Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-23 / 68. szám

4 KeietiUjsxg m XVI. EVF. 68. SZÁM. A knltnrztfna pazar kiadásai?»! esbk- kentheti a kormány a költségvetést •Jósika Jânos báró mag-yar képviselő a példák hosszú sorát mondja el a felesleges iskolákról Ahol kényszerrel szerzik a növendékekéi (Bukarest, március 23.) A parlament költ­ségvetési vitájában J ósika János báró a Ma­gyar Párt nevében mondott felszólalásában szóvá tette, bogy milyen sok pénzt' pazarol az állam a kulturzóna felesleges állami iskoláinak az erőszakolására. Jósika János báró az aláb­biakat mondja ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Keleti Újság munkatársának: Nagy redukció — kis eredménnyel. —■ A pénzügyminiszter hónapokig törte azon a fejét', hogyan csökkeirtse az állami kiadáso­kat és hogy némileg egyensúlyba hozhassa az állami költségvetést. Óriási küzdelme volt a resszor(.miniszterekkel, többször lemondással fe nyegetődzött és mégis, a tavalyihoz képest csak nagyon csekély megtakarítást tudott el érni. Pedig a tisztviselői fizetéseket leszállí­totta, a külföldi hitelezőktől közel 3 és félmii- liárd engedményt kapott. Mindezek dacára, mindössze másfólmiliiárddal tudta csak csökkenteni az államháztartás kiadásait. ~~ Pedig költségvetésben még nagyon sok felesleges tétel szerepei, füzek közül most csak egyet kivártok kiragadni, melyre már több iz ben feihivta a Magyar Párt a mindenkori kor­mányok figyelmét. Sokszor szóvá tettük már. hogy az állam számos olyan szinmagyar köz­ségben, melyekben kitűnő felekezeti iskolák működnek, tart fenn állami iskolákat, alig néhány növendékkel, ezeket is csak a névelemzés receptjével kenyszéritették oda. — Ezeket a teljesen felesleges állami isko­lákat nemcsak, hogy a békeszerződésben kikö­tött tanszabadság megsértésével létesítették, de a mai súlyos időkben óriási terhet jelente­nek úgy az államra nézve, mint a községekre. — Kezemben nagy adathalmaz van ezekről az iskolákról, amelyekkel az állam büdzséje mel­lett különösen megterhelik a községeket, hi­szen az allami iskolák dologi kiadásait a közsé­gek fedezik. Es ezeknek a falvaknak lakosai fenntartják a felekezeti iskolákat. Fel tudok sorolni egész sereg ilyen iskolát, amelyeknek nincs növendékük, csak néhány gyereket kény­szerítenek, hogy elmondhassák: tanítanak. Csak példaképpen, a helyzet illusztrálása vé­gett, említem lel az ilyen falvak hosszú sorából a következőket: Csikmegyében Karttalván a 160 növendéket tanító feleke­zeti iskola mellett működik egy állami iskola, mind­össze 5 növendékkel. Kaszonujfuuhan a római katholikus iskolába 165 gyermek van beiratkozva, az állam fenntart 20 nővén Ud varhelymegyében ugyanígy erőszakolják az állami iskolákat, anélkül, hogy célt elérnének. Szentegyliázasfatun 350 növendéke van a felekezeti iskolának, 26 magyar gyereket kényszeritettek állami iskolába. Székelypetöfalván az állami iskolának csjk 11 nö­vendéke van, 44 jár a róm. kath. felekezeti iskolába. fvereszresmiaaon áz állami Iskolának mindössze 24 növendéke van, m:nd magyarok, tanulhatnának a ref_ iskolában, ahol jelenleg 65 gyerek van beiratkozva. jNagykedén a kellő férőhellyel rendelkező felekezeti iskolának 26 növendéke van, 37-et kényszeritettek át az államiba é3 ezek részére tartja fenn az állam feleslege­sen ezt az Iskolát. Más megyékben is megtaláljuk az állami iskoláknak ezt a cél­talan és nagy pénzbe kerülő erőszakolását. így: Szilagy-megyében, Szilágyballa községben az állami iskola mindössze 12 növendéket tanit, a református iskolának 170 növendéke van. Könnyen elhelyezhető lenne, még az a másik 12 is. Felekeszi községben 88 növendéket tanitó ref. is­kola mellett teljesén feleslegesen működik egy 20 nö­vendéket számláló állami iskola. szomokháza községben a felekezeti iskolának 20 növendéké van, befogadó képessege sokkal nagyobb, de 20 gyereket az állami iskolába kényszeritettek. rlunyadmegyében, Hosdät községben az állami is­kolának mindössze 12 növendéke van. Mind magyarok, akik elhelyezhetők lennének a református felekezeti iskolában, ahoi jelenleg 31 gyerek tanul. Az ilyen állami iskoláknak a megszünteté­sével a kormány nemcsak kisebbségi sérelmet orvosolna, de tetemes összeget takaríthatna meg az adófizetők keservesen összegyűjtött pénzéből s mentesítené a községeket attól, hogy két iskolát tartsanak fenn ott, ahol a lakosság népoktatási szükségletét a felekezeti iskolák teljes mértékben kielégítik. (Uy. L.) Ili n * vona i bv hí i más \ nalon és melyek közlekednek átszállással •„ s;rsdeáli Megírt átépítése miatt Î (Kolozsvár, március 22.) Megírtuk, hogy a Brassó és Predeal közötti alagút javítása miatt tízen a vonalon a vasutközlekedést egy félhó­napra felfüggesztik, illetve kerülővel és átszál­lással fogják lebonyolítani. Most megjelent a vasú igazgatóság végleges utasítása errevonat- kozólag, amely a következő intézkedéseket teszi. , A javítási munkálatokat április 20. és má ins li-ikc között fogják végezni és ez idő alatt lesz a közlekedés felfüggesztve. A Paris—Bu­karesti gyorsvonat, valamint a Rapid-vonat ez idő alatt a Piteşti—P. Olt—Orsóvá—Temesvár— Arad vonalon fog közlekedni a Bukarest-—Nagy­váradi gyorsvonatok pedig Piteşti—P. Olt— Szcben és Kiskapus felé. Egyenes vonalon, de átszállással fog közle­kedni az „Ardeal“- Rapid-vonat, a Bukarest— Biharpüspüki közötti gyorsvonat, valamint a személyvonatok, amelyeknek az utasait autó­buszok fogják szállítani ezen a szakaszon. A fel­adott poggyászokat teherautók viszik az utasok után és az egész átszállás költségeit a vasút igazgatósága fedezi. Az átszállás másfélóráig tart. melynek letelte után indul csak tovább a másik vonat. A jégyek ára semmivel sem lesz megdrágítva, sem az átszállásos, sem a kerülő útvonalokon, hanem rendes, egyenes vonal diját kell fizetni. Az áruszállításnál azonban bizonyos drágí­tásokat léptetett életbe az igazgatóság olyan esetekben, amikor ezeket a Brassó—Predeali szakaszon keresztül kall vinni. Ebben az eset­ben az április 20. és május 14-ike közötti idős­szak alatt minden 100 kilogramos áru után a rendes díjon felül még 3 lej pótdijat kell fi­zetni, amely alól semmiféle szállítmány nem mentesül. Rendőr- és csendőr-készenlét asszisztált Grozáék vajdahunyadi népgyiiiésénél A mozga'om egyik vezetőjét letartóztatták, a gyűlést feloszlatták déli részére — mind magyarok __ állami iskolát is. Csiksomlyón van római kath. elemi iskola 74 nö­vendékkel. Az állam mégis fenntart egy állami iskolát, melynek mindössze 12 növendéke van, ezek mind ma­gyarok és könnyen elhelyezhetők lennének a felekezeti iskolában. Macletalvăn a felekezeti iskolának mindössze 27 növendéke maradt. A túlzsúfolt állami iskolában 3ia növendék közül 319 magyar. Bal&nbányan 18 gyerek részére tart fenn az állam iskolát, mind magyarok, akik tanulhatnának a feleke­zeti isk< U ban, melynek jelenleg 42 növendéke van. Háromszéken ugyanilyen a helyzet, amit az alábbi példák iga zolnak: ImecsfiUvân a 36 növendékü róm. kath. iskola mel­lett működik az állami iskola 17 növendék részére. Kézdiszárazpatakon az állami iskolába csak 8 gye­rek van beiratkozva, a róm. kath. elemi iskolának 85 növendéke van; bizonyára elférne még az a nyolc is. Nyújtód községben 109 növendéke van a róm. kath. iskolának, az aUami iskola mindössze 23 magyar gye­rek részére működik. Száruzajtán csak 22 növendéke maradt a felekezeti iskolának, mely ez által nincs kihasználva, a többieket átkényszeritették az állami iskolába. (Déva, március 22.) A hunyadmegyei pa­rasztszervezet, a Frontul Plugarilor-moz g al ma egyre szélesebb és nagyobb hullámokat vet. A mozgalom vezetői vasárnapra, március 19-őre Vajdaliunyadra hirdettek gyűlést. A falvakból a parasztságnak nagyon nehéz volt Hunyadra bejutnia, mert mindent elkövettek, hogy abban megakadályozzák. így is meglehetős, mintegy ezerfőnyi tömeg gyűlt össze, melynek a gyűlé­sét a rendőrség megakadályozni igyekezett. A piacon, valahonnan előkeritett asztalra a rend­őrök jelenlétében felállott Belea Miron dévai delegátus s beszédet mondott. Utána hárman beszéltek még, ekkor a rendőrök raj vonalba állottak, mert a rendőrfőnöktől parancsot kaptak arra, hogy amennyiben a tömeg nem akar szétoszlani, gumibotjaikat használják. Ff re azonban nem került sor, mert dr. Groza ■Péter volt miniszter, a mozgalom irányitója, aki távolról szemlélte a gyűlést s aki látta, hogy miről lehet szó, megjelent s a tömeg és a rendőrök elé állva, megkérdezte a rendőrség fejétől, hogy miért akarják beszüntetni a gyű­lést, amikor arra minden törvényes kellék meg­van. A rendőrfőnök azzal válaszolt, hogy a Strauss-féle vendéglőbe kértek engedélyt, amire Groza kiadta a jelszót, hogy a vendéglő kert­helyiségébe kell menni, ahol szabályszerűen a gyűlésre minden elő volt készítve. Ebben a pillanatban versenyfutás kezdődött a rendőrök és a néptömeg között, a nép azonban gyorsabb volt s kerítéseken és ajtókon keresztül behatolt a helyiségbe. Időközben azonban a rendőrség e,Iái lőtt a a bejáratot. Dr. Groza Péter már a rendőrkordont maga előtt találta, azon­ban azzal mit sem törődve a rendőrkordonon valósággal átgázolt s bent a kerthelyiségben le­zajlott a második gyűlés. Guta Péter dévai föld- birtokos, aki a mozgalom egyik vezetője, hiába kísérelte meg a kordonon keresztüül jutni s amikor egy ilyen kísérlete közben egyensúlyát veszítette s két rendőrbe kapaszkodott, amiatt a rendőrök letartóztatták s heten több csendőrrel a rendőrségre kísérlek. Közben megjelent a csendőrfőhad.nagy, aki érintkezést keresett dr. Groz-a Péterrel, aki a rendért vállalata a felelősséget, amire a csend­őrfőhadnagy felkérte a rendőrséget, hogy hagyja el a gyűlést, mivel a rendért ő felel. Félóra múlva azonban újabb csendőrségi megerősítés érkezett s ekkor a csendőrség veze­tője kijelentette, hogy azonnal hagyják abba a gyűlést, mert ha nem, felsőbb utasítása van arra, hogy erőszakot alkalmazzon. Erre a gyű­lést Groza javaslatára bezárták s zárt sorok­ban a város végén levő vásártéren gyülekeztek, ahol az esőben várták a rendőröktől és csend­őröktől körülvéve azt a percet, amikor Guia Pétert szabadon bocsátották és megjelent a tö­meg előtt. így a gyűlést, amelyet bejelentettek s ami ellen a hatóság semmiféle kifogást nem emelt, tehát törvényesen megtarthatták volna, vég­eredményben mégis feloszlatták s csak hajszá­lon múlt, 'hogy nagyobb összeütközés nem történt. M©ÍOES¥árf imíjzsto színházak műsora: COESO Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor iOlSOftS Előadások: 3, 6 és 9 órakor COY AL Előadások: 3, 5, 7 és 9 órakor Csütörtök Modern hozomány. Eggerih Mártha, a legnagyobb magyar filmsztár, Georg Ale- ’ xander, Leo Slezak, Hans Brausewetter, Trude Berliner Az udvari tanácsos Marquain regénye nyomán. Főszepbeu: Wiii Rogers. A vidám bandita. Cowboy dráma. Főszerepben: Warner Baxter, Conchita Montenegro Ma, csütörtöki)i Egy dal, egy csók, egy le­ány. — Operett viiágsláger- Gustav Fröhlich, Maria Eggert. Jön: Alpár Gitta uj viiágsláge- re : „A szivet« Királynője“

Next

/
Oldalképek
Tartalom