Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-25 / 70. szám
Képvisel őház BUDAPEST V. Előfizetés belföldön: «KJ itt» 890, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L, Vasárnapi szám ára 4 lej. Clnf»Ko1ox%v4r. 1933. mărclu» 25. * Sszombat ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon; 508. XVI. ÉVFOLYAM 70. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 60 pengő, félévre 28 pengő, negyedét» 11M Bt Egyes szám ára 20 fillér. Párislban barátságtalanul fogadták MacDonald alsóházi beszédét, amely egy nemzedék élettartamára biztosítani akarja a békét Daladier kijelentette, hogy a kisantantnak nincs oka bizalmatlannak lennie a tervvel szemben, amely nem Irányul ellene — MacDonald szerint Mus» olini Javaslatai nem összeegyeztethetetlenek a békeszerződésekkel A készülő világbéke Amíg Párisbau, Londonban, Kómában és Berlinben Európa négy vezető nagyhatalma mindent elkövet, hogy legyőzze a háborús ve- szél^rt és olyan együttműködési tervben állapodjék meg, amely MacDonald szerint legalább egy nemzedékre biztosítja a háború által végigszántott világrésznek és talán az egész világnak a békét, amig az ezekre a még levegőben lógó megegyezésre vonatkozó tárgyalások híreit feszült érdeklődéssel figyelik világszerte, addig a kormány kolozsvári hivatalos lapjának nincs más dolga, minthogy „tettekkel tényező“ külpolitikai faktorként állítja be az erdélyi magyarságot s egy dörgedelmes cikkben vádakat sorakoztat fel a Keleti Újság ellen is. Ez a metódus előttünk nem újság. Megszoktuk, hogy a román sajtó hermetikusan el szeretné zárni a magyar lapokat a külpolitika híreitől, s akkor volna megelégedve, hogyha a kormánypárti lapok száraz vezércikkein kivül semmi mással nem igyekeznék informálni a magyar közönsé get. Akkor, amikor mi a világesemények híreit egymás mellé állítjuk és legjobb meggyőződé sünk szerint füzünk kommentárokat a külpoii tikai változatokhoz, nyomban jelentkezik, néha bukaresti, néha kolozsvári lap és a fejünkre akarja olvasni: irredenták vagytok, az állam épületét ' akarjátok szétmállasztani, revizió1 akartok és tendenciózusan csoportosítjátok a; eseményeket aszerint, ahogy szeretnétek, vagy ahogy elképzelitek. A Patria egyik utóbbi számában úgynevezett „döntő bizonyiték“-kal is szolgál. Mac Donald angol miniszterelnök római utazása és Musso lini ve] folytatott megbeszélései szolgáltatják a Patria döntő bizonyitékát, még pedig egy cikkünkkel kapcsolatban, amely a hozzánk érkezett hirek egybehangzó jelentései alapján az aznapi szituációból levont bizonyos konzekvenciát. Volt vakmerőségünk azt irni, hogy a francia közvélemény aggodalommal szemléli ezt a találkozást, amely pillanatnyilag izolálja a francia álláspontot. A találkozás azóta megtörtént, Mussolini és MacDonald egy kibontakozási tervezet nagy vonalaiban már meg is egyeztek, sőt ha a világlapok nem hazudnak, ennek a tervezetnek lényegéhez Daladier hozzájárulását is megnyerték. Reméljük, nem bántjuk meg a Patria érzékenységét annak a leszögezésével, hogy Daladier azt is kijelentette, hogy a Mussolini- és MacDonald-féle tervezet egyáltalában nem irányul a kisantant ellen és Franciaország különben sem fogja sohasem elejteni szövetségeseinek barátságát. Akármennyire is haragszik a Patria, a valóság az, hogy az események nem hajlandók azon a ponton megállani, ahol ő szeretné. A mozgékony diplomácia zöld asztalánál ide és oda billen az események mérlege s a lapóknak — a Temps-nek éppúgy, mint a Keleti Újságnak. — az a kötelességük, hogy a diplomáciai háború fordulatairól beszámoljanak. A beszá- moló. rendjén ma eljutottunk odáig, hogy minden jel megvain a békés kibontakozásra. A háború veszedelme egyre jobban eltávolodik a lé. jünk felől s ha a szerencse kedvez, olyan általános európai megegyezésre van kilátás, amelv MacDonald szavaival élve, nem ismer győzőket és legyőzőiteket és minden nép számára a békés fejlődés lehetőségeit nyújtja. Ha volt olyan pontje ezeknek a tárgyalásoknak, amelyekben úgy látszott. Franciaország elszigetelődik, annál örvendetesebb. hogy az események fejlődése azt a reményt kelti, hogy Franciaország szivvel-lólekkel osztozik MacDonald és Mussolini^ azirányu törekvésében, amely a zűrzavar éveit az építő nyugalom éveivel váltja fel. Persze a dolog nem olyan egyszerű, senki sem kívánhatja, hogy Franciaország szó nélkül cdakanyaritsa a nevét a Mussolini tervezetére. Hogy népieseta fejezzük ki magunkat, sok viz (London, március 24.) Tegnap hangzott el MacDoua-ld miniszterelnök nagy beszéde az angol alsóházbau. amelyben a római találkozóról tartott az egész világ közvéleménye részéi ól nagv érdeklődéssel várt beszámolót. MacDonald a zsákuccába miíott 'Jkzörelési tanácskozásokról szólott, amikor erőteljes hangon jelentette ki, hogyha ez a kérdés nem jut ki a holtpontból és újabb fegyverkezési verseny indul meg. Európa uj bonyodalmakba zuhan. Anglia Párisbau is, Kómában is elkövetett min dent, hogy elfogadtassa a leszerelési javaslatát s ezzel megkezdődjék az európai béke megszervezése. Ezt a békét legalább egy nemzedékre biztositahi kell, mert különben semmi kilátás sincs a konszolidáciéra. Az államok kölcsönös leszerelésének meg kell valósulnia. De véget kell vetni annak is, hogy Európa népei, mint győztesek és legyőzőitek álljanak egymással szemben. A nemzeteket másodrangu szerepre kárhoztatni és gúzsban tartani többé lehetetlen (leniben köteleztük magunkat arra — mondotta. — hogy Németországnak és a többi legyőzött államoknak megadjuk a fegyverkezési egyenjogúságot. Rátérve római látogatásának eredményére, ismertette Mussolini álláspontját, amely szerint a népszövetségi statútumokkal nem összeegyeztethetetlen a békeszerződéseknek meg- egyezésszeriien való revizió alá vétele, természetesen a háborús eszközök kizárásával. MacDonald szerint, ha Mussolini tervének minden részlete nem is valósítható meg, de ezen az alapon mégis komoly eredményekre lehet számilefolyik még addig a Szajnán, vagy a Them- sén. amig a római tervezetből a történelem nevezetes béke-okmánya lesz. És ha ez a béketerv valahogy mégis meghiúsul, még mindig alkalom és mód lesz más javaslatok elfogadására. Mi semmivel sem örülünk jobban annak, hogy tani. A továbbiakban kijelentette MacDonald, hogy a négyhatalmi együttműködés nem jelenti azt, mintha a kis államoknak joguk ne volna a közbeszólásra. Az együttműködésre azonbato feltétlenül szükség van, mert különben elkerülhetetlen a háborúval fenyegető nacionalizmusok összeiitközésa Párisi jelentések szerint MacDonald beszéde a francia közvélemény előtt barátságtalan fogadtatásra talált. Kifogásolják, hogy a tervezet a kis: és középhatalmakkal, mint kiskorúakkal bánik és a Németországnak megadott egyenjogusággál szemben a biztonság terén semmiféle ellenszolgálatot nem nyújt. Franciaország — hangoztatják a lapok — semmi körülmények között sem áldozza fel a kisantantot. (Bécs, március I4.)‘ A Neues Wiener Tageblatt szerint Mussolini Magvarorezágra vonatkozólag bizonyos határkérdések rendezését kívánja Romániával, Jugoszláviával és Csehszlovákiával szemben, amit azzal indokol, hogy a határmegállapitásnál fontos kérdések tekintetbevételét elmulasztották. (Páris, március 24.) Daladier egy párisi lap munkatársa előtt kijelentette, hogy a kisantantnak nincs oka izgatódnia Mussolini és MacDonald terveivel szemben, mert a javaslat nem irányul ellene és ha törésre kerül a sor. Franciaország feltétlenül a kisantant mellett lesz és semmi körülmények között sem ejti él szövetségesét. ha az uj történelmi dátum római lesz. mintha Párisból fogják keltezni. De abban bizonyára egyetért velünk a Patria is, hogy az őszinte békére éppen úgy szüksége van Parisnak és Londonnak. mint — mdndjuk Bukarestnek és Budapestnek. Tizenötezer kilométeres túráját sértetlenül felezte be és ma érkezett Budapestre a „Gerle 13“ (BUDAPEST, március 24.) Ma déli féltizenkét órakor megérkezett a mátyásföldi repülőtérre a Gerle 13. nevű sportrepülő, amely tizenötezer kilométeres túráját fejezte be. A repülőgép Bánhidy Antal és Őischitz Tibor vezetése aiatt mintegy három héttel ezelőtt indult el, bejárta Ázsiát és Egyptomcn és Olaszországon keresztül tért vissza Magyaroi*szágra. Székes- fehérváron a repülőgép viharzónába keiéit, úgy, hogy le kellett szállnia, innen azonban ma délelőtt ismét útnak indult és megérkezett Budapestre. A repülőgép utasait ünnepélyes fogadtatásban részesítették és a képviselőházban is méltatták az igen értékes sportteljesítményt.
