Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-29 / 72. szám
V. ** * K8 • O- ■«. tv őh á z BUDAPEST C7n/.KoTo«fl 4f. W33. mtfrdas 29. * ■ "^SMMMS&k Előfizetés belföldön: ®U ívrs NO, íélérrc 400, negyedévre 200, egy hóra 701« ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP {szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon; 508.--- Jk«T^v« A TV.«- nn GOT l H/T Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengd, faévre 25 pengd, negyedév» lMIfii Rffves szám ára 20 fillér. M Bolond világ Bolond világ ez a mi világunk. Mintha csak készakarva csinálná mindenki éppen a fordítottját annak, amit önmaga is helyesnek tart. Pár évvel ezelőtt a világ minden gazdaságpolitikusa,- államférfia és miniszterelnöke azt hirdette szóban és Írásban, hogy itt az ideje a megbékülésnek, az elzárkózás csődöt mondott, rendszerét fel kell adni, Európai Egyesült Államokról beszéltek, aztán megelégedtek volna egy középeurópai unióval, amely eltörölné a kis államok vámhatárait s gazdaságilag visszaállítaná a régi egységet. Miután pedig mindenki hagyta meggyőzni magát és belátta, hogy a megzavart termelés és a megbomlott gazdasági rend csak igy állítható helyre valamennyire, az államok kezdtek rátérni az autárkiára. Megszigorították a behozatalt, kitiltottak minden kiáltható külföldi árucikket s ugyanakkor felháborodva tiltakoztak ellene, hogy a szomszéd konkurrens állam ugyanilyen tilalmakat és védelmi rendszabályokat léptet életbe. Az őrületnek ez a hulláma, amely minden logikának fittyet hány és újabb meg újabb akadályokkal nehezíti meg a termelő munkát, ahelyett, hogy lassanként visszahúzódott volna medreibe, terjedt tovább, mint a ragály s maholnap ott tartunk, hogy teljesen elborítja az agyakat, fellegbe burkolja a józanságot és az ésszerűséget. A szemünk láttára hatalmasodik el az autárkiának legfrissebb hajtása, amelynek az a specialitása, hogy nem egyik állam él vele egy másik állammal szemben, hanem ugyanannak az államnak a polgárai szállnak hadba egymás ellen. Németországban boikott alá vették a zsidó kereskedőket s az önellátásnak ez a módszere a világ minden tájékáról visszadörgi a bojkott csatakiáltását. Még .Romániában is vannak megmozdulások, amelyek a német áriak bojkottjával válaszolnak a nemzeti szocialista hadüzenetre. Tudnivaló ugyan, hogy az akció reakciót szokott szülni, azonban mégis kétes fegyvernek tartjuk azt, amely a kereskedők pultjait is hadszíntérré változtatja, orvosokat^ és mozisokat állít csatasorba s ezzel talán éppen ellenkező célt ér el, mint amit elérni akart, a németországi zsidókat további attrocitásoknak teszi ki s az antiszemita kilengések számát még megszaporitja, Amiért valaki a kútba ugrik, nekem nem feltétlenül keli követni ezt a példát. Amiért a nemzeti szocialistákat elvakit ja a diadalmámor s azt hiszik, hogy a zsidó kereskedők „tnegrendszabá- lyozása“ csak valamennyivel is közelebb hozza Németországot a jóléthez, az európai zsidóság szórványos megmozdulásai nem alkalmasak arra, hogy a német kereskedelmet megöljék, vagy a német kormányt behódolásra bírják. Éppen ellenkezőleg1 minél szélesebb hullámokat vet a bojkott-mozgalom, annál súlyosabb excesszusoknak vannak kitéve a németországi zsidók és annál könnyebben meg tudják indokolni a velük szemben alkalmazott megkülönböztető rendszabályokat. Hiszen máris numerus elauzusról és még keményebb intézkedések foganatosításáról beszélnek. A harag és a gyűlölet rossz tanácsadók, i Rossz tanácsokat adott Hitlereknek és rossz tanácsokat adott a különböző bojkott-eszmék felvetőinek is. A tapasztalat azt mutatja, hogy tartósan nem lehet hangulatokkal, az ellenszenv vagy rokonszenv befolyása alatt kormányozni. Még a szovjet kormány terror-hadjárata is enyhült idők Folyamán, pedig másfél évtizeddel ezelőtt Oroszországban az önbíráskodás ülte orgiáit és százezer számra üldözték ki saját állampolgáraikat. Németországban Hitler kijelentése szerint is forradalom zajlott le, amelynek hullámai még nem tértek vissza a normális élet medreibe s éppen ezért a kilengések és túlzások meg sem szűnhettek. Az utóbbi napokban azonban a nemzeti szocialista pártnak legszélsőségesebb vezérei is olyan húrokat penTitnleicn kisantant tiltakozását viszi Parisba a Mussolini.terv ellen Az angol sajtó Tititlescn utjának nagy jelentőséget tulajdonit tálják a kisantant állandó tanácsának kommünikéjét, amely élesen szembefordul az európai négyes direktórium tervével és a békeszerződések revíziójának lehetőségével. Párisi diplomáciai körökben azt állítják, hogy a kisantant-közlést francia kormányférfiak kezdeményezték. Rómából jelentik: a Tribuna szerint az európai nagyhatalmaknak meg kell fontolniok, összefognak-e és biztosítják Európának a hosszú és nyugodt békét, vagy szabadjára engedik a háborús uszítást. A lap hangoztatja, hogy a helyzet súlyos s a meginduló általános fegyverkezés háborút fog kirobbantani. (Paris, március 28.) Titulescu román külügyminiszter Parisba érkezik s a francia lapok értesülései szerint a kisantant megbízásából folytat tárgyalásokat a francia kormánnyal. Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph egy cikke a Titulescu párisi látogatásának igen nagy jelentőséget tulajdonit. A kisantant megbízásából Titulescu uze fogja előadni a francia kormánynak, hogy a Mussilini négyhatalmi tervezete a békét veszélyezteti. Általában Franciaországnak a Mussolini-tervéhez való csatlakozása igen kétségesnek látszik s Parisban mindent elkövetnek, hogy Angliában is pártot szerezzenek a francia álláspont mellé. A párisi lapok megelégedéssel kommen4N» 250 ezer ember vonult fel Amerikában a Hitler-ellenes zsidótüntetésre Á külföldi hírek újabb antiszemita-mozgalmakat váltottak ki egyes német varosokban — Összeütközésekkel fegyverezték le az acélsisakosokat (Berlin, március 28.) A. Hitler-kormány igyekszik a leger; v ©sebben Cáfolni azokat a e íreket, melyek németországi zsidó üldözésről külföldön terjedtek el s amiket Hitlerék szerint Németország ellenségei terjesztenek mesterségesen. Habár Neurath báró külügyminiszter, valamint német gazdasági körök erélyesen tiltakozó táviratokat küldtek Amerikába, hogy az ott elterjesztett híreket megcáfolják, e cáfolatok még sem tudták megakadályozni a new- yorki tüntető felvonulás megrendezését. Ilyen cáfoló táviratot küldött Amerikába a német- országi zsidó kereskedelmi szövetség elnöke is. Az amerikai tüntetésnek hírére Németország egyes városaiban ismét antiszemita tüntetések keletkeztek. Antiszemita tüntetések. Schwerin városban tüntető csoport járta végig a zsidó kereskedőket s kötelezvényeket Írattak alá velük arról, hogy a keresztény alkalmazottaikat végkielégítéssel elbocsátják. Úgynevezett elhárító akciót indítottak Gleiwiízben a nemzeti szocialista osztagok s megkezdték a zsidó kereskedőktől a vevők cl tan ácsolását. gettek, amelyek szembehelyezkednek a felelők len önbíráskodással és védelmet ígérnek a zavaros időkben megriadt és üldözéseknek kitett embereknek, a zsidóságnak is. Vájjon nem okosabb dolog megvárni a német helyzet végleges kialakulását, mint elhamarkodott, és komoly sikerrel amúgy sem kecsegtető bojkottokkal Bojkott-mozgalmat indítottak a zsidó üzletek ellen, uccai incidensre azonban nem került sor. Kétszázötvenezer ember tüntetett Amerikában. Newyorkból jelentik, hogy a Hitler-ellenes tüntetésre, mintegy 250 ezer ember vonnlt fel az amerikai rabbik felhívására. A tüntetésen résztvettelc a zsidó kommunisták is. Megjelent Robrien polgármester, Maning evangélikus püspök, Grien szakszervezeti elnök. Nem vett részt a mozgalomban a katholikus püspökség, mely az amerikai németek felkérésére távoltartotta magát. A tüntető gyűlésen hozott határozatban leszögezték, hogy a bojkottot nem mondják ki, csak alkalmat adnak Hi Heréknek azoknak az Ígéreteiknek a beváltására, melyek szerint minden zsidóellenes akciót megakadályoznak. Braunschweig — az ostromlott város. Braunschweigban végrehajtották az acélsimegneheziteni a német zsidóság pozícióját 1 Hátha észretér mégis ez a bolond világ s az erőre kapott józanság legyőzi a botorságot, az ártalmas vámháborukat, az autárkia hóbortját. Meg kell azonban gondolni, hogy minél többet rombolunk le most, annál többet és nehezebben lehet majd felépíteni. %
