Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-26 / 71. szám

XVI. ÉVF. 71. SZÁM. KUtTlOjSSG Laár Ferenc letette a kamara asztalára a magyar postamesterek elbocsátásának megdöbbentő aktáit Azért bocsátják el a magyar postamestereket, mert románokkal töltik be az állásaikat — A vezérigazgatóság hírlapi közleménye valótlanságokat tartalmaz — áiiapitottá meg Laár (Bukarest, március 27.) Jelentette a Keleti Újság előbbi száma, hogy Laár Ferenc ma­gyarpárti képviselő szóvá tette a parlamentben a posta vezérigazgatóságának azt a már végre­hajtás alá vett tervét, mellyel a még hivatal­ban maradt kevésszámú magyar postamester egzisztenciáját le akarja fejezni. A Laár Fe­renc felszólalása leleplezés, megfelelő adatokkal s ezért közöljük a következőkben: — A Dimineaţa március 22~i számában a következő hivatalos közlemény jelent meg: „A budapesti lapok azt Írják, hogy két­ezer erdélyi magyar postamestert bocsátot­tak el állásukból. A posta vezérigazgatósá­ga cáfolja ezt a hirb és közli, hogy adott ki egy szerződést felbontó előzetes értesitést egy néhány azon kategóriába tartozó tiszt­viselőnek, nemzetiségre való tekintet nél­kül, kik a korhatárt elérték, vagy képtele­nek szolgálatukat ellátni. Ezen felmondott postamesterek száma azonban csak hatvan­kettő." ; — Kötelességemnek tartom e magyar tiszt­viselők érdekében kijelenteni — folytatta Laár Ferenc, — hogy a posta vezérigazgatóságának közleménye valótlanságokat tartalmaz. Hogy ezt az állításomat igazoljam, közlöm egy felmondó értesités szövegét, mely szószerint a következő' „A posta kolozsvári kerületi igazgatóságá­nak szelnél yi osztálya 1933. jan. 18-án kelti 1152. számú rendelete értelmében és a vezérigazga­tóság 1384/933. számú rendelete folytán azon tényből kifolyólag, hogy ön nem ismeri jelen­leg a rpmán nyelvet, négy hónapi felmondási időt adunk, mely kezdődik február elsején és végző­dik junius elsején, mikor is szolgálatá­ból már elbocsátottnak tekintetik és $ postamesteri hivatal vezetését más főnök veszi át." (Kolozsvár március 27.) Néhány héttel ez­előtt foglalkoztunk Szobonya Dénes nyugalma­zott honvédezredes esetével, aki ellen felesége gondnokság alá helyezési keresetet tett folya­matba. A nyolcvanéves öreg ur el akart válni feleségétől, mivel az nem gondozta őt megfe­lelő módön. Az asszony a válóper kimondásá­val elesett volna a már nyolcvanéves ezredes hglála után neki járó nyugdíjtól s nehogy ez megtörténjék, beadta a gondnokság alá helye­zési kérést, amelyhez dr. Hosu és dr. Ostatea ha­tósági orvosok bizonyítványát csatolta- A bizo­nyítványok szerint Szobonya Dénes dementia sébilisbén szenved s emellett érelmeszesedés tü­netei is mutatkoznak rajta. Ezek miatt elhatá­rozó képessége rendkívül lecsökkent, úgyhogy szükséges gondnokság alá helyezése. A kereset alapján az árvaszék előzetes gondnokság alá helyezte Szobonya Dénest s fe­leségét Ipevezte ki gondnokának. Szobou a Dé­nes közben elköltözött feleségétől és dr. Giurgiu János ifgyvéd utján támadta meg felesége ke­resetét. A törvényszék IV. szekciója, Pastia biró el­nökletével hétfőn tárgyalta az érdekes ügyet. A tárgyaláson megjelent Szobonya Dénes s nála jó néhájny évtizeddel fiatalabb felesége s — Február 10-ón Gál Miklós és Barabás Béla képviselőtársaimmal interveniáltunk a vezérigazgatóságnál, beterjesztve ugyanakkor egy pár kérést, melyben a felmondás érvény­telenítését kérték. A kérvényezők egyikét maga a kolozsvári kerületi igazgatóság ajánlotta. Február 22-én újabb kérést adtak be, melyben egy kérvényező bizonyította, hogy a nagyvá­radi postatiszti iskolát igen jó eredménnyel vé­gezte eh A kolozsvári kerületi postaigazgató­ság aztán értesítette ezt a kérvényezőt, hogy a vezérigazgatóság előbb kiadott rendeletét fenn­tartja és a megjelölt időpontban szolgálatából el fogják bocsátani. így bebizonyosodott, hogy a vezérigazgatóság hivatalos közleményében foglaltak nem fedik a valóságot, sőt egy, a ve­zérigazgatósághoz küldött kérésre azt a meg­lepő végzést írták: „A postahivatal vezetését más, román nemzetiségű főnök fogja átvenni és csak abban az esetben töltik be ezeket az állásokat magyarokkal, ha nem lesz elég román jelentkező.“ ~ Tisztelettel kérem a közlekedésügyi mi­niszter urat, vizsgálja ki ezt az ügyet és álla­pítsa meg, hogy nem elitélendő sovinizmussal állunk-e szemben, mely egzisztenciákat akar tőnkre tenni csak azért, mert azok magyarok? Vagy talán azt gondolja a miniszter ur, hogy ezek a postamesterek tizennégy évi szolgálat után, most egyszerre használhatatlanok­ká váltak hivatásuk teljesítésében? Kérem egyúttal, szí­veskedjék sürgős intézkedést foganatosítani, hogy ne bocsássanak el tisztviselőket, valahány szór változás történik a posta, vagy vasút ve­zérigazgatójának személyében. A kapandó vá­lasztól teszem függővé, hogy ezzel a kérdéssel interpelláció formájában is foglalkozzam-e vagy sem? mint egymás előtt ismeretlenek foglaltak he­lyet a tárgyalóterem ellenkező sarkaiban. Dr. Bartha Ignác, az asszony képviselője mindenekelőtt arra kérte a bíróságot, hogy mondja ki érvénytelennek azt a megbízólevelet, amelyet Szobonya Dénes ügyvédjének adott. Szerinte az árvaszék előzetes gondnokság alá helyezést kimondó határozata Szobonya Dénest megfosztja attól a jogától, hogy ügyvédi felha­talmazást Írjon alá. Ezt csak kinevezett gond­noka, jelen esetben, felesége teheti meg. — Foglaljuk csak össze a helyzetet, — mondta erre az elnök. — Az asszony kérte a gondnokság alá helyezést az ügyvéd ur utján. Az árvaszék ..elrendelte az előzetes gondnoksá­got és a feleséget nevezte ki gondnoknak. Már most ezek szerint a feleség, aki beadta a kere­setet, kellene ügyvédet fogadjon megtámadott férje mellé, hogy annak érdekeit védje vele gzembeín* A törvényszék ezek után elvetette az ügyvéd indítványát s kimondta, hogy amint tárgya­lásra kerül az ügy, megszűnik az előzetes gond­nokság és alperesnek joga van ügyvédet fo­gadni. Dr. Bartha ezután előadja hogy dr. Hosu és dr. Ostatea, hatósági orvosok bizonyítványa szerint a nyolcvanéves Szobonya Dénes demen­tia senilisben és érelmeszesedésben szenved és ezek a betegségek annyira befolyásolják, hogy nem ura elhatározásainak. Ezért kéri a gond­nokság elrendelését. Dr. üiurgtu kéri a kereset visszautasítását. — Szobonya ezredes csak azért vette el ház­vezetőnőjét — mondja —, hogy nevet adjon neki. A szerelemnek nem volt köze ehhez a házassághoz, hiszen már túljárt a hatvan éven, mikor Czink Jolánt, a felperest feleségül vette. Dr. Bartha ingerülten felugrik és kéri a bíróságot, hogy védjék meg az asszonyt attól, hogy nyilvános tárgyaláson igy. beszéljenek róla. Pastia elnök szerint az alperes ügyvedjé­nek állításai nem sértők az asszonyra nézve. Az incidens után dr. Giurgiu tovább foly­tatja beszédét. — Szobonya Dénes egész nyugdiját odaadta a feleségének s ennek ellenében az asszony még ételt sem adott neki, úgyhogy az aggastyánnak magának kelleti gon­doskodnia fenntartásáról, szobája tisztításáról, ruhái rendbentartásáról s minden szükségleté­ről. Mikor megelégelte ezt a bánásmódot, váló­pert indított felesége ellen, ki ellentámadásra ha tározta el magát s beadta a gondnokság alá helyezési kérést. Hatósági orvosok bizonyítvá­nyát szerezték be ebből a célból. Én Urechea és Dragomir professzorokkal vizsgáltattam meg Szobonya Dénest s az egyetemi tanárok három napi vizsgálat után megállapították, hogy Szo­bonya Dénes előrehaladott kora ellenére is tel­jesen egészséges s minden tekintetben beszá­mítható. Nem tudom megérteni, hogyan tör­ténhetett, hogy egymással ennyire ellentétes vélemények alakuljanak ki ügyfelem állapo­tára vonatkozólag. Nem akarok az ügy hátsó oldalaival foglalkozni, sem az asszonynak az­zal a vágyával, hogy megszerezze férje nyug­diját és vagyonát, sem az orvosi bizonyítványok ügyével. — Kérem a törvényszéket, hogy utasítsa el az asszony keresetét. Ha bizonyítási eljárás­ra van szükség, úgy itt van a Magyar Kaszinó tizennégy tagjának neve, akik mindennap érint­keznek Szobonya Dénessel s igazolni tudják, hogy mennyire friss a gondolko­dása s meglepően pontos az emlékező te* hetsége. Dr. Bartha arra kéri a törvényszéket, hogy tekintve az ellentétes orvosszakértői vélemé­nyeket rendelje el, egy harmadik ellenőrző szakértői bizottság kihallgatását s azután dönt­sön az ügyben. A törvényszék elveti a kérést s Ítéletében elutasítja az asszonyt keresetével. Az indoko­lás szerint az egyetemi tanárok véleménye megbízható és elfogadhatóbb, mint a hatósági orvosoké s igy a törvényszék dr. Urechea és dr. Dragomir álláspontját kellett magáévá tegye. Meghalt Garda Kálmán Nagyenyedi távirat jelein ti, hogy dr. Garda Kálmán ügyvéd, a Bethlen-kollégium főgond­noka és az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsának tagja, hirtelejn elhunyt. Garda szombaton délután még résztvett az igaz­gatótanács megbeszélésein Kolozsvárt, estére érkezett haza Nagyenyedre, ahol hirtelen rosz- szul lett és egy óra múlva már meg is halt. Gardáról igazán meg lehet állapítani, hogy egész életét a közérdek szolgálatába állította. Á református egyházi életben, különösen a Beth­len-kollégium érdekeiért harcolt fáradhatatla­nul. A nagymultu tanintézet az agrár-reform következtében nagyon sokat vesztett, Garda Kálmán fái’adhatatlansága és nagy tekintélye sokat enyhített a veszteségek súlyosságán.' A református egyházkerület életében, mint a köz­gyűlések higgadt, kvalitásos szójnoka és az igaz­gatótanácsi ülések alapos és nagyfelkészültségü jogász-tagja szerzett nagy érdemeket. De el­évülhetetlen érdemei vannak a Hangya szövet­kezetek irányításában és az impérium változás után bekövetkezett nehézségek legyőzésében is. A Hangyának igazgatósági alelnöke volt s eb­ben a vezetőpozicióban kiérdemelte a tiszteletet és megbecsülést. Garda Kálmán 65 éves volt, de ebben a magas korban is fáradhatatlanul buzgólkodott a Hangya és egyházának ügyei­ben. Temetése kedden délután lesz Nagyenye* deh. Elutasították a házvezetőnőből ezre- desnéfé előlépett asszony keresetét, melyben férje gondnok* ság: alá helyezését kérte Szobonya ezredes Jogi képviselője a ‘Magyar Kaszinó 14 tagjával akarta bizonyítani, hogy ügyfelének meg* lépőén friss az e inlékezőtehetsége — Homlokegyenest ellenkező álláspontot képviselnek az orvosi szakvélemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom