Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-23 / 93. szám

T an postaţi ptíHHi in numerar No. 24,236-1927 Képvisel öház BUDAPEST V. 1 "M Vasárnap Cluf-Koloxsvdr, 1933 dprills 23 Ara 4 lei Előfizetési árak belföldön: E§ész évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 lé}. Magyarországon: Egy évre 60, félévre 25, negyedévre 12.50, egy hónapra 6.50 pengő, r— Egyes szám ára Magyarországon 20 fillér. ORSZÁGOS MÁGYARPÁRTI LAP XVI. ÉVFOLYAM - 93. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Clnj-Kolom« vár, Strada Baron I,. Fop (volt Brassal ucca) 5. «Am. Telefon: 508. — Levélcím: Cluj, postafiók 101, szám. Kéziratokat senkinek sem küld vissza a szerkesztőség, A sorsára hagyott dollár Maníu befolyásának mellőzésével akarják át­alakítani a kormányt Amíg Maniu hívei Szövőtűn tanácskoznak, addig Bukarestben titkos terveket szőnek Még nem tartunk ott, hogy a dollár ötven százalékkal leessék, de tény, hogy megingott és a jelek szerint, akár szándékosan, akár tehe­tetlenségi nyomatéba folytán, de lefele ten­dál. A nemzetközi pénzpiacon természete­sen óriási riadalom van, bár ezúttal nincs benne pánikszerüség. Ez az infláció-aggodalom nem azonos azokkal az infláció-aggodalmak­kal, amelyek az európai államok pénzügyi éle­tében merültek fel évekkel ezelőtt. Egy olyan inflációval állunk szemben, amely határozot­tan jó- annak az országnak, amely keresztül­viszi es talán nem is olyan veszedelmes azok­nak az országoknak, amelyek valahogyan a dollárnál, érdekelve vannak. Kiijndulva egy romániai dollár-érdekelt nézőpontjából, sok privát kellemetlenség szár- mazhatik a dollár megingottságából. Azok pél­dául, akik .dollárban kötöttek életbiztositaso- kat, most kissé elkeseredve lesik, hogy mi lesz. Viszont azoknak, akiknek dollártartozásaik vannak, ez az uj konjunktúra mindenesetre jól jön. Ezt az egész problémát azonban na­gyobb távlatból, a világgazdaság szemszögé­ből kell nézni. Ha az a dollár, amelyről Roose­velt azt mondja, hogy sorsára biztuk, nem áll meg egy bizonyoş pontnál és ellene fordul könnyelmű gazdáinak, úgy nagy kavarodáso­kat okozhat. De ha a dollárnak sikerül vala­melyes módon amerikai belső-vásárlóképes- ségét stabilizálni, — nyilvánvalóan erre megy ki a játék — úgy Roosevelt elérte célját, az amerikai gazdasági élet uj prosperitás előtt áll- A munkaalkalom egyszerre fölszaporodik, az amerikai áruk megolcsulnak, a külkereske­delmi mérleg javul, egyszóval a dollár sorsára hagyása a legragyogóbb sakkhuzásnak Ígérke­zik — amennyiben előre nem látható okok a játszma végkimenetelét meg nem hiúsítják. Már most, ami a többi államokat illeti Anglia és Franciaország féltik a pénzüket, mert az Egyesült Államok kormányának in­tézkedései a valutarombolás vad versenyfu­tását idézték elő és a többi államoknak is, amennyiben mint export-államok tekintetbe akarnak jönni, alkalmazkodniok kell az ameri­kai valuta veszélyes árhullámzásához. Ha az amerikának adós államok fizetni akarnának, úgy örülniök kellene, mert adósságuk a dollár 50 százalékos zuhanása esetén 50 százalékkal csökken. De az államok nem akarnak fizetni, ez a meggondolás legutoljára jön számításba, Franciaország, Anglia termelni akarnak, szál­lítani, munkapiacokat találni és ezért a prob­léma mind bonyolultabbá válik. Anglia most hadakozik Amerika pénzügyi sakkhuzása el­len, megfeledkezve, hogy az aranyparitásról való letéréssel és a font elértéktelenitésével tu­lajdonképpen ő maga mutatott példát Ameri­kának, hogy miként lehet egy romló valutából nagy gazdasági előnyöket is kicsikarni. A probléma bonyolult, az egész világ szá­mára, hasonlóképpen bonyolult Amerika szá­mára is. Egy építményt le kell rontani, egy uj gazdasági építményt kell felállítani, uj traverzekkel, uj betonalappal, uj támasztékoké kai. Egy félaunyit érő dollárral a gazdálko dásnak a rendszere egészen más lesz, de hogy milyen, azt mi még nem tudjuk, talán még Amerikában sem tudják. Egyelőre Roosevelt javaslatai között szerepel, hogy az inflációs dollárokat nem engedik ki az országból, hogy ezzel is elejét vegyék a külföldi tőzsdék nagy dollárkináJ alán ak. Ez még meg nem hozott, de kilátásba he­lyezett intézkedés, mint egy kisérő jelensége ama előőrsintézkedésnek, amely a dollár ér­tékállóságának védelméért letiltott Ameriká­ból minden aranykivitelt. (Kolozsvár, április 22.) A bukaresti és kolozsvári értesülések olyan híreket hoznak a kormány és a kormánypárt köreiből, hogy ki­sebb, vagy nagyobb, de valamilyen belpoliti­kai változás van készülőben. A kormánypárt vizei egyáltalában nem mutatkoznak csende­seknek és két pólus körül morajlanak csopor­tosulások, tervek, mozgolódások. Az együk pó­luson ma Vaida Sándor miniszterelnök áll, a másikon Maniu Gyula — jelenleg a csendes és zajtalan, mondhatni kihalt Szovátafürdőn, ahova pihenni ment, de ahova bevonult utána a politika. Előretör 3S Maniu ellen. Bukarestben az utóbbi ÜfStrapókba? meg­erősödött az a célzatosság, amely Maniunak a román politikára való befolyását igyekezett el- jelentékteleniteni. Lehetne élesebb szóval is ki­fejezni ezt s a tényeknek ez is megfelel: telje­sen félretenni. Azoknak a szándéka, akik ezt kívánták, erős támogatásban részesült. A leg­utóbbi napokban már olyan követelések kap­tak tápot, hogy a kormányból ki kell cserélni azt a még véletlenül benn maradt páir embert is, akiket Maniu híveinek számítanak. Jobban mondva: a Maniu-elleni frakció % nagyobb előre­törést követel magának. Mirto miniszternek komolyan szó van a bel- ügyminiszterségre avanzsálásáról, az ő helyét — hir szerint — Hatieganu Emil foglalná el a munkaügyi minisztériumban. Tilea is igényt tart miniszteri tárcára és őt most a kereske­delmi és ipari tárcára kombinálják, habár Vaida miniszterelnöknek igen nagy segítsé­gére volt az elnökségen. Ez a tárca pedig úgy ürülne meg a számára, hogy Lugoşeanu mi­(Bukarest, április 22.) Titalescu ma délben érkezett Bukarestbe. Az Északi pályaudvaron a kormány tagjai és nagyszámú közönség várta a külügyminisztert, akit meleg ovációk­ban részesítettek. Titulescu a vopaton kijelentette egy újság­írónak» hogy az úgynevezett kisállamok a nagy háború után a nemzetközi életben meg­kapták az általános választói jogot és semmi sem lesz képes többé elvenni tőlük az egyenlő­ség jogát, mert ez a Népszövetség alapja is. A négyek paktuma, amely rólunk — nélkü­lünk intézkedő szervet akart volna létesíteni, sohasem fogja elnyerni a mi hozzájárulá­sunkat. .c • . Hivatalos jelentés a csernovici eseményekről. Á belügyminisztérium hivatalos közle- nényt adott ki a csernovici eseményekről. A jelentés szerint egy 200 egyénből álló csoport, amelynek tagjai egyenkint indultak el keresz- ■ény liga székházából, április 18-án este össze­niszter szakitana a belpolitikával. Lugoşeanu tudvalevőleg Maniunak volt a legmeghittebb embere és személyi diplomatája. Nem ismert körülmények között, de szakított Maniuval és átfordult a má­sik pólusra. Családi körülményei is úgy alakultak ki, hogy a szakadás közöttük már helyrehozha­tatlan. Lugoşeanu most diplomáciai pozícióra kiváh áttérni, nyugati metropolisban való el­helyezkedéssel s arról van szó, hogy római kö­vetnek nevezik ki, az eddigi római követet, Ghica herceget más megbízatással ruházzák fel. Sokat beszélnek Madgearu pénzügymi­niszter távozásáról, akit Mironescu váltana fel. S általában azt akarják, hogy a párt ve­zetését végleg átvegyék Maniu kezéből. Tanácskozás Szovátán. Maniu Gyula ezekkel a törekvésekkel szem­ben passzíve viselkedett, azonban ezt a passzi­vitást az ő hivei igyekeznek megtörni. Maniut egymásután keresik fel mind többen Szovátán nemzetiparasztpárti politikusok és most is ta­nácskozások vannak a csendes fürdőhelyen, amelyek a követendő magatartásról döntené­nek. Beszélnek arról, hogy ha nem sikerül a kormánypártban a Maniu befolyását elmel­lőzni, akkor / újból aktuálissá válik az a régi koncentrációs kormányalakítási terv, amijnek annyi kísérlete maradt sikertelenül a közelmúlt években. Általában -a parlamenti szünet kezdete óta kavarog a kormányban és a kormány körül valamilyen változásnak a szándéka. Lehet, hogy nem lesz belőle nagy­jelentőségű fordulat, de nincsen kizárva, hogy a közeljövőben nagyobb meglepetés kö­vetkezik be. gyűlt a Piata Unirein és adott jelre megtá- madtta a járó-kelőket. A támadás háromne­gyed 8 órakor kezdődött, 8 óra után a helyszí­nén volt a csendőrség, amely félkilencre szét­szórta a zavargókat és közülük tizennégyet le­tartóztatott. A verekedés közben hatan sebe­sültek meg, köztük hármat kórházba szállítot­tak. Megsérült hat rendőrbiztos is, de sérülé­sük könnyebb természetű. A katonai ügyészség rendeletére és a nyo­mozás adatai alapján utóbb még hét letartóz­tatás történt. A belügyminisztérium megbízásából egy miniszteri vezérfelügyelő utazott Csernovicba, hogy a hatóságok felelősségét megállapítsa. A történtek következtében a bukovinai ha­tóságok felvilágosító akciót indítanak meg kulturális és gazdasági téren, rámutatva arra, hogy a németországi hitlerista mozgalom Ro­mánia ellen is irányul. Titulescu Bukarestbe érkezett és nyilat­kozott a négyhatalmi paktumról

Next

/
Oldalképek
Tartalom