bizonyítani s a tábla en­nek az ellenbizonyításnak is helyt adott, de ítéletében elutasította a keresetet és még 400 pengő perköltségben is elmarasztalta a Gárdos céget. Az Ítéletet most a Kúria is helybenhagyta, elfogadva dr. Mihovics Ferenc MÁV ügyész érvelését, amely szerint az akkori zavaros idők ben Kolozsvárott napirenden voltak a kilengé­sek s igy a MÁV-ot a vagonok kifosztása miatt felelőség nem terheli. A bécsi Gárdos cég tehát alaposan csalat­kozott reményeiben s a pár ezer pengőért vásá­rolt követelésből milliós haszon helyett csak fizetni való perköltség maradt. Cipötalpalásnál kérje cipészétől PALMA OKBA tartóstalpat. Sok pénzt takarit meg! Kövér Gusztáv nyilatkozata Kaptuk a következő nyilatkozatot: A Kolozsváron megjelenő „Riport“ cimü időszaki lap hosszas riportban számol be arról a beszélgetésről, melyet szerkesztőjével a nagy­váradi N. S. E. Otthonban folytattam. Ez a beszélgetés egy ügyvédi elszámolás körül mozgott, helyesebben arra vonatkozólag kérdezett meg engem a fenti lap szerkesztője, hogy igazak-e azok a hírek, hogy én Bartha Ignác ügyvéd ur 56.000 lejes elszámolását nem fogadtam el, illetőleg e tárgyban egyelőre csak a Magyar Párt fegyelmi bizottságánál, de szükség esetén bűnvádi utón is eljárást in- ditok? A beszélgetés alkalmával előrebocsátottam, hogy bár semmi kifogásom az ellen nincs, ha Bartha ügyvéd urnák hadbirósági eljárásom­mal kapcsolatos dolgai nyilvánosságra kerül­nek, a leghatározottabban elvárom, hogy velem kapcsolatban egyetlen olyan sor sem lásson nap­világot, amely akár a Magyar Párt vezetősége, akár a Magyar Párt politikája ellen irányulna. Éppen ezért lepett meg fent említett lap legutóbbi cikke, ahol a velem való beszélgetést a cikk írója úgy igyekszik feltüntetni, mintha én csak az alkalomra lesnék egy Magyar Párt­ellenes orvtámadásra. Bár magában véve is egészen hihetetlenül hangzik, hogy éppen egy kevesek által ismert időszaki lapot válasszak ki támadások, pártbon­tások és személyi hajszák megindítására, mikor saját magamnak is állanak napilapok rendelke­zésre, ellentmond ennek az az egyszerű és sokak által ismert tény is, hogy én mindig a magyar egységért harcoltam és a Magyar Pártban soha sem egy politikai csoportosulást, hanem kizáró­lag a magyar nemzeti eszme védelmére tömö­rültek összességét láttam és vallottam. Ha az emberi természetben rejlő különféle- ségek talán kisebb nézeteltéréseket termelhetnek is ki közöttünk és céljaink elérésének módszerei néha különfélék is, a magyar természettel nem egyeztethető össze, hogy kuliszamögötti intri­kákkal törjünk egymás ellen akkor, midőn a románság mohón lesi az alkalmat, ahol a ma­gyarság testébe az első éket beverhetné. Nem tesz a magyarság egyetemének jó szol­gálatot az az újságíró, aki puszta szenzáció­hajhászásból a magyarság egyedeit egymás előtt akarja lejáratni, mint fent emlitett lap is egy egyszerű beszélgetés elferdítése és tenden­ciózus beállítása által azt elérni szeretné. Csak, kötelességemet teljesitem akkor is, midőn leghatározottabban kijelentem, hogy ugyanezen cikkben Hegedűs Nándor magyar­párti képviselő úrral kapcsolatos kijelentéseket sem tettem meg, mert nem szokásom a magyar­ság kebelén belül harcokat és félreértéseket elő­idézni. Úgy érzem, hogy éppen elég ellensége van a magyarságnak saját sorain kiviül, hogy az egymás hántása és lejáratása nekem sem örömet, sem kielégülést nem okoz. És ha nem rettenek is meg a magyarság érdekében bizonyos áldozatokat, vagy kockáza­tokat vállalni és bármikor szembe merek nézni a hatalom önkényeskedéseivel, a legnagyobb óvatossággal kezelek minden olyan kérdést, amely a magyar egységet veszélyeztetné. Énpen ez okból figyelmen kivül hagyom fent emlitett cikknek többrendbeli megállapításait és csak azt. szögezem le, hogy én sem a pártot, sem an­nak vezetőit, vagy tagjait soha nem támadtam, nem támadom és a jövőben sem fogom tá­madni. Kövér Gusztáv. MolozsvárI mozsrő színházak műsora: CORSO Előadások: 9, 5, 7 és 9 órakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Kedd PAPRIKA Gaál Franciska, Paul Hörbiger vígjáték világslágere. Húsvéti műsor: Táncol a garnizon (Audienz in Ischl) Marta t ggerth, Willy Eichberg, Szőke Szakáll. Strauss zene. Operett vii ágsláger. Két boldog szív Főszerepben: Max Adalbert Ezenkívül: Idegen légié Főszerepben: Jack Holt. Kedden és szerdán Tauber Richárd filmt Hazug esőkok. Húsvéti műsor: A császári udvar Lilian Harvey, Conrad Veidt. Filmcsoda, Offenbach zene. (Bukarest, április 10.) A parlament vége felé | járó ülésszakában a legnagyobb erőfeszítés mellett folyik a volt osztrák-magyar katona­tisztek nyugdijáért a harc. Ezek a szerencsétlen emberek tizenötödik éve várnak jogos és igaz­ságos nyugdijuk szenátusi megszavazására. A kérdés a kamarán már a Maniu-kormány első idejében keresztül taent, azonban éppen á kor­mánybukása napján érkezett a szenátusba a javaslat és azóta a nyomorult pénzügyi viszo­nyok miatt hiába történt minden felszólalás és elszánt kísérlet az ügydarab feltámasztására. Végre Vaida miniszterelnök hozzájárult ahhoz, hogy az ügy napirendre tűzessék: Sándor Jó­zsef kiásta a levéltárról a megfelelő ügydara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom