Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-18 / 64. szám

Képvisel őház ßü D A P ES T V. Clvf-KolozwlT, 1933. március 19. * &X€ßfll&߀tT­Előfizetés iitcioua^:."­ívre 880, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 701. Egyes szám ára 3 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 508» XVI. ÉVFOLYAM 64. SZÁM. Előfizetés Magyarországon; Egy évre 60 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 1U8 B» Egyes szám ára 20 fillér. HacDonald ma utazik Rómába lacBonald leszerelési javallatát az angol és francia sajté a legnagyobb rezervált­§ággal fogadta (Genf, márc. 17.) Jelentettük, hogy MacDonald uj leszerelési tervet készített, amelyet másfél- órás beszédben ismertetett a leszerelési konfe­rencia főbizottságának ülésén. Az angol minisz­terelnök hangoztatta, hogy a leszerelést a vi­lágbéke érdekében meg kell valósítani és nem szabad megengedni, hogy a konferencia sikerte­lensége révén uj fegyverkezés és ezt nyomon- kövelXj uj háború semmisítse meg az emberi civilizációt. Javasolja, hogy egyezménnyel tiltsák el ötévi időtartamra az újabb fegyver­kezést, létesítsenek állandó szervezetet, az álla­mok hadifelkészültségének állandó ellenőrzé­sére. á'llapitsák meg a hatalmak hadseregeit maximális.: n kétszázc-ztó főben, szállítsák le a 'olgálati időt egy évre, maximálják az ágynk kaliberét fiz és íélcenliméterre, a tankok súlyát tizenhat tonnára, tiltsák be a kormányozható léghajók hadi használatát és semmisítsék meg a vegyi-, gyújtó- és baktériumos-háborut, végül pedig limitálják a hatalmak légiflottáját öt­száz hadirepülőgépre. MacDonald leszerelési tervezetéhez Nadolni német, Cabalero olasz delegátusok szóltak hozzá és elhatároizták, hogy a tervezet fölötti részletes vitát a jövő hét csütörtökén fogják megkezdeni. MacDonald előreláthatólag ma utazik Rómába, Daladier pedig szombaton reggel megy vissza Párisba. Londoni politikai körökben reámutat­nak. hogy Mussolini és MaeDonald tanácskozásai hozzájárulhatnak a francia-olasz félre­értések eloszlatásához, egyben a német-francia feszültség enyhítésé­hez is. Hangoztatják, hogy nem lesz szó Hó­mában olasz-angol szövetségről, csupán arról. hogy a két hatalom magvát alkossa a világbé­kéért folytatott erőfeszítéseknek. A francia lapok a legnagyobb tartózkodás­sal kommentálják MaeDonald tegnap előterjesz­tett tervezetét. Megállapítani kívánják, hogy a tervezet minden irányban koncessziókat tesz ugyan, ugyanakkor egyik felet sem elégítheti ki teljesen. Franciaország számára, — Írja az egyik lap — nehezen lesz elfogadható a terve­zet, mert a kívánt engedmények sehogysem ál­lanak arányban azokkal az eredményekkel, amelyeket a tervezet a francia követelésekből honorál. Több lap hangoztatja, hogy a tervezet megvalósítása egyenlő lenne a francia hadsereg megsemmisítésével Az Echo de Parisban Pertinex MaeDonald be­szédét üresnek és unalmasnak mondja és még azt is szemére veti, hogy a r betűt nem tudja rendesen kimondani. A Petit Párisién tévesen bírálja a javaslatot, bár elismeri, hogy MacDo­nald részéről bátor cselekedet volt. A Journal szerint MaeDonald nem beszédet mondott, ha­nem színdarabot játszott meg, amelyet kupa­sorozattal clénkitett. A Stampa, az olasz kormány egyik m -gbiz: ható szócsöve, meg van elégedve MaeDonald tervezetével és szerinte nagyjából megfelel Mus­solini álláspontjának. Az angol sajtó szintén tartózkodóan ir és konstatálja, hogy MacDo­nald a németeknek kedvez akkor, amikor a ver- saillesi békeszerződés leszerelési szakasza he­lyett egy uj szakaszt léptet életbe. A Daily Heraldot nem elégíti ki a javaslati, mert alkal­matlan a végrehajtásra. A Morning Post sze­rint a nemzetek, amelyek most létükért harcol­nak, nem tehetők ki annak, hogy feladják küz­delmeik várható gyümölcseit. i Ä Hltler-kormány a törvényhozó testület mandátumának egész tartama alatt birodalmi gyűlés nélkül akar kormányozni Prédikácios halott Néhány napig arról suttogtak, hogy Titu- leseu szántszándékosan késik külügyi expozé- 3ay.al, mert a kisantant újabb egyezménynek ratifikációja körül az ellenzéknek aggodalmai vannak, egyszóval ez a külpolitikai esemény a román parlamentben nem fog oly könnyen vég­bemenni, mint ahogyan gondolnák. Titulescu tegnap előterjesztette az egyez­ményt— nem volt vele semmi baj. A pártok tudomásulvették, örültek neki. Titulescu maga sem mondott semmi különöset, amit eddig ne hallottunk volna tőle. Az a kijelentése, hogy nincs semmiféle titkos katonai egyezmény a kisantant szerződésben, az érdekeitek tudómá­sara szolgál. Titulescunak másik kijelentését, hogy Magyarországgal jó viszonyban kivan lenni, Magyarországon bizonyára jólesően könyvelik el és bár a román-magyar viszony gyors megjavulását e kijelentéstől várni nem lehet, talán kedvezően befolyásolja a most folyó kereskedelmi tárgyalások folyamatát Budapes­ten. Nem, semmi különös meglepetés nem volt unnak oly nagy érdeklődéssel várt be­szédében; azt is tudtuk, hogy Lengyelországgal szemben Románia érzései éppen úgy nem vál­toztak meg, mint Franciaországgal szemben; és azt is tudtuk, hogy Titulescu hajlandó keres­kedelmi egyezményt kötni még Oroszországgal is, ha Oroszország honorálja Titulescu állás­pont át. Az expozé elhangzása után Pop Cicio tar­tott beszédet. _ Volt egy mondata, amely igy hangzik: „tudja meg mindenki, miszerint a ha­lottak nem támadnak föl, a monarchia sem tá­madhat fel többé“. Ez a mondat megérdemli, hogy egy kicsit részletesebben elemezzük. Nem abból a szempontból, abból az ellenvetési lehe­tőségből, hogy: die Ţoten reiten schnell — tehát a halottak csak fizikai értelemben halottak, eszméik, cselekedeteik, szellemi tartalma tovább él és kormányozza a világot. De vannak halot­tak, akiknek a monarchia sirbatételénél követ­niük kellett volna a nekik imputált feltevést, azt tudniillik, hogy meghaltak. A monarchia sirbatételénél meg, kellett volna halnia a nem­zeti türelmetlenségnek, a háborús szellemnek, a kisebbségiekkel való méltatlan bánásmódnak, egy sereg politikai igazságtalanságnak. A mo­narchiának Wilson sokat emlegetett tizennégy pontja s az antant békediktátuma szerint azért kellett meghalnia, mert a kisantaintba tömörült győztesek szerint egy uj világrendet kellett statuálnia, ahol megtorolfatnak a jogtalansá­gok és a népegyéniségi méltóságot tisztelő igaz­ságosságnak kell érvényesülnie. Ha igy halt volna meg a monarchia, ha igy, ősi szokás szerint betemették volna sírjába mindazokat az eszméket, amelyek mint szolgák szolgálták, ha tényleg azt kellene látnunk, hogy nemcsak a monarchia teste halt meg, de az a szellem is, amelyet róla a győztesek föltételez­tek, úgy Pop Cicio megnyilatkozásának klasz- szikus értelme lett volna. De gondoljunk csak arra, hogy ugyanazon az ülésen, helyesebben ugyanazon a napon, amikor a parlament .és sze­nátus külügyi bizottságának tagjai ünnepélyes csendben hallgatták végig Titulescu bejelenté­seit, a többségi képviselők minduntalan oda­vágták a kisebbségi oldalra, hogy mit akarnak önök a magyar helységnevekkel? Hát volt-e a régi időben eféle? ... Az anyanyelv használa­tát? Hát lehetett-e a hajdani nemzetiségi világ­ban büntetlenül románul beszólni? — és más eféléket. NoS, a magyar képviselők megmondották, hogy igenis lehetett. A magyar képviselők bár­mely pillanatban kimutatják az érdeklődő több­ségi képviselőknek, hogy a nemzetiségek ügye a múltban egy cseppet sem kezdődött igazság­talanabb princípiumok szerint, mint ahogyan az uj világrend képviselői szerte a világban keze­lik a kisebbségi kérdést. De tegyük föl — kizá­(Berlin, március 17.) A német politikának legnagyobb eseménye, hogy Luther, a német birodalmi bank elnöke, aki tegnap egész nap tárgyalásokat folytatott Hitlerrel, mint már megírtuk, bejelentette lemondását. A lemondás oka, hogy Luther nem tudta magáévá tenni a nemzeti szocialista párt pénzügyi politikáját és ezért visszavonult. Az Angriff nemzeti szoci­alista napilap, Luther visszalépésével kapcsola­tosan hangoztatja, hogy a végzetes gazdasági liberalizmus utolsó képviselője tűnik el a tá­vozó bankelnökkel a jegybank éléről és meg­rólagosan a stilaris fordulat kedvéért —, hogy a többségi állításoknak volna igazuk. Nem az volna-e a 'legtermészetesebb, hogy tanuljanak a múltból és hogy ne ismételjék meg egy régi kor politikai igazságtalanságait, amelyek miatt — mit olyan határozottsággal szegeztek le ismétel­ten — a monarchiának meg kellett halnia és nem is szabad feltámadnia. Amikor a mo­szünik az akadály, hogy most már a birodalmi kormány megvalósíthassa azt a gazdasági poli­tikát, amelynek célja a munkanélküliek milliói­nak visszavezetése a nemzeti termelésbe. Luther utódja nyilvánvalóan Jhalmar Schacht, a birodalmi bank elnöke lesz. Schacht rendkívül tehetséges közgazdasági férfiú, aki azonban évekkel azelőtt ott hagyta állását, mert szembekerült a német kormány Dawes- tervezettel kapcsolatos politikájával. Sciiaeht álláspontja, hogy Németország ne fizessen hadikárpótlást. narehia ismét prédikácios halott lett a román parlamentben és amikor a külügyminiszter és az egyes pártok vezérei folyton ţpzt emlegették, hogy jó viszonyban akarnak élni Románia ösz- szes szomszédaival, gondoljanak arra is, hogy azokat a politikai téveszméket, amelyek a halál csiráját hordozzák szüntelenül, nyomják oly mélyen a föld alá, amilyen mélyre csak lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom