Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-19 / 65. szám

-K<Spy * sei őház BUDAPEST V. CIof-KOÍOTíBl»’. * 933. március íö. * ts€tSGFtk€MJ) «to ci Előfizetés belföldön: *» UH, félévre 40«, negyedévre 300, egy hóra 70 L, Egyes szám ára 4 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadúhivataU telefon: 508, XVI. ÉVFOLYAM 65. SZÁM. Előfizetés Magyarországon: Egy évre 50 pengő, félévre 35 pengő, negyedé**# ISA Ei Egyes szám ára 20 fillér. MacDonald megérkezett Eémába Az olasz-angol tanácskozásokon meg fogják vitatni nemcsak a leszerelési problémát, de a világgazdasági helyzet szanálását és a revízió kérdését is — «fövő héten Miller érkezését is várják Rómába Alarmtörvény alatt Nőm kell különös jóstehetség ahhoz, hogy a most megszigorított aiarmtörvényt mi fog­juk megszenvedni, kisebbségiek. A parlament szenátusa is megszavazta, pár nap múlva szen­tesitett törvényként kihirdetik s nem fog na­gyon sok idő eltelni bele, rá fogják hurkolni a kisebbségi sajtónak a nyakára- Az emberek el­feledik a grivitai munkássztrájkot, el a kom­munistáknak a közelmúlt napokban látott moz­golódásait, a bukaresti postai főigazgatóságon felfedezett kómszervezetet s nem törődnek az­zal, hogy e mozgalmak, veszélyes szervezkedé­sek letörésére adta be Mironescu belügymi­niszter az alarmtörvény alapos megszigorításá­ra készült törvényjavaslatot. Nekünk, akiknek semmi közünk nem volt e veszedelmekhez, ré­szünk lesz e szigorúságból. A vádiratokat ez alapon fogják kiállítani s a büntetéseket az uj törvény alapján fogják nagyra méretezni. Az­tán kinek lesz haszna belőle? Jó idő óta a hivatalból indított sajtópörök- nek nagy részében a vádat az alarmtörvényre épitik a kisebbségi sajtó ellen. Ha választási eljárást kritizálunk, vagy ablakbeverő kisebb­ségellenes tüntetésekről megemlékezünk, ha hatósági közegek magatartását kifogásoljuk, jön a Marzescuról elnevezett alarmtörvény al­kalmazása és az emberek elfeledték, mire, kik ellen, miért hozták annakidején ezt a szigorú törvényt, a fogházbüntetéseket kiróják az új­ságíróra, a politikai jogok felfüggesztését rá­mérik a közélet kritikai hangjára. A kolozsvári Ítélőtáblán most vetődött fel a jogi kérdés: le­het-e ilyen sajtópörökben ezt a törvényt alkal­mazni. A bíróság dönteni fog a maga hatáskö­rében s ez a döntés talán tisztultabb helyzetet teremt, legalább is a kolozsvári ítélőtábla te­rületén. A biróság azonban természeteden a meglevő törvényt alkalmazza, a betűket kell beievinnie a birói gyakorlatba, a betűk szö­vegbe formálása a törvényhozónak a munkája. S ezek a törvények, amiket alarmtörvények­nek neveznek, ránehezednek arra a kisebbségi életre, amely a békés megélhetés feltételeit ke­resi ebben az országban s a maga sajtójával a békés nyugalomra törő támadások ellen igyek­szik védekezni. .Nem lehet tagadni, hogy szük­ség van oiyan sajtótörvény érvényességére, amely a tiszta becsület kikezdhetetlenségét biz­tosi tja, de ennek csak a feltétlen igazság olyan védeímezése lehet a célja, ami nem nyújt alkal­mat az igaztalan ügyek palástoiására. Az alarm törvénynek már a neve is megmutatja a ren­deltetését és rendkívüli jellegét, fennforgó ve­szélyek elhárításának a szolgálatában állhat, azonban a békés sajtómunka tisztességes, jóhi­szemű céljait nagyon káros ezekkel zavarni. A tisztességes sajtómunkára a közéletnek van mindenek fölött szüksége és sem államnak, sera társadalmi nyugalomnak nem érdeke ezt a munkát hivatásszerű feladattól elriasztani, rossz irányba terelni. A most megszavazott Mironescu-féle pót- alarmtörvénynek aktualitást azok a körülmé­nyek adták, amelyekkel a részleges ostromálla­pot elrendelését indokolták. A terv is az volt, hogy e törvény életbeléptetésével cserélik fel az ostromállapotot. Kétségtelen, hogy minden törvény általános, országos érvényű lehet, de ha nem volt ok itt nálunk az ostromállapotra, világos, hogy olyan cselekményekre vonatkoz­nak e törvény rendelkezései, amelyektől mi távol állunk. Ha mégis a rendes kolozsvári sajtó pörökre alkalmazzák, akkor a törvényhozásnak az intencióit magyarázzák félre. A griviţai sztrájk és annak mozgató rugói nagyon távol voltak tőlünk. A Mironescu-féle alarmtörvéuy azonban most itt van a mi fe­jünk felett. A törvénynek a rendet kell biztosí­tania és védekeznie. Ne alkalmazzák úgy, hogy a békés szándékot zavarják, rontsák, büntes­sék vele. (Róma, március 18.) MacDonald, ma dél­előtt Ishbel leájiyávail, Sir John Simon külügy­miniszterrel és negyventagu kíséretével meg­érkezett aa ostiai légi repülőtérre. Az utasok Génuában Barbo olasz légügyi miniszter nagy utasszállító gépére szállottak, hogy megtegyék az utat Róma felé. A gép ugyanaz volt, mint amelyen az olasz légügyi miniszter az olasz légi flotta élén átrepülte az Atlanti Óceán déli vo­nalát. MacDonald gépét húsz más repülőgép ki­sérte. Az angol vendégeket as olasz fővárosban lobogódisz várta. A repülőtérre érkezett Musso­lini, aki fogadta az angol kormány férfiakat, MacDonald és Sir John Simon két napig tar­tózkodnak Rómában, ahonnan egyenesen Pa­risba utaznak, közölve a francia kormánnyal a római ut eredményeit. Mussolini és MacDonald tanácskozásai! mindenütt rendkívüli érdeklődéssel fogadják. A Reutor-ügynökség jelentése szerint a tanács­kozáson a következő pontok szerepelnek: 1. A leszerelés^ konferencia megmentése, vagy ha a konferenciát továbbfejleszteni nem tudják, újabb fegyverkezések megszüntetése. 2. Meg­tárgyalása annak a kérdésnek, hogy mi törté­nik akkor, ha Németország a semlegesített Rajna-tartományt ismét katonailag átlépi. 3. A danzigi korridor ügye. 4. A jugoszláv helyzet. Olaszországnak ugyanis az az álláspontja, hogy Jugoszláviában a forradalom bármely pillanat­ban kitörhet, az olasz-ju go szláv határmentén guerilila-hareok keletkeznek és ez esetben Olasz­ország kénytelen lesz háborús konfliktusba bo­csátkozni. 5. Az olasz-francia ellentétek meg­szüntetése, ami annál fontosabb, mert ma Európa két blokkra oszlik, amelyek élén Olasz­ország és Franciaország állanak. (London, március 18.) Az angol-orosz fe­szültség az Oroszországban foglalkoztatott an­gol állampolgárok letartóztatása miatt, válto­zatlanul nagy. A moszkvai angol nagykövet követelte a letartóztatottak szabadlábrahelyezé- sét, mert arról győződött meg, hogy a mérnö­kök elleti koholt vádak alaptalanok. Angol po­litikai körökben meg vannak győződve arról, hogy a szovjet tervszerüleg akar konfliktust Angliával szemben, hogy ennek beálltával meg­tagadhassa a Wickers-üzem,éknél fennálló ha­talmas összegű tartozásainak fizetését. Londotti­Német politikai körökben MacDonald terve­zetével kapcsolatosan kifejezésre juttatták azt a reményt, hogy a terv valóban alkalmas lesz a leszerelés terén valamelyes eredmény eléré­sére. Berlinben a tervezet több pontját homá­lyosnak tartják. Ha a tervezetből egyezmény lenne, Franciaországnak csaknem összes tank­jait meg kellene semmisítenie, hasonlóképpen 1706 repülőgépét is, hogy csak az engedélye­zett 500 gép maradjon további rendelkezésre. Német politikai körökben nem tartják valószí­nűnek, hogy a franciák ezt a javaslatot elfo­gadják. A többi külföldi lapok kommentálják a római tárgyalást és úgy vélik, hogy Mussolini is leszerelési javaslatot fog beterjeszteni, amely vonatkozásba hozható a világgazdasági reorga­nizációjának és békeszerződések revíziójának ügyével. Gazdasági téren Mussolini az összes európai valutáknak arany alapon való stabili­tását sürgeti és javasolni fogja a vámtarifák általános csökkentését, nemzetközi egyezmény életbeléptetése utján. A revízió propagandájá­val kapcsolatosan az olasz miniszterelnöknek az a felfogása, hogy. ezt a kérdést a világgazda­sági válság leküzdésére irányuló erőfeszítések vonalába kelil állítani. Nagy érdeklődéssel nézik az olasz-angol tanácskozásokat Washingtonban is. Amerikai lapok szerint az angol-olasz közös akció számít­hat Roosevelt támogatására. Roosevelt külön­ben a napokban nyilatkozatot fog tenni a lesze­relés kérdésében. Milánóból jelentik. A FopoJo D‘ItaRa be­avatott helyről értesülve biztosra veszi, hogy a jövő hét folyamán Hitler német kancellár Rómába utazik, hogy a tárgyalásokat Mussoli- vel megkezdje. ból jelentik, hogy Litvinov kijelentette, hogy semmi fenyegetés sem tudja kiszabaditani a le­tartóztatott angol mérnököket. A Cseka befe­jezte a vizsgálatot és megállapította, hogy de- liktum oly súlyos, hogy esetleg halálos ítéle­tek is várhatók. Anglia nem élvezhet olyan elő­jogokat, hogy állampolgárai megsértsék aufaak az államnak a törvényét, amelynek szolgálatába szegődtek. A fölárgyalást rövid időn bélül ki­tűzik és ha Anglia meg van győződve a vádlot­tak ártatlanságáról, akkor az Ítélet amugyia felmentő lesz. A szovjet semmi körülmények kö­zött sem bocsátja szabadon a letar­tóztatott angol állampolgárokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom