Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-24 / 45. szám

6 KnETiUjsm XVI. ÉVF. 45. SZÁM. IR0DA10M~MÜVÉSZET Volpone. A Magyar Színház bemutatója Ben Johnson-ról azt olvassuk, hogy Sha­kespeare kortársa, illetve Shakespeare korát is megelőzte, viszont Stefan Zweig, akit a szinlap a darab modern formába öltöztétőjeként nevez meg, a szó teljes értelmében mai iró, még pedig a legtehetségesebbek közül való. Persze az el­lenőrizhetetlen, hogy a Volpone elevenen ható gvilkos szatírájából mennyi irható a Stefan Zweig javára és mennyi a Ben Johnsonéra. A mi számunkra csak az lehet fontos: mit nyújt maga a darab, amely ha kissé későn is, de hoz­zánk is eljutott. Állapítsuk meg már most, hogy a Volpone dialektikáján, ötletességén, ember­ábrázolásán nem hagytak nyomot az elmúlt századok. Sőt: ez a darab, amelyet az iró vagy forditó „a pénz komédiája“ alcimmel látott el, soha aktuálisabb nem volt, mint napjainkban, amikor jogosan beszélhetünk a pénz tragédiájá­ról, de amikor az uzsorás szívósságával és kap­zsiságával kapkodunk mégis a pénz után, a vál­ságba jutott kapitalizmus trónjáról letaszított ós mégis egyszerre vágyott és gyűlölt szimbólu­mához. Mondhatnánk azt is a Volponéröl, hogy hajsza az el­guruló pénz után, három felvonáson keresztül. Ezt a Hajszát volpone a Velencében megtollasodott levanti- nus inditja meg azzal, hogy makkegészségesen ágyba I6KSZ1K es emireszteii magaroi, nogy haldoklik. Moszka nevű szolgája, — aki egyben remekbe faragott pesti jassz-tlpus is, — hajtja végre gazdája parancsait saját ötleteivel megtoldva. O az, aki sorra a betegszobá­ba csöditi Volpone üzletbarátait s arra buzdítja őket, hogy igyekezzenek megnyerni a kegyeit s emigyen lo­vagoljanak be az általános örökös irigyelt pozíciójába. A csel beválik, a derek „barátok": a prókátor, a zálo­gos, a kereskedő egymásután teszik meg — azt hiszik — a „bucsuiatogatast" viszik a pénzt, az ékszereket, az agyalágyult zálogházas még a fiát is kitagadja a Vol­pone kedvéért, a leitekeny Kereskedő még felesége eré­nyét is hajlandó vásárra vinni a gazdag örökség remé­nyében. Ebből azonban botrány lesz, mert a ravasz szolga egy meiiekuzietet csinál és a zálogos kapitány- fiát elbújtatja gazdája szobájában, hogy bebizonyítsa neki meghibbant apjának ostobaságát, viszont a kapi­tány, aki a zullottielku társaságban az egyedüli becsü­letes leiek, mielőtt a házasságtörés megtörténhetne, nagy lármát csap, beszólitja a korcsmában hüsülö őr­séget s az egész bandát az inkvizíció törvényszéke elé állítja. A naiv kapitányt azonban rettenetes csalódás éri az lgazsagszolgaltatás csarnokában. Minden tanú Volponet menti s a végén ö marad a kátyúban, a gazembert reimentik, az egyetlen becsületes embert pe­dig, aki felháborodásában lehordja a bíróságot, kalo­dába helyezik. Voltaképpen itt véget is érhetne a da­rab. A közönség kíváncsian kérdi, hogy mi jöhet még ezek után? A szatíra aztán azzal folytatódik, hogy Volpone halottnak hirdetteti magát, az örökösök — mindenki azt hiszi magáról, hogy ö a kiválasztott, az egyetlen örökös — összeroffennek, mert a tréfacsináló Volpone a prókátor által gondosan elkészített végren­deletbe szolgája, Moszka nevét Írja be.. A becsapódott orokseg-menak dühükben kikiabäljaK az igazságot, a jelenlevő biró korrigálja a justicmordot, kiszabadítja az ártatlan kapitányt és az erkölcsi igazság annyiban mégis győz, nogy volpone tréfájából valóság lesz, a vagyon kiesik a kézéből. Még örülnie kell, hogy a bőrét megmentheti. A győztes Moszka, akiről ugyan szinten nem lehet megmintázni a jóerkölcs szobrát, de legalább szellemes, fittyet hány a zsugoriságnak és meg van a véleménye a pénz-felhalmozás módszereiről és érté­kéről. üjZ a oarao, — aitarnogyan is osztják meg a szer­zőség dicsőségét, a rég elporladt szerző és a nagy­szerű öteian kweig, — kétségkívül egyike az utóbbi évek legjobb színpadi müveinek. TuizasaiDa»a is sok igazat mondó, aminthogy mégis csak a karikatúra az, ami legpregnánsabbul karakterizálja félszegségein ke­resztül az embert. A hatás is körülbelül ugyanaz, mint a tökéletes kankaturanai. .Nevetünk a más gyöngéin, elfelejtve, hogy a saját gyöngénket kacagtuk ki volta­képpen. A közönség egész estén át átadta magát az őszinte, joizu nevetes mostanában annyira ritka luxu­sának, anélkül azonban, hogy alantas eszközökkel csi­holták volna ki belőle a jókedv ingerét. A kolozsvári előadás pedig egészében Is, részeiben is tökéletes. A színház drámai együttese bebizonyította, hogy ha mó­dot adnak rá, maradéktalanul tudja megoldani művé­szi feladatat. Amit elsősorban ken kiemelnünk es meg­dicsérnünk: a zavartalan összjáték. Senkisem akart sztár lenni, minden szereplő csak jo akart lenni. E te­kintetben az érdem főleg Föídényi Lászlóé, aki a ren­dezés munkáját xoienyes intelligenciával vegezte. a színpadok seholsem voltak stílustalanok és a jelenetek változása sem idézett eio egy pillanatig sem fennaka­dást. A címszerepet Fekete Mihály játszta és humorának gazdag forrásából bőven telt ennek a treracsináló, ked­ves figurának szines megformálására, A másik jelen­tékeny szereplője a darabnak Tasnády András, aki ér­telemmel és elmésen képzelte el Moszka alakját, azon­ban a kivitelben helyenként erőtlen volt. Ez azonban nem jelenti azt, mintha alakítása törést okozott volna az előadás egységén, ellenkezőleg: Tasnády egészben jól meg is oldotta feladatát. Bárdi Teréz a naiv, szinte együgyű asszonykát kedvesen és derűsen állította elénk. Tompa Sándortól ismét olyan alakítást láttunk, amelyre nem tudunk más jelzőt alkalmazni, bár kissé elkopott: kabinetalakitást nyújtott. Forgács Sándor egy hetvenotéves aggastyánt játszott kitünően, bár fizi­kailag sem volt könnyű a helyzete. Egész előadáson keresztül meggörbülve, szinte hétrétre görnyedve kel­lett jarma a színpadon s Forgács egy pillanatig sem esett ki fárasztó szerepéből. Föídényi László kapitánya nemcsak daliás és önérzetes, hanem stílusos is volt. ihászról már régebben is megállapítottuk, hogy jeles prózai színész is. Ezt az impressziónkat tegnap este is megerősítette. Tóth Elek kis szerepében is klasszi­kusan tökéletes volt. czoppan Flóra félvilági hölgye pompásan simult hozzá az elsőrangú együtteshez. Ba­lázs Samu fegyelmezett színész, aki tisztában van az­zal, hogy az epizódszerep is fontos, ha hűen tolmácsol­ja az írót. Harmonikusan illeszkedett a miliőhöz a kí­sérőzene es rendkívül bajosan táncolt Hegyesl Ica az ügyes Ihász Endrével. Csak a közönség nem volt helyén a premieren, nem volt a széksorokban. Akik azonban eljöttek, bizonyára egy rendkívüli siker hírét viszik szét a városban. ____________ isz.j Hogyan jutott Róna színigaz­gató a kártérítéshez ? (Temesvár, február 23. Boldog ember Hóna Dezső a temesvári színtársulat igazgatóhelyet­tese. Pénz áll a házhoz Róná óknál és ez nem­csak amolyan kártyavetőnői .ióslat, hanem ko­moly remény, melyet két bírói Ítélet pecsétel meg. Rónáinak ugyanis néhány év előtt vasúti balesete volt _ és kártérítés eimén xniár két fó­rum egymilliókétszázhatvanezer leit ítélt meg neki. A két egybehangzó ítélet alapján Róna ügyvédje megjelent az aradi állomás teheráru- pénztáráhan és ott le akarta foglaltai a pénz­tárt. Velük voilt a végrehajtó is természetesen és amikor ez megmondotta a pénztárosnak, hogy miért jelentek meg, a pénztárnok hirtelen oda­ugrott a hatalmas ..- Wertheim-szekrétiyhez és megragadta a kulcsot. Ugyanakkor azonban Róna ügyvédje is, akinek úgy látszik gyakor­lata van a vasúti foglalásoknál bekövetkezhető akadályok elhárításában, szintén odaugrott és még sikerült megragadni a kulcs másik végét. Az ügyvéd és a pénztárnok között az iskolai kötélhúzáshoz hasonló jelenet játszódott le, mert mindegyikük meg akarta szerezni a kulcs teljes birtokát. Ez azonban egyiknek sem sike­rült. Közben telt az idő, a kulcsot egyik sem ehgedte^ el, a végrehajtó pedig tehetetlenül állott. Végre rendőr is került, de dönteni ő sem tudott. Az ügyvéd és a pénztárnok görcsösen szorongatták a kulcsot. Talán még most is őriz­nék a kulcsot, ha a végrehajtónak m&niö ötlete nem támad. Lepecsételte a pénztárt azzal, hogy másnap lakatossal tér vissza. Miután a kulcs birtoklásának most már nem sok értelme ma­radt volna, a pénztáriunk is elengedte ós az ügy­véd sem fogta tovább. A kulcs leesett és az ügy­véd udvariasan felemelve, átnyújtotta azt a tisztviselőnek. A pénztárnok udvariasan meg­köszönte és zsebre vágta a vetélkedés tárgyául szolgáló kulcsot. Tegnap aztáín ismét megjelent a vasúti pénztárnál a végrehajtó, de a Wert- heim-szekrény feltörésére nem került a sor, mert akadálytalanul megkapta a kulcsot. < Ki is nyitotta a kasszát, magához vett egymillió- kétszázhatvanezer lejt és bírói letétbe helyezte. Ezért áll pénz Rónáék házához, mert bizony a temesvári színház bevételeiből nem igen jut nekik, de még a színészeknek is csak nagyon gyéren cseppen. (*) Pálffl Márton előadása. A jövő évben lesz félezer esztendeje, hogy a magyar huma­nista költészet legnagyobb büszkesége, Csezmi- cei János, a Janus Pannonius néven ismert vi- lághirii költő megszületett. Pálffi Márton az ünnepi évfordulóra Janus Pannonius összes köl­teményeit lefordította. Ezt a fordítást mutatja be az EME bölcsészeti szakosztályának febr. 23-án tartott szakülésén és egyben méltatta Janus Pannonius érdekes és értékes költői egyé­niségét. Pálffi Márton jeles fordítását a hallga­tóság nagy érdeklődéssel fogadta. Á Maria Ventura társulat szereplése váro­sunkban. Nemzetiségi különbség nélkül, érdek­lődéssel várják a Maria Ventura-társulat ven­dégszereplését, arneiy alkalommal Bemard Shaw: „Pygmalion“-ia kerül előadásra, első­rendű szereposztással. Már az a tény, hogy a címszerepet Lény Oaler, a hírneves fővárosi művésznő játsza, elég biztosíték arra,, hogy az előadás élvezetes lesz. Lény Caler kifejező mű­vészete a nemromán anyanyelvűek számára éppen olyan élvezetessé teszi a darabot, mint a románságnak. Bernard Shaw szikrázó szelle­mességgel fejtegeti, vájjon átalakulhat-e az,egy­szerű paraszíleány a királyi udvar levegőjéhez méltó grófnővé és végül arra a megállapításra jut, hogy a társadalmi osztályok elkülönített­sége csak látszat. A pergő előadás tökéletessé­gét a nagyszerű rendezés, a művészi díszletek festik alá. Lény Caler káprázatos párisi Rulett­jei külön attrakciót jelentenek. A közelmúltban vették csak le a „Pygmalion“-t a bukaresti mű­sorról és jellemző a hatalmas sikerre az a kö­rülmény, bogy hetvenötször ment egymásután, zsúfolt házak mellett a darab. Sinclair Lewis: Egy modem asszony szive, Sinclair Lewis regényeinek férfisorozatába méltón lép be Ann Vickers, a modern amerikai nő, az uj asszony ragyo­góan és mélyen megrajzolt figurája. Almokkal és ideálokkal Indul ez az élet, a hősnő, mint a női jogok harcosa, az elesettek gyamolltoja indul harcba a min­dennap ellen. A háború és béke borzalmai egyformán nagyok: a kuiso es oeisö narcalt rendületlenül vivő asszony további sorsának folyamán bepillantást ka­punk egy amerikai tegynaz életének legbelsőbb rejtel­meibe. Az a hatalmas rész, mely a copperheadl fegyház eletet leplezi le brutális őszinteséggel, a legizgalma­sabb, legmeghatóbb és legköltölbb vádirat az lgazság- szoigaltatasl rendszer súlyos hioái eilen. Az Ideálokért való küzdelemmel párhuzamosan folyik a szerelmes asszony megrazkodasokkal telt élete. A nöl türelem és önfeláldozás hatalmas eposza ez a könyv — egy női sorse, amelyben az orok asszonyt sors tükröződik. A Nóbeldijas iró regényalkotása az Athenaeum uj nagy regenysorozatanak eiso köteteként jelent meg. A 460 oldalas nagyalakú, egész vászonkötésü könyv ára 144 lej, mindenütt, vagy Lepagenál Kolozsvár. Kérje az Athenaeum szenzációk jegyzékét. G. A. Borgese: Flök és holtak. Két kötet. Borgese az olasz irodalom inomas Mannja, eimeiyuiesre najio lélek, aki minden könyvében az élet és halál örök tit­kait ostromolja szenveaelyes szomjazassal. Ebben a re­gényében páratlanul finom lelki analízis során egy nyugtalan lélek vergődését festi csodálatos lirával, az elet, halál es szerelem mélységes misztériumai között. Ara fűzve 162 lej, kötve 252 íej minden könyvkereske- desben, vagy ahol nincs, Lepagenai Kolozsvár. Harangoz a mult. Komáromi János legújabb és leg- szeDD regenye a magyar proza egyik büszkesége ab lej Lepagenál Kolozsvár, kérje az uj könyvszenzáciők jegyzéket. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Feketeszáru cseresznye •vasárnap délelőtt. A helyárak olcsóbbak, mint a mozi helyárai. ilunyady Sándor diadalmas sikerű szinjátékát, a „Feketeszáru cseresznyéit vasárnap délelőtt 11 órakor először fogják játszani ez évadban. Brilliáns szereposztás. Helyárak: Páholy 5 sze­mélyre 100 lej, zsöllye 30 lej, támlásszék 20 és erkélyülés 10 íej. Jegyekről tanácsos már most gondoskodni. Legközelebbi újdonság: Hálás kis nő és Vissza a háborúba. Budapesten 150 izzó hangu­latú előadás pecsételte meg a „Hálás kis nő“ ki­vételes sikerét. A „Hálás kis nő“ lesz a kolozs­vári színház legközelebbi előadása. Folynak már a próbák Benamynak, a „Kajut" szerzőjé­nek darabjáról is, amelynek cime „Vissza a háborúba“. Bánk-bán. Kedden este Katona József tra­gédiáját. a „Bánk-bán“-t adják Poór Lüyvel, Kerekes Ilonával, Bárdi Terézzel, Föídényi Lászlóval. Janovics Jenővel, Tóth Elekkel, Fe­kete Mihállyal, Balázs Samuval, Tompa_ Bélá­val a főszerepekben. A keddi előadások jegyeit már árusítják. A MAGYAR RÄINH4Z FETI MRSORAí Pénteken és szombaton: Nincs színházi előadás. Vasárnap d. e. 11-kor: Feketeszáru cseresznye. (Ez évadban először. Rendkívül olcsó, a mozihelyárak- nál is olcsóbb helyárakkal. Legdrágább zsöllyeszék 30 lej. Páholy 5 személyre 100 lej. Erkély 10 lej. Je­gyek már most megválthatok. Ssz.: 55.) Hétfőn: Nincs színházi előadás. Kedden este 9-kor: Bánk-bán. (Ünnepi előadás. UJ be­tanulással. Poor Lili, dr. Janovics Jenő, Föídényi László, Fekete Mihály, Tóth Elek, Bárdy Teréz, Kerekes Ilona föllépése. Az idei évad nagyon olcsó rendes heiyáraival. Ssz.: 56.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Péntek, február 24: A denevér. Vasárnap, február 26 (este): A fehér asszony. Hétfő, február 27: Lohengrin. Szerda, március 1: A bolygó hollandi. Péntek, március 3: Szünet. Vasárnap, március 5 (este): Tannhauser. A mnnkakamaral választási rendelet és törvény magyar fordítása kapható Dr. Manciéi Forditó Irodában, Cluj— Kolozsvár, Strada Memorandului 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom