Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-23 / 68. szám
tr*rv4 ael öháa BUDAPEST V. MSÎi * Előfizetés belföldön: *te im 8Q0, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 701* ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhlvntaU telefon: 508, Vm« /«tva Kft Előfizetés Magyarországon: Egyes szám ára 3 lej. XYI. ÉVFOLYAM 68. SZÁM. Egyes szám ára 20 fillér. Olaszország és Németország gyarmatokat kap Angliától Daladier is elfogadta a Mrassolinl-teryet Az angol sajtó szerint már a francia kormány sem idegenkedik a revíziótól A cégtábla-pellengér , Megszoktuk, hogy „idegenek“ vagyunk, de azért mindig megiítődünk egy kissé, amikor törvényekben olvassák ránk a másodosztályú állampolgár megbélyegző epiteton.iát. Tizenötesztendő óta, nem első eset és bizonyára nem utolsó. Vaida miniszterelnököt hívjuk tanúságul: mondta-e valaki a régi Magyarországon románnak, tótnak, szerbnek, vagy németnek, hogy idegent Járt-e érte külön büntetés! Járt-e románnak nagyobb adóteher, a román felekezeti tanárnak, vág' tanítónak kisebb államsegély, tettek-e különbséget az adókivető bizottságok magyar földmives és román földmíves, magyar orvos és román orvos, magyar kereskedő és román kereskedő között? Tegye a sziyére a közét a miniszterelnök és adjon őszinte választ. Es mondja meg Calinescu al- miniszteruek, aki a parlament egyik bizottsági ülésén „idegennyelvü“ cégtábláról beszélt és a mai kitűnő konjunktúrában, amelyben elsősorban kisebbségi kereskedőknek, orvosoknak és ügyvédeknek van részük, csekély nyolcezer lejre akarja felemelni a kisebbségi nyelveken is feltüntetett, foglalkozást megjelölő cégtáblák taxáját, hogy csakugyan volt pellengé, Magyarországon is pár száz évvel ezelőtt, azonban ezt még annakelőtte eltörölték, mielőtt a 48-as törvények megszüntették a jobbágyságot, még pedig románnal, magyarral szemben egyaránt. Hogy a költségvetés bevételi tételei nem fognak szaporodni a eégtáblaadóval, azt talán mondanunk sem kell. Sem a kisebbségi orvos nak, sem az ügyvédnek, kereskedőnek vagy akármilyen foglalkozású és cégtáblára szoruló polgárnak nincs nyolcezer leje arra, hogy Calinescu ur érveit alátámassza, mert ha szigorúan pénzügyi szempontból nézzük ezt a kérdést, másból nem lehet kiindulni, minthogy a kisebb ségeknek aranyéletük van szerte Romániában, tehát méltányos, ha horribilis jövedelmeikből ezen a címen is_ juttatnak valamit az államkincstárnak. Még a vak is látra azonban, hogv korántsem pénzügyi meggondolások vezették a belügyi államtitkárt ennek a javaslatnak elő- teriesztésere. Szeme előtt csupán nacionalista indokok lebegtek, az a korszakalkotó, honmentő idea, hogyan lehetne az erdélyi városok magyar többségét legalább külsőségekben eltüntetni. hogyan lehetne egv radikális császár- metszéssel átfesteni a cégtáblák magyar szavait románra. Vannak ugyanis, akik még ma sem tndnak helenvuvodni abba. hogv Romárn-» lakásainak körülbelül egvharmada kisebbségi és ezek a kisebbségek nem hailandók iószán tűkből lemondani anyan vei vükről és ha mér a közigazgatási életben minden eszközzel háttérbe akarják szorítani a kisebbségi íwáN-VmszT.álatót legalább ott éljenek vele. ahol eddig p tűrvén vek drétókndábmí nem gáncsolták e1 őke’ ebben a törekvésükben. De célt érnek-e az ilven metódusokkal, a tynkszemreháfTás rmlitiká iával a bukaresti urak? Megváltoztatták-e a cégtáblák uniformisba bújtatásával az ordélvi magvar és szász városok icnzi arcát? Ttófnlrni szóval p horribilis adó tilalomfa tátrai uniformizálhatták a oég- táblákab nemzeti jellegünkből n^mzAi nyelvünkből ilyen kicsinves molesztálási kísérletekkel ki nem vetkőztethetóek. Minden a kirakatok felől, vagv a kapnbejáratok mellől leszedett magyar cégtábla újabb figyelmeztető jel lesz arra, nézve, hogy magyarságunkat nem szabad fel adni. De újabb figyelmeztetés arra is, hogv mennyire bízhatunk a legdemokratikusaibnnk mondott román párt megértésében és méltá- nyosságábah. Végeredményben tehát nem bennünket állítanak pellengérre a cégtáblákról letiltott „idegen“ nyelv bojkottjával, hanem önmagát állítja pellengérre az olyan kormány- rendszer, amely ily cin törvények gyártásában leli kedvét. (Pária, március 22.) Az európai politika homlokterében a Mussolini-terv körüli tanácskozások állanak, amelynek egyes részleteiről a irancia és angol lapok szenzációs közléseket tesznek. Az Echo de Paris jelentése szerint Mac Donald Mussolininak fö' inlotta, hogy gyarmatokkal kárpótolja és ezért Anglia hajlandó lesz Kénia és Tanganika átengedéséről tárgyalni. A londoni Daily Herald két más feltűnő közlést tesz. Az egyik szerint MacDonaldnak sikerült Dala di er vei a Mussolini leszerelési terv minden részletében megállapodni és azt elfogadtatni. Másodszor Franciaország hajlandó komoly megfontolás alá venni Németországnak gyarmati igényeit. A párisi tanácskozások során MacDonald közölte, hogy Anglia nemcsak Olaszországnak tesz gyarmati engedményeket, de hajlandó gyarmati engedményeket tenni Németország számára is. MacDonald már vissza is érkezett Londonba, ahol feltiinéstkeltő nyilatkozatot tett a békerevizió kérdésében, Egyik ujságiró kifejtette előtte, hogy a kisantant aggódik a béke- revizióval kapcsolatos hírek miatt. Ne várjanak sürgős csodákat — mondotta a miniszter- elnök — és ne várjanak uj konferenciákat. Rendes diplomáciai szisztémákkal dolgozunk, ja(Berlin, március 22.) Ma délután összeült a birodalmi gyűlés, hogy megszavaztassa a négy- esztendős felhatalmazási javaslatot. A rend fenntartására bevezényelték ma a parlamenti segédrendőrséget. Miután politikai körökben vau ólnak azzal, hogy a szociáldemokraták esetleg kifogást emelhetnek a felhatalmazási törvény vitája ellen, a birodalmi gyűlés pénteken is ülést fog1 tartani. Berlini jelentés szerint a birodalmi kormány rendeletét terjesztett elő a birodalmi elnöknek a burásra. Az első rendelet közkegyelmet gyakorol a régi rezsimnek nemzeti szocialista elitéltjeivel szemben. A második rendelet. megadja a kormánynak a lehetőséget, hogy a kormány-ellenes támadásokkal szemben hatásosan felléphessen, a harmadik rendelet országos különbiróságokat szervez olyan bűncselekmények fölött való Ítélkezésre, amelyek a birodalmi elnök, vagy a kormány tagjainak személye ellen irányulnak. Ugyancsak berlini jelentés szerint a porosz tartomány gyűlés is házszabály- revízióra készül. vaslatunkat átadtuk Daladier miniszterelnök urnák, ha visszakerül hozzánk, újból és újból megtárgyaljuk, de a terv a revíziós résszel kapcsolja tosan is ól. A Daily Herald egy újabb kiadásában foglalkozik a francia-angol tárgyalásokkal és eddigi értesüléseit azzal egészíti ki, hogy maga Daladier sem idegenkedik már a békeszerződések revíziójának komoly és alapos, megtárgyalásától. Newyorkból jelentik: Az amerikai kormány a leszereléssel kapcsolatosan négy pontból álló tervezetet dolgozott ki. E tervezet szerint az Unió csatlakozik a Mussolini-féle terv minden pontjához azzal a különbséggel, hogy az érdekelt államoknak nem öt, hanem tiz évre kell megkötni a fegyverkezési békét. A második pont szerint általános egyezséget kell kötni, amely az európai államokra kitér- jeszkedőleg lemond az erőszak alkalmazásáról. A harmadik pontban Észak-Amerika fölajánlja együttműködését a tervhez. A negyedik pont az Uniónak az a kívánsága, hogy a Mussolini-ter- vet nem csupán a leszerelés kérdésében, de egész komplexumában fogadtassák el Európa összes államaival. Amerika leszerelési tervét Davis viszi Európába, akinek fölhatalmazása van arra. hogy a gyarmati kérdésekben is fog- 1 aljon állást. A frakciók minimális létszámát tizenötről harmincra fogják felemelni. El fogják határozni, hogy a porosz miniszterelnök választásánál nincs szükség abszolút többség elérésére. A törvényhozás határozatképes számának minimuma, az összes mandátum-birtokosok 40 százalékának jelenléte szükséges. Azokat a képviselőket. akik indokolatlanul maradnak távol az ülésektől, az elnökség kilencven ülés tartamára kitilthatja a törvényhozásból. (Berlin, március 22.) Ami a német kormány rendszabályozó munkáját illeti, az őri- zeTbevett szélsőséges elemeket közelebbről internáló táborokba gyűjtik össze, ahol munkával kell saját maguk eltartásáról gondoskod- niok. A bajorországi Dachauban ma nyitották meg az első ilyen tábort, melyben ötezer embert helyeztek el. Berlinben nagy feltűnést keltett, hogy Hermes volt centrumpárti minisztert letartóztattákA kormány áliásponja szerint Hermes hivatali működése alatt visszaélésekét követett el. Hermes volt centrumpárti minisztert letartóztatták Dachauban nyílt meg as első internáló tábor ölezer kommunistával