Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-04 / 52. szám

I 4 KtltTlOjSZG XVI. BVF. 52. SZÁM. Kolozsvár magyarjai I Hétfőn Kolozsvár magyar polgárságának tanúságot kell tennie öntudatosságáról és arról, hogy nem engedi magát kijátszani, elnyomni, félrevezetni. Ha a mostani községi választásom nem tud érvényt szerezni n maga követelései­nek, kívánságainak és életbevágóan fontos ér­dekei védelmének, akkor ezért senki wrist vem hibáztathat, sénki mást felelőssé nem tehet, csak magát a polgárságot, amelynek fel kell ismernie azokat a veszedelmeket, melyeknek elhárítására kell leadni minden magyar szava­zatot. A Magyar Párt a választási kartellel és egyéb előkészületekkel igyekezett megterem­teni azt a lehetőséget, hogy minden leadott magyar szavazatnak meg legyen a messzire kiható eredményekben a fontossága, most tisz­tán attól függ ennek a sikere: hány magyar szavazat esik bele a kitett urnákban a kartettes listára. A magyar választónak meg vannak már a kellő, tapasztalatai s meg kell, hogy legyen az intelligenciája annak a megértéséhez, hogy minden egyes elveszített, vagy elhanyagolt ma­gyar szavazatnak mik lehetnek a következmé­nyei. Nem járhat kielégítő örömmel annak a hírnek a tudomásulétele, hogy ezúttal két ro­mán blokknak is van letett listája s ezzel meg oszlanának azoknak a szavazatai, akiknek pro gr am ja: kiüldözni a magyarságot a városból Nem megnyugtató ez azért, mert a legveszélye sebb ellenség erejének a lebecsülése nagyor nagy csalódást hozhat. Ismerni kell a választó’ névjegyzéket-s akkor a lebecsüléstől tartóz­kodni fogunk, mert a választói névjegyzéknél, s az igazolványszerzós nehézségeinek oíyan fo­gyatékosságait használhatják fel ellenünk, amiket csak azzal tudhatunk ellensúlyozni, hogy minden magyar választó megteszi a maga kötelességét. Ha nem igy lesz, akkor megérhet­jük azt a szégyent, hogy két sovén magyarelle­nes román biok is bekerül a városházára és ez a kolozsvári magyar polgári élet számára nemcsak szégyent, hanem katasztrófát is hoz­hat, Mert ezzel kibukik a magyar képviselet zöme a városházáról és keresztül viszik a ki­sebbségüldözés programj át. A Magyar Párt megteremtette a békés, eredményes várospolitika érvényesülésének a lehetőségeit s hogy ez sikert is érjen el, a vá­rosnak fontos pártjaival, kisebbségiekkel és az erdélyi román törzslakosság képviselőivel kö­zös listát alkotott. Azért is szükség volt erre mert a magyar választók magukra maradottal! nem vehetnék fel a küzdelmet olyan kilátások kai, hogy a magyarellenes blokkokat kiszorít­sák. Most is elérték a kisebbségellencs blokkok azt, hogy a diákokat hozzájuttatták szavazó igazolványokhoz. Ha csak egyik ilyen blokk n bekerül a városházára, a következménye az lesz hogy a polgárságunk életérdekeinek védelmé, el tudják gáncsolni. S ennek az oka csak el­lehet, hogy minden magyar választó nem tett.< meg a kötelességét. Ez a küzdelmi frontnak a helyzete s ebbo'r a helyzetben kétségtelenül a legveszélyesebb ellenség törekvéseit könnyíti, segíti az a niagym iparos, aki csak egyetlen egy szavazatot is el­visz a Magyar Párttól. Semmi kilátása sincs annak, hogy az iparosblokk néven összehozott alakulat számottevő eredményt ilyen választási tömegelv között elérhetne. Ez iparosblokknak nevezett alakulatnak a listáján elől olyan ro­mánok szerepelnek, akik a román pártokba’ kiestek. Az egész alakulat ezeknek a romár jelölteknek az érdekeit szolgálná abban az es»1 ben. ha egyáltalában eredményre számíthatná nak. Román ügyvéd, román tisztviselő, akiknek semmi közük az iparosokhoz, de semmi közük főképpen a magyar iparosokhoz. Ha akárhány szavazatot sikerül ezeknek elvinniök. mindezzel a túlsóoldalon a román blokk esélyeit erősitik a magyar polgári élet, a magyar iparos kolozs­vári egzisztenciája, ellen. Ha akadnak olyan magyar iparosok, akik ezt nem tudják, akkor ezzel a meg nem értéssel önmaguk ellen csele­kednek. A kérdés úgy vetődik fel, hogy lehet-e hinni a magyar iparosban, vagy nem? Mi igenis, hiszünk az iparosaink magyarságában is és intelligenciájában is. Még egyszer le kell szögeznünk, hogv az iparosérdekek számára le­szögezett karteílmegállapodás végrehajtását ve­szélyezteti az, aki a kartell százszázalékos sikere ellen dolgozik. De a kolozsvári magyarságnak nagy élet­érdekei fűződnek ehhez a választáshoz. Hogy milyen reménységeket fűzhetünk ez érdekekhez, az teljesen attól függ. milyen tömegben vonul fel a magyar polgárság a Magyar Pártra, c pontjelü kartell-listára szavazni. Aradi uríasszony titokzatos halála Cra lovában A perzsa-szönyegkereskedő feleségét állítólag agyon­verték, mert meg akart szökni a rossz bánásmód miatt (Arad, március 3.) • Néhány héttel ezelőtt Szabó Erzsébet, egy volt aradi drogéria-tulaj­donos húga a craiovai F i 1 a n t r o p i á -k ó r h á z b a n gyanús körülmények között hirtelen meghalt. Szabó Erzsébet, volt férje nevén Said Hu- szeinnó, az elmúlt év januárjában utazott el Aradról Craiovára, ahol Stefan Barbu Druga milliomos malomtulajdonosnál és földbirtokos­nál vállalt állást. Aradi hozzátartozói csak rit­kán kaptak hirt felőle, majd találkoztak olyan aradi leányokkal, akik szintén a craiovai bo­járnál voltak alkalmazásban, azonban nem tudták elviselni az ottani bánásmódot és egy­más után szöktek haza. Aradra. Egyesek szerint Said Erzsébet, aki kilenc hónapon keresztül tűrt és szenvedett a craiovai malomtulajdonos házánál, szintén szökést kísé­relt meg. Állítólag ennek a következménye­képpen került be december közepén a Filantró­pia-kórházba, ahol néhány nap alatt kinos szen­vedések után meghalt. Alig földelték el a szomorú életű és tragi­kus halált halt, sokat szenvedett asszonyt a craiovai temető jeltelen sirhantja alá, egymás után jöttek Aradra a levelek. Aradiak Írták, elszármazott, idegenben küzdő magyar munkás­kezek és mindegyik levélben ott élt a gyanú sötét árnyéka: Szabó Erzsébet nem természetes halállal halt meg. Said Husszein volt aradi perzsaszőnyegkereskedő feleségét Craiovában agyonverték... Amtmann Lajos Kossuth Lajos uccai keres­kedő évek óta neveli teljesen önzetlenül s anél­kül, hogy bárminemű rokoni kötelékek fűznék az elhunyt Szabó Erzsébethez, az árván maradt kisleánykát, az alig 10 éves Said Erzsikét, ügy érezte most a kereskedő feleségével együtt, hogy nekik kötelességük van a távol idegenben pihenő halottal szemben: Az ittmaradt kis árva érdekében fel kell deriteni a szerencsétlen Said Erzsébet halálának körülményeit. Az Amtrgann-házaspár megbízásából dr. Nagy Sándor megtette a bűnvádi feljelentést Said Husszienné, született Szabó Erzsébet halála miatt a craiovai ügyészségen. A feljelentés gyilkosság címén kéri megindíta­ni a vizsgálatot ismeretlen tettesek ellen s fel­sorakoztatja mindazokat az érveket, amelyek a bűntény mellett szólnak. Valutások és siberek Eldorádója a budapesti Markó-uccai fogház Csipkefüggöny díszíti a cellák vasrácsos ablakait Házíszolgákai tártanak és kintről kosztolhatnak az elfogott valuta-gangstare «. (Budapest, március 3.) Aki azt hiszi, hogy ott benn a vasajtók mögött más élet van, más­ként gondolkoznak és másként cselekednek az emberek, mint idekünn a nagy börtönben, az bizony téved. Itt is meg van a társadalmi kíi lönbség, az elválasztás, itt is csak ur az ur. A fogolyfelvételi irodában még együtt van a toprongyos, kiéhezett, árólszakádt széntolvaj és a kövérre hízott elegáns valutás, de a fog­ház belsejében már szétválnak útjaik. A kis tolvaj bekerül egy közös cella elhasznált, sava­nyú levegőjébe „cuvaksz“-nak. a valutás pedig az előkelő egyesbe, vagv egy hasonszőrű gent­leman mellé. A siber-eellákat külön ..házimun­kások“ takarítják, az aszfaltos padlóé naponta tükörfényesre csiszolják, délben pedig nagy fa- tálcákon, szép tiszta edények I an viszik fel nekik az Ínycsiklandozó ételeket, csak éppen a tokaji bor és a gyűrűs szivar hiányzik a menü mellől, mert itt tilos a dohányzás. A letartózta­tott valutásnak bőven akad pénze a költséges önkosztra. Megtörtéit, hogy némelyiktől még valuta is előkerült. Selmürmaeher bankár a fővezér. A Markó uccai hotelnek mindig megvoltak a maga úgynevezett „vezérei", akikről kintről igen bőségesen gondoskodnak. A valutások nem Sajnálják a pénzt és fáradtságot, hogy ideigle­nes otthonukat lakályossá tegyék. A legna­gyobb „lukszust“ közöttük a valutaügyben le­fogott Schniirmacher bankár fejti ki, aki kopár celláját valóságos pazar eleganciával rendezte be, hófehér ágyneműt, asztalterítőt hozatott, sőt a vasrácsos ablakra még csipkefüggönyt is akasztott, nyilván, hogy a rácsot feledje. Schniirmacher a rá takarító fogolynak saját költségén hozat ebédet és vacsorát, sőt a Mar­kéban lévő „számlája“ terhére kisebb pénzado­mányokat is utal ki privátdiener-jének. A házi- munkás pedig boldog és még spórol is magának ebből szabadulás idejére. Az ifj. Heidelberg bankár bőkezűsége ellen sincsen panasz a Markóban. Ötmilliós vagyon áll a bot kár háta mögött és sokszor beszélget is a foglyokkal és azt is. meghagyja, hogy ki- szabadulásuk után keressék fel, akkor is haj­landó egyeí-mást tenni alá érdekükben. Szabad járása van a fogház belsejében. Ételmaradékai­ból sok cuvaksz éhes gyomra lakott már jól a befogadás első perceiben. Smucig valutások. Ilyenek is vannak. Ezeknek a bőkezűségük csak odáig terjed, hogy a főzelékmaradékot ad­ják csak oda a takarítónak. Az egyik, amikor szabadlábra helyezték, és a házimunkás meg­kérte. hogy adja oda neki elviselt harisnyáját, az jól megvizsgálta azt és kijelentette: — Hiszen ez még egészen jó állapotban van... s ezzel már gyömöszölte is be bőröndjébe, ame­lyet azután persze maga cipelhetett le a föld­szintre a házimunkás halk szitkozódnia közben. A Markó uccai fogház valutásai csak rit­kán mennek sétákra, külön celláikban, élik, ütik gondtalan életüket, amelyet persze minden eszközzel igyekeznek még elviselhetőbbé és gondtalanabbá tenni. Egy dil’ző (elmebetegséget szimuláló) dolng- őáz előtt álló notórius tolvai a mindennapi sé­ta derűje. Fenére csavart fehér turbánnal jár- kel, meg-megáll az udvar közepén és egy pa­pírból imitált látcsővel a csillagokat vizsgál­hatja. Groteszk és kacagtató látvány. A csillagok pedig az udvar égő lámpái, ez az egyetlen reménysugár az, ami örömet jelent és amely pótolni képtelen a jóléttel és pénzzel enyhített Markó uccai fogház zárt levegőjét. minőségileg utánozhatatlan, teljes garanciát nyújt. MoloKsválrl imo3^€§ §Kin9iázak műsora, s CORSO Előadások 3,5, 7 és9-kor EDISON Előadások 3, 6 és 9-kor ROYAL Előadások .3. 5. J n Szómba! Az ezred dísze. Szenzációs katonai vígjáték. Ralph Arthur Roberts, Ida Würts Trader Hohn Nekünk beszélhet Afrika. Fősz.: George Sídnek Charl Murray. Sotre Darned toronyőr Főszerepben‘. Ion Chaney Hajnali merénylet a legzseniálisabb német modem detektív film. Vasárnap d. e. lt-kor matiné nagy Hurry Piei fűm A titkos »»írynlm. »Vés 15 léies helvarak. ■*—■"11" ” .........

Next

/
Oldalképek
Tartalom