Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-09 / 82. szám
F KeletiUjsxg XVI. ÉVF. 82. SZÁM. — Aninyi marha előtt még a főisuán es megáll— rázza a fejét hitetlenkedve maga Udő Márton is. — Azt azonban igen jól tették, hogy az urat félig döglöttre verték, mert megérdemelte. Addig kellett volna ütni. mig egyet szusszan... Addig!... Kissé elkedvetlenítette a hir az erdei embereket. Mar szedelőzködnek is. Menni kell ila'ini. ^z est árnyéka már ereszkedik a fákra, a tűz is ébredni kezd. Az is érzi, hogy közeleg az éjszaka- A tűz ideje pedig az éj... a madarak is vonulnak hazafelé, a bogarak már lepihentek. Az erdő furcsa rothadó szaga már érzik. A harmat is észrevétlenül leesett... Udő Márton már ott baktat a fák között s a többiek is szedelőzködnek. Egy szép fiatal menyecske halad el mellettem. Kívánatos, üde, erős és meleg, mint egy büszke, hegyes körmii vadmadár. — .Tere hálj nálunk! — fogom meg a kezét és tréfálok az ő nyelvin. Felkacag, mint a galamb s villan a szeme: — Miért? Hiszen maga nem fél nálam nélkül sem!... — Nomo! — fenyeget az ujjúval a falubajárt ember. — Magának is hoztam valamit. Azzal veszi is elő a kebeiiből. —■ Ezt a küsasszon-irást- ne! — mosolyog kedvesen. — Hij, a teremtésit! — rikkantok fel örömömben a láttára. — Mégis szép az élet! — Az a — morog az ember — hogy a temérdek tűz vesse fel azt es. aki ilyent mond... ... De azért kedvesen langalót vet a tűzre, hogy az „iromány“-omat elolvashassam... A barka útja * Olyan hideg szél fuj a város felett, ami semmiképpen sem talál a virágvasárnapja előtti reggel hangulatához. Az emberek begu- bóznak téli kabátjukba, amelytől a tavasz örömére már egyszer elbúcsúztak és úgy sietnek a dolgukra. Pedig most szép áprilisi napsütésre volna szükség, hogy a lelkek kinyíljanak egy kicsit és az uccán szembekacagjanak egymással a szemek. A györgyfalvi utón falusiak közelednek a város felé. Öreg néni, aki a piacra hoz valami eladni valót és mögötte két kicsi legény. Az öregasszony összehúzza magát a hidegben és úgy kocog lefelé a városba, de a gyerekek nem tudják mit csináljanak az örömtől, legszívesebben szárnyra kelnének, hogy egyszerre berepüljenek a tornyok és emeletes házak közé. Meg is érdemelnék, hogy a jó isten most szárnyat növesszen nekik és egy kis meleg szellőt küldjön megfagyott orruk és fülük felmelegítésére, mert most szép leüldetésben vannak. Barkát hoznak a városba a szent vasárnapi ünnepségre. Nagy köteg kivirágzott füzfaág van mindkettőnek a hátán egy bot végébe belehúzva és úgy mennek vele, mintha a világ legnagyobb kincsét kerítették volna meg. Milyen régóta gyalogolnak ebben a hidegben, gondolom és mégis milyen boldogok, hogy virágot hozhatnak az embereknek. Hát még mennyit kellett otthon szaladgálni és mászkálni a patakok mentén, amíg mind a ketten igy megrakhatták magukat virággal. Mint a kis méhek ... Az egyik kapun fiatal leány jön ki kosárral a karján és a véletlen találkozást nagy beszéd követi, mert falubeliek. A leány sorbakér- dezi az ismerősöket, megtárgyalnak mindent, előkerülnek a legújabb hazai pletykák, amelyeknek sohasem akad vége, de im. már beértek a városba. Végre illendőnek találja, a fiukhoz is szólni valamit, hátrafordul, félvállról: — Nem, fáztok-e Pista? Pista ijedten kapja ki az ujjait a szájából, ahol melengette és mind a ketten egyszerre válaszolnak nagy készséggel. — Nem ... E megszeppenésben benne van az anyjuk sokszori figyelmeztetése, hogy ne induljanak el otthonról, mert ilyen időben megfagynak, a hosszú egyezkedés, alkudozás, mig végre el lehetett indulni a sok barkával. Most aztán mindent el kell titkolni, nehogy szégyent valljanak otthon. De az emberek olyan furcsák... Nem sokat törődnek velük. Elsietnek mellettük és észre sem veszik a. sok virágot, amit a két kicsi falusi legényke nekik hozott be olyan nagy fáradozással és amiért kékre fagyott a kezük a bot végén és már nem győzik elég hamar cserélgetni. Egy kis örömöt, egy kis életet a tavasz adományából, amit a falvakon szétszór, de a, városi embernek olyan ritkám van belőle része... Csalódottan néznek az orrukig begombolt emberei: után. akik közömbösen szaladgálnak körülöttük. Minden!A csak a, maga dolgával van elfoglalva, hogy értenék meg a két kiesi fiacska, bámafá.t. alrik tapasztalatlanságukban másnak akartak örömei szerezni... A barkát fújja a szél. rázza belőlük a szép sárga port le az aszfaltra. Mintha bánnák, hogy kinyíltak. A fiuk szeméből is kicsik végre a könny, de lehet az is, hogy a hidegtől, j. gy. mODAlOM-MÍ/VÉSZET Megkezdte munkáját a szatmári Kölesen-Kör (Szatmár, április 8.) A másfél évtizeden át tartó kényszerű hallgatás után Szatmár magyar társadalma újból életre keltette a Kölcsey-Kort, amelynek szakosztályai tegnap tartották meg első együttes gyűlésüket a Polgári Társaskörben. A gyűlésen, amelyen Debreczeni István reformatus lelkész elnökölt, a tagok Igen szép számmal vettek részt és széles alapon szabták meg azt a tevékenységet, amelyet a Körnek működésében ki kell fejteni. ueoreczenl István elnök ismertette az akadályokat, amelyek a Kor ujjászervezési munkálatai- elé tornyosultak, majd emelkedett szavakkal mutatott rá, hogy a szatmári magyar társadalom összetartása leküzdötte a nehézségeket es Kölcsey szellemében most már megkezdheti a Kör a munkáját a magyar kultúráért. l'lrklcr Ernő dr. ny. városi tanácsos, az irodalmi szakosztály elnöke ismertette gazdag programját, amely az irodalmi erők felkutatásától és segítésétől kezdve a kultúra lejiesztesenek minden eszközét lgenybeveszi, hogy a magyar népet nemzeti szellemben nevelje. A tudományos szakosztály működési tervezetét Schober Emil dr. tanár ismertette, hangsúlyozván, hogy a tudomány népszerűsítése a szakosztály legfőbb célja. Ebben az orvosi kar a legmesszebbmenő munkát vállalt. Külön gondja lesz a tudományos szakosztálynak a szociológia kiterjedtebb művelése. Bakcsy Gergely ny. fögimnázíumi igazgató a múzeumi szakosztály programjának ismertetése során bejelentette, hogy a Kolcsey-relíkviákon Kivúl néprajzi és tudományos célt szolgáló tárgyakat is fognak gyűjteni a felállítandó muzeum részege. A művészeti szakosztály munkatervét Havas Miklós dr. szakosztályi elnök Ismertette es különösen a zft- nei nevelés és továbbképzés szükségét hangoztatta. Különösen nagy szerep var a művészeti szakosztályra abban, hogy az irodalmi szakosztályt a rendezendő estélyek és matinék alkalmára musorszámokkal ellássa. Hollmann Perene országos karnagy indítványára elhatározták, hogy a Kölcsey-költemények megzenésítésére pályadijakat fognak kitűzni. Jakabffy Elemér dr. orsz. képviselőt a gyűlés a Kor disztagjául választotta. Gyűlés után társasvacsora volt, amelyen Sarkozy Lajos református lelkész mondott klasszikus beszédet Kölcsey emlékezetére. —c— O N. Szele Irén és Kolár kamarazenehangversenye. A katholikus gimnázium dísztermében zeneértők és zenebarátok igen szép számú közönsége előtt tartották kamarazenehangversenyüket JNT. Szele Irén és Kolár Károly, a kolozsvári zeneéietnek ismert kiválóságai. A kamarazene művelésének mindketten lelkes oktatói és mondhatni propagálói, akik ezen az estén kiváló teljesítményükkel igyekeztek megmutatni a programra vett müvek szépségeit. A műsoron Brahms-müvek előadásánál Pona I). működött közre, Schubert trióinál Lázár Jenő csellójátéka egészítette, méltóképpen beilleszkedve, az együttest. Strauss-müvek hegedű- zongora előadása volt a műsornak a törzse. Az egész est igen szép volt, odaadó lelkes vérbeli muzsikusok magas képzettsége nyújtotta a zenei élvezetet a közönségnek, amely ünnepelte az előadókat1, különösen N. Szele Irént. (*) Magyar művész rajzolta a román verseskötet címlapját, a Kolozsvári Könyvpiacon „Krisztus árnyékában" (In umbra lui Christu) címmel most jelent meg Octavlan. sireagunak, az Ismert román poétának legújabb verskötete. Külön érdekessége a könyvnek, hogy Ízléses és művészi címlapján Tóth István, a Jeles kolozsvári rajzolómüvész készítette. Sireagu kötetlen formában irt es mély vallásos érzéseket revellálö költeményei egyébként minden elismerést megérdemelnek. Verseit tiszta természetlátás s a minden emberit egészen átfogó, magához ölelő szeretet jellemzi. Kisleányához, Beatricehoz Írott versei különösen megkapóak. magyar dalosunnepely szaszrégenben. Tudósitónk jelenti: Felemelő ünnepség színhelye volt az elmúlt vasárnap szász régen. Kégenvidéki dalosversenyt rendezett a Szászrégeni Magyar Polgári Dalkör, az AbaXáji Kei. Dalkor, Alsöbolkényi Kef. Dalkör, Beresztelk! Kér. Dalkör, Felfalusi Ref. Dalkör, Gernyeszegi Ref. Dalkör, Klsrulpösi Kef. Dalkör, Magyarói Kef. Dalkör, Maros- járal Két. Dalkor, Marosvecsl Kér. Dalkör, Fétenakl Rer. Dalkör, Radnötfájt Ref. Énekkar és a Sárpataki Kér. Dalkor részvételével. Megjelent az ünnepélyen a Romániai Magyar Dalosszövetség főtitkára, Tárcza Bertalan is. Reggel 9 órakor a vidéki testvérdalárdákat fogadta a Sz. M. F. D. majd Impozáns zenés felvonulás következett. Ebben a vidéki dalosok eredeti népviseletben vonultak, ami valóban gyönyörködtető látványt nyújtott. A felvonulás után a dalárdák a Szászrégeni Daiarda udvarán gyülekeztek, hol a kölcsönös üdvözlő jeligék eier.eklese tortent meg. A Sz. M. P. D. nevében dr. Szimonisz László, Szászrégen város tanácsa nevében dr. Vertán Sándor, majd a Romániai Magyar Da- losszovetség neveben Tárcza Bertalan főtitkár intéztek üdvözlő és buzdító szavakat az összegyűlt vidéki dalosokhoz. Délután kotöttkarl versenyek következtek a Városi szálloda nagytermében. Este díszhangverseny keretében a dijat nyert vidéki dalárdák bemutatkozásait es a sz. M. P. D. elismerésre méltó teljesítményét hallgatta a nagyterem zsúfolt közönsége. Megható látványt nyújtott, mikor a szászrégeni Dalárda ügyv. elnökének* Bálintit Endre 4 éves Csaba fiacskája bő ingben, csizmacskaban, árvaianyhajas kalpaggal és sujtásos vörös mentében a Székely Dalosok „Száz vihartól törve-tepve, küzd a létért Gsaba népe..." Kezdetű jeligéjét szavalta el édes gyerekhangon. Ezt a jeligét énekelték az összesített dalárdák Heiter György vezetése alatt is. Heiter orsz. Karnagy ismét bebizonyította képességeit. Különösen kiemelendő Fersch—Petőfi remekművének „Egy gondolat bánt engemet..." finom és művészies interpretálása. A helybeli szász „Musik- verein" Kéler Béla „Magyar Vigjátékegyvelegét adta elő Heiter vezényletével." Hegedűszólót játszott dr. Ko- vöts László. A változatos és gazdag műsort tánc és társasvacsora követte. Ez a dalosverseny valóságos magyar ünnep volt, mely Szászrégen és vidéke magyarságát lelkileg közelebb hozta egymáshoz és az egyűvé- ■tartozás tudata által megedzette a további küzdelmekhez. Az ünnepély megrendezéséért és programszerű levezetéséért Bálinth Endre a Sz. P. M. D. agilis ügyvezető elnökét, a művészi teljesítményért pedig Heiter György orsz. Karnagyot illeti minden elismerés. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA* Vasárnap d. e. 11 órakor: Aladár nem szamár. (Ssz, 80.) Hétfőn este u orakor: sasfiók. (Ssz. 81.) Kedden este 9 órakor: Éjféltől hajnalig. (Ssz. 82.) Szerdán este 9 órakor: Éjféltől hajnalig. (Ssz. 83.) A ROMAN OPERA vasarnap, április 9 (este): A madarasa. Hétfő, április 10: Kigoletto.
