Keleti Ujság, 1933. április (16. évfolyam, 75-99. szám)
1933-04-01 / 75. szám
K6t5V* sei őház BUDAPEST V. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali teletem: 503. XVI. ÉVFOLYAM 75. SZÁM. Előfizetés belföldön: «teteit félévié 400, negyedévre 200, egy hóra 701* Egyes szám ára 3 lej. Előfizetés Magyarországon Egy évre 60 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12-50 Rí Egyes szám ára 20 fillér. ClnMCoT^srs^lr. 1933. április 1. A tábornok és a hadiszer-ügynök Amióta a Skoda-botrány kipattant és a lapok hapról-napra hasábokat Írnak össze erről a még mindig homályos és a jámbor polgári olvasó számára kibogozhatatlan ügyről, a parlamenti interpellációk, vezércikkek és riportok káoszából két név emelkedett ki markánsan. Az egyik a Skoda-gyár bukaresti főképviselőjének. Zeleszky urnák a neve, a másik a Sica Popescu tábornoké, aki egy revolver golyóval tett pontot a felelőtlen gyanúsítások és vádaskodások özö~ nére s váltotta ki ezzel a részvét és együttérzés tömeghangulatát. Mi, akik már foglalkozásunk nál fogva is benne élünk a politikai és panamabotrányok szövevényeiben, bevalljuk, nem tudnánk pontosan megjelölni, voltaképpen mi is a lényege a Jákoda-ügynek. Csak annyit tudunk, hogy hivatalos vizsgálóbizottság jelent meg meglepetésszerűen a világhírű cseh hadianyag és ágyugyár bukaresti telepén, a házkutatás után lepecsételte az irodát és a Wertheim-kasz- szát, de alig távozott a házkutatás színhelyéről a kiküldött delegáció, Zeleszki ur feltörte a pecséteket s úgy gazdálkodott a titkos fiókok tartalmával, mintha azok saját tulajdonai volnának, ő pedig mint magasállásu diplomáciai funkcionárius területenkívüliséget élvezne Komáméban- Nagyon páholyban érezte magát ez az ur, vagy legalább is azt kellett hinnie, hogy üzleti tevékenykedésének köreiben olyan összeköttetéseket szerzett, amelyek mindenesetre biztosítják büntetlenségét. A cseh lőszergyár bukaresti igazgatója — voltaképpen tehát akárhogy is csűrj ük-csavarjuk a dolgot: a cseh lőszerügynök — számításaiba ugyan hiba csúszott be, mert ott hüsöl már a börtöncellában ez azonban egy cseppet sem teszi őt sajnálatra méltóvá, vagy rokonszenvessé. Hogy kém volt-e Zeleszki, vagy pedig csak üzletember, azt majd a vizsgálat fogja kideríteni. Azt azonban mindenféle hivatalos vagy bűnügyi eljárás nélkül meg lehet állapítani, hogy az embereknek ez a speciese, amely az általános nyomorhullámban abból él fényesen, hogy minél nagyobb mennyiségű hadianyagot igyekszik még megvesztegetések árán is a szegény ország nyakába varrni, nagyon kevesek szimpátiáját válthatja ki, még akkor is, ha nem is bűnös a feléje irányuló vádakban. Minden országnak legféltettebb szerve, legdédelgetettebb közülete a hadsereg. Az állam költségvetésének jelentékeny része a hadsereg ellátásának és felszerelésének céljait szolgálja. A király, a hadügyminiszter, a tábornoki kar és a kormány egyik legnagyobb gondja az, hogy a hadsereg modernizálása pár huzamosan haladjon a többi országok hadsere geivel. Nem kell tehát attól tartani, hogy a költségvetésnek éppen ez a része szenved káros redukciókban. Amit ezen felül, vesztegetések árán vásárolnak meg, az csak felesleges, luxu- riózus kiadás, ennek a polgári lakosság vallja kárát. Minden jel arra vall, hogy Zeleszki ur ezen a téren igyekezett „érdemeket“ szerezni megbízóinál s ezért kapott busás províziókat s erre szolgált a Skoda-gyár „rendelkezési alapja“ is. A Skoda-botránynak ez a „hőse“ tehát, á lőszer ügynök profilja, a legkevésbé érdemli meg a részvétet. Akármennyire alantas érzés is a káröröm, de nehéz elleplezni, amikor egv ilyen háborucsináló vigéc esik bele saját vermébe. A Skoda-ügynek azonban van egy szenvedő, mártirkoszorut kiérdemelt főszereplője is. Aki annak a feltételezésnek esett áldozatául, hogy ő is belekeveredett a lőszer-vigéc Zeleszki hálójába, aki vagyonokat halmozhatott össze fe leslegesnek bizonyult lőszermegrendelések árán Hatezer lejt találtak a Popescu tábornok katonazubbonyában s ezenfelül mindössze húszezer lej volt az a „vagyon“, amely fölött rendelkezett. A milliókról szóló legendák ide olvadtak le. Emeljük le a polgári hála és tiszteletadás jeléül a kalapunkat Sica Popescu tábornok előtt, aki egy revolverlövéssel űzte el feje felől Közzétették sí Mussolini-terv kát pontból állé szövegét Tfz évre szélé megegyezés a nagy bat aimak között — JL revizié és az egyenjogúság (Páris, március 31.) A francia Matin és az angol Daily Herald ugyanabban az időben közük a Mussolini-féle négyhatalmi tervezetnek a szövegét, amely hat pontból áll: Az első pont megállapítja, hogy a négy hatalom megegyezést köt együttműködésre az igazi béke érdekében, a megnemtámadási és Kellog-szerződések szellemében, abból a célból is, hogy a békét a többi államok számára is megóvja. A második pontban a négy nagyhatalom elismeri a békeszerződések revíziójának alapelvét arra az esetre, Németország pedig kötelezi magát, hogy az egyenjogúságot olyan mértékben valósítja meg, amilyen mértéket a nagyhatalmak diplomáciai testületéi megállapítanak. Hasonló alapedven gyakorlatilag is megvalósitandónak jelentik ki a nagyhatalmak Ausztria, Magyarország és Bulgária egyenjogúságát. A negyedik pontban kijelentik a nagyhatalmak, hogy minden európai és Európán kívüli, gyarmati kérdésekben is egyhangú álláspontot alakítanak ki. ha alkalmas helyzet adódik az államok közötti egyenetlenség kiküszöbölésére. Egyúttal kijelentik a nagyhatalmak, hogy minden revíziót a Népszövetség keretein beiül kölcsönös megértéssel és az illető államok kölcsönös együttműködése érdekében visznek ke- : észtül. A harmadik pontban Franciaország, Anglia és Olaszország kijelentik, hogy elismerik Németország teljes egyenjogúságát, s az egyenjogúság gyakorlati keresztülvitelének a szükségességét. Az ötödik pont arról rendelkezik, hogy e politikai együttműködésről szóló egyezményt az illetékes parlamenteknél három hónap leforgása alatt a kormányok jóváhagyatják. A megegyezés tíz évre szól, amelynek leteltével újabb tiz évre meghosszabbodik, ha a lejárat előtt egy évvel valamelyik nagyhatalom fel nem mondja. A hatodik pont szerint a megegyezést a Népszövetség titkárságánál lajstromoztatni kell A francia álláspont A párisi Excelsior a Mussolmi-tervezettel szembein a francia kormány álláspontját tünteti fel. Eszerint Franciaországnak nem szabad elhagynia szövetségeseit. Minden javaslattal szemben, amely az igazi békét kívánja szolgálni, hálás, de szabadkezet kiván Franciaország számára fenntartani. Jóakaratot lát abban, hogy a tervezők a javaslatot a Népszövetség keretein belül kívánják elmtéztetni s kétségbevonhatatlan e javaslat tárgyilagossága. A tizenkilencedik cikk a keresztülvihetetlen békepontok módosításáról szól ugyan, ez a cikk azdnban elválaszthatatlan a népszövetségi alkotmány alapelveitől. Ellentétek a francia kormányban. A francia kormány igyekszik megnyugtatni a kisantantot abban az irányban, hogy a hatalmak tárgyalásain nem fogják elejteni érdekeiket. Genfi lapok beavatott helyről szerzett értesülései szerint a Mussolini-terv ügyében a diplomáciai tárgyalások tovább folynak. Úgy kirlik. hogy Daladier és Paul Boncour között nézeteltérések merültek fel. Lehetségesnek tartják, hogy rövidesen Daladier átveszi a külügyi tárcát, mert Paul Boncour távozik a kormányból. Davis londoni tanácskozásai. Londonból jelentik1 MaeDonaid az alsóház miniszterelnöki fogadószobájában újabb megbeszélést folytatott Norman Davis amerikai leszerelési főmegbizottal, ezúttal a világgazdasági értekezlet ügyéről. Amerikai részről nyomatékosan hangoztatják annak szükségességét, hogy a konferencia mielőbb összeüljön. Norman Davis azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az értekezletet május végére, vagy junius elejére hivják össze. Paul Bonconr távozik. Politikai körökben hírek terjedtek el arról, hogy a francia kormány rövidesen újjáalakul. Valószínűnek tartják Paul Boncour távozását a Quai d'ürsayról. Oroszország és Románia között közvetítenek. Varsóból jelentik: A Gazeta Polska lengyel félhivatalos moszkvai tudósítójának információi alapján azt irja, hogy a szovjetkormányban már ismét meg van a hajlandóság arra, hogy Romániával megnemtámadási szerződés ügyében újra felvegye a tárgyalásokat. A lap szerint Lengyelország jó közvetítője lehetne a romóh-orosz tárgyalások ujrafelvételének. a rágalmak fellegét. Aki nem utólagosan beszerzett bizonyítékokkal akarta megmenteni a tisztesség látszatát, hanem a szivéből kifreccsenő véroszloppal mosta le magáról a suttogó vádaskodások szennyét. Sica Popescu tábornok egy eljövendő, tisztultabb közélet mártírja, aki megérdemli, hogy feljegyezzük és megőrizzük a nevét.
