Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-20 / 90. szám
\ 4 KilETlüJsm wim iinmw ■■■ Csütörtök, 1933. április 20. „Mem lehet önkormányzatról beszélni ott, ahol mindig fenyeţfet a feloszlatás Uamokles kardja!“ A Magyar Párt csak komoly aggodalmainak hangoztatása mellett szavazta meg a munkásbiztositás reformját Sikcrfih töröltetni a törvényből a kisebbségi nyelv tilalom szégyenparagrafusát (Bukarest, április 19.) A lezárult parlamenti ciklus utolsó napjában megszavazták a munkásbiztositási törvény reformját, amely néhány korszerű újítást emelt törvényerőre. Hogy az uj törvény az eredeti javaslat több sérelmes pontját kiküszöbölte, abban nagy része van a Magyar Pártnak, amelynek részéről Gyárfás Elemér a szenátusban részletes és alapos kritika tárgyává tette a tervezetet. A közérdekű szenátusi vitának idevonatkozó részét fontosnak tartjuk az alábbiakban ismertetni: Gyárfás Elemér: Ha van valamely ága közéletünknek, hol a törvények egységesitésc tényleg szükségesség volt, úgy ez kétségtelenül a munkásbiztositás kérdése, mert e téren a régi magyar törvényt is hibásan alkalmazták Erdélyben, hatályon kívül helyezve az abban biztosított önkormányzatot, aminek hiányában ez a rendszer egyenesen elviselhetetlenné vált. Ez az egységesítés tényleg szükséges volt s ezért üdvözöljük a Miniszter ur alapos munkáját, mellyel szemben vannak azonban egyes kifogásaink. Elsősorban kifogásoljuk, hogy a javaslat 4. paragrafusa felhatalmazza a közgyűlést arra, hogy uj kategóriákat vonhasson he a kötelező munkásbiztositás körébe. Ilyen széleskörű felhatalmazást nem lehet adni a közgyűlésnek. D. E. loanifescu munkaügyi miniszter: E szakasz rendelkezései az egyesítést szolgálják. mert minden ágazat eddig arra törekedett, hogy alkalmazottai érdekében külön biztosító-pénztárakat szervezzen. Mi ezeket mind egyesíteni akarjuk. így az államvasut is önálló pénztárt létesített s ugyanígy jártak el más intézmények is, ami nem kívánatos. E szakasz feladata az, hogy mindezeket egyesítse. Önt az aggasztja, hogy uj kategóriák fognak bevonatni a kötelező biztosításba. Kétségtelen, Szenátor ur, hogy ha úgy a munkaadók, mint a. munkások hozzájárulnak és Helyesnek ítélik, akkor a biztosítás uj kategóriákra is ki fog terjesztetni. Kivánhat-e Ön helyesebb intézkedést annál, hogy az érdekeltekre bizassék az a jog, hogy rájuk is kiterjesztessék a törvény? Gyárfás Elemér: A mi aggodalmunk az, nehogy úgy értelmeztessék ez a szakasz, hogy ismét bevonassanak a munkásbiztositásba a mezőgazdák is, ami súlyosan sérelmes volt s akiket éppen Ön volt szives e kötelezettség alól mentesíteni. Én nem hiszem, hogy ez igy volna értelmezhető, különös tekintettel önnek legutóbb itt a szenátusban tett nyilatkozatára is s éppen ezért leszögezni kívánom, hogy e törvény megszavazása után a mezőgazdák a balesetbiztosítás szempontjából sem esnek kötelező biztosítás alá. Kifogásoljuk továbbá a 7. paragrafus harmadik bekezdésének azt a rendelkezését, hogy az igazgatóság döntsön a kórházi ápolás időtartamára nézve. Erre általános szabályt kell felállítani. Súlyos kifogásunk van a 67. paragrafus ellen, amely a Munkásbiztositó Pénztár igazgatóságának összeállítását szabályozza. Ezeket az igazgatóságokat a régi erdélyi rendszer szerint az érdekeltek választották. A mostani javaslat szerint az igazgatóság tagjait az iparkamarák és a munkakamarák jelölik ki. Elvben nem volna kifogás ez ellen, mert igy nem kellene e célból külön választásokat tartani. De felmerül a kérdés, hogy mi történik, ha az illető iparkamara, vagy munkakamara fel van oszlatva és interimárbizottság működik helyette? Megtörténhetik, hogy valamelyik kormány feloszlatja az összes kamarákat s akkor az egész igazgatóságot a kormány által kinevezeti egyének fogják kijelölni. Ezt el nem fogadhatjuk. Ugyanebbe a szakaszba — feltételezem, hogy a Miniszter ur tudta és hozzájárulása nélkül — uj bekezdést iktattak be, mely szerint úgy az igazgatóságban, mint ennek ösz- szes bizottságaiban a tárgyalási nyelv kizárólag az államnyelv lehet. Miniszter ur, ez rendkívül fontos kérdés. Mikor 15 év óta hallunk kisebbségi törvényről s ez ma is még függőben van s amikor a nyelvhasználat kérdése még a közigazgatási törvényben sem nyert szabályozást, semmikép sem lehet helye itten ennek a rendelkezésnek, amely ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Itt egy érdekképviseleti szakszervezetről van szó s nem tiltható meg a kisebbségeknek, hogy ennek keretében ne beszélhessenek a saját nyelvükön. Remélem, hogy a Miniszter ur is elismeri, hogy ezt a kifogásunkat nem sovinizmus diktálja nekünk és meg fogja érteni jogos aggodalmunkat. (Megjegyzés: A sérelmes rendelkezés később tényleg töriiltetett.) Kifogásolnunk kell még a 109. paragrafus ama rendelkezését, hogy a Munkásbiztositó (Kolozsvár, április 19.) A látványossági adóról szóló uj törvényről már részletesen beszámoltunk. Meg irtuk, hogy a törvény megbénítja a mozgószinházak működését, mert olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek a gyakorlati életben teljesen keresztülvihetetle- nek. Az utolsó években a romániai mozik amúgy is súlyos gazdasági válsággal küzdöttek. A hangos íilm olyan horribilis kiadásokat és befektetéseket kivánt, a filmkölcsönzök olyan magas összegre szabták meg a filmek bérdiját, hogy azt a mozisok nem bírták. Madgearu pénzügyminiszter azonban ahelyett, hogy segített volna a mozisok megrendült anyagi helyzetén, uj törvényt készített és fogadtatott el a törvényhozó házakkal. A törvény értelmében az eddigi tizszázalékos látványossági adóval szemben most a brutto bevétel után 35 százalékot kell fizetni. De nemcsak a tulmagas adó, hanem az uj törvény különböző szakaszai is olyan kikötéseket tartalmaznak, amelyek a gyakorlati életben már csődöt mondottak. Különösen sérelmes, hogy a jövőben egységes tipusu jegyeket szabad csak árusítani. A múltban mozgöszin- házak földszinti jegyeinek többféle helyárai voltak és a helyárak megállapításába a hatóságok egyáltalában nem szóltak bele. Most csak a földszinti és erkélyjegyek között lehet különbséget tenni. A törvény megszünteti az összes ingyen- és kedvezményes jegyeket is. Gyermekei egészségét biztosítja, ha lehetővé teszi a könnyed szaladgálást, s megtakarítja a sok javítási költséget is, ha PALMA OKMA tartóstalpat tétet cipőikre! Nem ázik át, nem csúszik, könnyű és elpusztíthatatlan! Pénztár elleni követelések már egy év alatt elévülnek, ellenben a pénztár saját követelései csak öt év alatt. Azt hiszem, hogy ezt csak egyformán lehet szabályozni. Legfontosabb és elvi jelentőségű kifogásunk van a 69. és 124. paragrafusok ellen, melyek a kormánynak jogot adnak a közgyűlés és az igazgatóságok feloszlatására s ezeknek interimárbizottságokkal való helyettesítésére. Mi elvileg ellene vagyunk mindenféle feloszlatásnak és mindenféle interimárbizottságnak. Nem létezhetik valóságos önkormányzat, ha efölött mindig ott lebeg a feloszlatás Damok• les-kardja s lehetséges interimárbizottságokat beállítani s ezekkel kormányozni. E tekintetben nagyon szomorú tapasztalataink vannak s mert nem látom semmi szükségességét, hogy ezt a rendszert ide is bevezessék, kérem a Miniszter urat, hogy ejtse el ezt a rendelkezést. Abban a reményben, hogy kifogásainkat a részletes vitánál figyelembe fogják venni, s elismerésünket fejezve ki e javaslatért, melyre tényleg szükség volt, kijelentjük, hogy azt hajlandók vagyunk megszavazni. (Taps.) A mozgószinházak a húsvéti ünnepek alatt már az uj látványossági adóról szóló törvény rendelkezései szerint tartották meg előadásaikat. Csak próbaképpen Kísérleteztek az uj rendelkezésekkel és az összes moz- göszínházak vezetői a gyakorlatban is meggyőződtek arról, hogy a törvény rossz s csak arra alkalmas, hogy az összes mozgőszinházakat tönkretegye. A törvény megszavazása előtt a mozgószinházak országos szövetségének képviseletében küldöttség jelent meg Madgearu pénzügyminiszternél, rámutatott arra, hogy az uj torvény katasztrófát jelent a mozikra. Madgearu azonban kijelentette, hogy akinek nem tetszik a törvény, az zárja be moziját. Idáig még nem jutottak el a mozisok, de tesznek egy kísérletet, hogy a törvényt módosítsák s hogyha a pénzügyminiszter továbbra is ragaszkodik a torvény eredeti szövegének vegrenajtasahoz, altkor demonstratíve sztrájkba lépnek az összes mozisok. Mindenesetre csodálkozunk a pénzügyi kormányzaton, amely ugylátszik a szeszadó-törvény példáján nem okult és a látványossági adót olyan magas összegben állapította meg, hogy a jövőben a íeketeszesz mintájára, csak fekete mozik működhetnek s ezzel egész Romániában a moziipart teljesen megölik s rövid időn belül az állam még attól a látványossági adótól is elesik, amit a múltban a mozisok fizettek. Molozsvár! niozgfő színházak műsorai CORSO EDISON ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Előadások: 3, 6 és 9 órakor Előadások: 3, 5, 7 és ^órakor Ma, csütörtökön Táncol a Ma, csütörtökön: a Nemirovsky regénye után Ma, csütörtökön: :o garni*on (Audienz in Ischl) eai A császári udvar U 19 £ Marta Fggerth, Willy Eiehberg, Szőke Szakáll. Strauss zene. címmel a legmulatságosabb operett. Fősz. Dolly Haas. Lilian Harvey, Conrad Veidt, Filmcsoda. 8» Q Operett világsláger. Fekete lovas Offenbach zene. Főszereplő: George Obrien A mozisok sztrájkkal tiltakoznak a látványossági adótörvény ellen Három napi próbaelőadásokat tartottak\ de a törvény megbukott a premieren Évtizedes yevöinft régen tudják már, kedvükre szépen fest, tisztit a CZiNK gyár.
