Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-06 / 79. szám

XVL ÉVF. 79. SZÁM. KeietiUjskg 3 Tztfoim ráiÁmm/ Vannak nők, akik külön­leges bájt sugároznak ki és ez megkülönbözteti őket a tömegtől. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ezt a tulajdonságokat finom, jól kiválasztott parfümjüknek, - amely egyéni vonást köl­csönöz, — vagy pedig elra­gadó temperamentumuknak köszönhetik-e ; avagy e két körülmény szerencsés ösz- szeegy ezteté s ének. Álarc alatt is felismerhető l D iiomiLE AMR ME az ideális kölni viz» melynek fi­nom illata körüllengi és meg­teremti azt az előkelő egyénisé­get, amelyet megálmodott Egyéni bájt biztosit, mert kóditó illat­felhője, az ön szépségével kar­öltve, első látásra elbűvöl. LE GRAIN VALÓDI CSAK EREDETI CSOMAGOLÁSBAN 55 I A magyar iskolák számára egyenlő mértéket és elbánást kívánunk a várostól Az interimár-bizottság nyílt ülésén hangzott el a kisebbségi álláspont a költségvetési tervekkel szemben — A színházi segély (Kolozsvár, április 5. A városi költségvetés­ről hetek óta tárgyalnak és vitáznak s a közön­ség körében érdekesnek, sőt igen jóindulatúnak tűnt fel az a hir, hogy az interimárbizottság el­nöke a nagy nyilvánosság előtt kívánja letár- gyaltatni a költségvetést. Ezt a szándékot olyan értelemben közölték a lapokkal, hogy e tár­gyaláson bárki nemcsak megjelenhet, hanem a tárgyalásban részt is vehet, hozzászólhat, kifo­gásolhat. Kedden délután kezdődött meg a vá­rosházán a költségvetés tárgyalása, amelyen ki derült, hogy egyszerűen az interimárbizottság ülésének nyilvánossá tételéről van szó s nem a költségvetés népgyüiésszerü tárgyalásáról. A közigazgatási törvény ugyanis előírja, hogy a rendes, választott tanács csak nyílt ülésen tár­gyalhatja a költségvetést, tehát a hallgatóságot nem lehet ilyen alkalommal kizárni. A törvény nem veszi tudomásul azt a lehetőséget, hogy költségvetést interimár is kéSztihet, mert tud­valevőleg az interimár rendszer megszüntetésé­nek az alapelvén épült fel annakidején, a gya­korlat s a későbbi módosítások visszatértek az ínterimár-igazgatás lehetővé tételéhez. Ezúttal nem történt más, mint a törvény értelmezése, hogy ami előírás a választott tanácsra vonat­kozóan, az irányadó az interimárra is: uyilt ülésen kell tárgyalni a költségvetést. Ez a fel­fogás mindenesetre megfelel a törvény szelle­mének, azonban akik mást várták, azokat csa­lódás érte. Egyenlő elbánást várunk. A már sokat ismertetett költségvetésből a magyar polgárságot kétségtelenül igen nagy mértékben érdekli és érinti az, hogy a magyar lakosság közterheiből mennyit juttatnak a ki­sebbségi kulturális intézmények számára. Es itt különösen nagy fontossága ván az iskolákat megillető városi hozzájárulásnak. Igaz, hogy az állam kötelezte a községeket az állami elemi iskolák dologi kiadásainak a fedezésére, de tör­vényes és törvényintézkedések szerint minden kisebbségi iskolát ugyanilyen városi hozzájá­rulás illet meg, aránylagos elosztással. A mos­tani kormány a kisebbségi iskolák államsegé­lyét is azzal hárította el, hogy a községeknél kell megkapniolc ez iskoláknak a megfelelő se­gélyezést, az aránylagosság alapján. Ha Ko­lozsvár városa most kitér ez aránylagos segé­lyezés kötelezettsége alól. akkor a kisebbségi iskoláknak a kijátszásával állunk szemben, ami a legsúlyosabb sérelme annak a kolozsvári magyar polgárságnak, amely a városi közter­hek nagyon nagy részét viseli. A magyar álláspont. A nyilvánossá tett yiterimárbizottsági ülé­sen az iskolai segélyezésre felvett 3 millió 800 ezer lejes tételnél Kovács András dr. ter­jesztette elő a Magyar Párt igényét. Tudni kell, hogy ezt az összeget az iskolai komité veszi fel. fedezi belőle az állami elemi iskolák dologi ki­adásait, ami nem tesz ki kétmilliót sem, a töb­bit adminisztrációra, különlegesen felmerülő kiadásokra, építkezésekre, napidijakra számol­ja el. A Kovács András dr. felszólalását a kö­vetkezőkben vették jegyzőkönyvre: — Amint az igazolóbizottságnál is előter­jesztettem, ismételem azt a javaslatomat, hogy a kisebbségi és állami elemi iskolák részére ki­utalt összeget szíveskedjenek hatmillió lejre felemelni. Az állami elemi iskolai szabályzat értelmében ez az összeg a költségvetési összeg­nek 14 százaléka kell hogy legyen, tehát a 60 millió lejes költségvetésnél 8 millió 400 ezer lej. — Kérem továbbá, ugyancsak a törvény és miniszteri rendeletek alapján, hogy az elemi oktatásra megszavazott összeg az állami és a kisebbségi felekezeti isko­lák között arányosan legyen elosztva, a tanulók száma szerint, amit az illetékes isko­lák igazgatói hiteles kimutatásban igazolnak. — A szétosztás előtt egy 157 ezer lejes le­vonást elfogadok az iskolai bizottság személy­zetének fizetésére, hivatalos adminisztráció költ­ségeire pedig 12 ezer lejt, de ezeknek a levonása után a hatmillió lejből maradt összeg teljes egészében legyen felosztva arányosan: mivel a költségvetés 14 százaléka kizárólag csak az elemi iskolák anyagi szükségletére fordí­tandó és semmi esetben sem építkezésre. — És ha az állami iskolák előnyére tekin­tetbe vesszük az iskolai épületekre és javításra utalt összegeket, ezeket a szempontokat figye­lembe kell venni a felekezeti iskolákra vonat­kozólag is, a megállapított arányszám szerint. Tehát hivatalosan is a város előtt fekszik a kisebbségi iskolák törvényes igénye, ami­nek a kielégítését várjuk és követeljük. A színház segélye. A Magyár Színházat ugyanaz a segélyezés illeti meg, mint a román színházat. A költség­vetésbe a Magyar Színháznak a számára 250 ezer lejt vettek fel. Nam/ Ferenc dr. magyar­párti interimáirbizottsági tag jelentette be ez el­len az egyenlőtlen eljárás ellen a tiltakozást. Ki­jelentette. hogy tekintetbe vesszük a város sú­lyos helyzetét, a költségvetés nagy nehézségeit s éppen ezért mélyen leszállított igényekkel, de az előirányzásba vett összegnek legalább 350 ezetr lejre való felemelését kívánjuk. Olyan összeg ez, amit nem lehet a kisebbségi kultúrá­tól megtagadni. Ebben a kérdésben sincsen még döntés, ami majd jellemző lesz arra az indulatra, amivel a kisebbségi lakosság kulturális érdekeit kezelik. ....■ i ■— Â csendőrség képtelen vádas­kodásai a ketesdi református pap és tanító ellen A csendőrőrmester ur indokolatlanul sértve érzi magát és ezért irredenta vádakat agyai ki (Kolozsvár, április 5. Saját tudósítónktól.) Ketesd községben a csendőrök megfeledkeztek arról, hogy őket az állam rendfenntartás cél­jából állította őrhelyeikre, nem pedig, hogy visszaélve hatalmukkal ártatlan magyar embe­reket denunciáljanak. A csendőrség feljelen­tette a község lelkész -, Barabás Bélát és Kábái Sándor tanítót a k.lozsvárj törvényszék­nél, hogy irredentizmust szitunak a nép között. Barabás Bélát azzal vádolják, hogy ismeret- terjesztő előadásaiban, azt mondotta volna a népnek, hogy Erdély rövidesen Magyarország­hoz csatlakozik, Kábái Sándor tanító pedig állí­tólag azt hangoztatta volna, hogy ő főhadnagy volt a világháborúban és majd meg fogja szer­vezni az összes ketesdieket, ha elkövetkezik az ideje. Barabás Béla és Kábái Sándor ellen meg­indult a vizsgálat. Barabás Béla és Kubai ter­mészetesen tiltakoztak az esztelen feltevések ellen és kijelentették, hogy soha irredenta köz­léseket nem tettek, azok a népies 'előadások, amelyeket a falu erkölcsi és szellemi felkészült­ségiének emelésért tartottak, olyan témáik vol­tak. amelyek kizárnak minden politikumot. A ketesdi dalkör is a kultúrát terjesztette és he­lyesen mondotta Barabás Pastia vizsgálóbíró előtt, hogy a dal a nép munkakedvét és lelki müvelségét mozdítja elő és nem lehet államér­dek az ilyen megnyilvánulások üldözése. Az eset előzményeihez tartozik, hogy Kovács Simon csendőrőrmester, aki a feljelentést meg­tette. a tanítói lak területéből a csendőrség szá­mára önkényesen egy területet hasított ld. amely miatt Kubai Sándor szemrehányást tett neki. A csendőrőrmester sértve érezte magát és bizonyára ezért agyaita ki ezt a mesét, amely úgy omlik össze, mint sok más hasonló vád. amelyet felelőtlenül a magyar falu vezetői ellen bocsátanak szélnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom