Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-17 / 63. szám

XVI. ÉVF. 63. SZÁM. ca KeletiUjsjso % LEGÚJABB „Magyarországgal szemben igazi jő, őszinte baráti és szomszédi viszony elérését őhajtjnk“ Bnd.iir.est Svábhegyi Szanatórium Speciális kezelések, speciális berendezések asthma, migrén, sxénalázas * betegek részére. Vajda és Titulescu megcsókolják egymás — mondotta Titulescu a kisantant paktumról szóld ex­pozéjában — Tiltakozik az ellen, mintha az egyez inén j- ben titkos katonai klauzula lenne —A pártvezérek be­jelentik csatlakozásukat (Bukarest, március 16.) A kamara könyvtár­termében délután fél 5 órakor a kamara és a szenátus külügyi bizottsága ülést tartott. Vaida miniszterelnök és Mironescu kíséretében meg­Titulescu expozéjának elhangzása után Pop Cicio István emelkedik szólásra: — Ez a paktum tényeket szentesit — mond­ja. Tizennégyévi kolaborációnak a gyümölcse. Ennek a kolaborációnak nagyon régi érdeme van. Kozákok, szlovének, románok és szerbek hányszor találkoztunk a magyar esküdtszékek előtt. 1895-ben Budapesten a nemzetiségek kon­gresszusát tartották meg. E három nemzet együtt harcolt egészen a monarchia összeomlá­sáig. Megköszöni Titulescunak a gyönyörű mü­vet, melyet békemiinek nevez és kijelenti, hogy tudja meg mindenki, miszerint a halottak fel nem támadnak, a monarchia sem támadhat te­hát fel többé. Történelmi igazság vált most valóra, amelyet nekünk az életünk árán is meg kell védenünk. A képviselők és szenátorok mély hálájuk­nak adnak kifejezést és Titulescut a román nemzet egyik legnagyobb büszkeségének tart­ják. A parlament a kisantant-államok külügyminiszterei­nek ebből az alkalomból üdvözlő távira­tot küldött. Azután Argetoianu leszögezi, hogy Tituüescu nagybecsű munkája által jelentős lépés történt az európai béke érdekében és ha módosítás tör­tént a kisantant-paktumon, az a három ország javát fogja szolgálni. Annak ellenére, hogy a paktumot nem a parlament, hanem a király ratifikálta, biztosítja Titulescut, hogy az ösz- szes pártok mellette vannak. Gheorghe Bratianu emelkedik szólásra és leszögezi, hogy ez a paktum a folytonosság elve alapján készült. A revíziós fenyegetésekkel szemben örömének ad kifejezést, hogy ez a paktum nem változtatta meg a mi politikánkat Olasz- és Németországgal szemben. Nem szabad megváltoznia a baráti kapcsolatnak Japánnal jelent Titulescu külügyminiszter. Az elnök meg­nyitja az ülést és Titulescu előterjeszti expozé­ját a kisantant-államok megszervezéséről szóló egyezmény ügyében. szemben sem, mert habár Japán kilométerek szerint távol is van Romániától, annyiban kö­zel áll hozzánk, hogy épugy szomszéddá a szov­jetnek mint mi. Titulescu közbeszól: Azonos a véleményem. Grigore Fiiipescu bejelenti a konzervatív párt csatlakozását. Anibal Throdorescu sajnálja, hogy a pak­tumot nem a parlament ratifikálta és igy az alkotmányosság szempontjából kifogás alá esik. Azután Górja Octavian szólal fel, ki azt mondja, hogy amikor ezen alkalomból össze­ülitek, adjanak kifejezést a szövetségesekkel való szolidaritásnak. A maga részéről pedig örömét fejezi ki, hogy a paktummal Románia nem vesz magára újabb katonai kötelezettsége­ket. Cuza kijelenti, hogy a kisantant ezután már nagyantantnak tekinthető és szükségesnek tartja, hogy az eddigi francia irányzat helyett német irányzatot adjanak a politikának. Elsősorban a konfliktusokat kell elsimítani. Rădăsanu szociáldemokrata kijeleínti, hogy a paktumot a parlamentnek kellett volna ratifi­kálni, majd rámutat a háborús veszedelem ál­landó növekvésére. Üdvözli a paktumnak azt a pontját, mely hangsúlyozza, hogy a kisanlani- szervezet a békének az organizációja. Lapu a parasztpárt csatlakozását fejezi ki a paktumhoz, reméli, hogy ezzel a holnap iránti aggodalmunk legalább valamivel is kisebbedni fog. Azután beszédében áttér a háború vesze­delmére és reméli, hogy a paktumnak tényleg nincs katonai jel­lege cs ez a paktum előmozdítja a szom­szédainkkal — és igy a magyarokkal is — a békés jó viszonyt. Dúca a liberálispárt nevében csatlakozik és kijelenti, hogy a paktum újabb instrumen­tuma a békének. A létezésének négy fázisa van: 1. kereskedelmi; "2. megszervezési, 3. konszoli­dáció és 4. megerősítő. Most a negyedik tör­tént. Fontos ez azért, hogy ne csak itt, hanem a határokon túl is hallják meg szavunkat. Vaida miniszterelnök megállapítja, hogy a háború előtti népek között megtámadási szer­ződések voltak napirenden, most ezzel ellentét­ben megnemtámadási egyezményekről van szó. Mindig nehéz problémákkal foglalkoztak. Bá­mulattal adózik Titulescu expozéjának, mely a béke útjait egyengeti. Mi vagyunk azok, akik mindenkinek jobbot nyújtunk, a mi szolidaritá­sunk minden fegyvernél, minden öldöklő gáznál erősebb. Azután őszinte vallomást tesz a közte és Titulescu között a múltban történt nézetelté­résekre vonatkozólag. — Ezelőtt hónapokkal ellentétek merültek fel Titulescu és közöttem. Ma elismerem, hogy a Titulescu által tervezett alap bizto­sabb, mint az, amit én az én álláspon­tommal akartam megteremteni. Óriási taps tör ki, lelkesen éljenzik ugv Titulescut, mint Vaidát. Titulescu erre megölel'- és megcsókolja Vaida miniszterelnököt. VjUther visszalép a birodalmi bank elnökség-étől (Berlin, március 16.) Hindenburg délben kihallgatáson fogadta Hitlert, majd délután dr Luthert a birodalmi bank elnökét. Politikai, kö­rökben elterjedt hírek szerint nem jött létre megegyezés Hitler és Luther között s valószínű, hogy Luther vissza fog lépni a birodalmi bank vezetésétől. _____ MacDonald olaszországi útja Franciaország tekintélyét csor­bítja meg (Genf, március 16.) A leszerelési értekezle­tet, melyen MacDonald benyújtotta tervezetét, leírhatatlan feszültség előzte meg. Francia vé­lemény szerint az angol tervezet túlságos áldo­zatokat kiván Franciaországtól minden ellen­szolgáltatás nélkül. A francia sajtó nem hiszi, hogy Németország és Olaszország meg lenné­nek elégedve a tervezettel. MacDonald olasz- országi útjában Franciaország tekintélyének megosorbulását és Németország-Olaszország kö­zött a barátság kimélyülését látja. A szociáldemokrata párt tiroli rédőőrségrét leloszlatták (Becs, március 16.) A tiroli tartományfőnök rendeletet adott ki, amellyel feloszlatta a szo­ciáldemokrata párt tiroli köztársasági védő- őrségét, tekintettel arra, hogy katonai jellegű szervezet. Tirol több városában házkutatásokat tartottak vezető szociáldemokratáknál és fegy­vereket, valamint robbanóanyagot foglaltak le lakásukon. Az insbrucki szakszervezeti házat erős ka­tonai őrség tartja megszállva. A környező uccá- kat kordonnal zárták le, Madzsar Józsefet, Sándor Pált és tizennyolc társukat letartóztatták (Budapest, március 16.) A „Társadalmi Szemle“ eimü folyóirat szerkesztőségében raz­ziát tartottak, mely alkalommal busz embert letartóztattak kommunizmus vádjával. Köztük Madzsar József volt egyetemi magántanárt, dr. t-ebönstein orvost és dr. Sándor Pált a folyó­irat szerkesztőiét. — Amig teleky Arctur testvére kastélyá­ban időzött, ellopták az autóját. Maros- vásárhelyről jelentik: Gróf Teleky Arc­tur tancsi birtokos egyik délután Marossár patakon lévő testvér bátyjának. Károlynak meg­látogatására indult. Az autóját személyesein ve­zette és soffőrt nem is vitt magával. Amikor kijött, hogy útját folytassa hazafelé, megle­petve tapasztalta, hogv az autója nincsen sehol, valaki a rajta lévő értékes csomagokkal és bun­dával együtt elvezette. A gyanú egv volt sof- főrre irnyult, ki éppen abból a faluból való és aki az autóval együtt nyomtalanul eltűnt. — Tizennégyévi munkának az eredménye — kezdte Titulescu —,'az egyezménynek február 16-án Genfben történt aláírása. Ezen egyezmény aláírásának nemzeti és nemzetközi érdekek mellett főcélja a béke szolgálatában áll. Titulescu részletesen ismerteti a kisantant-államok átszervezéséről szóló egyezményt, melynek három része van. Az első a statuális rész, a második a gazdasági és a harmadik a politikai rósz. Ami a statualis részt illeti, az egyezmény felállítja az állandó tanácsot, mely a kisantant-államok külügyminisztereiből áll. A gazdasági tanácsot, mely a kisantant-álki- mok gazdasági szakértőiből van összetéve és állandó titkárságot létesít Genfben. A második rész a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a kimélyitése és a három állam gazdasági és kereskedelmi egységfrontjának megalapozása. A harmadik rész politikai természetű, mely visszapillantást vet Tache Ionescu működésére. A politikai rész ismertetésénél Titulescu ki­jelenti, hogy tiltakozik azon feltevés ellen, mintha az egyezménybe titkos katonai klansula is lenne foglalva. „Ezt a kijelentést az egész nemzetközi világ előtt teszem“ — je­lentette ki a külügyminiszter. Titulescu ezután, megállapítja, hogy Románia a béke szolgálatában áll, Lengyelországhoz jóbarátság fűzi és az a tény nem változtatott a barátság erősségén, hogy Lengyelország megkötötte Oroszországgal a megnemtámadási szerződést. Igen meleg hangon emlékezik meg Olaszországról, mely Romániának mindig őszinte ba­rátja volt. Ez az egyezmény, melyet most bárom állam kötött, alkalmas arra, hogy Olasz­országgal szemben minden esetlegességet kizárjon. Ami Ma gyár Országot illeti, mi igaz jó, őszinte baráti és szomszédi viszony elérését óhajtjuk. Gazdasági és kereskedelmi közösérdekeink Magyarországgal egy piattforinon állanak. Ausztriával hasonló az eset. Ami Oroszországot illeti, újból felvehetjük vele a politikai kapcsolatokat. Meleg hangon emliti Angol-, Német- és Görögországot, különös szeretettel emlékezik meg Franciaországról, amely Romániának igazi jó testvére, barátja és segítője volt mindenkor. Titulescu azzal fejezi be expozéját, hogy Románia azt, amit olyan drágán szerzett meg — jogát az élethez —, mindig, minden körülmények között meg fogja tartani és arról soha, de soha le nem mond. A monarchia nem támadhat fel többé

Next

/
Oldalképek
Tartalom