Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-20 / 90. szám
KtUTlUlSKG Csütörtök, 1933. április 20. «■■■■aHHBnBna Szász politikai egység a hitlerizmus lobogója alatt Május 18-ára összehívták Segesvárra a szász nemzetgyűlést — „Ha a román kormányok a demokráciát a fasizmus javára feladják, kénytelenek leszünk a létező német néptöbbséghez való hozzátartozást vállalni“ — írja a szászok vezető lapja (Nagyszeben, április 19.) A német-szász néptanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy az úgynevezett Sáchsentagot, a szász kisebbség nemzetgyűlését május 18-ra hivja össze Segesváron. A Sachsentag mindig jelentős nap volt az erdélyi németajkú kisebbségek életében, de ezúttal még jeientőségesebb azoknál a politikai változásoknál fogva, amelyek az uj német- országi rezsimet a Németországon kiviil lakó törzsek politikai céljaival hozzák összefüggésbe. A szász sajtó örömmel állapítja meg, hogy a Hitler-mozgaloin egy csapásra megszüntette az ellentéteket a különböző szász politikai nézetek között. A Kronstaedter Zeitung húsvéti számában vezércikkben foglalkozik a szász revideált népi programmal és konstatálja, hogy az öncsalások ideje lejárt, elég volt az illúziókból, a szász tömegek kiábrándultak, a szász nép szembe akar nézni az élet valóságával. A most összehívott szász nemzetgyűlésnek számot kell vetnie a legutóbbi tizenöt év szász népéletének eredményeivel és eredménytelenségeivel. A szász nemzetgyűlés meg fogja erősíteni a világban a német gondolat nagy összefüggését, a német nemzetet a szász kisebbségi küzdelem középpontjába állítja, hogy ezáltal a német küldetés tudata formát és értelmet találjon. A vezércikket, amelyţnek nyomán ismertetjük e sorsdöntő jelentőségűnek ígérkező szász nemzetgyűlés programját, dr. Frietz Theil, a Kronstaedter Zeitung felelős szerkesztője írja. „A helyzet az államhoz váló viszonylatban ma tisztázva van. Néhány héttel ezelőtt még nem volt az, amikor egyházi vezetőségünk és parlamenti képviseletünk a meggyőzés minden eszközét arra fordította, hogy a kormányzatot jogos és igazságos követeléseink betöltésére késztesse. Amikor az egyház és iskolai autonómia visszaállításának és az iskolák segélyezésére szolgáló államsegélynek szempontjait előtérbe helyeztük, ez csupán az államvezető nép velünk szemben vallott érzelmeinek a próbaköve volt. amelyeket nem lehet máról-holnapra megoldani és tisztáznunk kell, ki kell alakitanunk. Ezekről még sokat kell Írnunk, de már most még kell említenünk1 ha a külföldi németséget körülvevő többségi népek a német események hatása alatt helyes vagy helytelen felfo gással, a szélsőséges nacionalizmushoz való alkalmazkodással a többségnek egyedülálló jogát akarják kihangsúlyozni a kisebbségekkel szemben, hogyha az eddig, niint egyedül boldogítónak vallott demokráciát egy tekintet nélküli fasizmus javára feladják, úgy nein marad számunkra egyéb, mint letérni a kisebbségi fogalom útjáról és vállalni nagyobb állami térben minden határ Ami most már a szász valóságos helyzetet illeti, szemben az egységet nagy erővel kikényszerítő programmal, meg kell állapítani, hogy a nemzeti szocializmusnak a romániai németségbe történt beszivárgása óta is biso nyos ellentétek éppen a nemzeti szocializmus gondolata körül merültek fel. Glondys püspöknek az a felfogása, bog a nemzeti szocializmus eszmekörét hozzá kell formálni az erdélyi szász egyház alkotmányához és annak alkatába kell belehelyezni. A Fabritius-íéle csoportnak, amely minden egyházi „Kemmung“ nélkül követeli a Hitler-eszmekör érvényesülését a romániai német életben, az az álláspontja, hogy .. . megfordítva kell történni: az egyháznak kell alkalmazkodni a német nemzeti ideológiához és simulni annak célkitűzéseihez. Ekörül mái- a sajtóban is éles nyilatkozatváltás és polémia hajlott le, nem lehetetlen, llogy ezek ki fognak élesedni. fölött létező német néptöbbséghez való hozzátartozást. Nem akarjuk azt mondani, hogy mi egy ilyen legvégsőkig vitt önfenntartási küzdelemből szármázó fejlődési tököt akarunk és hogy ezt elő is Segítjük. De a többségi népeknek el kell ismerniük, hogy a népies német gondolat korszakában nem áll többé védtelenül a német. Németországban, is az utóbbi hetekben forradalmi erővel tort át a német népi gondolat: a mi diákjaink a németországi diákság egyetemének egyenjogú tagjai lettek és nincs messze az idő, amikor az össz német-népközösségnek is egyenlő tagjai leszünk. így, a mi néppszihológiai helyzetünk a birodalom nemzeti egységesítése után észrevehetően megkönnyebbült. A május 18-iki nemzetgyűlés programján különböző gyakorlati pontok is szerepelnek. A nemzetgyűlés tisztázni akarja azokat a jogokat és követeléseket, amelyek az állammal szemben felmerülnek. A program kiemeli á népi életformálás uj irányelvének szükségességét és a népi organizáció megteremtésének határozatait. Szóba fog kerülni a népi szervezettel kapcsolatos szavazó jognak megreformálása is, amikor is le akarnak térni az eddigi szavazási módszerekről, mert nem akarnak, lehetőség szerint, párttagozódásokat, nehogy ezáltal is a népközösség egységének gondolata szenvedjen. Miindenesctre meg kell állapítani, hogy a szász kisebbségi mozgalom olyan uj keretek között mozog, amilyenre tizenöté ács kisebbségi küzdelem óta nem volt példa. A szász nemzet erkölcsi erői nyilvánvalóm! felszabadultak, már most az a kérdés, hogy miként tudja gyiimölesöztetni maga számára a belső megújhodás erőforrásait és miként tud majd meg küzddhi a román állam részéről nyilvánvalóan szembekerülő ellenerőkkel. Epizódként felemlítjük, hogy Szebenben a napokban szász diákosztag felvonult a főtérbe, hogy ünnepeljen. Ug5ranakkór 15—20 román ifjú is megjelent és tüntetőleg eltávolította az ismert gólyás kútról a gólyát, amit a szász diákok hagy megütközéssel vettek tudomásul. Szerencsére összeütközésre nem került a sor- A subprefektu's megpróbálta a román diákságot más álláspontra birni, de ez nem sikerült". Egjliáz a népért, vagy a nép az egyházért E két gyakorlati és alapvető fontosságú követelést azonban figyelmen kívül hagyták. Â tárgyalásoknak ideje lejárt* egy uj történelmi korszak elején egyedül a tett beszél. Sokkal kedvezőtlenebb körülmények között, mint a múltban, nem marad más számunkra, mint szervezetünk teljes átütő erejével és népünk teljes odaadásával harcoljunk. Illúziók nélkül megyünk e küzdelembe, elkészülve visszaverésre, néhány kiábrándüásra. De legbelsőbb lelkiismeretünk tudatában megyünk előre. A Sachsentagnak lesz hivatása harci elhatározottságunkat az államvezető néppel szemben való viszonylatában egy nagy megnyilatkozás formájában dokumentálni. El kell mondanunk, hogy minket, népünk harcosait és vezéreit a nehéz utón egy újjászületett közösség teljes szolidaritása kisér.“ Letérés a kisebbségi fogalom útjáról. Frietz Theil ezután a szász kisebbségnek a német anyaállamhoz való viszonyát fejtegeti és elmondja, hogy a német nemzeti kormány kinevezésének napjáig nem csupán az anyaország „néptársait“, de a világokban szétszórt külországi német testvéreket is a legmélyebb tragikum vette körül. Amikor Hinden- burg és Hitler két elnökválasztáson szembe kerültek egymással, mi magunk is két táborba kerültünk — folytatja a vezércikkíró. — Ez a kettétörtség mutatkozott mindenütt, ahol németek laknak. A külföldi német csoportoknál, igy nálunk is, mindenütt ellenzékek alakultak, — de ez Hitler megbízatásával megszűnt, Németországban nincs véleménykülönbség, nincs véleménykülönbség nálunk sem. Egy sereg gyakorlati politikai kérdés merül fel azonban, Szigorított adóvégrehajtásokkal rontották el a dési polgárok husvétját Nagycsütörtökí rendelet, amelynek alkalmazását már nagypénteken megkezdték I (Dés, április 19.) Dósén szokatlan és ünneprontó buzgalommal dolgoztak a végrehajtók a húsvéti ünnepek alatt is. Megtörténhetett, hogy a kolozsvári kerületi igazgató szigorú utasítására nagypénteken, nagyszombaton és ünnep harmadnapján, midőn a keresztény hívek templomban voltak, a végrehajtók megjelentek ä lakásbán, felforgatták a bútorokat és kíméletlen módon foglalásokat eszközöltek. Ez az intézkedés és maga az eljárás a kisvároska egész keresztény lakossága körében méltó felháborodást keltett. Hiábavaló volt minden tiltakozás és intervenció, a dési adóhivatal ragaszkodott a kolozsvári kerületi igazgató rendeletéhez, amely nagycsütörtököu délután érkezett meg Dósre. Különösen kínos hatás és megdöbbenést keltett, hogy a végrehajtók nagypéntek délelőttjén megkezdték a foglalásokat. De nemcsak foglalások voltak, lipnem stráfszekereken el akarták szállítani a polgárok buto-, rait és más felszereléseit is. A végrehajtók fellépése óriási megbotránkozást \ állott ki. A ezaraosraegyei képviselők és szenátorok felvilágosítást kértek a dési pénzügyigazgatóságtól, ahol kijelentették, hogy Muteşân Victor kerületi igazgató távirata éi’telmében jártak el. A kerületi igazgató rendelkezésében hangsúlyozta, hogy csak hus- vét elsjö és másod napján tesznek kivételt, egyébként a többi ünnepnapon a legerélyesebb eszközökkel járjanak ei és ünnep után tegyenek jelentést neki. Amint értesültünk, a Désen tartózkodó képviselők és szenátorok táviratot küldtek a pénzügyminiszternek, akit arra kértek, hogy a jövőben tiltsa meg az ünnepeknek szigorított végrehajtásokkal való megzavarását. Tordai MagyarokS Mindenki tartsa faja iránti kötelességének az április 23.4 községi választáson a jelű önálló magyar listára leszavazni!!
