Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)
1933-03-19 / 65. szám
XVI. ÉVF. 65. SZÁM. KeletiDjskg 3 Baden tartományban a kommunista képviselőkön kívül az összes szociáldemokrata képviselőket letartóztatták A birodalmi kormány megengedi a politika-mentes szakszervezetek működését — Schacht megbízatásával kapcsolatosan tervbevették a magánpénzintézetek államosítását (Berlin, március 18.) A német politikai életben nagy feltűnést keltett, hogy Badenben elrendelték nemcsak a kommunista, de az ösz- szes szociáldemokrata képviselők őrizetbevételét is. Badenben feloszlatták a baloldali ifjúsági szervezeteket és eltiltották a baloldali sajtótermékek terjesztését is és igy Baden az első állam, ahol ugyanazon rendszabály okat létesítették a szociáldemokratákkal szemben, amit a kommunistákkal szemben is. A szigorú fellépés oka, hogy Nussbaum szociáldemokrata képviselő agyonlőtt egy rendőrőrmestert és egy igazságügyi tisztviselőt súlyosan megsebesitett. A kormánynak a szociáldemokrata párttal szemben az az álláspontja, hogy a szakszervezeti mozgalmat továbbra is engedélyezi, viszont a szakszervezetek nem tarthatják fenn összeköttetéseiket politikai pártszervezetekkel és ki kell zárniok minden politizálást- A szak- szervezeteknek érkező és elküldött postáját a jövőben a nerjízeti szocialista megbízottak nézik át. Pénzküldemények átvétele és engedélyezése szintén a nemzeti szocialista megbízottak hatáskörébe tartozik. Münchenben a bajor megtörténik a főbiztosi kormány belügyminisztere már el is rendelte, hogy a szakszervezeti házakban induljon meg a munka, a munkásság gazdasági érdekeiért. Politikai köröket az a rendszerváltozás foglalkoztatja amely a birodalmi bank vezetésében beállott. Dr. Schacht kinevezésével kapcsolatosan törvényjavaslat készül, amely megfékezi a magánbankokat, sőt arról is beszélnek, hogy még ebben az esztendőben pénzintézetek államosítása is Berlini jelentések szerint e radikális törvényjavaslaton kivül Göring is egy radikális törvény- javaslatot dolgoztatott ki, melynek törvényerőre emelkedése esetén el fogják rendelni a szellemileg és fizikailag csökkent értéküeknek sterilizálását. Berlinben véglegesen megalakult a német nemzeti irók védszövetségének munkaközössége. Elnök Heinz Ewers lett, az elnökség tagjai pedig Max Barthell, Werner Bergengrün, Walter Gloen, Friedrich Conrinn, Hans Hennin, Freiherr Grote, Karl Heinschel, dr. Jahn, Hans Mantau, Eberhard Meckel, Hans Wichtel, Robert Scheitz, Heinrich Spiero — egy csomó olyan iró név, amelyet legalábbis a magyar nyelvterületeken ezidőszerint még nem nagyon ismernek* A szekrény tetején ülve ad interjút az „emeletes ember“, akinek ma a legbiztosabb az egzisztenciája Kolozsváron Annyi a megrendelései hogy most is huszonöt előjegyzése van —- Artista voit, leépítették s ezért változtatott pályát (Kolozsvár, március 18.) Már hónapok óta Ko- társammal együtt dolgoztam a levegőben. Az volt a lozsvaron „dolgozik" a reklám-ember, falábaival együtt csaknem négy meter magas, mondhatni zsiráíszerü, mellén hatalmas reklámtábla lóg és a magasból úgy osztogatja a i opcédulákat, mintha emeletes ház ablakából kukucskálna le. A tején félrecsapott cilinder, testén frakk, gomblyukában piros szekfü, mindig jókedvű és vidám s nincs ember, aki Kolozsváron utána ne fordulna. Egy ember, aki tagadhatatlanul népszerű és emellett jól keres. Egy ötlettel teremtett magának biztos exisztenciát. Senki sem tudja kicsoda, mégis mindenki Ismeri s mikor az üjságiró hozzáfordul, hogy interjút kérjen, fedje fel az inkognitóját, négyméternyi magasságból, kezével és lábával kecses piruettet C3inál és azt mondja: — Voila, itt vagyok! Tessék kérdezni és én mindenre felelek. Ma először húzta fel az uj nyári nadrágját, amely mindössze hatom méter hosszú, a mellén egy hatalmas tábla csüng, amelyen hatalmas tigris, áll ugrásra készen. Ezzel csinál reklámot az egyik dzsungel-filmnek. Az lntcrvju a Corso-mozi udvarán kezdődik, de pillanatok alatt nagy csődület verődik össze, mindenki kiváncsi és mindenki hallani akarja a reklám-ember „nyilatkozatát". Erre barátságosan int és a Layda cukrászda műhelyébe vonulunk be. ügyesen meghajol és bebuvik az alacsony ajtón. A müffélyben ugylátszik otthonosan érzi magát, egy frissen sült tésztát emel fel a magasba, jóízűen ropogtatja és kényelmesen elhelyezkedik egy magas szekrény tetején. Hogy hívják? — Hmest Brems vagyok, 21 éves és hivatásos artista. Nem jártam én mindig falábon, volt idő, amikor a levegőben röpültem és mint elsőrendű trapéz-művész, hajmeresztő loppingokat csináltam. Egyszer megtörtént velem, hogy Becsben a Busch cirkuszban hatalmas közönség előtt egy szédítő iramú lopping után a cirkusz poiondjára zuhantam. Több oldalbordám betört, alig tudtak megmenteni az életnek. Layda, a cukrász, kételkedő arcot vág, mire a reklám-ember a szekrény tetején leveti a frakkját, ki akar bújni az ingéből, nogy megmutassa a sérüléseinek a nyomát. A jelenlevő hölgyek alig tudják lebeszélni arról, hogy az állításait szemmel láthatóan is bebizonyítsa. Felháborodva tiltakozik az ellen, hogy szavalt kétségbe vonják s így folytatja: — Csináltam én külön?) dolgokat Is. Akkor négy legizgalmasabb számunk, amikor a cirkusz porondjába éles, félteié álló késeket állítottak. Ha véletlenül valamelyikünk leesik __biztos halálfia. — Hova va.o? — Apám valamikor Temesvárról vándorolt ki Texasba, ahol min’- farmer él még ma is. 1924-ben az édesanyámmal jöttem át Európába, aki szintén artista volt js Becsben váratlanul meghalt. így kerültem egy cirkuszhoz, and eioszor mulovar lettem. Az apám farmjában tanultam meg lovagolni s a cirkuszban, mint fiatal siheder kamatoztattam lovas tudományomat. Csak később lettem trapéz-művész, — Itt megáll az elbeszélésben, cigarettát vesz a szájába és hátborzongató ügyességgel hajlik le a szekrény tetejéről a sütöde kemencéjébe, abol meggyujtja a cigarettáját, majd merész Ívben lendül vissza a szekrény tetejére. Hatalmas füstöket ereget"a szájából és fölényes mosollyal mondFURDOSZAPPAN omg&íal ja, hogy az utóbbi evekben Európa legnagyobb városaiban aratta a trapéz-babérokat, mikor egyszerre kitört a gazdasági krach, megbuktak a cirkuszok és ö nem hiaba volt trapéz-művész, a levegőben maradt és ott lógott hónapokon át állás nélkül, amíg egy tiz napos kényszer enseg*ztrajk után mentő ötlete támadt. — Betettem „művészi álmaimról“, felöltöttem falábaimat és azóta — és itt ismét merész Ívben Jehajlik, szeretettet cirógatja végig a csaknem három méter bosszú falábakat — ezekből élek. Levegő- és reklám- ember vagyok, sikereim vannak, nem tudok egy városban úgy fellépni, nogy egy hét alatt mindenki ne ismerjen s valósággal elárasztanak ajánlatokkal. Noteszét veszi elő és abból csinálja meg az összesítést: 1 1 — Most is husz,onöt ajánlatom van, nem tudok eleget tenni a' megrendeléseknek, az igaz, hogy reklám- ember vagyok, de fölötte élek és járok az embereknek, félrecsapott cilinderrel és gúnyos mosollyal lenézem őket, szétosztom a reklámcéűulákat és minden este zsebrevágom a „donit". — Tessék? Mit vág zsebre? — A donit, a dohányt, a napi lózungomat. — Es mennyit tesz ki a napi „dohi"? — Kétszázötven, bisz háromszáz lejt. Volt jobb konjunktúra is. Barátommal, aki szintén falábon járt és reklám-ember, naponta megcsináltunk ezer lejes bevételeket is. — Hogyan került Kolozsvárra? __ Mint trapéz-művész Európa legnagyobb városaiban dolgoztam, mindenütt ismertek és szerettek, de amikor reklám-ember llett belőlem, a szakmabeliek előtt szégyeltem a dolgot és falábaimon átlibegtem a Balkánra. Azóta Itt dolgozom. Itt nem ismernek, illetve csak mint reklám-embert ismernek, de büszkén állíthatom, hogy népszerű vagyok. Különösen a nők szeretnek és ha lemosom az arcomról a nyíllal átfWfőtt szívet és felveszem elegáns angol ruhámat, higyje el nekem, vagyok olyan világfi, mint akárki Kolozsváron. Most egy éles hang hallatszik a íolyósóról: — Ernest, mi li-az röpcédulákkal?! — Bocsánat, — mondja udvariasan, — megbiccenti cilinderjét és már ügyesen ki is kúszik az alacsony aj- mn. Ne vetve, szol viasza: — özepeket tessek rólam írni. A viszontlátásra a főtéri járdán. Ha szép lesz a cikk, önnek mindig két reklámceduiát adok .. A kölcsönkért autóban szörnyethalt alezredes halála miatt eljárás indult a soffőr ellen A felmentő ítélettel a kétmilliós kártérítési eimtézettnek tekinthető por is (Marosvásárhely, március 18.) Két évvel ezelőtt Wachterer Alfréd tüzéralezredes Segesvárra akart utazni rokonainak látogatására s ezért kölcsönkérte Gross Ede maros vásárhelyi kereskedő autóját. Az alezredes har- madmagávai. — a soífőrrel és a kereskedő nevelt fiával, — útnak is indult. Alig haladtak azonban uénány faluval túl Marosvásárhelyen, amidőn az országúton egy hatalmas szénásszekér eltoriaszolta az utat és az autót vezető sof- főrnek nem volt más megoldása, mint az árokba vezetni az autót a nagyobb szerencsétlenség elkerülése végett. Az autó felborult, az utasok az autó romjai alá kerültek s az utasok közül a kereskedő Helmut nevű fia súlyos sebesüléseket szenvedett, mig Waehterer alezredes az esés következtében szörnyethalt. A tragikus véget ért alezreeds özvegye a soffőrt tette felelőssé a bekövetkezett katasztrófáért és pert indított úgy az autót kölcsönadó Gross kereskedő, valamint soffőrje, Simándi ellen kétmillió lej kártérítésért. A törvényszék ugyanekkor szintén eljárást indított és felmentette a gondatlansággal vádolt soffőrt az emberölés vádja alól, ami ellen az ügyész fellebbezéssel élt. A ma megtartott táblai fötárgyaláson mintegy 10 tanúnak a kihallgatása után ugyancsak felmentő ítéletet hoztak. A jogerős Ítélettel az ügy kártérítési része is elintézettnek tekinthető.
