Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)

1933-04-20 / 90. szám

\ 4 KilETlüJsm wim iinmw ■■■ Csütörtök, 1933. április 20. „Mem lehet önkormányzatról beszélni ott, ahol mindig fenyeţfet a feloszlatás Uamokles kardja!“ A Magyar Párt csak komoly aggodalmainak hangoztatása mellett szavazta meg a munkásbiztositás reformját Sikcrfih töröltetni a törvényből a kisebbségi nyelv tilalom szégyenparagrafusát (Bukarest, április 19.) A lezárult parla­menti ciklus utolsó napjában megszavazták a munkásbiztositási törvény reformját, amely néhány korszerű újítást emelt törvényerőre. Hogy az uj törvény az eredeti javaslat több sérelmes pontját kiküszöbölte, abban nagy része van a Magyar Pártnak, amelynek részé­ről Gyárfás Elemér a szenátusban részletes és alapos kritika tárgyává tette a tervezetet. A közérdekű szenátusi vitának idevonatkozó ré­szét fontosnak tartjuk az alábbiakban ismer­tetni: Gyárfás Elemér: Ha van valamely ága közéletünknek, hol a törvények egységesitésc tényleg szükségesség volt, úgy ez kétségtelenül a munkásbiztositás kérdése, mert e téren a régi magyar törvényt is hibásan alkalmazták Er­délyben, hatályon kívül helyezve az abban biz­tosított önkormányzatot, aminek hiányában ez a rendszer egyenesen elviselhetetlenné vált. Ez az egységesítés tényleg szükséges volt s ezért üdvözöljük a Miniszter ur alapos mun­káját, mellyel szemben vannak azonban egyes kifogásaink. Elsősorban kifogásoljuk, hogy a javaslat 4. paragrafusa felhatalmazza a közgyűlést arra, hogy uj kategóriákat vonhasson he a kö­telező munkásbiztositás körébe. Ilyen széles­körű felhatalmazást nem lehet adni a közgyű­lésnek. D. E. loanifescu munkaügyi miniszter: E szakasz rendelkezései az egyesítést szolgál­ják. mert minden ágazat eddig arra töreke­dett, hogy alkalmazottai érdekében külön biz­tosító-pénztárakat szervezzen. Mi ezeket mind egyesíteni akarjuk. így az államvasut is ön­álló pénztárt létesített s ugyanígy jártak el más intézmények is, ami nem kívánatos. E szakasz feladata az, hogy mindezeket egye­sítse. Önt az aggasztja, hogy uj kategóriák fognak bevonatni a kötelező biztosításba. Két­ségtelen, Szenátor ur, hogy ha úgy a munka­adók, mint a. munkások hozzájárulnak és He­lyesnek ítélik, akkor a biztosítás uj kategó­riákra is ki fog terjesztetni. Kivánhat-e Ön helyesebb intézkedést annál, hogy az érdekel­tekre bizassék az a jog, hogy rájuk is kiter­jesztessék a törvény? Gyárfás Elemér: A mi aggodalmunk az, nehogy úgy értelmeztessék ez a szakasz, hogy ismét bevonassanak a munkásbiztositásba a mezőgazdák is, ami súlyosan sérelmes volt s akiket éppen Ön volt szives e kötelezettség alól mentesíteni. Én nem hiszem, hogy ez igy volna értelmezhető, különös tekintettel önnek legutóbb itt a szenátusban tett nyilatkozatára is s éppen ezért leszögezni kívánom, hogy e törvény megszavazása után a mezőgazdák a balesetbiztosítás szempontjából sem esnek kö­telező biztosítás alá. Kifogásoljuk továbbá a 7. paragrafus har­madik bekezdésének azt a rendelkezését, hogy az igazgatóság döntsön a kórházi ápolás idő­tartamára nézve. Erre általános szabályt kell felállítani. Súlyos kifogásunk van a 67. paragrafus ellen, amely a Munkásbiztositó Pénztár igaz­gatóságának összeállítását szabályozza. Eze­ket az igazgatóságokat a régi erdélyi rendszer szerint az érdekeltek választották. A mostani javaslat szerint az igazgatóság tagjait az ipar­kamarák és a munkakamarák jelölik ki. Elv­ben nem volna kifogás ez ellen, mert igy nem kellene e célból külön választásokat tartani. De felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az illető iparkamara, vagy munkakamara fel van oszlatva és interimárbizottság működik he­lyette? Megtörténhetik, hogy valamelyik kor­mány feloszlatja az összes kamarákat s akkor az egész igazgatóságot a kormány által kine­vezeti egyének fogják kijelölni. Ezt el nem fogadhatjuk. Ugyanebbe a szakaszba — feltételezem, hogy a Miniszter ur tudta és hozzájárulása nélkül — uj bekezdést iktattak be, mely sze­rint úgy az igazgatóságban, mint ennek ösz- szes bizottságaiban a tárgyalási nyelv kizáró­lag az államnyelv lehet. Miniszter ur, ez rend­kívül fontos kérdés. Mikor 15 év óta hallunk kisebbségi törvényről s ez ma is még függő­ben van s amikor a nyelvhasználat kérdése még a közigazgatási törvényben sem nyert szabályozást, semmikép sem lehet helye itten ennek a rendelkezésnek, amely ellen a legha­tározottabban tiltakozunk. Itt egy érdekkép­viseleti szakszervezetről van szó s nem tiltható meg a kisebbségeknek, hogy ennek keretében ne beszélhessenek a saját nyelvükön. Remé­lem, hogy a Miniszter ur is elismeri, hogy ezt a kifogásunkat nem sovinizmus diktálja nekünk és meg fogja érteni jogos aggodal­munkat. (Megjegyzés: A sérelmes rendelkezés később tényleg töriiltetett.) Kifogásolnunk kell még a 109. paragrafus ama rendelkezését, hogy a Munkásbiztositó (Kolozsvár, április 19.) A látványossági adóról szóló uj törvényről már részletesen beszámoltunk. Meg irtuk, hogy a törvény megbénítja a mozgószinházak működését, mert olyan intézkedéseket tartalmaz, ame­lyek a gyakorlati életben teljesen keresztülvihetetle- nek. Az utolsó években a romániai mozik amúgy is súlyos gazdasági válsággal küzdöttek. A hangos íilm olyan horribilis kiadásokat és befektetéseket kivánt, a filmkölcsönzök olyan magas összegre szabták meg a filmek bérdiját, hogy azt a mozisok nem bírták. Madgearu pénzügyminiszter azonban ahelyett, hogy se­gített volna a mozisok megrendült anyagi helyzetén, uj törvényt készített és fogadtatott el a törvényhozó házakkal. A törvény értelmében az eddigi tizszázalékos látványossági adóval szemben most a brutto bevétel után 35 százalékot kell fizetni. De nemcsak a tulmagas adó, hanem az uj törvény kü­lönböző szakaszai is olyan kikötéseket tartalmaznak, amelyek a gyakorlati életben már csődöt mondottak. Különösen sérelmes, hogy a jövőben egységes tipusu jegyeket szabad csak árusítani. A múltban mozgöszin- házak földszinti jegyeinek többféle helyárai voltak és a helyárak megállapításába a hatóságok egyáltalában nem szóltak bele. Most csak a földszinti és erkélyje­gyek között lehet különbséget tenni. A törvény meg­szünteti az összes ingyen- és kedvezményes jegye­ket is. Gyermekei egészségét biztosítja, ha lehetővé teszi a könnyed szaladgálást, s megtakarítja a sok javítási költséget is, ha PALMA OKMA tartóstalpat tétet cipőikre! Nem ázik át, nem csúszik, könnyű és elpusztíthatatlan! Pénztár elleni követelések már egy év alatt elévülnek, ellenben a pénztár saját követelései csak öt év alatt. Azt hiszem, hogy ezt csak egyformán lehet szabályozni. Legfontosabb és elvi jelentőségű kifogá­sunk van a 69. és 124. paragrafusok ellen, me­lyek a kormánynak jogot adnak a közgyűlés és az igazgatóságok feloszlatására s ezeknek interimárbizottságokkal való helyettesítésére. Mi elvileg ellene vagyunk mindenféle felosz­latásnak és mindenféle interimárbizottságnak. Nem létezhetik valóságos önkormányzat, ha efölött mindig ott lebeg a feloszlatás Damok• les-kardja s lehetséges interimárbizottságokat beállítani s ezekkel kormányozni. E tekintet­ben nagyon szomorú tapasztalataink vannak s mert nem látom semmi szükségességét, hogy ezt a rendszert ide is bevezessék, kérem a Mi­niszter urat, hogy ejtse el ezt a rendelkezést. Abban a reményben, hogy kifogásainkat a részletes vitánál figyelembe fogják venni, s elismerésünket fejezve ki e javaslatért, melyre tényleg szükség volt, kijelentjük, hogy azt haj­landók vagyunk megszavazni. (Taps.) A mozgószinházak a húsvéti ünnepek alatt már az uj látványossági adóról szóló törvény rendelkezései szerint tartották meg előadásaikat. Csak próbaképpen Kísérleteztek az uj rendelkezésekkel és az összes moz- göszínházak vezetői a gyakorlatban is meggyőződtek arról, hogy a törvény rossz s csak arra alkalmas, hogy az összes mozgőszinházakat tönkretegye. A törvény megszavazása előtt a mozgószinházak országos szövetségének képviseletében küldöttség je­lent meg Madgearu pénzügyminiszternél, rámutatott arra, hogy az uj torvény katasztrófát jelent a mozikra. Madgearu azonban kijelentette, hogy akinek nem tet­szik a törvény, az zárja be moziját. Idáig még nem jutottak el a mozisok, de tesznek egy kísérletet, hogy a törvényt módosítsák s hogyha a pénzügyminiszter továbbra is ragaszkodik a torvény eredeti szövegének vegrenajtasahoz, altkor demonstratíve sztrájkba lépnek az összes mozisok. Mindenesetre csodálkozunk a pénzügyi kormányza­ton, amely ugylátszik a szeszadó-törvény példáján nem okult és a látványossági adót olyan magas összegben állapította meg, hogy a jövőben a íeketeszesz mintá­jára, csak fekete mozik működhetnek s ezzel egész Romániában a moziipart teljesen megölik s rövid időn belül az állam még attól a látványossági adótól is elesik, amit a múltban a mozisok fizettek. Molozsvár! niozgfő színházak műsorai CORSO EDISON ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Előadások: 3, 6 és 9 órakor Előadások: 3, 5, 7 és ^órakor Ma, csütörtökön Táncol a Ma, csütörtökön: a Nemirovsky regénye után Ma, csütörtökön: :o garni*on (Audienz in Ischl) eai A császári udvar U 19 £ Marta Fggerth, Willy Eiehberg, Szőke Szakáll. Strauss zene. címmel a legmulatságosabb operett. Fősz. Dolly Haas. Lilian Harvey, Conrad Veidt, Filmcsoda. 8» Q Operett világsláger. Fekete lovas Offenbach zene. Főszereplő: George Obrien A mozisok sztrájkkal tiltakoznak a látványossági adótörvény ellen Három napi próbaelőadásokat tartottak\ de a törvény megbukott a premieren Évtizedes yevöinft régen tudják már, kedvükre szépen fest, tisztit a CZiNK gyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom