Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-23 / 93. szám
w______________________________ Knmujsm Vasárnap, 1933. 'április 13. Mi a teendő a konverziós törvény életbeléptetése utón ? Ax adósok és Kötelezők jogai és kötelességei — Az uj törvény részletes magyarázata Irta: Gyárfás Elemér A Keleti Újság napok óta közli foly-* tatásokban az uj konverziós törvény szövegét szószerinti fordításban. Ma a folytatólagos közlést megszakítjuk, hogy helyet adjunk dr. Gyárfás E'emér szenátor szakszerű, az adóst és hitelezet egyformán érdeklő törvénymagyarázatának, amely a törvényt sokkal használhatóbbá teszi a nagyközönség számára. Az adósságrendezés uj törvényét a képvi- selöház és a szenátus két erőltetett, bajnalba- nyuló ülésen megszavazta. Ezt megelőzőleg 4—5 napon át fűrtak-faragtak különböző bizottságok Vajda miniszterelnök eredetileg pár soros javaslatán, mig végül 15 nyomtatott oldalra terjedő, 44 szakaszból álló törvény lett belőle. A sajtó hirt adott az egyes előkészítő mozzanatokról, amelyek bizonyára sok érdekeltét megzavartak és nyugtalanítottak. Román nyelven már rendelkezésre áll a teíjes törvényszöveg is, ez azonban még szabatos fordításra és több részében értelmezésre szorul. Szükségesnek tartom ezért röviden ismertetni, hogy a törvény szentesítése és kihirdetése után mi lesz a teendője az adósok és a hitelezők különböző kategóriáinak. Félreértések elkerülése végett előrebocsátom, hogy amiként a Keleti Újság április 11-ikí szániában közölt nyilatkozatomban — minden kritika nélkül — pusztán az akkor előttünk fekvő szöveget ismertettem, úgy ezúttal is csupán a tételes rendelkezéseket kívánom megmagyarázni nagyközönségünk tájékoztatása végett, mindén állásfoglalás nélkül, aminek másutt volt és lesz helye. A törvény lényege — moratorium. Az uj törvény wem ismeri a hivatalból való tőkeleszállítást, melyet a Semmitőszék alkotmányellenesnek minősített, hanem csupán öt- éve« moratóriumot ad a 100 holdon aluli mezőgazdáknak évi 1%, az ezen felülieknek évi 2% kamat mellett. Ezt lejárta után a kormány meghosszabbíthatja, a 100 holdon aluliaknak további 5 évre, az ezen felülieknek 3 évre. E moratórium tartama alatt a mezőgazda- sági adósok — kiknek kategóriáit a törvény, részben uj alapokon, kimerítően körülírja és némileg kiterjeszti — mindössze arra kell ügyelniük, hogy 1933 április 1-ével tőkésitett tartozásuk 1%-os kamatát 1933 december 1-én 8 azután is minden óv hasonló időszakában pontosan kifizessék, mert különben elveszítenek minden kedvezményt s az egész töke nyomban esedékessé válik. Sőt a miniszter parlamenti értelmezése szerint még itt is meg van az a könnyebbségük, hogy a hitelezőnek előbb fel kell őket szólítania a fizetésre s a jogvesztés csak akkor áll be. ha felszólításra eem fizetnek. Ennek bevárása azonban az adósok részéről kockázatos és indokolatlan is, mert úgyis legfeljebb néhány napi haladékot jelentene. A tőkeleszállítás esetei. Ha. a hitelező nem akarja bevárni a moratórium lejártát, kérheti már most — bizonyos részletekben — a fizetést, ha a 20 holdon aluliaknak elengedi a tartozás felét, a 20 és 100 hold közöttieknek egyharmadát s a 100 holdon felülieknek egynegyedét. Ilyen ajánlatot a hitelező a moratórium alatt bármikor tehet, határidőhöz kötve nincsen. Ha a mezőgazdasági adós ilyen ajánlatot kap hitelezőjétől, úgy alaposan meg kell vizsgálnia — legcélszerűbben hozzáértők tanácsát kikérve —, hogy az ajánlat megfelel-e a törvény részletes intézkedéseinek, mert annak indokolásán elutasítása eseten költséges pernek teszi kx magát. Ha a hitelező nem tesz ajánlatot a tőkeleszállításra, est az adós is kérheti ugyan, de a hitelező nem köteles elfogadni. Ebben a tekintetben tehát a helyzet az adósra hátrányosabb, mert az eddig érvényben levő. 1932. október 26-iki Maniu-féle törvény szerint a 20 holdon aluli adós a tartozás felének kifizetésével szabadult végleg kötelezettségei alól, akár .tetszett ez a hitelezőnek, akár nem. Ezt a kedvezményt az uj törvény már nem biztosítja az adósoknak. Mindezek az ajánlatok közjegyző vagy a községi elöljáróság utján közlendők a másik fellel. A városi adósok. A városi adósok közül tulajdonképpen csak azok részesülnek moratóriumban, akiknek háza törvényhatóságokban legfeljebb 80.000 lej, más városokban legfeljebb 40.000 lej bérérték után vau megadózva s akik 1919 január 1 után vásárolták vagy épitették házukat és egész idő alatt maguk laktak benne. Ezeknek 1933. november 1-től kezdődő tiz egyenlő félévi részletben kell kifizetniük 5 év alatt tartozásukat, a Banca Naţională kamatlábán számított kamattal. Mig a mezőgazdasági adósoknak semmiféle lépést Sem kell tenniök, hogy a moratóriumot élvezhessék, addig a városi adósoknak kötelező ajánlatot hell tenniök az ötéves részletfizetésre hitelezőiknekAz ajánlat határidejét a törvény nem Írja ugyan elő, de azt kétségtelenül legkésőbb 1933 november 1. előtt elő kell terjeszteniök s november 1-én le kel? fizetniök az első részletet, hogy el ne veszítsék a kedvezményt. Ugyancsak nyilván nyomban meg kell tenniök ezt az ajánlatot akkor is, ha hitelezőjük pert indi tana ellenük. A többi ingatlantulajdonosok. Azok a mezőgazdák, akik nem esnek bele a törvény által részletesen körülirt kategóriák egyikébe spin, valamint az összes többi városi ingatlan-tulajdonosok, egyelőre hat hónapi moratóriumot kaphak s ennek lejárta után sem hajthatók végre, ha felajánlják, hogy — ■a mezőgazdák 5 év alatt s a városiak 3 év alatt — kifizetik tartozásaikat egyenlő évi részié- tekben minden év december 1-én, a Banca Naţională kamatlábán felül 2%-os kamattal. Ezen ajánlat időpontjára is a fentiek állanak. A vagyonelhagyás. Az összes ingatlantulajdonosok jogosultak vagyonuk négyötöd részét átengedni hitelezőik teljés kiegyenlitésére ş ez esetben egyötöd^ rész nekik tehermentesen visszamarad, akkor is. ha ez távolról sem elegendő a hitelezők kiegyenlítésére. A felajánlott négyötödrészt azután nyilvános árverésen eladják _s az állam két hónapon belül elővásárlási jogot gyakorolhat az árverési vevővel szemben, még pedig akként, hogy kötvényekkel fizeti a vételárat. A vagyonelhagyás nincs határidőhöz kötve, ezt az adós a moratórium alatt bármikor eszközölheti. Vé&ső eszkÖzkéyit tartandó fenn tehát arra. az esetre, ha az adós semmiképpen sem tudna megegyezni hitelezőivel, akiknek engedékenységét bizonyára erősen befolyásol; ja az állam kötvényekkel való elővásárlást joga, noha a miniszter kijelentéee szerint ezek nem névértékben, hanem napi áron lesznek számítandók. Kivételek. A törvény 12. §-a részletesen felsorolja 21 pontban a különböző kivételeket arninók az összes köztartozások (egyházi adók is'), a tartásdijak, házbérek és haszonbérek, _ fizetések, munkabérek és nyugdijak, ipari és szellem, munkások munkadijai, kártérítések 6tb. Ezek között szerepelnek az i) pont a.att az iparosok és kereskedők üzleti tartozását, azzal az indokolással, hogy ezeknek rendezeset a kényszeregyezségi törvény szabályozza. A gyakorlatban tehát az a helyzet, hogy az az iparos és kereskedő, akinek valamelyes ingatlana van, moratóriumot élvez legalább 3 évig. mérsékelt kamattal, akinek ellenben semmi ingatlana sincs, annak nyomban fizetnie kell, a legmagasabb kamattal. Ugyancsak beszorították ismét a kivételek közé az ismételt átszövegezések rendén a külföldi hitelezőket. Akiknek váltói tehál külföldi hitelezők kezén vannak, azoknak nyomban és teljes összegben fizetniök kell. ba mindjárt kisgazdák is. Megmaradt azonban a két évi börtönbüntetés azok ellen, akik a törvény megkerülése céljából átjátszók a váltókat külföldi, hitelezők kezére. Váltó-njitások. Az uj törvény eltörli az előzőknek azt a nehézkes rendelkezését, hogy az adósok bélyeg- mentes űrlapokon kicserélni kötelesek lejáratonként váltóikat, ami egyébként is rengeteg gyakorlati nehézséggel járt volna s ehelyett kimondatott, hogy a moratórium alá eső me zőgazdasági váltók 9 hónaponként, a városiak 3 hónaponként megújitottaknak tekintendők 1933 november 1-től, mely határnapig maga a törvény kitolja az összes lejáratokat. Csupán az eddig még váltóval nem fedezett tartozásokra kötelesék az adósok a törvény kihirdetésétől számított 60 napon belül bélyeg- mentes váltót adni hitelezőiknek. Erre tehát ügyelni kell, mert ennek elmulasztása is jogvesztéssel jár. A megújítást illetően azonban ezekre nézve is a felnnti szabály irányadó, vagyis a törvény erejénél fogva meghosszab- bittatnak 9, illetve 3 hónaponként s igy erre már többé az adósoknak nincs gondjuk. A pénzintézetek helyzete. Azok a pénzintézetek, melyeknek állomár nyából legalább 30% e törvény kedvezményei alá esik, a betéteket csak a Banca Naţională által megállapítandó időben és részletekben és pedig •— szemben az eddigi ellentétes felfogásokkal — csakis fizetési képességük 8 inkasz- szóik arányában kötelesek viszafizetni. Ugyancsak felvétetett ezúttal magában a törvény szövegébe is, hogy a Banca Naţionala előtti eljárásnak felfüggesztő hatálya van már magára a pénzintézetek elleni perekre is. Megmaradt az a rendelkezés is, hogy az adósságrendezésben érdekelt intézetek ellen csőd öt évig el nem rendelhető. Az előző tör« vényben csak a Solidaritatea-nak biztositól* — egyébként eléggé értéktelen — kedvezmény ezúttal minden ilyen kategóriájú intézetre kiterjesztetett s megmaradtak a bankokra vonatkozó egyéb rendelkezések is. A betevők igényel. Az adósoknak a törvény által nyújtott kedvezményeket lényegében azoknak terhére engedélyezi a törvény, kik e tőkék tényleges tulajdonosai, vagyis — nálunk számottevő nagytőke nem szerepelvén — a takarékossági tőkét képviselő betevők terhére, illetve ezek közül is azokéra, akik nem voltak elég szemfülesek vagy szerencsések ahhoz, hogy takarékossági tőkéjüket idejében kivonhassák a törvény kedvezményeiben részesülő adósoktól. Indokolt és méltányos volt valamelyes formában ezek jogos érdekeiről is gondoskodni. Az uj törvény 21. §-a ezért arra kötelezi a pénzintézeteket és pedig — a kényszeí’égyezségi törvény rendelkezéseinek hatályon kivül helyezésével — valamennyi intézetet kivétel nélkül, hogy fogadják el bemutatáskor névértékben a náluk elhelyezett betéteket olyan adósok tartozásában, akik jogszerű utón jutottak a betét birtokába, azzal az egyetlen kikötéssel, hogy ily módon az illető adós egész tartozása, minden tőkeleszállítás nélkül kiegyenlittessék. Gyakorlati szempontból talán ezt lehet az uj törvény legjelentősebb intézkedésének tekinteni, mert egyfelől ily módon remélhető, hogy az eddig kényszeregyezségek és csődök kockázatainak kitett betétek mégis valamelyes tisztességes ellenértékkez jutnak, másfelől ez a módszer lehetővé fogja tenni, hogy a konverziós tartozások jelentős része rövidesen lebonyolítást nyerjen, ami máskülönben készpénz hiányában csak bosszú évek alatt történheted volna meg s akkor is kérdéses, hogy milyen eredménnyel. A bankok szempontjából is előPÁRISI MINTA VASAKRA május 13-29 megy ez évfien minden erdélyi kereskedő és iparos a vásárlásait eszközölni. 1932-ben 390,090 m" 7,750 kiállító 2.000,000 látogató! Vásárigazolványok és felvilágosítások; Agent Commercial de France, Cluj, Strada Matia 1. A vásárigazol vány tulajdonosainak jelentékeny egyéni utazási kedvezmények Tannak. Társasutazások Kolozsvárról.
