Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-19 / 65. szám

-K<Spy * sei őház

BUDAPEST V.

CIof-KOÍOTíBl»’. *

933. március íö. * ts€tSGFtk€MJ)

«to ci

Előfizetés belföldön:

*» UH, félévre 40«, negyedévre 300, egy hóra 70 L,

Egyes szám ára 4 lei.

ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP

Szerkesztőségi és kiadúhivataU telefon: 508,

XVI. ÉVFOLYAM 65. SZÁM.

Előfizetés Magyarországon:

Egy évre 50 pengő, félévre 35 pengő, negyedé**# ISA Ei

Egyes szám ára 20 fillér.

MacDonald

megérkezett Eémába

Az olasz-angol tanácskozásokon meg fogják vitatni nemcsak a leszerelési problémát, de a világgazdasági helyzet szanálását és a revízió kérdését is —

«fövő héten Miller érkezését is várják Rómába

Alarmtörvény alatt

Nőm kell különös jóstehetség ahhoz, hogy a most megszigorított aiarmtörvényt mi fogjuk megszenvedni, kisebbségiek. A parlament szenátusa is megszavazta, pár nap múlva szentesitett törvényként kihirdetik s nem fog nagyon sok idő eltelni bele, rá fogják hurkolni a kisebbségi sajtónak a nyakára- Az emberek elfeledik a grivitai munkássztrájkot, el a kommunistáknak a közelmúlt napokban látott mozgolódásait, a bukaresti postai főigazgatóságon felfedezett kómszervezetet s nem törődnek azzal, hogy e mozgalmak, veszélyes szervezkedések letörésére adta be Mironescu belügyminiszter az alarmtörvény alapos megszigorítására készült törvényjavaslatot. Nekünk, akiknek semmi közünk nem volt e veszedelmekhez, részünk lesz e szigorúságból. A vádiratokat ez alapon fogják kiállítani s a büntetéseket az uj törvény alapján fogják nagyra méretezni. Aztán kinek lesz haszna belőle?

Jó idő óta a hivatalból indított sajtópörök- nek nagy részében a vádat az alarmtörvényre épitik a kisebbségi sajtó ellen. Ha választási eljárást kritizálunk, vagy ablakbeverő kisebbségellenes tüntetésekről megemlékezünk, ha hatósági közegek magatartását kifogásoljuk, jön a Marzescuról elnevezett alarmtörvény alkalmazása és az emberek elfeledték, mire, kik ellen, miért hozták annakidején ezt a szigorú törvényt, a fogházbüntetéseket kiróják az újságíróra, a politikai jogok felfüggesztését rámérik a közélet kritikai hangjára. A kolozsvári Ítélőtáblán most vetődött fel a jogi kérdés: lehet-e ilyen sajtópörökben ezt a törvényt alkalmazni. A bíróság dönteni fog a maga hatáskörében s ez a döntés talán tisztultabb helyzetet teremt, legalább is a kolozsvári ítélőtábla területén. A biróság azonban természeteden a meglevő törvényt alkalmazza, a betűket kell beievinnie a birói gyakorlatba, a betűk szövegbe formálása a törvényhozónak a munkája. S ezek a törvények, amiket alarmtörvényeknek neveznek, ránehezednek arra a kisebbségi életre, amely a békés megélhetés feltételeit keresi ebben az országban s a maga sajtójával a békés nyugalomra törő támadások ellen igyekszik védekezni. .Nem lehet tagadni, hogy szükség van oiyan sajtótörvény érvényességére, amely a tiszta becsület kikezdhetetlenségét biztosi tja, de ennek csak a feltétlen igazság olyan védeímezése lehet a célja, ami nem nyújt alkalmat az igaztalan ügyek palástoiására. Az alarm törvénynek már a neve is megmutatja a rendeltetését és rendkívüli jellegét, fennforgó veszélyek elhárításának a szolgálatában állhat, azonban a békés sajtómunka tisztességes, jóhiszemű céljait nagyon káros ezekkel zavarni. A tisztességes sajtómunkára a közéletnek van mindenek fölött szüksége és sem államnak, sera társadalmi nyugalomnak nem érdeke ezt a munkát hivatásszerű feladattól elriasztani, rossz irányba terelni.

A most megszavazott Mironescu-féle pót- alarmtörvénynek aktualitást azok a körülmények adták, amelyekkel a részleges ostromállapot elrendelését indokolták. A terv is az volt, hogy e törvény életbeléptetésével cserélik fel az ostromállapotot. Kétségtelen, hogy minden törvény általános, országos érvényű lehet, de ha nem volt ok itt nálunk az ostromállapotra, világos, hogy olyan cselekményekre vonatkoznak e törvény rendelkezései, amelyektől mi távol állunk. Ha mégis a rendes kolozsvári sajtó pörökre alkalmazzák, akkor a törvényhozásnak az intencióit magyarázzák félre.

A griviţai sztrájk és annak mozgató rugói nagyon távol voltak tőlünk. A Mironescu-féle alarmtörvéuy azonban most itt van a mi fejünk felett. A törvénynek a rendet kell biztosítania és védekeznie. Ne alkalmazzák úgy, hogy a békés szándékot zavarják, rontsák, büntessék vele.

(Róma, március 18.) MacDonald, ma délelőtt Ishbel leájiyávail, Sir John Simon külügyminiszterrel és negyventagu kíséretével megérkezett aa ostiai légi repülőtérre. Az utasok Génuában Barbo olasz légügyi miniszter nagy utasszállító gépére szállottak, hogy megtegyék az utat Róma felé. A gép ugyanaz volt, mint amelyen az olasz légügyi miniszter az olasz légi flotta élén átrepülte az Atlanti Óceán déli vonalát. MacDonald gépét húsz más repülőgép kisérte.

Az angol vendégeket as olasz fővárosban

lobogódisz várta. A repülőtérre érkezett Mussolini, aki fogadta az angol kormány férfiakat, MacDonald és Sir John Simon két napig tartózkodnak Rómában, ahonnan egyenesen Parisba utaznak, közölve a francia kormánnyal a római ut eredményeit.

Mussolini és MacDonald tanácskozásai! mindenütt rendkívüli érdeklődéssel fogadják. A Reutor-ügynökség jelentése szerint a tanácskozáson a következő pontok szerepelnek: 1. A leszerelés^ konferencia megmentése, vagy ha a konferenciát továbbfejleszteni nem tudják, újabb fegyverkezések megszüntetése. 2. Megtárgyalása annak a kérdésnek, hogy mi történik akkor, ha Németország a semlegesített Rajna-tartományt ismét katonailag átlépi. 3. A danzigi korridor ügye. 4. A jugoszláv helyzet. Olaszországnak ugyanis az az álláspontja, hogy Jugoszláviában a forradalom bármely pillanatban kitörhet, az olasz-ju go szláv határmentén guerilila-hareok keletkeznek és ez esetben Olaszország kénytelen lesz háborús konfliktusba bocsátkozni. 5. Az olasz-francia ellentétek megszüntetése, ami annál fontosabb, mert ma Európa két blokkra oszlik, amelyek élén Olaszország és Franciaország állanak.

(London, március 18.) Az angol-orosz feszültség az Oroszországban foglalkoztatott angol állampolgárok letartóztatása miatt, változatlanul nagy. A moszkvai angol nagykövet követelte a letartóztatottak szabadlábrahelyezé- sét, mert arról győződött meg, hogy a mérnökök elleti koholt vádak alaptalanok. Angol politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy a szovjet tervszerüleg akar konfliktust Angliával szemben, hogy ennek beálltával megtagadhassa a Wickers-üzem,éknél fennálló hatalmas összegű tartozásainak fizetését. LondottiNémet politikai körökben MacDonald tervezetével kapcsolatosan kifejezésre juttatták azt a reményt, hogy a terv valóban alkalmas lesz a leszerelés terén valamelyes eredmény elérésére. Berlinben a tervezet több pontját homályosnak tartják. Ha a tervezetből egyezmény lenne, Franciaországnak csaknem összes tankjait meg kellene semmisítenie, hasonlóképpen 1706 repülőgépét is, hogy csak az engedélyezett 500 gép maradjon további rendelkezésre. Német politikai körökben nem tartják valószínűnek, hogy a franciák ezt a javaslatot elfogadják.

A többi külföldi lapok kommentálják a római tárgyalást és úgy vélik, hogy Mussolini is leszerelési javaslatot fog beterjeszteni, amely vonatkozásba hozható a világgazdasági reorganizációjának és békeszerződések revíziójának ügyével. Gazdasági téren Mussolini az összes európai valutáknak arany alapon való stabilitását sürgeti és javasolni fogja a vámtarifák általános csökkentését, nemzetközi egyezmény életbeléptetése utján. A revízió propagandájával kapcsolatosan az olasz miniszterelnöknek az a felfogása, hogy. ezt a kérdést a világgazdasági válság leküzdésére irányuló erőfeszítések vonalába kelil állítani.

Nagy érdeklődéssel nézik az olasz-angol tanácskozásokat Washingtonban is. Amerikai lapok szerint az angol-olasz közös akció számíthat Roosevelt támogatására. Roosevelt különben a napokban nyilatkozatot fog tenni a leszerelés kérdésében.

Milánóból jelentik. A FopoJo D‘ItaRa beavatott helyről értesülve biztosra veszi, hogy a jövő hét folyamán Hitler német kancellár Rómába utazik, hogy a tárgyalásokat Mussoli- vel megkezdje.

ból jelentik, hogy Litvinov kijelentette, hogy semmi fenyegetés sem tudja kiszabaditani a letartóztatott angol mérnököket. A Cseka befejezte a vizsgálatot és megállapította, hogy de- liktum oly súlyos, hogy esetleg halálos ítéletek is várhatók. Anglia nem élvezhet olyan előjogokat, hogy állampolgárai megsértsék aufaak az államnak a törvényét, amelynek szolgálatába szegődtek. A fölárgyalást rövid időn bélül kitűzik és ha Anglia meg van győződve a vádlottak ártatlanságáról, akkor az Ítélet amugyia felmentő lesz.

A szovjet semmi körülmények között sem bocsátja szabadon a letartóztatott angol állampolgárokat