Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-22 / 43. szám

XVI. ÉVP. 43. SZÁM. KeletiUjskg 3 Manoila népszámlálási vezérigazgató biológiai alapon akarja összeállítani Románia nemzetiségi statisztikáját ötvenhatezer népszámlálási biztos adatait álhtják sorrendbe — Felesleges túlbuzgóság volt Manoila szerint is a magyar-zsidóság zaklatása Bukarest, február végén. Az Universul hatalmas méretű palotájában, amelynek impozáns voltán mit sem változtat az a körülmény, hogy az Universul még mindig tartozik a diákságnak az idegen célra fordított menza-alap millióiért, egy ugyancsak szokatlan méretű teremben ltormáinyozza Manoila ur, a statisztikai hivatal igazgatója, a romániai nép- számlálást. Kétszáz ember üli körben, egyforma kis asztaloknál Manoila nr pulpitusát és ha nem világositajnának lel bennünket e terem rendel­tetéséről, azt kellene hinnünk, hogy valami igen nagy tanteremben vagyunk, avagy könyvtár­terembein, ahol mindenfajtáju diák szeminá­riumi előadásokat hallgat. Nők és férfiak, öre­gek cs ifjak, vegyesen dolgoznak itt napi száz lejekért, egyik sincs beavatva a másik munká­jába. Minden ember itt csak egy jelentéktelen csavar az óriási gépezetben, ebbqn a racionali­zált-üzemben, amelynek hivatása, hogy össze­gyűjtse, feldolgozza, rendszerbe illessze a világ­háború utáni Románia népszámlálási adatait. A nagyteremben egy üvegfallal elhatárolt területen az iilnokok apró gépekkel dolgoznak és kalkulálnak. A falakat szines grafikonok töltik ki. A falak mentén a legkülönbözőbb dosszársorok sorakoznak. Ötvenhatezer nép­számlálási biztos adatgyűjtő mimikájának ellen­őrzése folyik itt és hogy mikor ér véget a mnnka, az ügyek és számok diktátora Manoila sem tudja biztosan. A magyar-zsidóság ügye. Beszélgetünk Manoilával. Rendkivül kép­zett ember, eredeti foglalkozására orvos, Buda­pesten tanársegéd volt és uj foglalkozásába bele is viszi orvosi tudását. — A modern népszámlálás jelentősége nem­csak politikai vagy gazdasági és mi nem csu­pán ezekből a szemszögekből akarjuk feldol­gozni a népszámlálási anyagot. Fontos biológiai szempontok is felmerülhetnek — népesedés, ha­lálozás, közegészség, járványok stb„ stb. — és a most folyó népszámlálásnak az ország köz­egészségét a jövőben nagyon befolyásoló tapasz­talatokat is le kell vonni. Hogy csak hozzávető­leges képben rajzoljam meg a népszámlálási munka nagyságát, megemlítem, hogy a tervezett mű tizenkét hatalmas kötet lesz, amelyből egyes kötetek már ez év derekán előreláthatólag meg is jelennek. A beszélgetés során szóba hoztuk, hogy a magyar kisebbségi körök sérelmesnek látták egyes népszámlálási biztosok működését, akik politikai szempontokat kevertek be mu'nkájukba és nem riadtak vissza semmiféle eszköztől, hogy kedvezőtlenül állítsák be a többség javára a ki­sebbségek, jelesen a magyarság számarányait. A magyarság szempontjából igy különösen sé­relmes volt az a módszer, amelyet a nemzetiség kérdésében a szatmármegyei svábság és a ma­gát magyarnak valló zsidóság statisztikai fel- vetelezésénél alkalmaztak. — Ami a magát magyarnak valló zsidóságot illeti — adta meg a választ Manoila ur —, meg kell állapitanom, hogy egyedül a kolozsvári népszámlálás körül merültek fel az önök részé­ről sérelmezések. Azt amit Mureşan népszámlá­lási biztos tevékenységével kapcsolatosan fel­róttak a lapok, hogy ő egyes, magukat magyar­nak valló zsidókat felcitált és más állásfogla­lásra kapacitált, hogy őszinte legyek, teljesen felesleges ügybuzgóságnak tartottam és tartom ma is. Állítom, hogy mindenkinek joga van ngy kiállítani a nemzetiséghez való tartozás rubri­káját, ahogyan ő azt véli és értelmezi, természe­tesen, ha az adatok bevallásánál nem állapít­hatjuk meg a szándékolt valótlanságra való tö­rekvést. Igazán nem azó,n múlik a népszámlálás, hogy néhány ezer ember ehhez vagy ahhoz a nemzetiséghez tartozandónak véli magát. Ki kell jelentenem, hogy az ország bab foglalkozta­tott ötvenhatezer népszámlálási biztos közti*, legfeljebb egynek-kettőnek jutott eszébe úgy el­végezni a népszámlálási adatösszegyüjtést, mint Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. ahogyan önök sérelmezik. A kérdés minden­esetre sokkal bonyolultabb a nemzetiségek kri­tériumainak objektiv és tudományos megállapi- tásánál, mint ahogyan az az első pillanatban látszik. így van az eset a szatmármegyei svá­boknál is. Higyjék el uraim, ez a probléma annyira összekuszált, hogy néha napokig is fog­lalkoznunk kell egy-egy ember helyes nemzetisé­gének megállapítása kérdésével. Miután mi olyajn munkát akarunk elvégezni, amely emberi lehetőség szerint a legexaktabbnak mutatko­zik, politikai szempontokra nem lehetünk figye­lemmel. A bukaresti magyarság. Arra a kérdésünkre, hogy egyes városokra nézve, különösen az erdélyi városokra nézve van-e már pontos statisztika, Manoila ur igy felelt: Az erdélyi vármegyék közül Máramaros- vármegyét dolgoztuk fel teljesen, annak ott van a grafikonja is — és a falon függő bekere­tezett táblázatra mutatott. — A többi városokról és vármegyékről még mindig anyaggyűjtés munkában van és csak megfelelő összeillesztés után látjuk, hogyan ál­lunk. Mindenesetre nagy csalódások érhetik a várakozót. A minap beszélgettem Sándor Jó­zsef szenátor úrral, aki azt a megjegyzést tette, aogy Bukarestben százezer magyarnál több la­kik. En ezt az állítást már lá tatlanban kétségbe- Vontam és kijelentettem, hogy félannyi magyar sem lakik Bukarestben. Számolni kell ugyanis azzal, hogy az embereknek, különösen Buka­restben, ahol beleilleszkedtek a román környe­zetbe, román nyelven beszélnek, pillanatnyilag kényelmesebb, ha ők románnak vallják magu­kat. minden kikényszerítés avagy kapacitálás nélkül is. Teljes joguk van magyarnak is val­lani magukat, de az már érzelmi szempont, ha ők román környezetben a románsághoz való tartozandóságuk látszatát igyekeznek meg­őrizni. — Ez az úgynevezett asszimilálódás útja — V pllpnt. P'7 «OMÓp C!7pv Követeli© határozottan és leérpe mindenütt a csodás 0*08 mm. A legerősebb szakáll ás legérzékenyebb bő nek mazásu embereknél is, akik magukat magyar­nak vallják. Ezeknél azonban a népszámlálás „objektivizáló és tudományos“ módszerét min­denesetre alaposabban fogják alkalmazni. Manoila ur megmaradt annál az állításánál, hogy a népszámlálás tudományos módszereit, mindenkinél egyforma szempontok szerint fog­ják alkalmazni. — De azt valószínűnek tartja vezérigazgató ur, hogy a magyarországi 1910-es és a romániai 1932. évi népszámlálás, adatai között ama tény következtében, hogy a népszámlálást melyik nemzet ejti meg, az adatok igen különbözőek lesznek. Manoila ur megjegyezte: — Vegye figyelembe, hogy a két népszám­lálás között húsz esztendő történt. Vegye figye­lembe, hogy ezalatt a húsz év alatt Románia vidékein kisebb méretű népvándorlásnak lehet­tünk a tanúi. Megfigyeltem, hogy például Aradmegyében 1918. végén, amikor különböző katonaságok vonultak át, a falusiak egy része alkalmazkodott a katonaságok nemzeti felfo­gásához és a maguk számára pillanatnyilag kedvezőbb nemzetiséget választották. Nem ta­gadom tehát, hogy a lakosság szubjektív állás- foglalásánál tényező az általános politikai helyzet is. Ebben maradtunk. A népszámlálást mara­dék nélküli objektivitással nehéz keresz­tülvinni. De azért el kell ismerni, hogy Ma­noila urban rengeteg jószándék van. hogy „bi­ológiai“ népszámlálását minél precízebben vi­gye keresztül és hogy ő alapjában véve igen kedves ember. Csakhogy ötvenhatezer népszám­láló közül nem mindenki Manoila. ( 5 •» §y a hibás, hogy Marosvásárhelynek ma sínes érvényes fföldgázszerzödése1 Fontos ügyeket tárgyalt Marosvásárhely közgyűlése (Marosvásárhely, február 21. Saját tudósi­tónktól.) Marosvásárhely város reintegrált ta­nácsa hétfőn délután tartotta meg törvényes jo­gaiba való visszahelyeztetése után a második közgyűlését Pantea János polgármester elnök­lete alatt. A közgyűlés legfontosabb tárgya a földgáz­ügy, mely már évek óta eldöntésre váró pro­blémája a városnak. Marosvásárhely legutóbb 1930-ban kötött szerződést a Földgáztársaság­gal: ez a szerződés azonban a mai napig sem lépett életbe, mert az illetékes két minisztérium közül csak az egyik, a belügyminisztérium hagyta jóvá, mig a munkaügyi minisztérium a jóváhagyást megtagadta. Végül is kénytelen volt a város a Földgáztársasággal egy évre szóló konvenciót kötni, melynek éppen most járt le az érvénye. Ennél a pontnál heves vita fejlődik ki dr. Bernády és dr- Lakatos Sándor tanácstagok között. Bernády kifogásolja a város vezetőségé­nek azt az eljárását, hogy a földgázszerződés életbelépése nélkül is megengedte az uecák asz­faltburkolatainak a felbontását, ami az egész várost kivetkőztette külsejéből. Tiltakozik az ellen, hogy most egy öttagú bizottságra bízzák a földgáz-ügyet és ezt a bizottságot tegyék fe­lelőssé az előző vezetőség hibáiért. Dr. Lakatos Bernádyt hibáztatja azért, hogy nincsen a városnak érvényes földgázszerződése. 1928-ban, a Bernády polgármestersége alatt, kötötte a város az első szerződést, de akkor a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Bernády elmulasztotta a jóváhagyást kisürgetni, mert a Püspökfürdőre ment üdülni. Bernády replikázik Lakatos dr. vádjaira. Be­tegsége miatt joga volt fürdőre menni, a mi­niszteri jóváhagyást pedig azért nem tudta ke­resztülvinni, mert közben kidobták a polgár- mesteri állásából. Végül egy öttagú bizottság kezébe teszik le a földgáz további sorsát. A református egyház és a város között fenn­álló többmilliós peres ügy kerül most a földgáz után, megvitatás alá. A Keleti Újság olvasói előtt nem ismeretlen Dandea volt polgármester­nek az a balkezes intézkedése, mellyel a ref. egyházközség malmától elvonta a villanyáram szolgáltatást s ami miatt nyolcmilliós port akasztottak a város nyakába- A közgyűlés több felszólalás után úgy döntött, hogy nyolctagú bizottságot kér fel ennek az ügynek a tanulmá­nyozására. A tárgysorozat utolsóelőtti pontja a mun­kásblokk három tanácstagjának a lemondása. Több ellentétes felszólalás után, szavazás utján, elfogadják a három kommunista tanácsos le­mondását és a póttagok közül hivnak be hár­mat helyettük. Az indítványok során dr. Ferenczy képvi­selő figyelemre méltó bejelentéssel állott elő. A világháborúban az eddigi társadalmi rend ösz- szeomlott — mondotta —,_s most egy uj társa­dalmi rend kezd kialakulni. Az élet már rég túl­nőtte azokat a feladatokat, melyeket eddig a vá­rosi tanácsok végeztek el_ adminisztrációs mun­káikkal. A munkanélküliség enyhítése érdeké­ben a városok vezetőségeinek kell kezdeménye­ző lépéseket tenni és pedig a közigazgatási tör­vény szellemében. A közgyűlés magáévá tette dr. Ferenczy elgondolását és dr. Pantea kije­lentette, hogy a városi tanács programjába ve­szi az abban foglaltakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom