Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-02 / 76. szám
4 KuEvujsm XVI. ÉVF. 76. SZÁM. Az eltitkolt kulturális alap **• ——" "■ tJI1- aA látványossági adó kiosztó-bizoiftságából hiányzik a magyar tag és a felosztott összegekből csak a Magyar Színház kapott százezer lejt A kisebbségi kulturínfézs&é^yek vezetőségeinek figyelmébe (Kolozsvár, április 1.) Hónapokkal ezelőtt n Keleti TJjság hasábjain cikksorozatot irtunk arról, hogy a látványossági adóból a kisebb-' ségi kulturális intézmények a múltban nem részesültek. Ez is csak véletlenül pattant ki, mert a látványossági adóból származó kulturális állapot Kolozsváron egy speciális bizottság Osztotta szét s megtörténhetett az, hogy a román nemzeti szinház és opera részére 1931. évre háromszáz-háromszázezer lejt, tebát összesen hatszázezer lejt utaltak ki és ugyanakkor a kolozsvári Magyar Szinház mindössze csak százezer lejes kulturális segélyt kapott. Ez ellen a megkülönböztető eljárás ellen természetesen felszólaltunk és követeltük, hogy a látványos- sági adóból származó városi alaipot a többségi és a kisebbségi kulturális intézxhények között arányosan osszák szét. A magyar szinház érdekében akkor többiben interveniáltunk, Ígéretek is hangzottak el, de már változtatni a szétosztáson nem lehetett és igy a Magyar Szinház részére a város más alapból utalt ki vigasztalásképpen kisebb segélyeket. Ugyanakkor Ígéret hangzott el, hogy a jövőben a kulturális alapot arányosan fogják szétosztani. Arró1 értesülünk, hogy április hónap elején ismét összeül a speciális bizottság és akkor fogja szétosztani az 1932. évben befolyt látványossági adóból származó huszonötszázaíé- kos kulturális alapot. Most állatják össze a statisztikát arról, hogy 1932. évben Kolozsváron mekkora összeg folyt be látványossági adókból. Mikor a statisztika elkészül, a beérkezett kér- vények alapján szét fogják osztani a látványossági acló huszonöt százalékát. Itt mindenekelőtt tudni kell azt, hogy törvény írja elő, hogy minden város és község az ott befolyt látványossági adókból, ami tulajdonképpen az államot illeti, huszonöt százalékban részesül és ezt a huszonöt százalékot mint kulturáltig alapot a város, vagy község kulturális intézményei között osztja szét. A szétosztást egy speciális bizottság végzi, amelynek az élén a polgármester áll. tagjai az adminisztrátor és egy kültag, aki valamelyik kulturális intézménynek a vezetője. Hogy tisztábban lássuk a kérdést, Kolozsváron a speciális bizottság elnöke Deleit Viktor, interi- mái'bizottsági elnök, Tarfia adminisztrátor és Dárzan, a kolozsvári román nemzeti szinház igazgatója. Megállapítottuk azt, hogy 1931. évben Kolozsváron látványossági adóból befolyt 2,497.520 lej. Ennek a huszonöt százaléka 824.380 lej amely Kolozsvár városát illette meg s ezt az összeget 1932-ben a fenti bizottság osztotta szét Kolozsvár kulturális intézményei között. Bizonyára érdekelni fogja az itt élő kisebbségeket, hogy miképpen történt a szétosztás, kik része sültek a kulturális alapból és milyen arányban. íme, hiteles adatokkal szolgálhatunk. Á kulturális alapból kaptak: A Kolozsvári román opera 3U0.UW iejl A román nemzeti színház 300.000 „ A Kolozsvári magyar szinház 100.000 „ a Kolozsvári roman zeneKonzervatoriuná iD.ooo „ A Kolozsvári etnográfiai muzeum 10.000 „ A Kolozsvári görögkeleti Kórus 15.000 „ A román iröK egyesülete | zu.uuu „ A kolozsvári görögkatolikus püspöki kórus 15.000 „ A Kolozsvári polgári pilótaiskola • 10.000 lejt. Ebből a kimutatásból megállapítható, hogy a magyar színházon kívül egyetlen kolozsvári kisebbségi kulturális intézmény sem részesült segélyben. Á törvény pedig kategorikusan előírja. hogy a látványossági adó huszonöt százalékát ' a különböző kulturális intézmények között egyenlő arányban kell szétosztani. A törvény nem tesz különbséget többségi és kisebbségi intézmények között. A törvény arról is gondoskodik, hogy nemzetiségiliakta vidékeken, illetve városokban a nemzetiségek _ szám aránya szerint és a fenntartott kulturális intézmények arányában kell szétosztani a kulturális alapot. Romániában minden törvénynek két arca van. Ha a törvényt olvassuk, akkor szentül meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény alkotók előtt nemes intenciók lebegtek. De amíg a törvény eljut a végrehajtásig, a lényeg elposványosodik s a rideg nacionalizmus útvesztőjébe téved. Ez történt a látványossági adóról szóló törvénnyel is. Maga a törvény igazságo Ban van megszerkesztve, csak a végrehajtással van baj. Bizonyára nemcsak Kolozsváron, ha nem a kisebbscglakta városok! :: j községekben mindenütt. Ezt bizonyitm a fent közölt statisztika is. Kiderül a statisztikából, hogy amíg a kolozsvári román opera és nemzeti színház 1931. évből hatszázezer lej segélyben részesült, addig a magyar szinliáz részére esak százezer lej jutott. Még a legmerészebb fantáziával sem merné senki megkockáztatni, hogy hatszázezer le;i egyenlő százezer lejjel, tehát a speciális bizottság elfogulatlanul döntött és egyenlő elbánásban részesítette a román operát és nemzeti színházat a magyar színházzal. Habár határozottan állítjuk, hogy Kolozsváron a látványossági adó nyolcvan százalékát kisebbségi adózók fizeííeK be. Ha a látványossá«! adóról szóló törvény szellemében akart volna eljárni a speciális bizottság, akkor a kisebbségi kulturális intézmények részére olyan arányban kellett volna kiutalni a segélyt, amilyen arányban a kisebbségi adózók hozzájárultak a1 látványossági adó befizetéséhez. Nem akarunk azonban túlzásokba bocsátkozni, de jogosan kérhetjük és követelhetjük, hogy a jövőben a kulturális alapot legalább is egyenlő arányban osszák szét. Az alapból egyenlő módon részesüljön a román opera, a román nemzeti színház és a magyar színház. He részesíteni kell a magyar kulturális intézményeket is. Mikor e sorok írója megkérdezte illetékes tényezőktől, hogy a román színház miért részesült hatszor olyan nagy segélyben, mint a magyar színház, azt a meglepő választ kaptuk, hogy nem a bizottság a hibás, hanem a magyar színház vezetősége, mert a bizottsághoz beadott kérésében csak százezer lejt kért. Sőt azt is kijelentették, hogy a magyar kulturális intézmények üzért nem részesültek a kulturális alapból, mert eddig egyeílenegv kulturális intézmény sem fordult kéréssel a kirendelt bizottsághoz. Könnyelműség volna a részünkről, ha a magyar kulturális intézmények ellen kirohanást intéznénk azért, mert nem fordultak Írásbeli kéréssel a speciális bizottsághoz, tehát ők az lkai annak, hogy nem részesültek a kulturális alapból. Könnyelműség volna azért, mert az alap szétosztását az elmúlt esztendőkben titokban tartották. Senki sem tudott róla. Sem a kulturális intézmények vezetői, sem senki más s merő véletlen, hogy a magyar színházat ért sérelem miatt tudomást szereztünk arról, hogy minden évben Kolozsváron s az ország többi városaiban többszázezer lejes kulturáLs alapot osztanak szét, Jogosan tehetjük fel a kérdést: r.-’órf tartották titokban a kulturális alavot9 Ha másnak nem is, de legalább a polgár- mestereknek kötelessége lett volna, hogy a kisebbségi kulturális intézmények figyelmét felhívják a segélyezésre. Még elképzelni sem tudjuk, hogy a. kolozsvári magyar kulturális intézmények, amelyek a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdenek, nem fordultak volna a speciális bizottsághoz, ne kérték volna jogosan megillető segélyrészesedésüket. És még valamit, Kolozsváron még ma is többségben vannak a kisebbségek. Miért hiányzik tehát a speciális bizottság tagjai_ közül a magyar kulturális intézmények egyik vezető tagjai Kérjük és követeljük, hogy a bizottságot rövidesen egészítsék ki s a jövőben a látványossági adókból származó kulturális alapot a többségi és kisebbségi kulturális in 'zmények között egyformán osszák szét. Ha mér a látványossági adó behajtásánál könyörtelensége! tapasztalunk, legalább a kulturális alap szétosztásánál v hatkozzék meg emelkedettebb európai szellem. Olajos Domokos. Marosmegye tanácsának magyar tagjai felszólalására egyforma •’“ánvban részesítették a kulturális segélyből a rőt m és magyar iskolákat (Marosvásárhely, április 1.) Ma tartotta Marosmegye közgyűlését, amelynek legfontosabb tárgya a költségvetés összeállítása volt. Gyűlés előtt a közgyűlés mágyarpárti tagjai értekezletet tartottak és kimondották, hogy a szőnyegre kerülő ügyekben milyen álláspontot foglalnak cl. Arkossy Jenő dr. a költségvetési vitában felszólalva kimutatta, hogy a kisebbségi egyházak és iskolák segélyezése messzire elmarad a többségiek támogatása mögött. Ugyanakkor ugyan is, amikor a narosvásárhelyi görög keleti és görög katolikus templom építési alapjának kétszáz-kétszázezer lejt akarnak megszavaztatni, a vármegye összes kulturális segélyeire csak kétszázezer lejt szánnak s ebből a kisebbségek majdnem semmit sem kapnak. Bejelentette Arkossy, hogyha a kisebbségi kultúrintézmények támogatására megfelelő összeget nem vesztnek fel a költségvetésbe, a tizenkét magyar tha^nem szavazza meg a költségvetést, A prefektus erre megígérte, hogy honorálja a magyarság kívánná. a it. Valóban javasol ák, hogy az előirányzott kétszázv.er lejhez még százezer lejt vesznek fel a háromszázezer lejt megosztják a román és agyar iskolák között■ Á magyar tanácsosok erre vissza vonultak s 'bejelentették, hogy a javaslatot, bár nem számol a románok és magyarok tényleges aránysíámával, elfogadja, do a jövőre nézve több megértést kérnek. Ezután a vármegye huszonnégymilliói költségvetését megszavazták és Szoboszlay László javaslatára azt is elhatározták, hogy a kisebbségi iskoláknak a mult évi költségvetésben kiutalt, de ki nem fizetett százezer lejt nem viszik át az uj költségvetési évre, halnem azonnal kifizetik. Kolozsvári mozgó színházak műsora: CORSO Előadások: 8, 5, 7 és 9 érakor EDISON Előadások: 3, 6 és 9 órakor ROYAL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor 1 Vasárnap Uj gépök szerelése miatt zárva. Jövő héten ünnepélyes megnyitó, Gál Franciska filmje: Paprika kisasszony. Titokzatos asszony. Mélyen megható epizód a világháború kémjeiről Marlene Dietrich. — Parancs az parancs. Mulattató vígjáték. Fritz Schultz, Ralph A. Robert '{Ma szombaton: Nappal én, éjjel te. ■ ■ Zené3 vigjátéksláger. Nagy ható és Willy Fritpch.
