Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-03 / 51. szám

A Ktminjsm XVI. ÉVF. 51, szm Aktalopás egy tanügyi inspektor lakásán Iskolaigazgatók fegyelmi iratait tüntették el (Kolozsvár, március 2.) Az elmúlt éjszaka folyamán ismeretlen tettesek behatoltak Emil Pitea, kolozsvári tanügyi inspektor monostoruti lakásába, ahonnan több értékes tárgyat lop­tak el­Pitea a reggeli órákban benyitott a vendég­szobába, ahol meglepetve tapasztalta, hogy az ablak nyitva van és számos értéktárgy hiány­zik. Egy óra múlva aztán, amikor hivatalba akart menni, kiderült, hogy az aktatáskáját sem találja, amelyben fontos iratok voltak. Pitea Emilhez az utóbbi időben több elemi iskolai iyazaató elleni feljelentési küldtek be- Legutóbb néhány kolozsmegyei község iskola igazgatója ellen folytatott fegyelmi vizsgálatot és a felvett jegyzőkönyvek is az aktatáskában voltak. Az a gyanú merült fel, hogy az érdekel­tek tüntették el az aktákat. A rendőrség szigorú nyomozást inditott a tettes kézrekeritése érdekében. Ismét elraboltak eg*y bankári a banditák (Newyork, március 2.) Charles Boetcher ismert kansas-cityi bankárt, akit napokkal ez­előtt banditák elraboltak, a gonosztevőkhöz el­juttatott 60 ezer dollár váltságdíj ellenében, szabadon engedték. A bankár visszatérhetett Kansas Citybe. Denverben Böhlert, Lindbergh barátját a banditák elrabolták és csak hatvanezer dollár ellenében bocsátották szabadon. An ikor Böhler szabadonbocsátasa megtörtént, a rablókat ül­dözni kezdték es rajuk lőttek. Egv rabló meg­halt, ötön elmenekültek. A feketeszesz*pör utolsó felvonása Klein Miksa vitája az ügyésszel a zsidóság jelentő­ségéről és szerepéről — ítélet előtt a monot e-por (Kolozsvár, március 2.) Csütörtökön utolsó tárgyalási napjához érkezett el a i'eketeszesz per. Lezajlottak a még hátralevő védőbeszédek és most már csak az ítélet van hátra. Szerdán délután Mircea Georgescu dr. be­szélt s igy Kiéin Miksa dr- csak csütörtökön délelőtt tartotta meg védőbeszédét. Dr. Klein Miksa, aki egvik vezetőtagja a zsidó pártnak, foglalkozott Colfescu ügyésznek a zsidóságra vonatkozó megállapításaival­— Mielőtt a vádlottak védelmét előterjesz­teném, — mondotta az ügyvéd, — kénytelen va­gyok néhány percig az ügyész ut két kifejezé­sével foglalkozni, mert mint zsidó ember morá­lisan vagyok kötelezve erre. Mig ezt a személyi kérdést el nem intézem, nem is tudnék eleget tenni a bíróság előtt hivatalbeli kötelezettsé­gemnek. Jóleső elégtétellel vettem tudomásul az ügyész urnák azt a nyilatkozatát, hogy úgy előtte, mint a bíróság előtt nem játszik szere­pet a vádlottak vallása, nemzetisége, vagv faji hovatartozandósága. Ez igy is van rendén, en­nek igy is kell lennie­— Éppen ezért rofeszul esett az ügyész urnák az az elszólása, hogy: „a vádlottak kilencven százaléka nem tartozik a keresztény vallások közé, hanem mások“ — mondjuk ki: zsidók. — ..Éppen ezért vannak bizonyos faji tulajdonsá­gaik, amelyek az emberi társadalom felbontá­sára törekszenek. Más az etikai világnézetük, mint nekünk- Talán azért van ez igy, mert év­századokon át a ghettóban éltek.“ — Valami ilyesfélét njondott az ügyész ur vádjai alátámasztására- Hát ez nagyon igaz­ságtalan érvelés, mert amit mi, zsidók, Őseinktől örököltünk, az a legtisztább erkölcsi elvek megőrzése, a felebaráti szeretet, az igazság sze- retete, a magasabbrendii ember világnézete. — Mi nem örököltünk bűnöket. Vannak bű­nösök ^közöttünk éppúgy, amint vannak minden más nép. vagy felekezet körében- Nem vagyunk sem jobbak, sem rosszabbak, mint más népek, s ezért minden olyan vád, amely általánosít, igaz­ságtalan. — Említette az ügyész ur a ghettőt. Igaz az, hogy hosszú évszázadokon át a népek gyűlölete arra kény- szeritett minket, hogy a szült ghettó falai között él­AjgfÍlfS helyi képviselőt keres vegyi BT'ir az ország nagyobb városaiban és vidéki uta- ókat jutalék ellenében Ajánlatokat „Cipőkrém“ jeligére Rudolf Mosse. Timisoara. jünk. De én a ghettóba zárt zsidó ősök késői gyermeke, kétféte ghettőt Ismerek. Az egyik: a külső ghettó, amelynek falát a gyűlölet építette fel és amelyet a ci­vilizáció és a kultúra fejlődése romokba döntött. De ezen a ghettón belül létezett és létezik egy belső ghettó, amit mi magunk építettünk fel magunknak. Ez a belső ghettó tradícióink védelmére épült. Ezt hordozzuk ma is, ezt nem lehet lebontani. — Látja ügyész ur, ezért volt igazságtalan, amikor a ghettőt más vonatkozásban említette, mert a belső ghettó falai között nem volt analfabéta s olyan embe­reket termelt ki, akik kultuckíncscket ajándékoztak a világnak. De hiszen ön is tudja, hogy ez a belső ghettó termelte ki a zsidó Éliás bankárt, aki egymilliárd lej értékű vagyonát a rörftán akadémiának ajándékozta, hogy terjessze a kultúrát, felvilágosodást ebben az or­szágban, ahol még a gyűlölet és a sötétség tartja fogva a lelkeket c3 olyan embert is' igazságtalanságra biztat, mint ön, ügyész ur, akinek pedig kötelessége, hogy védje a Jogrenden esett sérelmet. — Legyen tehát igazságszeretö és lássa be, nem fajok és népek azok, amelyek bűnözési hajlamot örö­kölnék őseiktől, hanem emberek azok, akik bűnöznek, vétenek a jogrend ellen és ezért az erkölcs és a társada­lom nevében a büntetés csak az egyént kell érje és nem a fajt, amelyhez tartozik. Ezután az ügyvéd áttért magára az ügyre s érde­kes megállapításokat tesz, amelyek meglepetést keltet­tek a bíróság tagjai előtt is. Ugyanis dr. Klein Miksa kifejtette, hogy alaptalanul és törvénytelenül született meg a feketeszesz-per bűnügyi része. Ugyanis a sze törvény intézkedései szerint mindaddig nem lehet bűn­ügyi útra terelni semmiféle szeszgyártással kapcsolat­ban levő visszaélést és kihágást, amíg a pénzügymi­nisztérium közegei meg nem állapítják a kihágás meg­történtének tényét s ki nem vetik a megfelelő bírságot. Ebben az ügyben minden egészen fordítva történt. Meg­indult a vizsgálöbiröi nyomozás s a szeszinspektorok a vizsgálóbíró előtti okmányok alapján vetették ki a bír­ságokat, holott saját maguknak kellett volna meggyő­ződniük arról, hogy a vizsgálóbíró adatai megfelelnek a valóságnak. Ezen az alapon "már csak azért sem lehe­tett kivetni a bírságokat, mert a vizsgálóbíró megálla­pításainak nincs végleges jellegük, tekintve, hogy a tör­vényszék és a többi bírói fórumok felülvizsgálják az. - kát s tőlük függ, hogy mennyiben ismerik el helyessé­güket. — Ilyenformán tehát elhibázott az egész bünügy. Nem a szeszinspektorok jegyzőkönyvei alapján Indult meg a vizsgálat, hanem a vizsgálat alapján készítették el jelentéseiket az inspektorok. Ezután több bírósági ítéletet tár a törvényszék elé, amelyek mind hasonló esetekből kifolyólag születtek meg s megállapították, hogy szeszügyekben mindenek­előtt a pénzügyminisztérium embereinek a ténymegál­lapításai fontosak s ezek hiányában nem indulhat s nincs helye bűnügyi eljárásnak. Dr. Klein beszéde után dr. Fabiu3 zárta be a védö- beszédek sorát. KoIoEsvItri sziüitiUzak műsorai COPSO EDISON ROYAL Előadások 3,5. 7 és9-kor Előadások 3,6 és 3-kor Előadások J. 5. / J*.)-* Na, pénteken, a mozgókban böjti ünnep miatt nincs előadás GRAND HOTEL BUKAREST Szemben a főpostával, a főváros legna­gyobb áruházai mellett „Aux Galeries La­fayette“, a Letéti Pénztár, két percnyire az igazságügy palotától és 10 percnyire a Gara de Nord-hoz. Igen közel a tőzsdéhez. Banca Naţionala a României és a színházhoz. Vendégeinek mird'n kényelmei nyújt. Dacára annak, hogy a főváros kellős kö­zepén fekszik, mégis biztosítja vendé­geinek a nyugalmat, mert a nagyvárosi zajt és lármát sikerült elszigetelni. A szállodának 250 szobája van a mo­dern ízlés és kényelem tökéletes be­rendezésével, állandóan folyó meleg- és hideg viz fürdővel ellátott szobák. Telefon a szobákban Szobaárak 130 lejtől kezdve. Apróhirdetések * A napokban régi újság akadt a kezembe. Talán nem is annyira az újság régi, melyet tiz évvel ezelőtt irtak, hanem az idő, amely olyan homályosan él az em­lékezetünkben, mint a gyermekkori mese. Végigfutottam az apróhirdetések rovatát, mely után Ítélve Kolozsvár tiz évvel ezelőtt tejjel és mézzel folyó Kánaán lehetett. Az „állást talál" cimü rovatban soro­zatos jobbnál jobb ajánlatok kecsegtetik az olvasót. Legalább húsz tisztviselőt keresnek, körülbelül ugyan­annyi nyélvtanárnőt, nevelőnöt stb., szóval van, Illetve volt amiben válogatni. EJs milyen másképpen hangzó­nak azok a hirdetések, mint a mostaniak. Milyen szerények és amellett sokat igéröek. Például: „Keresek perfekt gépírót, gyorsírók előnyben. Leveleket Jó fize­tés jeligére." Vagy: „Keresek önálló magyar levelezőt, németül tudók előnyben. Biztos jövö.“ Ma a gyorsírás úgy hozzátartozik a gépíráshoz és a német-román nyelvtudást úgy megkövetelik az önálló magyar levelezőtől, mint az iskolában az egyszereggyet attól, aki algebrát vagy például politikai számtant akar tanulni. Ma, először Is kiveszett a lapokból az „állást talál“ rovat. Ilyent nem ismerünk. Ha azonban mégis fehér hollóként látunk egyet-égyet, az körülbelül igy hang­zik: „Keresek perfekt gyors eş gépírót, önálló magyar, német, román levelezőt, mérlegképes könyvelőt. Angolul vagy franciául tudók előnyben. Ajánlatokat: „Kettőezer lej" jeligére." Egy-egy ilyen hirdetésre aztán csövestül érkeznek az ajánlatok. Mindenki tud mindent. Sőt, elő­fordul, hogy az illető pályázó a fenti követelményeken kívül még ügyes ügyvédjelölt is, bírósági ügyekben jártas. Ez azonban már nem jelent anyagiakban sem­mi-, csupán az angolul, vagy franciául tudók „élvez­nek" havi 2—300 lejjel többet — papíron. Az ügyvéd- jelölt csak azt a pénzre be nem váltható élismerést kapja, hogy mindenki annyi ember, ahány dologhoz ért. Goethe azt mondotta, hogy több dologban lehet di­lettáns valaki, de egyben feltétlenül mesternek kell lennie. Igen ám, de azóta nagyot változott a világ képe. Es ha a németek nagy szelleme most csoda következ­tében feltámadna, mielőtt újból meghalna ijedtében, körülbelül igy módosítaná kijelentését: Mindenben mes­ternek kell lenned, legfeljebb egy dologban lehetsz di­lettáns. Ma Így van. Volt másképpen is, amint az említett újság apróhirdetései is bizonyítják. De az nagyon ré­gen volt. Tiz évvel ezelőtt. Akkor mi még iskolatáskás apróságok voltunk és vérmes terveket szőttünk a jövőt illetőleg, hogy: „majd ha megnövünk..." Es megnőttünk. „Nagykorúak" lettünk. Meglepetve tapasztaljuk, hogy megint iskolában vagyunk. Eszre- vétlehtil, egyik napról a másikra beléléptünk az élet iskolájába. De ez olyan kegyetlen, olyan kíméletlen szi­gorral bánik velünk, minduntalan vizsgára állít és di­cséretesre kell tudnunk a leckét, hogy aztán leeresz­kedő keggyel megadja nekünk az elégségest. Nem sze­retjük ezt az iskolát. Visszavágyunk abba a másikba, ahol olyan szívesen elismerték a tudást. Hiába, mégis csak a kecskebékának volt igaza, amikor felmászott a fűzfára és kikiáltotta. „így sem volt ió. ugy sem volt jó, Sehogyan sem volt az jó,..“ '.•üi tü; Jíajkó Erzsébet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom