Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-05 / 78. szám

6 KutnHjsm XVI. fi VF. 78. SZÁM, Ausztria válságos napjai —apw —* Feltartózhatatlanul halad Ausztria a nemzeti szocialista rezsim és az Anschluss felé — Miért nem fog tartósan sikerülni Dollfuss heimwehrista kormányalakítása? Lépésről-lépésre tért nyer a forradalom logikája (Bécs, április 4.) Ez a szerencsétlen kis Ország, valahányszor hosszabb-rövidebb időköz­ben. fővárosába érkezem, mindig változtatja ar­cát. Folytonos játékszere az európai események­nek és külpolitikai sakkhuzásoknak. És most is, hogy Németországban a százszázalékos nemzeti irányzat győzött, nem különben. A német tör­zsek egyesülésének álma magával ragadta az ausztriai németséget is. A legközelebbi hetek titka, hogy megvalósitható-e ez az álom, vagy nem. Egy bizonyos: a szocialista Bécs, a szoci­alista Ausztria — legalább is egyelőre — nem létezik. Pedig itt Bécsben nem is olyan rég hatal­mas urak volltak a szocialisták. Törvényes esz­közökkel élve is megszerezhették a lehetőséget, hogy megvalósíthassák reformkísérleteiket. Bécs élén Sheitz polgármester, ismert szociálde­mokrata tekintély állott és egy szocialista vá- röstanács lépésről-lépésre gyúrta át a maga színeire a városnak polgári hagyományokpn nyugvó közéletét. Az osztrák szociáldemokraták vasbeton erősségű szellemi és gazdasági intéz menyeinek védelmére „védelmi hadsereg“-et is létesítettek, a föl fegyverzett Schutzbundot s le­tagadhatatlan diplomáciai ügyességgel ügyel­tek arra is, hogy tulmerész kísérletekkel ne hív­janak életre egy önként adódó spontán ellen­forradalmat, ugyannyira, hogy elképzelhetet­lennek látszott az osztrák szociáldemokratákat valaha is visszaszorítani kivívott pozícióiból. A Heimwehr-mozgalom megerősödése egyrészt, a Hitler-mozgal om másrészt azonban, ugyan­csak legális módon, hangulatváltozást idéztek elő a nép széles rétegeiben, a szociáldemokra­ták fénye egyre hanyatlani kezdett és ma ott tartunk, hogy a szociáldemokrata védőrséget feloszlatták. Seitz polgármestert lemondatták és a hűvös Breitner tanácsos Bécs pénzügyi dik­tátora, a jobboldal előtt leggyülöltebb ember, aki egy évtizede úgyszólván ki sem mozdult hivatali szobájából, családjával sürgősen Olasz­országba utazott. Talán egy kicsit még messzebbre is tar­tunk... Bécs városára valami titokzatos, ki- elemezhetetlen, nyomott, forradalmi hangulat nehezedik. Azon az estén, amikor Becsbe érkez­tem, a Ringek összes átjáró uccáit rendőri kar­hatalom zárta el. A forgalmasabb uccákon pe­dig a kancellár tilalma ellenére is tomboltak az osztrák horogkeresztesek, autókat forgattak fel és az úttesten a futószalagon gyártott papir- horogkeresztek oly sűrűn feküdtek egymás fö­lött, mint a konfetti, valamilyen zajos karnevál után. A helyzet ma Ausztriában olyan, hogy sen­kit sem lepne meg, ha a jobboldali gyújtó forra­dalom háromnegyed óra alatt birtokba venné az ország összes középületeit, Hiába vezényli a kormány az egész osztrák hadsereget tüntető- jellegü felvonulásra, teljes harci fegyverzetben Bécs uccáira, hiába mondja Dolfuss, hogy a törvényességet minden körülmények között fentn akarja tartani, — a forradalom, ezúttal nemzeti szocialista forradalom marsol feltartóz- tathatás nélkül a maga végzetes utján. Mert nem olyan jelenségekből kell megállapítani a helyzet mai kórképét, mint amilyent feltár egy kormányrendelet, egy Heimwehr-gyülés, avagy az öncenzúrát már is elvégző bécsi sajtónak egy-egy vezércikke. A tiroli Imsben hat szociál­demokrata lévett át a nemzeti szocialista vártba — ilyen és más hasonló tünetek árulják cl a7 esemen^ek földalatti morajlását. Ma már Bécsben meg volnának elégedve a liberális polgári elemek, a demokraták is. sör a szociáldemokraták is, ha az a Heimvvehr­' kormány veimé át az uralmat, amelyet évekkel ezelőtt még félelmetesnek tartottak, csakhogy legyen erős ez a kormány. Dolliuss kancellár nyilvánvalóan a keresz­tény szocialista táborral és a Stahrhemberg- szárnnyal egy legális jobboldali kormányzatot akar. Neki nem tetszik a (nemzeti szocialista irányzat, érthető okból. Ma a német katoliciz­musnak utolsó fővédelmi vonala az osztrák ka­tolicizmus és ahogy Németországban a centrum­pártiak, úgy Ausztriában a keresztény szocia­listák a katolicizmusnak hanyatlását látnák a nemzeti szocialista párt maradék (nélküli győzel­mében. A katolikus gondolat mellett az állami önállóság gondolata is visszatartja az osztrák jobboldaliak nagyrészét a liitler-párti kísérlete­zéstől. Ha Ausztriában nemzeti szocialista ura­lom lenne, ez a gyakorlatban teljesen egyet je­lent az Ánschlussal, Ausztriának Németor­szágba való bekebelezésével, a történeti Ausz­tria külön értékeinek megsemmisülésével. Ka­tolikus öntudat és osztrák öntudat tartják vissza csak az ausztriai kormányzó pártokat a csatlakozástól. Nem pedig külpolitikai meg­gondolások. Az antant mumus: Anschluss ese­tén megszállják Ausztriát, retorziókat gyako­rolnak Németországgal szemben, elveszítette fenyegető élét, Hitler-pártjának programjában van a német törzsek és igy Ausztria németsé­gének egyesítése is és ha a német nacionaliz­must útjában valami meg nem állítja, ezt a törekvését keresztül is viszi, mert Ausztriábaín mind kevesebb és kevesebb ellenállásra talál. Ami most már az osztrák borogkeresztesek számerősségót illeti, meg kell állapitani, hogy a változások aggályossága nem abban all, hogy sokan vannak, hanem hogy sokan lehetnek. Pil­lanatnyilag még Dollfuss ura a helyzetűek. Vi­szont neki is számolnia kell azzal, hogy egy or­szág polgársága — valamint mujnkássága is — ma, amikor eddigi politikai kísérletei nem jár­tak sikerrel, amikor a valutájának vásárló ereje ismét hatalmasan megingott — automatikusan sodródik olyan széles lendületű nemzeti áram­lat felé, amilyen a Hitlerek mozgalma. Egy de­mokráciájában, parlamentarizmusában, párt- rendszereiben csalódott közvéleményt magával kap a nemzeti szociálizmus golf áramlata és ha holnap nem, hát holnapután bekövetkezik Ausz­triában a változás, annál is inkább, mert tekin­tetbe véve a közönség tömegpszihózisát is, a tö megek rendszerint azt követik, aki a leghango sabb és legelszántabb. A nemzeti szociálizmusnak — amint ezt egy későbbi cikkünkben ki fogjuk fejteni -- vivő ereje nem antiszemitizmusában áll, ami alap­jában véve negativ valami, de ideológiájában is, amely pozitiv. Dollfuss ki akarja halászni eb­ből az ideológiából mindazt, ami számára hasz nositható, anélkül, hogy saját elvi programját feladja- így Dollfuss is rokonszenvezik a felha­talmazás törvényjavaslattal, az erős centrális kormányzattal, a parlament feloszlatásával, sőt a parlamentiek korporációs alapon való reform­jával. Dollfuss azonban elkésett és ha egy olyan jó orrú ember, mint Brandl rendőrigazgató, ott­hagyja pártját és átlép a nemzeti szocialista pártba, akkor már baj van. Ligeti Ernő. Tavaszi ültetéshez gyüraöícsíaoltványtés tbb. faiskolai czikket legjobb minőségben ajánl Gazdasáo^^ Mediaş Telefon 104. Árjegyzék ingyen. 'I Dreher-Haggenmacher SieţâSgyilrsy világos, Vo70tn márkát;] vWb°s specifl 48 ■ c&Giu iiiaiiumi Sagt duplamaláta barna sorai mindenütt kaphatók! ■ Okos ember ügyel a védjegyre, mert tudja, hogy csak a PALMA védjegy biztosítja a tökéletes PALMA minőséget és PALMA tartósságot. BBMimmit IBI——— Vekkeres ember a kisparkban Késő este a kisparkban, korhadozó támlájú pádon egy rongyokba burkolt alakra lettem figyelmes. Sehogy sem tudta eldönteni, mi lesz megfelelőbb, ha jobbra, vagy balra dűl végig a deszkán. Az egyik karjának sehogy sem talált megfelelő elhelyezést. Láthatóan éjszakai nyu­galmát készült megalapozni, de ez semmikép­pen sem akart hiba nélkül sikerülni. Hol az egyik rongydarab viselkedett igen szeliősen, amit feltétlenül szorosabbra kell huzni, hoi a karfa volt -igen kemény, hol pedig a lába igen hosszú és kinyúlt a „takaró“ alól. Közelebb menve, majd elámultam a csodál­kozástól. Félkezében egy teljesen jó állapotban levő vekker órát szorongatott, amely rendületlenül tikk-takkolta az időt a rongyok felett is, mint- üa csak otthon állna az asztalon. A kispark al­bérlője miatta nem tudott megfelelő helyzetet teremteni az egyik karjának. Megnéztem a számlapot. Teljesen pontos: háromnegyed tizen egy ott is, mint minden rendes ember zsebé­ben. — Minek magának a vekker? — kívánko­zott ki belőlem a kérdés. Az idegent megzavarta a hang, de mikor kisanditva szemével a rongyok közül, meggyő­ződött róla, hogy nem hatósági személy zavar­ta meg álmadozásában, bátrabb lett. — Ez fontos kérem. Felér egy „társsal“. Minden reggel felébreszt, amikor akarom. Ot órakor, fél hatkor, korábban... — Miért kell magának olyan korán felkel­ni, mikor semmi dolga sincs? — Jaj kérem, — hunyorít, — üzletnyitás, piacra telepedés... Ilyenkor van a legjobb sze­zon. Ha ezt elmulasztom, egész nap csavarog­hatok éhen. — Értem, teljesen értem. De hogy jutott erre az ötletre: vekkerrel aludni a pádon. Igaz, hogy ez egészen stilszerü és nagyvilágías. — Az ötlettel nem törődöm, fő az, hogy amit szerzek, nem keli megosztanom senkivel. Az óra nem kér enni, ha felhúzom, úgy csenget, ahogy én akarom. — De hogy jutott hozzá? — kíváncsiskodom. — Lopta? — Dehogy, kérem... Legyint és kezd betakarózni, mintha azt akarná jelezni, hogy az interjúnak vége, nem akar tovább nyilatkozni. De nem is csoda, olyan dolgot érintettem, amint később kide­rült, ami fáj még neki is. De hosszas unszolásra mégis beszélni kezd. — Ez az egyedüli, ami még megmaradt... Egy lakásberendezésből. Egy családból... Fele­sége, gyermekei elbódorogtak valahova, nem rúdnak egymásról. Így könnyebb „élni“ neki is. Lehet, hogy azoknak valahol jobb dolguk van. valahol munkához jutottak. De ő már két éve munkanélküli. — Két éve!... Tudja, mi az: két év csavar­gással, kenyér nélkül!... Mindenemet eladtam, ami a szobában volt, végre a lakásból is kitet­tek. Azóta igy élek. Most már könnyebb lesz, tavasz jön... De a télen kezem, lábam megfa­gyott. — Az óra otthonról maradt? — Otthonról. Ez az egyedüli, ami még meg maradt. A r.ongyok is leszakadtak azóta rólam. Ez emlékeztet még a régi életemre, amikor tisztességes ember voltam. Ettől nem tudnék elválni... Ha nem érezném magam mellett, alud ni sem tudnék. — Node menjünk, mondom, — az idő telik, reggel pedig korán kell kelnie, nyitás előtt. Amikor visszatértem, láttam, amint össze­kucorodott a rongyok alatt és az órát erősen odaszoritotta magához. ~ j, gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom