Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-25 / 46. szám
e KíltTlUjSKG XV. ÉVF. 46. SZÁM. Aninoszán nem respektálják a kormányrendeleteket Az állatni iskola igazgatója kitiltja a gyermekeket az iskolából (Kolozsvár, február 24.) A zsilvölgyi Ani- nosza bányahelység lakóinak sok bajuk van az állami iskola igazgatójával. Azért, mert Aninoszán hatalmasabbnak tartja magát kormánynál, inspektorátusnál s hatalmaskodó rendelkezéseire hiába szereznek vétót a felettes hatóságoktól, nem respektál semmiféle felső rendeletet. Többnyire munkás szülőknek a gyermekei járnak az iskolába. Bogra' iskolaigazgató csak azt engedte át az iskola magyar tagozatára, akit ő akart. A szülők kérésére, a községnek az anyanyelvet igazoló hivatalos bizonyitványaira a kolozsvári tanügyi inspektorátus ráirt, hogy a kormány rendelete értelmében köteles a magyar tagozatba átengedni a magyar iskolásgyermekeket. Ennek csak annyi következménye lett, hogy néhányat átengedett, néhányat nem. A kolozsvári tanügyi inspektorátus ez év januárjában másodszor adott ki rendeletet. Nadaban János derék magyar polgárnak a gyermekeit például nem engedi át a magyar tagozatba, a.tanügyi inspektorátus másodszori rendeletére sem. Kijelentette, hogy nem respektálja a felettes hatóságok rendelkezéseit. Az iskolai esztendőnek már a második fele telik le s a szegény gyermekek nem tanulhatnak. Különös példát mutat a jogrendről, ha egy állami iskola igazgató ta- nitójával szemben nem tudnának érvényt szerezni a törvényes rendeleteknek. Aninoszán különben a szülők általános panaszokat Írtak össze a Bogra tanító dolgairól. Többek között azt. hogy a kis gyermekekkel takarittatja az iskolát; büntetésből kitiltja az iskolából a gyermekeket. Tizenegy gyermeket egy hónapra, kettőt négy egész hónapra tiltott ki. Sajátos külön törvénymagyarázata alapján megszüntette az óvodát. A szülők is, de a lakosság is kéri az illetékes hatóságokat, fordítsanak egy kis figyelmet arra, hogy mi történik Aninoszán, az iskola körül. ■■IDCOOOf—■" ■■ 1 ■ - Bolondot játszott a a törvényszék előtt (Kolozsvár, február 24.) Egy kleptomániás •parasztasszpny bűnügyének tárgyalása tartotta pénteken derültségben a törvényszék II. szekciójának tárgyalótermét. Az asszony, akit Kara Katalinnak hívnak, amellett, hogy kleptomániás, szinte százszázalékosan süket is s mellesleg megjegyezve, hosszabb időt töltött a nagyváradi elmegyógyintézetben. A bánífyhunyadi római katolikus templom lelkésze két éven keresztül állandóan hiányokat állapított meg a templom felszerelésében. Majd oltárteritők, majd papiruhák, majd más kegyszerek tűntek el a templomból s hiába rendelte el a legszigorúbb felügyeletet, nem tudtak a tolvaj nyomára akadni. Erre a pap elhatározta, hogy ő maga fogja megfigyelni a tolvajt. Ez a módszer sikerrel is járt, mert egy este, mikor az egyik oszlop mögött elbújva őrködött, észrevette, hogy egy parasztasszony lerántja az áldozó rács térítőjét. Azonnal előugrott a rejtekhelyéről s megfogva az asszonyt, bevitte a csendőrségre. Kiderült, hogy Kara Katalinnak hívják s mikor házkutatást tartottak lakásán, megtalálták majdnem az összes hiányzó kegyszereket' és térítőkét. Ez a mult év októberében történt s azóta Kara Katalin a kolozsvári fogházban ül. A pénteki tárgyalás rendkívül nehezen bonyolódott le. A vádlott asszony nem értette meg a feltett kérdéseket s mindegyiket legalább ötször kellett megismételni, mig válaszolt rájuk, — Maga lopta el a templomból a térítőkét és a többi holmikat? — kérdezik meg tőle. — Nem tudom kérem, már nagyon régen volt, — feleli közderültséget keltve. — De hiszen a vizsgálóbírónál beismerte bűnét. — Mit tudom én, mit írtak össze. — Maga aláírta a vallomását. Ez a maga aláirása? — teszik eléje a jegyzőkönyvet. — Ez bizony az enyém, — ismeri el. — Akkor bizonyára úgy volt, ahogy mondtam. — Tessék már hazaengedni, — vág át egyszerre más témára. — Négy hónapja vagyok már a fogházban. Voltam én már elmegyógyintézetben is. Elmebeteg vagyok. Az ügyész kéri megbüntetését. — Nagyon ravasz ez az asszony — mondja —, csak adja itt a bolondot, hogy ezzel enyhítsen helyzetén. Azt el kell ismerni, hogy mániákus, de különben, van magához való esze és tudja azt, hogy a lopásért megbüntetik. Csak játssza itt a bolondot, A tárgyalóterem közönségéből egy ember most izgatottan odasiet az ügyészhez s azt mondja, hogy ő ismeri Kara Katalint s tudja róla, hogy valóban bolond. Az ügyész természe: Lesen nem vonja vissza vádját erre a „szakértői véleményre“. A törvényszék bűnösnek mondja ki Kara Katalint s hathónapi fogházra Ítéli. Nagy nehezen, ujjmutogatásokkal, különböző taglejtésekkel megmagyarázzák neki, hogy hat hónapot kapott. — Még két hónapot kell csak itt üljön, — mondják neki. — Nem lehetne kérem megcsinálni, hogy csak egy hónapig maradjakymég itt? — kérdezi meg a vádlottnő. — Ez nem vásár itten, hogy alkudni lehessen, — ripakodik rá a bíró. — Hát igazán nem egyezünk meg még egy hónapban? Már úgy szeretnék hazamenni. Erre hamarosan visszaküldik a börtönőrrel a fogházba. Különben mindaz, amit itt leirtunk, több mint egy órát vett igénybe a törvényszéki tanács idejéből, tekintve a Kara Katalinnal való értekezés nehézségét. — Húszán támadtak a karói közbirtokosság! legelő elnökére. Déváról jelentik. Körösi Lipót, a harói közhírt okossági legelő elnöke mintegy hetven karói gazda ellen pert inditott a dévai járásbíróságnál, mivel a fát nem meg- állapodásszerüen vágták. A dévai járásbíróság a napokban tárgyalta a feljelentett gazdák ügyét s mivel nem látott kihágást a cselekményekben, a gazdákat felmentette s Körösit keresetével elutasította. A tárgyalás napján a beperelt gazdák, együtt mentek haza Haróba. Amint a Maroson átmentek, a révháznál elhelyezkedtek s ott várták meg Körösi Lipótót, aki ebedül igyekezett hazafelé. Amint Körösi kiszállott a csónakból, amely a Marosnak a karói oldalára szállította, mintegy húsz kapákkal s karókkal felfegyverkezett, gazdálkodó rontott neki, hogy a szerintük jogtalan perért megbosz- szulják magukat. Körösi visszaugrott a csónakba s a dévai partra evezett, ahonnan hazatért harói lakásába. Első dolga volt felkeresni a csondőrséget. ahol feljelentést adott be azok ellen, akik köztevékenysége miatt életveszélyesen megtámadták. A csendőrség megindította a vizsgálatot s ki derítette, hogy egy Marinuc loan nevű gazdálkodó állott a támadók élén. A vizsgálat folyik. Kolozsvári mozgő színházak BEűsora; CORSO Előadások S, 5, 7 és9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3» 5, ? és 9-kor EDISON Előadások 3, 5 és 9.kor ROYAL Előadások 3. '5, 7 és J- o; Szombat Minden usk toaiádla. Operett világsláger. Lee Parry, Betty Aman, Adele Sandrock, Harald Paulsen, Paul Hörbiger, Otto Wallburg. Napsugár az égen. Ábrahám Pál gyönyörű muzsikáju film operettje. Főszereplők : Eggerth Mártha, Hermann Tűimig, Verebes Ernő Műsor előtt Világhiradó. SlntcSInk íA szerelmes ördög) Fősz." Dita Pario. Heinrich George.— A darab Dantera emlékeztető vízió az amerikai börtönök poklaiból. Bécsi szerelem Lehár operett. „Quick" Ufa sláger-operett. Lilian Harvey, Hans Albers. Vasárnap d. e, 11-kor matiné: Szereltek, szeretsz, szeret... 10 és 15 lejes helyárak. A magyar választónőkhöz! A romániai magyar kisebbségi nők központi titkársága felhívja a választói jogosultsággal rendelkező magyar nők figyelmét arra, hogy a mostani városi választáson a magyai’ság érvényesülésére döntő befolyása lesz a magyar nők magatartásának. A kolozsvári magyar polgárság várja és kéri a magyar választónők testvéri segítségét. A központi titkárság összehívta a magyar nők választói gyűlését, amelyen a Magyar Párttal egyetértőén a választási magatartást, a választás körüli eljárást fogják megbeszélni. Ez a gvülés vasárnap délután 3 órakor lesz, a Székely Társaság Farkas ucca 7. szám alatti, földszinti helyiségében. Felkéri a központi titkárság mindazokat a magyar nőket, akiknek választói jogosultságuk van, vagy akinek kellene, hogy legyen, de a névjegyzékből esetleg kimaradtak, e gyűlésen okvetlenül, a saját érdekükben is, de magyar líötelességérzéshől megjelenni szíveskedjenek. Kéri a titkárság, hogy a fényképes személyazonossági igazolványaikat, ennek hiányában pedig a régi választói igazolványokat feltétlenül magukkal hozni szíveskedjenek, annak megállapítása végett, hogy választójogaik rendben vannak-e, vagy milyen lépések megtétele szükséges annak megszerzése végett. A romániai Magyar Kisebbséginők Központi Titkársága. Báró Huszár Pálné. Ismét nem fizetik a nyugdíjasokat A minisztériumból sem értesítés, sem az akredíiivek nem érkeztek meg (Kolozsvár, február 24.) Már azt hittük, hogy a nemzeti-parasztpárti kormány több megértést és jóakaratot tanúsít a nyugdíjasokkal szemben, mint az előző kormányok. Amióta uralomra került, minden hónapban, ha nem is a legpontosabban, de mégis csak intézkedett, hogy a legnagyobb nyomorral küzködő nyugdi- jastársadalbm havi illetményeit megkapja. Február hónak már a végén járunk és a nyugdíjasok úgy fordulnak Bukarest felé. mint az arabok Mekka felé és várják a pénzügyminiszter, vagy a pénzügyminisztérium utasításait, hogy legalább a folyó nyugdijilletményeket fizessék ki. Úgy látszik azonban a nemzeti-parasztpárti kormány is elődeinek a nyomdokaiba lépett és be akarja vezetni azt a bűnös rendszert, amely minden esztendőben néhány hónapot, illetve néhány havi nyugdijat el akar vonni a nyugdíjasoktól. A kolozsvári nyugdíjasok — nyugodtan beszélhetünk egész Erdély és Bánát nyugdíjasairól — mindennap reménykedéssel és várakozásteljesen mentek fel a pénzügyigazgatóság épületébe és üres zsebbel, éhező gyomorral, rongyosan, dideregve, kétségbeesetten távoztak. Azzal fizették ki őket, hogy a számfejtésre benyújtott nyugdijkönyvecskóket február 25-től február 28-ig, tehát a hónap utolsó napjáig szét fogják osztani. Számfejtett nyugdijkönyvecskékkel nem lehet kenyei’et vásárolni, nem lehet lakbért fizetni, fát venni, cipőt talpaltatni, tandijat fizetni, mert a számfejtett nyugdijkönyveoskék már régen elvesztették az ér féküket, azokra ma már senki sem ad egy fabatkát sem a mult szomorú tapasztalatai után. Nem tudjuk, s nem mérnök feltételezni, hogy a kolozsvári, általában az erdélyi és bánsági pénzügyigazgatók ebben a hónapban is ne küldték volna fel a sürgető táviratokat és a pénzügyminisztérium egyszerűen csak megfeledkezett volna az akreditivek lekiildéséről. De a nyugdijak kifizetésének az elrendeléséről. De azt sem mérnök hinni, hogy Madgearu pénzügyminiszter azokról feledkezzék meg, akik évtizedeken keresztül az államnak hűséges tisztviselői és alkalmazottai voltak és most vénsé- gükre tehetetlenek, gyengék és elesettek és a legjobban rá vannak utaíva az illetményeikre. Nem lehet érdeke a kormánynak, hogy az országban az elégedetlenséget növelje. A még szolgálatban lévő aktiv tisztviselők is arra gondolnak, hogy egyszer kopogtat náluk az öregség, jön a nyugdíjazás és akkor hasonló sorsra kerülnek. A nyugdíjas-társadalom segélykiáltása hallatszik ki e sorokból, szeretnők, ha Bukarestben is meghallanák ezt a segélykiáltást. i Az nj bélye^törvény magyar fordítása kapható Dr. Man- del Fordító Irodában, Cluj—Kvár, Strada Memorandului 24. — Ara 20, vidékre 30 lej, postabélyegben is beküldhető.
