Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-08 / 81. szám

XVL ÉVF. 81. SZÁM. Kuetiüjsxg 3 Hogyan képzeli Hitler a világ összes németéinek egyesítését? A horogkeresztesek külpolitikája a párt teoretikusainak meg­világításában —' Uj hármasszövetséget terveznek} amelynek negyedik tagja a felszabadítandó Ukrajna lenne Dél-Tirol egyesítéséről az uj kormány az olasz barátság kedvéért hajlandó lesz lemondani (Bécs, április 7.) A Németország-ellenes és zsidó-ellenes bojkottok során háttérbe szorult az a probléma, hogy minő külpolitikai program­mal vette át a rezsimet Németországnak minden idők óta legnacionalistább kormánya? Mert hiszen a vak is látja, hogy a belső ellenséggel megküzdeni és azt leverni minden esetre köny- nyebb, mint a külső ellenséggel végezni. Né­metországnak pedig megvannak a maga nagy „leszámolásai“, különben ezek hiányában Hit lei- uralomra sem került volna. Mindezek a kérdé­sek e pillanatban fokozottabb mértékben idő­szerűek, éppen a Mussolini-féle terv esetleges realizálásával kapcsolatosan. Az összes németek egyesítése. A nemzeti szocialisták főteoretikusa. Gott­fried Feder szerint Hitlerrel egyetértőén for­mába öntötte a nemzeti szocialista párt pro­gramját, amely a párthatározatok szerint „megváltozha­tatlan“ abban az esetben is. ha a párt ; legális, vagy forradalmi utón kormány­zatra kerül. Külpolitikailag a párt alapvető tételeknek te­kinti a következőket: egy zárt nemzeti -állam létesítése, amely minden német törzsei egy­aránt felölel. 2. A német érdekek erőteljes vé­delme külföldön. Hitler 25 pontja értelmében tehát egyesíteni kell nem csupán a jéWl'effi birodalmon bélül elhelyezkedett német törzse­ket. de a Németországon kívülieket is. ..Nem mondhatiuik le — Írja Feder — a Sudeta-né- metekröl, az elzászlotharingiai németekről. Ausztria németéiről, Lengyelország németéiről és. a régi monarchia utódállamaiban lakó né­metekről. (Ami alatt nyilván a Sopron kör: nyéki németeket is hozzászámítja. Az erdélyi szászokig azonban túl nagy séta volna.) Nem kérünk sem többet, sem kevesebbet, mint a né­metek önrendelkezési jogát anyaországukhoz váló tartozásuk tekintetében.“ E programpont maradék nélkül való érvé nyesitése természetesen nem fog keresztül­menni a gyakorlatban, különösen olyan terüle­teken, amelyek teljesen távol fekszenek a né­met anyaországtól. Bizonyos azonban az is, hogy a német nemzeti szocializmus a maga harcvonalába kényszeríti a legtávolab- ban élő német közösségeket is és amint látjuk, a barnaingesek zárt sorai már Romániában is feltűntek. Érdeklődésemre, hogy miként képzelik Berlinben a szorosabb kapcso­latot a távoli német törzsekkel, a következő fel­világosítást kaptam, amely nem hivatalosan ugyan, de visszatükrözteti egyes körök felfo­gását: A „kettős" állampolgárság. — Mussolini kettős állampolgárságot adott azoknak az olaszoknak, akik távol élnek az anyaországtól. Hogy az önök példáját ve­gyem, egy Romániában élő olasz lehet jó ro­mán állampolgár, de olasz állampolgársága is van, ami őt nem csupán nem szimbóliukusan kötelezi, de bizonyos mértékig a valóságban is: előőrsének kell lennie az olasz mozgalmaknak, nem szabad szembehelyezkedni Olaszország ér­dekeivel és nem szabad megfeledjezni arról, hogy ők a nagy nemzeti gondolatnakelőretolt állásaiban vannak. Ezt vallja Hitler is a kül­földi németekkel való vonatkozásban. — A külpolitikai program második szaka­szát: a német érdekek hathatós védelmét Feder így értelmezi: az erzbergeri és stresemanni hizelkedésnek véget kell vetni egyszer és akkor látni fogjuk, hogy a külföld a nemet érdekeli teljes képviselete mellett egészen más respek tussal fog kezelni bennünket és a német kivan Ságokra odalbarugások és pofonok helyett be csülés és figyelembevétel lesz a válasz. Az elnégeresedett Franciaország. Ez a külpolitikai program azonban még mindig csak nagy általánosságban mozog. Az N. S. D. A. P. programját részletességgel Alfred Rosenberg fejezte ki, Hitlernek ez a legbizalmasabb embere, egy balti származású lnérnök, aki kezdet kezdete óta a Völkische Beobachter szerkesztőségében dolgozott és mint a párt külpolitikusa játszik jelentős szerepet. Az ő elképzelése egyben a párt elképzelése sze­rint egy uj hármas-szövetséget kell létesíteni, amelynek tagjai Németország, Anglia és Olaszország és amelyhez csatlakozni fog a jövőbeli Ukrajna ezek az államok közösen fogják majd meg­es szabadítani a világot a zsidó és nem zsidó ban­kok uralmától. Németországnak legnagyobb külső ellen­sége Franciaország. Hitler nem egyszer jelen­tette ki: a német nép kérlelhetetlen halálos ellensége volt és marad Franciaországnak . . . Ez a mindinkább elnégeresedésbe eső nép a zsidó világuralom célkitűzéseivel való össze­függésében Európa fehér fajának állományára tártós veszedelmet jelent. A német-olasz kapcsolat. Már, most hogy állunk a német-olasz kap­csolatokkal? Hitler még uralomra kerülése előtt számos kísérletet tett, hogy Mussolinival kapcsolatokat teremtsen. Tagadhatatlan, hogy Olaszországban szívesen nézik a német-olasz barátság kifejlődését, egyrészt, mert kétségte­lenül közös vonás van Hitler és Mussolini poli­tikai rendszerében, másodizben Németország éppen annyira a reváns gondolatnak, a revíziós gondalotnak a hive, mint Olaszország. Az ütközőpont e két állam között a dél- tiroli kérdés, mert Olaszország semmi körülmények kö­zött sem megy bele abba, hogy Dél-Tirol va­laha is Németországhoz tartozzék. A nemzeti szocialista párt a jó barátság kedvéért egyelőre eltekintett. Dél-Tirol felszabadításától és a Feder által szerkesztett hivatalos programból azt a passzust, amely a németeknek Dél-Tirol- ban való felszabadulását követeli, radikálisan törölte, ami természetesen déltiroli német oldal­ról heves ellenzést váltott ki. Anglia hamis vágányon Ami az angol-olasz barátságot illeti, Rosen- bergnek az a felfogása, hogy Nagybrittánia nem érte el hadi célját, mert a legyőzött Né­metország helyébe Franciaország lett Európa első gyarmat-politikai hatalma. Anglia és Ame­rika a világháborúban hamis oldalon harcoltak és igaznak kell bizonyulnia Bismarck szavai­nak, aki annakidején azt mondotta, hogy Indiát tulajdonképpen a lengyel hatá­ron kell védeni. A lapok nemrégiben jelentették, hogy a né­met kormány szakit Oroszországgal és mozgal­mat indit a független; Ukrajna megteremté­sére. Ezt a hirt Berlinben erőteljesen cáfolták. Valószinü is, hogy eri-e a programpontra pil­lanatnyilag csakugyan nem gondolnak. De az is bizonyos, hogy Hoffmann tábornoknak poli­tikai és imperialista kívánságai és reménysé­gei fel-felmerülnek és benne szerepelnek a kal­kulációkban. Az uj hármas-szövetség célja Franciaország leteritése és együttes leszámolás a zsidósággal. A nemzeti szocialistapárt azonban egyelőre fi­gyelmen kívül hagyta, hogy az olasz fasizmus nem ellensége a zsidó­ságnak, az olasz miniszterek Finzi, Volpi zsidó szárma­zásnak, kezdve a Duce legbizalmasabb titkár­nőjétől és életrajzirónőjétől, Sorfáitól, végezve Angelo Olvettiig, a fasiszta-vezérig sok zsidó található az olasz nemzeti mozgalom táborában és teljesen valószínűtlen, hogy Mussolini má­ról-holnapra magáévá tegye Hitler százszázalé­kos árja-világnézetét. Ami pedig Angliát illeti, köztudomású, hogy Angliában, ahol az indiai alkirály zsidó származású és ahol a mai kabi­netben is több zsidó miniszter ül, az angol par­lamenti életnek számos lordja zsidó s ezért a német antiszemita programnak belátható időn belül aligha lesz visszhangja a britt szigeteken, Inkább az a valószinü, hogy Hitler előbb utóbb kompromissziumra kényszerül külpoliti bájában. A jelenlegi német külpolitika hihető leg Bismarck tanításain épült fel és Bismarck nak van egy aranymondása, amely még ma is áll: csak az ökör következetes. A nemzeti szo­cialista párt előbb-utóbb kénytelen lesz lemondani az önellátásos gazdasági elméletről is, hiszen Németország gazdasági elzárkózottsága a németek külföldi barátai között máris elhidegü- lést idézett elő és igy Magyarországon is mind jobban hangoztatják, hogy Magyarország szá­mára a német autarkia gondolata a legnagyobb veszedelmeket hordozza magában. Újból leszállították a háromezer lejen felüli nyugdijakat (Kolozsvár, április ?.) Madgearu pénzügy-, miniszter a tisztviselői fizetések leszállítása' után a nyugdíjasok illetményeit is tetemesen redukálta. Régóta készült a leszállításra, de az utolsó pillanatban mindig meggondolta magát. Végül is, hogy önmagáiról a felelősséget elhá­rítsa, elővette az Argetoianu által készített ter­vezetet, amelv annak idején hatalmas ellenzés­sel találkozott és azt erőszakolta keresztül a kamarában és szenátusban. Az uj törvény szerint a 3000 lejen aluli nyugdijak érintetlenül maradnak, de 3000 lejen felül progresszív emelkedéssel leszállították az összes nyugdijakat. Ez a progresszív emelkedés azonban csak Bukarestre vonatkozik, mert az SELECT Mozgóban nagy sikerrel fut a legújabb világszenzáció „Pillangó kisasszony” Puccini világhírű operája drá­mai feldolgozásban, eredeti PUCCINI zenekisérettel Főszerepben: Silvia Sydney, Carry Grand Argetoianutól adoptált törvénynek éppen az a legnagyobb hibája, hogy csak bizonyos kategó­riákat sújt. Az uj törvény teljesen személyes, egyes kategóriáknál a nyugdij-leszállitás az 57 százalékot is eléri, mig máshol, még a legna­gyobb nyugdijaknál is, alig tesz ki 5—10 száza­lékot. A nyugdij-leszálli tűsről szóló törvény az ország nyugdijassága körében nagy elkeseredést, váltott ki, mindenütt élénk tiltakozások hang­zanak el, memorandumokat küldenek a kor­mányhoz s valószinü, hogy az ország nyugdi­jassága nagygyűlésen fog tiltakozni a nyugdi­jak redukciója ellen. Az erdélyi és bánáti nyugdíjas-szövetség Vaida Sándor miniszterelnöknöz az alábbi táv­iratot küldötte: — Az erdélyi és bánsági nyugdíjasok a nyugdijak leszállítása miatt egzişztenciâjuk- ban vannak megtámadja, kérjük nagyméltó­ságod hathatós támogatását. Továbbá arra kér­jük, méltóztassék kihallgatáson fogadni az er­délyi és bánáti nyugdíjasok szövetségének el­nökét. Pop elnök. Ugyanakkor Maniu Gyulához is sürgönyt küldöttek, amelyben arra kérik, hogy pártfo­gásába vegye a nyugdíjasokat s interveniáljon a kormánynál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom