Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-25 / 94. szám

Kedd, 1933. április 25. KlLETlUjsm Tifulescu temesvári nyilatkozatában fából vaskarikának mondotta a békés revíziót Háborús revíziótól nem tart, mert kijelentése szerint negyvenhétmilliós népi organizáció áll mögötte (Temesvár, április 24.) Bukarestbe menet Titulescu keresztül utazott Temesváron- A külügyminiszter Szabadkán tanácskozásokat folytatott Jeftics jugoszláv külügyminiszterrel és kiszállva szalonkocsijából, a temesvári új­ságíróknak a jugoszláv külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól a következő nyilatko­zatot tette:. —; Boldog vagyok, hogy kollégámmal Sza­badkán találkozhattam és felvilágosíthattam a kisántánt nevében folytatott külföldi tárgya­lásaim eredményéről. Minden tekintetben meg nyugtató kijelentéseket kaptam, melyek meg­engedik, hogy a jövőbe bizalommal tekint­sünk­Aztán Jeftics szerb külügyminiszterrel közösen a következő kommünikét adtuk ki: — Jugoszlávia és Románia külügyminisz­teréi folytatták a genfi leszerelési konfe­renciára vonatkozó megbeszéléseiket, rész­leteiben is megvitatták elfoglalandó állás­pontjukat. Majd a jövőbeni munkálkodá­suk irányát beszélték meg, melynek tekin­tetében Benes miniszterelnökkel is meg­egyezésre óhajtanak jutni. Titulescu a májusi prágai konferenciára vonatkozólag a következőket mondotta: — A májusi prágai kisántántkonferencia, tulajdonképpen csak a szokásos kisántáníkon- ferencia. Ezúttal azonban nemcsak politikai ügyekről fogunk tárgyalni, hanem lesz egy gazdasági tanácsunk is, mely a kisántánt gaz­dasági dolgait fogja megvitatni. A revíziós veszedelem természetesen még nem tűnt el, de miután sikerült egy 47 milliónyi néptömbből álló orga­nizációt létesítenem, vájjon mitől tar­tanék? A békés revízió, melyről Mussolini beszél, az szerintem: „Fából-vaskarika...“ — Nem tudok elképzelni más békés (Berlin, április 24.) A német nemzeti kor­mány tudvalevjőleg három, sőt négy párt koalíciójából jött létre. A német nemzeti pár tot Hilgenberg képviseli, Papén egy külön frakció élén áll, ezenkívül ott van az Acélsi- sak-szö vétség, amelynek Seldte munkaügyig mi­niszter a vezére és végül a Hitler-párt. Hitler kancellárnak az a célja, hogy az összes nemzeti irányzatú pártokat egyesítse, azaz beleolvassza a német nemzeti szocialista pártba. Ez a törekvés ellenszegülést váltott ki az Acélsisak-szö vétségből, amely minden körül­mények között meg akarja tartani a jövőben is függetlenségét. Az Acélsisakosok-szövetsége különben Né­metországnak egyik legnagyobb nemzeti szö­vetsége. Még a Hitler-párt megalakítása élőt alakult meg a háborúban résztvett frontharco sokból. Tagjainak száma már kezdetben több százezerre emelkedett, később mint politikai párt, több képviselőt is bejuttatott a parla­mentbe. A párt vezérei: Seldte és Düstelberg, mind a kettő nagyhírű katonatiszt, vezették a pártot, nem egyszer eltérő taktikai szempon­tok szerint, de azért az Acélsisak egysége vál­tozatlanul fennállott. Az acélsisakosok jelen­tékeny politikai cselekményeihez tartozott, hogy az Acélsisak rendezte meg annak idején revíziót, csak kétféleképpen. Mégpe­dig vagy úgy, hogy a revíziót akaró állam a Népszövetséghez fordul és ott elnyeri a szavazatok többségét a reví­zió kérdésében, vagy pedig úgy, hogy teszem azt, magunk mondanánk le va­lamely területről saját jószántunkból. Hogy lehet másként a békés revíziót elképzelni? — A négyhatalmi direktóriumi — kér­dezte az újságíró. — Hogy képzelhető az, hogy a négyhata­lom döntsön más népek sorsa felett, különösen Franciaország nyilatkozata után, mely tudva­levőleg az, hogy nem hajlandó támogatni sem­miféle igényt és különösen nem hajlandó Ke- leteurópában zavaros helyzetet teremteni. — Esetleg öthatalom Amerikával, vagy a kisántánttal? — A magam részéről az öthatalmi direktó­riumot is gyerekségnek tartom. Románia jó szomszédi viszonyt akar ápolni, békében akar élni, barátságot akar szomszédaival, türelme­sen várja, hogy ezek is megértsék a történelem szavát... — Károly király jugoszláviai utazása? — Erről e pillanatban nem tudok közeleb­bit, de ha a király Jugoszláviába utazik, ez udvarias viszonzása lesz Sándor király múlt­beli látogatásának... — A németországi viszonyok?... — A németországi helyzetről nem nyilat­kozom, ellenben azt mondhatom, hogy a csernovici események igen megleptek... Titulescu külügyminiszter kijelentette niég, hogy az országban való tartózkodását a küszö­bön lévő genfi leszerelési konferencia tárgyalá­sai miatt kell rövidre fognia, ugyanis a leszere­lési konferencia tárgyalásai már e hó 25-én kezdődnek. r ■ ■ F. •.•f-HS a Volksbegehren név alatt ismert általános népszavazást, amely az alkotmány szerint le­hetőséget adott volna arra, hogy a kormány­zatot megbuktassák. Ez a népszavazás annak idején nem vezetett kellő eredményre, de impo­záns méretek között mutatta meg, hogy meny­nyire meg lehet szervezni jobboldali eszmék­nek a német népet. Hitler születésnapja alkalmával a Stahl­helm vezérei üdvözölték a kancellárt és kije­lentették, hogy teljes mértékben alávetik ma­gukat a kancellár politikai irányelveinek, de az acélsisakosok kipróbált harci szervezetüket semmi körülmények között sem akarják fel­adni. Az önállóság gondolata mellett főképpen Dustelberg alezredes foglalt állást, akiről ki­derítették, hogy zsidó származású és dédnagy- apja hitközségi elnök volt. Lehet, hogy ez a mende-monda csak Düstelberg állásának meg­ingatásaira szolgál, egyelőre azonban az Acél­sisak baloldali szárnyának vezére nem mutatja azt a koncilliáns magatartást Hitlerrel szem­ben, amit az acélsisaknak a kormányban ülő másik vezére mutat. Düstelberg tegnap a Schiederbergi munkatábor megtekintése alkal­mával beszédet mondott és többek között a kö­vetkezőket jelentette ki: — A belső és külső politikai helyzet erős ™ "IW——— IMIM—MIHI I Ilii I Acélsisak-szövetséget követel, Hogy a szövet­ség' hü a nemzeti kormányhoz, amelynek ke­belében ül, mint munkaügy? miniszter, első szövetségi vezérünk, nem is szorul bizonyí­tásra. Béklyóktól feloldott államunkban egy olyan önkéntes védelmi szövetség fenntartása, mint a Stahlhelm, katonai védtelenségünket tekintve, az állambiztonság záloga. Minden szakadás a nemzeti táborban, külpolitikai kárt okoz. Éppen ezért fontos az egység, kölcsönös bizalom és kölcsönös együttműködés a nemzeti táborban. A mi jelszavunk „nem az, hogy ki menti meg Németországot, de hogy Németor­szágot meg kell menteni“. Sohasem volt az Acélsisakra olyan nagy szükség, mint éppen ma. Jellemző különben, hogy egyenértékű el­bírálást követelnek a nemzeti munkában a né­met nemzetiek is. A birodalmi német nemzeti jogászok gyűlésén Winterfeld helyettes párt­elnök hangoztatta, hogy a nemzeti szocialis­táknak és német nemzetieknek azért kell együttműködniük, mert a német-nemzeti gon­dolatkör Poroszország számára nélkülözhetet­len. Ehhez azonban szükséges, hogy múltúk és hagyományuk alapján egyenrangú feleknek tekintessenek. A német nemzetiek már ab baji az időben, amikor még nem voltak nemzeti szocialisták, az acélsisakkal együtt vette fel a küzdelmet a marxizmus ellen. Hugenberg hasonlóképpen nyilatkozott a sajtónak a német nemzetiek álláspontjáról. Hangoztatta, hogy Németország jelenlegi poli­tikai rendszere a január 30-án létesített koalí­ció alapján áll, hangoztatta továbbá, hogy a gazdasági kötelékek és testületekbe való erő­szakos benyulásnak nem hive és az ilyen for­radalmi kísérleteket nem osztja. A német nem­zetiek pártját különben összehívták és a párt lesz hivatva szabályozni álláspontját a nem­zeti szocialista törekvésekkel szemben. 3 Jakab Lajos halála (Kolozsvár, április 24.) Az erdélyi és köze­lebbről a kolozsvári iparostársadalmat súlyos veszteség érte- Kolozsváron április 23-án meg­halt Jakab Lajos, a kolozsvári Ipartestü­letnek egyik megalapítója és több évtizeden át volt lelkes, nagymunkásságu titkára. Az ipar- testületben kifejtett tevékenysége mellett Ja­kab Lajos intenzív szervező munkát folytatott a kolozsvári iparosok körében is, akiknek kü­lönböző sérelmeire mindig jóindulatú megér­téssel kereste az orvoslást és gazdasági nehéz­ségeikben önzetlenül és jóindulatú szaktaná­csokkal látta el őket. Az elhunyt ipartestületi főtitkár egyik megalapítója és ügyvezető el­nöke volt a Kolozsvári Butorkészitő Iparosok Szövetkezetének is, amelynél a megalapítás óta eredményes munkát fejtett ki. Lelkes magyar ember volt, aki a magyarság politikai életé­ben is tevékeny szerepet játszott. Jakab Lajos rövid ideig volt súlyos beteg és 65 éves korá­ban váltotta meg szenvedéseitől a halál. Te­metés i április 25-én, kedden délután lesz a Do­hány ucca 7. szám alatt levő gyászházból. £ Eredeti larisnya legjobb a világon I ■ „Az Acélsisak-szövetségre ma inkább szükség van, mint valaha“ — hangoztatta a párt egyik vezére, Düstelberg A nemzeti szociaüstapárt be akarja olvasztani az Acélsisak-szövetséget, de a szövetség ellenáll Hugenberg pártja is nagyobb szerephez akar jutni a koalíciós kormányban

Next

/
Oldalképek
Tartalom