Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-01 / 49. szám

f KeletiUjsxg XVI. ÉVF. 49. SZÁM. A középiskolai tanárok energikusan tiltakoznak az iskolák számának apasztása ellen Tiltakozó gyűlések országszerte Sztrájkkal is fenyegetőznek s H SELECT MOlfiÓ SCHÖNBRUNNIÁLOM PL s BEKÜLDÖTT HÍREK 0§)ä) (Kolozsvár, február 28.) A középiskolák számának leszállítására vonatkozó miniszteri határozat nagy elkeseredést keltett a közép­iskolai tanárok körében. Vasárnap az egész or­szág területén, de különösen Erdély nagyobb városaiban gyűléseket tartottak, amelyeken megtárgyalták e rendelkezésnek hátrányos voltát úgy a tanárok létfenntartására, mint az egész kultúrára vonatkozólag és egyhangúlag tiltakoztak minden olyan intézkedés ellen, amely a középiskolák számának csökkentését vonná maga után. Ilyen tiltakozó gyűlést tar­tottak Nagyszebeidben, ahol arra a megállapo­dásra jutottak, hogy sztrájkkal is készek lesz­neknyomatékül adni a fizetések redukciója és az iskolák bezárása elleni tiltakozásuknak. A tantestület parlamenti képviselőivel szemben bojkottot határoztak, mivel az iskolák és a ta­nárok érdekei elleti megszavazták ezt a reduk­ciós törvényt. Székelyudvarhelyen az agyag- és kőipari szakiskola, a leánygimnázium és a fiú líceum felső tagozatának megszüntetését vették tervbe. Az a terv, hogy a leány- és fiuintéaet alsó ta­gozatait egyesi tefriék. Az ügy ugyan még nem került a parlament elé, de a kirre az érdekelt szülök dr. Bärhat vármegyei prefektus elnök­letével vasárnap tiltakozó értekezletet tartottak és ennek eredményeképpen elhatározták, hogy a líceum degradálása ellen memorandumba!:! fordulnak Gusti közoktatásügyi miniszterhez és (Kolozsvár, február 28.) „Mi nem kérünk, nem követelünk, hanem parancsolni fogunk a városházán!“ — olvassuk a magát iparos blokk­nak nevező pjirt választási kiáltványán, melyet elsősorban Anton Moldovan ipartestületi elnök irt alá. Mi ez? Megdörzsöljük a szemünket s a kemény, pat­togó, cuzistákat is megszégyenítő mondatot új­ból elolvassuk, amely fejnélküli, bárgyú dik­tatúrát hirdet a városházán. Hát ennyire sü- lyedt volna a kolozsvári városi közigazgatás, hogy ott Anton Moldovan s néhány párthive akar parancsolni? Lehetséges volna ez? Nem kell megijedni, ez a politikai duhajko­dás csak a választásokig tart. Nem egyéb, mint rekedt korteshang, néhány megkótyagosodott politikai brávö felelőtlen kiabálása a kolozsvári iparosokhoz, akik már a mult választáson töké­letesen kiábrándultak az úgynevezett kisiparo­sok blokkjából. Ez az alkalmi blokkocska különösen a ma­gyar iparosokra vetette ki a hálóját, ami ért­hető is, mert Kolozsváron az iparostársadalom zöme magyarokból áll. A politikai alakulat élén Moldovan Anton, az ipartestület elnöke áll, aki a zavarosban halászva, magyar választókat szeretne fogni. A mult választáson még akadtak hívei. Megtévedt, félrevezetett magyar iparo­sok. Azóta azonban az iparostársadalom rájött arra, hogy félrevezették, megtévesztették és az iparosok vállán akart néhány politikai akar- nok a városi törvényhatósági bizottságba be­jutni cs ott pecsenyéjét megsütni. Ezt akarja most is Moldovan Anton ur. Ezzel a „blokkvezérrel“ egyébként érdemes külön is foglalkozni. Moldovan urat ismerjük a városházáról. Az inferimárbizottságba azon a cimen nevezték ki, hogy politikailag semleges egyén. Ugyanez volt az indokolás akkor is, ami­kor a nemzeti-parasztpárt felvette a listájára. Mindez nem azért történt, mintha Anton Mol­dovan urnák különös várospolitikai érdemei lettek volna, mert világéletében szürke és le­ien téktelen ember volt, hanem azért, mert ép­pen azt akarták demonstrálni, hogy a kolozs­vári iparosságnak is legyen képviselője a ta­nácsban. így lett az ipartestületi elnök „vá­rospolitikus“. A városházán azonban rövidesen levizsgázott, néhányszor kinosan elszólta magát s csakhamar kiderült, hogy sem érzéke, sem Vaida Voivod miniszterelnökhözi, továbbá in­tervencióra kérik Pop Cicio kamarai elnököt és Bratu államtitkárt. Ha mindez nem vezetne eredményre, a kérést újból egy küldöttség fosna előterjeszteni. László gör. kath. főesperes indít­ványára elhatározta az értekezlet, hogy az in­tervenciót kiterjesztik a más két intézett terve­zett megszüntetése, illetve lefokozása ellen is. A brassói és a brassókörmyéki tanároknak elkeseredetten kellett mega 11 apitaniok, hogy Gusti közoktatásügyi miniszter is hűtlen lett ahhoz az álláspontjához, amelyet miniszterré kinevezésekor képviselt és megszavaztatta most azt a törvényt, amiről azelőtt hallani sem akart. A középiskolákra hagy szüksége van az ország­nak, mert a statisztikai adatok alapján az ele­mit végzett tanulók közül csak hat százalék megy átlag felsőbb iskolákba, ami a többi or­szágok arányszámához hasonlítva igen kevés. Marosvásárhelyei! és Bukarestben is ha­sonló hangú és irányú gyűlések voltak, ame­lyeknek határozatain kérték, hogy a tantestü­let kapja meg az 1927-i szabályzat szerint meg­illető fizetését, állapítsanak meg egy redukció- mentes alapfizetést, 3500 lejt és a leszállítás csak ettől az összegtől felfelé történjék, bizo­nyos kulcs szerint. Tiltakoznak mindenféle állásí'elíiiggesztés, iskolák bezárása ellen és a tiltakozásuknak bármilyen módon készek lesz­nek a kényszerűség nyomása alatt nyoanatékot adui. felkészültsége, sem tekintélye nincs a neki szánt szerepre. Néhány felszólalása, illetve el­szólása hangos derültséget keltett. A „tanácsos" urat a közgyűlési teremben kinevették, de a tisztviselők sem vették egy pillanatra sem ko­molyan. Még a legközvetlenebb barátai is csak­hamar tökéletesen kiábrándultak belőle. A városházán tehát megbukott, de belesza­golt a politikába, és megszédült attól. Habár őt, mint ipartestületi elnököt azért választották meg a pemzeti-paraszpárT listáján, hogy a kor- mánypar általa juttassa kifejezésre, hogy oly­kor el tud tekinteni a politikától és egy semle­ges emberrel képviselteti az iparosságot, Mol­dovan egyszer csak politizálni kezdett. Ami­kor aztán politikai pátronusait kompromittál­ta, elejtették. Nem jelölték többet. Ekkor bon­tott zászlót, ekkor kezdett önállóan politizálni és ettől az időtől kezdett politikai konkolyt szét- hintegetni az iparosság között. Ehhez Moldovan Antonnak joga volt. akár Petringenar urnák vagy másnak, de az ipartestületi elnöknek — nem. Úgy látszik azonban nálunk minden sza­bad. És érdekes, hogy eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy Moldovan ur állása a politikai szerepléssel inkompatibilis. Az ipartestületbe nem szabad és nem lehet bevinni a politikát, nem szabad az ipartestület tagjait megosztani, pártokra tépni, mert az ipartestületi elnök ur presszionálhat és visszaélhet azzal, hogy egy hivatalos iparos intézménynek az elnöke és úgy a választások előtt, mint a választások után éreztetheti a hatalmát azokkal az iparosokkal szemben, akik nem hajlandók őt és a blokkját támogatni. Moldovan ur, mielőtt ön blokkot kovácsolt és politizálni kezdett, mindenekelőtt le kellett volna, mondania az elnökségről. Biztosak va­gyunk abban, hogy a választáson még csúfo­sabban megbukik, mint a múltban. Minket azonban most csak az érdekel, hogy a bukás után telhetetlen bosszúját nem akarja-e azokon az iparosokon kitölteni, akik nem szavaztak a listájára? Ón parancsolni akart a városházán. Most a saját fegyverével lövünk vissza. Mi, az iparos­ság érdekében nem kérjük, nem követeli ük. ha­nem „parancsoljuk“, hoay az ipartestületi el­nökségről mondjon le- Még a választás előtt válasszon, mert az ön állása a politizál itatással összeférhetetlen (Kisiparos.) Az Erdélyi Kuzeum-Egycsület közgyűlése. Va­sárnap délelőtt tartotta nagy érdeklődés meUett az unitárius kollégium dísztermében az Erdélyi Muzeum- Egyesület évi rendes közgyűlését. Gróf Vas Béla, a nyolcvan éven felüli ősz elnök, feszült figyelem köze­pette jelentette be elnöki megnyitójában, hogy az 1929- ben választott két alelnököt, báró Jósika Jánost és dr. Róth Hugót, Őfelsége ez év február 14-én kelt leg­felsőbb határozatával megerősítette alelnöki minőségük­ben. Dr. Kántor Lajos titkár az Egyesület mult évi működéséről számolt be. Az Egyesület 1932. évben er­kölcsiekben és anyagiakban egyaránt gyarapodott. A szakosztályok mindenike az eddigieknél is fokozottab­ban tart népszerűsítő és szakelőadást, Nagybányán szé­pen sikerült vándorgyűlést tartottak, mellyel kapcsolat­ban az Orvostudományi szakosztály orvoskongresszust rendezett. Az Egyesület folyóirata sem tartalomban, sem terjedelemben nem esett vissza, a Tudományos fü­zetek száma ötvenkettőre gyarapodott, kiadta az Egye­sület a nagyenyedi vándorgyűlés emlékkönyvét, melyet ingyen küldött meg mindazon tagoknak, kik tagsági dijukat befizették. Az Egyesület megtette a kezdemé­nyező lépéseket az ásatás terén is. A makkfalvi, ezent- istváni, csókfalvi ásatásból előkerült anyag most van tudományos feldolgozás alatt. Anyagi téren nagy biz­tonsági érzetet ad az a körülmény, hogy a többéves ta- karékosságból gyűjtött pénz nagy részét, mely eddig bankbetétéiben volt,jövedelmező házba fektették. így az Egyesület két háiaraz Egyesület eddigi szerény kere­tek közötti működéséi biztosítja. Dr. György Lajos fő­titkár rsézletes bészárnolót adott az Egyesület folyó­iratáról és a Tudományos Füzetekről. Húsz Ödön rész­letes jelentése után á számvizsgáló-bizottság ellenőrzé­séről, mely mindent a legnagyobb rendben talált, pénz­ügyi jelentések s á különböző bizottságok jelentése ke­rült sorra. A közgyűlés elhatározta, hogy a miniszté­riumnál ismét tiltakozását fejezi ki az ásványtár igaz­gatósának eljárása ellen, hogy a közgyűlés kiküldöt­teit ismételten megakadályozta az ellenőrzés megejté- seben, valamint az állattárban tapasztalt mulasztásokra felhívja a minisztérium figyelmét, mert az értékes gyűj­teményt a molyok elszaporodása miatt a megsemmisü­lés veszedelme fenyegeti. Végül a munkatervet és költ­ségvetést fogadták el. A Székely-udvarhelyi Polgári önképző' Egylet köz­gyűlése. Székely-udvarhelyről jelentik: Február 26-án tartotta harmincötödik évi rendes közgyűlését a Szé­kelyföld egyik legrégibb egyesülete, a Székelyföldi Pol­gári Onképzö Egylet, rendkívüli érdeklődés mellett. Az egyesület, amelynek több mint nyolcszáz tagja van, nagyjelentőségű kulturális és szociális munkát végez udvarhely társadalmi életében. A közgyűlés rendes tárgysorozatának letárgyalása után újból a régi vezető­ségét választotta meg, tejles egyhangú lelkesedéssel. El­nök lett Csíki Albert, társelnök Biró Lajos gimn. Igaz­gató, alelnökök Gyarmathy István és Keresztély Gyula, titkár Gyerkes Mihály, jegyző Veress Dónát, jogtaná­csos dr. Gönczy Gábor. Az elnökségi tagokon kivül egy negyven tagú választmány intézi az egyesület ügyeit. A KKASE turista szakosztályának vezetősége ez­úton kéri fel a turista szakosztály tagjait, hogy a tava­szi, valamint nyári program megbeszélése érdekében, március I-én, azaz szerda este 8—9 óra között az uni­tárius kollégium tornatermében, okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. A vezetőség. Az Erdélyi Muzeum Egylet Orvostudományi Szak­osztálya március hó 1-én este 9 órakor a Magyar Ze­nekonzervatórium dísztermében népszerű orvosi elő­adást tart. Dr. Koleszár László: a növés-zavarok bioló­giai okairól. (Milyen tényezők befolyásolják az egyén hossznövekedését; belső, külső ingerek jelentősége, nö- vési abnormitások. Néhány törpe és óriás fényképének bemutatása és életrajzi adatainak ismertetése.) Meghivó. A Dávid Ferenc Unitárius Nőszövetsége f. év március hó 16-án délután 5 órakor tartja közgyű­lését az unitárius kollégiumban, a teológia tanári szo­bájában (I. emelet 16. sz. szoba), melyre a Nökszövet- sége tagjait, valamint az ügy iránt érdeklődő unitárius nőket meghívja. A választmány. Az „I. K. E.“ február 27-én este közgyűlést tartott, melyen a következő tisztikart választották meg: Elnök: Balló Árpád, pénztáros: Papp Sándor, titkár: Piskótthy, könyvtáros: Anka Ferenc, ellenőrök: Balázs József. Schuller József, jegyző: Bartha Rudolf, választmányi tagok: Nagy Ernő, Szaniszló József, Papp Ferenc, Mattak Gyula, Tóth Béla, Lozsérdi Béla és Nebert Eduard. Az „Erdélyi Kárpát Egyesület“ március hó 5-én (vasárnap) este %9 órakor a róm. kát. főgimnázium dísztermében tartandó hangversenyének védnökségét készségesen vállalták: báró Báiiffy Ferenc, dr. gróf Bánffy Miklós, dr. gróf Bethlen György, Brutsi László, Hargittay Bertalan, dr. Jelen Gyula, báró Kemény Pál, Ritók Lajos, dr. Aurel Socol, Szántó Miklós, Ugrón Ist­ván és Velits Zoltán. A hangverseny gazdag műsorán szerepelnek: a „Kolozsvári Koncert Szalonzenekar", dr. gróf Logothetti Oreszt, Kemény Kató bárónő, ifisizs- mann Rezső, Pauli Gyula, gróf Wass Albert cs dr. Sasi Nagy László. Mu;or váltás kötelező. Moldovan ur „hadparancsol“ Mit „parancsol“ az elnök ur az iparosság­nak és hogyan szól az ellenparancs ? Mondjon le Anton Moldovan az ipartestületi elnökségről, ha politizálni akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom