Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-16 / 88. szám
2 KELETtUjsm 1933. április 16. mmmmmuammmmmmmmmmmmmmmmmmmm* ha rongyok közt, ha megvetett sorsban is, ha életre-halálra is, mégis Te küldötted e világba. Múljon el értük a fekete szemfedő, amely a világot és az élet értelmét takarja, hogy ok, legalább ök fisztán lássanak, feltámadásod fényénél megismerjék és szeressék egymást, az ember és ember közé vont korlátok leomol- ,ianak,_ régi igazságok szabadságának hajnala hasadjon s az emberiség belső felébredése, ami feltámadása lesz, a szenvedésektől megváltott világ halálmezején örömöt, békét, nyugalmat, boldogságot, életet fakasszun. Hiszünk a feltámadásban és ez lesz a mi feltámadásunk, amelyért haldokló szájunkkal utolsó szavunkkal is csak halleluját mondunk örömünkben és hálánkul. Tedd meg, óh Feltámadott és mi szívesen fekszünk bele abba a sírba, amelyet Te az élet örök igazságának és értékének fénylő szimbólumaként értünk ma dicsőségesen elhagy ál. rö. A színjátszás : — ösztön I Irta: hagy Adorján Nagyértékü cikksorozat közlését kezdjük meg ezzel az írással. A sorozat szerzője régi, kedves ismerőse a kolozsvári és erdélyi közönségnek. Nagy Adorjánt — a budapesti Nemzeti Színház tagját, a Magyar Színművészeti Akadémia tanárát és a budapesti Fázmány-egyetem lektorát — az első művészi sikerek emlékének elszakíthatatlan kötelékei fűzik ma is szorosan az erdélyi közönséghez. A modern színművészet és beszédmüvészet problémáit felöleli), n?g ' felkészültséggel megirt cikksorozata joggal számíthat régi közönségének széleskörű érdeklődésére. Nincs ember ma Európában, de talán az egész világon Is kevés, akinek a világháború — akár anyagi, akár lelki értelemben — bele ne túrt volna, az életébe. A foglalkozási ágakkal sincs különben, de — és ezt minden személyes vonatkozás nélkül mondhatom — a színház az, amelyet tökéletesed a feje tetejére állított. Mert nem elég, hogy a leromlott gazdasági viszonyok mellett nincs rá pénz, de nagy intelligenciájú emberek Is hangoztatják, hogy diadalmas versenytársai a mozi, a rádió, fölébe kerekedtek és megkezdődött egy kiöregedett művészet agóniája. Nem hiszik a kuvikoknak, bármilyen gyönyörű, káprázatos érvekkel bizonygatják is a maguk Igazát, mert a színház több mint szórakozás, melyet emberi civilizáció teremtett meg. Ha csak a civilizáció terméke lenne, két gţirast sem adnék az életéért. Kobaltét sem használunk, postakocsin sem utazunk ma már. De nem csak egyes termékei, egész civilizációk is „jönnek és tjinedeznek, mint a tenger hullámai“. A népvándorlás igazán alapos munkát végzett a római Civilizáció elpusztítása körül és ami Fénix-madárként sokkal életrevalóbban kerül ki a romok alól, az — a bohóc! De a hosszú élet még nem örök élet! És emberi számítás szerint örök élete csak annak lehet, ami az ember legbensöbb, legösztönösebb sajátságaiban gyökerezik. Az lehetséges, hogy néhány évtized múlva a kolozsvári káposztát tablettákban árulja majd a patikus, de hogy' ne egyenek az emberek, nem Igen tudom elhinni. A közelmúlt orosz és német színjátszás gyakorlati és elméleti értékei az u. n. „S t u d i ó k b ó 1“ kerültek ki. Hova-tovább mindjobban bebizonyosodott, hogy a színház gyökereinek, tényezőinek tudományosan módszeres kutatása nem árt a művészi lendületnek, még egyes túlzásai ellenére sem. A tudományos módszerekkel kutatók között jelentékeny eredményeket vívott ki Evreinoff Miklós, emigráns orosz rendező és iró, aki a figyelmet először Irányította a színjátszás ösztön-gyökere felé. (Le theatre dans la vie. Páris. 1930. Stock.) Rámutatott a gyermekre, aki úgy a transforma t i ó t, mint a transfiguratiot, a színjátszás két legfontosabb tényezőjét, 'művészi tökéletességgel valósítja meg. Rámutatott a felnőttek színjátszására, a „kacagó örökösre,“, aki ldairt szemmel, fájdalmas arckifejezéssel kíséri a házsártog, önző, de nagyon gazdag nagynéni koporsóját; a szürke k s* 1 2!rátáin ok ra, akire egyszerűen nem lehet ráismerni, amikor katonáruhát vesz magára stb., stb. Rámutatott a mindannyiunkban érvényesülő törekvésre, hogy magunkat különbnek, értékesebbnek tüntessük fel, mint amilyenek valójában vagyunk és ez az egyesekben élő ösztönös vágy kollektív érzéssé tömörül a közösségben és megszületik a színház. De Evreinoff tovább megy és a színjátszás alapelemeinek ösztönös megnyilvánulásait megtalálja az állatvilágban is. A pantomim klasszikus példája az, amit a macska és az egér játszanak el. A macska nyakon csipte az egeret és színjátékkal jutalmazza magát. Úgy tesz, mintha eleresztené áldozatát, de az egér nem ngrik be. Valami megsúgja neki, hogy a menekülésnek egy útja van, ha a hóhér elhiszi, hogy ö már nem Ízletes falat: ö már halott. És megjátsza a halált. A macska sem marad adós: játsza a közömböst, körülle- klntget, toilettet csinál és amikor az egér elhiszi, hogy nem törődnek vele, menekülni akar, a macska egy ugrással bebizonyítja, hogy színésznek Is különb. Van példa a hallétre is. Déi-Amerikának északi részében él egy szajkó nagyságú, pompás vörös színű, sisaktaré j-szerü fejtollakkal díszített szirti-madár (rupicola peruviana). Hudson megfigyelése szerint, időről-időre, kikeres valami mohos, lapos területet, megtisztítja minden kavicstól, rögtől és az Így előkészített arénát hímek és nőstények állják körül, a sorból kiválik egy kakas és táncba kezd: kiterjesztett szárny- és fark-toliakkal nyugodt, méllóságteljes me- nuetet lejt, majd mindjobban etxasisba jön, ugrál, forog, mig végül teljesen kimerülve visszahúzódik a sorba és másnak adja át helyét, A harmadik példában már magasabbrendü műfaj: a görög tragédia, vagy ha úgy tetszik, az opera csiráját fedezheti fel az olvasó. Szereplők: » gibbon-majmok. Színhely: egy őserdő széle. Idő: napfelkelte. Az éjszaka nyomasztó félelme megszűnt, a majmok megreggeliznek és azután megindulnak az őserdő széle felé. Elhelyezkednek a leg tere helyesebb fán és a vezető, a legerősebb him, farkát magasra emelve, röviden, lágyan elbődUl. A meg-megszakadó hangok mindjobban gyorsulnak, egyre hevesebbek lesznek, mélyülnek és végül egyetlen hosszú üvöltésbe olvadnak össze. Ebben a pillanatban az egész csapat csatlakozik a vezérhez és tiz másodpercig, minden Ua- kophonia ellenére is, magasztos üvöltéstől visszhangzik az őserdő. A kórust a főnök fejezi be, egy mindinkább halkuló szólóval. És a színházak mégis sorra buknak! Igaz. És más színházak, ugyanakkor, több százas szériákat produkálnak! Mert ez is igaz. Az utóbbi ritkább ugyan, de nem olyan ritka, hogy szabályt erősítő kivételnek tekinthetnék. A színház évezredek óta áll és állni fog, amig ember lesz a földön. És ha van körülötte hiba, nem a lényegében van. HAWAI a szerelem, szépség és romantika hazája KéZSA a virágok királynője HAWAI KOZMÁJA mindkettő együttesénél több, mert muzsikáját ÁSRAHAm Pál szerzetté és Richard OSWALD rendezte a következő gárdából: EGOERTH MARTA, FETROVICS IMS, VEREBES ERNŐ, HANS JUNKERHANN. Husiét vasárnapjától, 16-tól Kézire a SELECT é. URANIA.»,. Ez az operett egyesit: csodás muzsikát! brllliáns rjndezést! kívüli játékot! URANIA ! vasárnap és hétfőn délelőtt 11 órakor matiné: STAN A BRAN A szaikjosmegyei Magyar Párt vnegincfoicoSja, miért fosztotta meg ßesbordes Ernőt «* tagozati elnöksé fjiol (Dés, április 15.) A Magyar Párt szamos- niegyei tagozata Désen tartott gyűlésén súlyosan elítélő, megbélyegző határozatot hozott Dcsbordcs Ernő tagozati elnök egyéni akciójáról. Desbordes tudvalevőleg Kolozsvárt röpiratot adott ki, amelyben úgynevezett „belső ellenzéki mozgalom" megindítására tesz kísérletet, de a párt keretein kívüli akcióval. A natározat a következő: Az Országos Magyar Párt Szamosmegyei Tagozata és annak alsóbb tagozatainak intézőbizottsága: 1. Mély megütközését fejezi ki afölött, hogy Desbordes Ernő megyei párttagozati elnök ur április első napjaiban Kolozsváron egy megtartott gyűlés alkalmával a Szamosmegyei Párt Tagozata, elnöki címének és jellegének abból folyó egyéb cimeinek felhasználásával, egy a párt keretein belülállónak hirdetett, de ténylegesen a párt keretein kívülálló és ilyen minőségben megalakult zászlóbontást bejelentő külön alakulatot hivott össze, azon elnökölt és a hozott határozatokat a szamosmegyei párttagozat elnöki minőségében irta alá és továbbította, a párttagozat és osztályainak minden megkérdezése és minden hozzájárulása, avagy utólagos bejelentése nélkül. Ennek alapján bár mély sajnálattal lát minden elkülönző és egységbontó magatartást, — bár a magán elhatározást mindenki külön jogának ismeri el, — úgy tekinti, hogy Desbordes Ernő ur már nem tekintheti magát a párttagozat elnökének. 2. A part és adóosztályainak intézőbizottsága ezennel fegyelmi bejelentést tesz az Országos Magyar Párt Intézőbizottságánál Des- bordes Ernő tagozati elnök ur ellen, kéri ellene a fegyelmi eljárás azonnali elrendelését és legsürgősebb keresztülvitelét azzal a céllal, hogy Desbordes Ernő ur a Magyar Párt kebeléből zárassák ki, mert magatartása nemcsak a párt általános szabályainak és erkölcsi határainak komoly megsértését, hanem a párttagozat bizalmával való súlyos visszaélést is jelent s ezenkívül a párt egységének, a párt közös munkájára irányuló erők összefogásának komoly megbontására irányul és arra legnagyobb mértékben alkalmas is, miután nemcsak a legsúlyosabb vádakat tartalmazza az egységes bizalmat élvező pártvezetőséggel szemben, de _ hangzatos és a mai elkeseredett gazdasági viszonyok között, a széthúzás fel- ébresztésére és létesítésére alkalmas, olyan gyanúsításokat tartalmaz, amelyek a legsúlyosabb legyeim! vétség ismérveit foglalják magukban3. A párttagozat tisztelettel kéri az Országos Magyar Párt elnökségét és intézőbizottságát, hogy ezen határozat alapján méltóztassék nemcsak a legsürgősebb eljárást megindítani, hanem intézkedéseket tenni, hogy mindezekről a magyar kisebbség országosan értesítve legyen, még mielőtt a propaganda céljaira megindított ifjúsági kiküldöttek zavart okoznának- Megkeresi különösen párttagozatunk az Országos Párt elnökségét és intézőbizottságát, hogy méltóztassék mindent elkövetni egyetemi ifjúságunk lelkének és érzéseinek megközelítésével arra, hogy ifjúságunk is értse meg, hogy a romániai magyar kisebbség, .amely erejét meg haladó óriási, és milliókat kitevő áldozatokkal teszi lehetővé az ifjúság egyetemi tanulmányait, érett politikai meggyőződéssel és komolysággal igyekezzék megismerni helyzetünket, a magyarság magatartását és megélhetésének lehetőségeit és tekintsen bizalommal azokra, akik érettük és jövőjükért most és a jövőben mindig a legnagyobb áldozatkészséggel és szeretettel igyekeztek gondoskodni s ne adja magát eszközül olyan mozgalmak elősegítéséhez, amelyek még egyre fogyatkozó erőinket is megbontani és szétzilálni igyekeznek, csak azért, hogy egyéni érdekeket, vagy pedig egészen idegen, tőlünk távolálló politikai érdekeket mozdítsanak elő.
