Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-21 / 42. szám
Előfizetés Magyarorttaw** Egy, évre 50 pengő, félévre 36 peogţ ae«7«JÄT» IA»2, Egyes szám ára 21 fiilé® _____ ORSZÁGOS MAGY ARP ARII LAP Szerkesztőségi és kaulóhivatali telefon: 50S. XVI. ÉVFOLYAM 42. SZÁM. Előfizetés belföldön: létem MM, negyedévre 200, egy bén 70 In Egyes szám ára 3 leL ^?v!selőhá2 ; BUDAPEST V. ' • -.iw • ■ •: •' 1933. február 21 * Kedd Kincstári adóbonok forgalombahomtaiára kér felhatnlmazást a kormány A pénzügyminiszter elkészítette a bonokról a törvényjavaslatot Csonka-Középeu ró pa A kisantant újjászervezése foglalkoztatja roóg^ mindig az európai közvéleményt. Amit mi a minap irtunké hogy e blokké pződó^,maga után fogja vonni újabb blokkén ződések Veszedelmét, azt ma jóformán münden kisantant érdekkörön kívül álló lap is megerősíti. Ezúttal’azonban ne azt nézzük, hogy mit jelent vagy mát jelenthet az újjászervezett kisantant kifelé, hanem azt, amit befelé; a három ország belső területére je- lebt. Ha igy nézzük a három külügyminiszter genfi tanácskozásainak eredményét, úgy az uj kisantant is más ábrázatot mutat és megszűnik e£ak az antirevizionista mozgalmaknak előretolt bástyája leinni. .* A kisantant együttműködésének ezt az uj és szokatlan formáját, belső szükségesség, a rérum necesitás eredményezte. E három állam nemcsak azért kénytelen együttműködni, mert úgy véli, hogy határai elleti támadás készül, hanem assort, mert egyesült erővel inkább reorganizál hatónak látja a maga nyomorúságos gazdasági helyzetét. így, olvassuk, hogy a kisantant álla raok most már közösen fogják kérni azt, a külföldi kölcsönt, amelyet eddig nem kaptak meg. Közös Plattform ok, közös fizetési ajánlatokkal fordulnak szorongató hitelezőik felé israbbarr a hiszem ben. hogy amit nem tud elérni egy állam, *z adósságoknak jelentékeny mérséklését. avagy azok kifizetésének felfüggesztését, kiharcolják majd hármain együtt. Genfben a kis- aniaat nemcsupán mint a békeszerződések őre óhajt jelentkezni, de mint egy olyan politikai egység, amely félszázmilliónál több lakosságot reprezentálva, komoly nagyhatalomnak tüntetheti fel magát. Ha igazak a hírek, a kisantant a jövőben egységes rendőri intézkedéseket is teşz a szubverziv-mozgalmak megfékezésére, mindennemű belső szeparációs kísérlet csirájában fojtására, egyszóval ez az uj megegyezés a kisantant belső politikai világát is szabályozni szándékozik. '! Egyik prágai lap már arról is ir, hogy a kisantant államok rövid időn belül vasutaikat is közös vezetés alá vonják. Optimisták már azt is tudnivélik, hogy túl a preferenciába vámokon devizaegyezményeket akarnak létesíteni, meg- akarják könnyíteni egymás között a forgalmat és egy oly dm közös termelési egysén létesítésére törekszenek, mint amilyennel a monarchia rendelkezett a békeidőben. A háború utáni győztes államok kezdik belátni, hogy a monarchia széttörésével egy automatikus. termelő-területet is szétromboltak és ez az egyik oka a középeurópai államok gazdasági romláséinak. Miután a monarchia feltámasztása még gazdasági alapon is lehetetlenné vált, a kisantant-tervek egy ilyen hármas állam bevonásával létrejövő együttműködés módjával igyekszenek a monarchia termelési egységét pótoltok Rájöttek arra is, hog\ az autaxkiás államberendezések sem vezetnek jóra és igy alakult ki ez a szélese bbkörü, átfogóbb erejii koncepció, amelynek megvalósulása elé nyilvánvaló érdeklődéssel figyel fel egész Európa. A kisantant tehát egyszerre militarista és pacifista alakulat. Egyszerre kivan politikai nyomást gyakorolni szomszédjaim — bizonyára a kisebbségekre is — és egyszerre, egyazon időbe» játsaa ki magát a dunai federáció eszméjének hordozójává. Ha a kisantant-lapok vezér- cikkeit olvassuk, úgy minduntalan feléik fordul egv-egy mondat, amely megállapítja, hogy végre KözépEurópa ügyét rendbehozták. De Kozóp-Eurónában benne vannak Magyarország, Ausztria. Letogyelország is és a józan ész azt diktálja, hogy minden olyan összefogási kísérlet,'atnely a földrajzilag egybetartozó államokat figyelmenkiviil hagyja, nem sok jóval kecsegteti és hogy az igy létrejött KözépEurópa, oson ka-Középe urópa csupán és nem több. (Bukarest, február 20.) Madgearu pénzügyminiszter nagyfontosságu uj pénzügyi törvény- javaslattal lepte meg a közvéleményt. E javaslat szerint, amit a pénzügyminiszter már elkészített, kincstári bonok kerülnek forgalomba, majdnem olyan cirkulációnak a kilátásaival, mint amilyent a bankjegy-forgás jelent a pénzpiacon. E bonok garanciáját az képviseli, hogy mindennemű adót lehet fizetni velük s a kincs; tár pénz helyett ilyen bonokkal egyenlíti ki belföldi tartozásait- Ha az következne be, hogy egyszer az adóhivatalok e bonokat nem fogadnák el, akkor súlyos következményei lehetnének ennek a bankjegyet helyettesítő bonkibocsátásnak, a kormány azonban éppen az adófizetés garanciáját szögezi le a törvényjavaslatban. Adóbonok a forgalomban. Madgearu pénzügyminiszternek az elkészült törvényjavaslata szerint a törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy meghatározott összeg elejéig úgynevezett kincstári adóbonokat bocsásson ki s ezekkel elégítse ki az állam belföldi hitelezőit, a szállítókat és mindazokat a magánosokat, akiknek követeléseik vannak az állammal szemben. Csak azokat a tartozásokat egyenlítik igy ki, amelyek 1933 január 1-e előtti időből származnak. A kibocsátandó adóbonok 100—500—1000— 5000 és 10.000 lejes névértékben kerülnek kibocsátásra. Nem névre szólanak, hanem bemutatásra, igy átruházhatók és 4 százalékos kamatozásúak. Mindennemű olyan adótartozásba fizetni lehet ezekkel, amelyek 1933 januárja előtt esedékessé vált adók. Kivételt képeznek az örökösödési illetékek és a kincstár javára kirótt pénzbírságok. (Bukarest, február 20.) A grivitai események ügyében megindított vizsgálat befejezéséhez közeledik és mig egyrészt szabadi;1 ráhelyezik mindazokat, akik ártatlansága bebizonyul, a tanuk vallomása alapján megállapítják azoknak a személyazonosságát, akik hajtogatták a tömeget és erőszakos cselekedeteket vittek véghez. Ma estére újabb szabadlábraholyezések várhatók. A jilavai fegyintézetbe átszállított sztrájkolómunkások száma 144. Ezek között van az a nyolcvannégy letartóztatott, akiket . még a sztrájk előtt lefogtak, mint a sztrájknak leleplezett előkészítőit. A második csoportba tartoznak a műhelyben rendezett sztrájkmozgaiom- nak a vezetői, Bogátoiuval, a mozgalom irányi- töjával együtt. Közöttük van az az úgynevezett nyolcas tanács, amit a munkások a sztrájk alkalmára választottak s a munkásoknak egy másik tanácsa, amit ők igazgatótanácsnak neveztek el. amiket nem lehet a bonokkal fizetni. A Banca Nationalanál e bonok, kétkezes aláirasayal, váltókként leszámitolnatók, névértéken, a kibocsátástól a leszámítolásig terjedő időre 4 százalékos kamattal. , , , . . Amint látható, e bonok fogalmazásának sikerét bénítja az, hogy az idei és a jövőbeli adónak a fizetésére nem fogadják el. Elsejéig el kell fogadni a Mihály- pénzeket. A pénzügyminiszter ismételten felhívta a pénzügyigazgatóságok és adóhivatalok figyelmét arra, hogy a Mihály vajda képet ábrázoló pénzérmek már csak március 1-ig vannak forgalomban. Ez időpontig azonban kötelesek az összes közhivatalok ezeket a pénzeket akadálytalanul elfogadni. A minisztertanács határozatai. Vasárnap minisztertanács volt Vaida miniszterelnök elnöklete alatt. A minisztertanács elhatározta, hogy az összes nagyobb városokban a napokban hirdetményben fogja felhívni a közönség figyelmét a nyugalomra és hangsúlyozni fogja, hogy a hatósági közegek teljes szigorral fognak eljárni a rendbontók ellen. A minisztertanácson Madgearu uj törvényjavaslatot terjesztett be. mely a magánalkalmazottak kereseti adójának fizetési terminusát meghosszabbítsa. Mironescu belügyminiszter két törvényjavaslatot is terjesztett elő. Egyik a Marzescu-féle rendtörvény módosítására vonatkozik, amely a törvény büntető szankcióit szigorltja és más cselekményekre is kiterjeszti a rendtörvény hatályát. Ugyancsak Mironescu terjesztette elő a köztisztviselői statútumok 58. szakaszának módosítására vonatkozó javaslatát, amely szigorú szankciókat léptet életbe azok ellen a tisztviselők vagy állami alkalmazottak ellen, akik a közrend megzavarásában résztvesznek. Hotineanu ezredes katonai ügyész előterjesztést tett Uica tábornoknak, a bukaresti hadtest parancsonkának, amelyben kéri kilencven olyan letartóztatott munkásnak a szabadon bocsátását, akikre semmi büntetendő cselekményt nem lehetett rábizonyítani. Ezek többnyire idősebb emberek, akik nem értettek egyet a lázi tokkal, de a terror hatása alatt sztrájkolniok kellett, közülük negyvenöt a Malxnaison, kaszárnyában, negyvenöt pedig a rendőrprefekturán van fogságban. A letartóztatott munkásokat a katonai ügyészség vádirata három csoportra osztja. Az első csoportot ezzel a gyüjtőlnévvel nevezi meg: a forradalom vezetői, A második csoport gyűjtőneve: a rombolók. Ezek közé tartoznak azok is. akik az uccán fosztogatni kezdtek. A harmadik csoportba tartoznak azok a munkások, akik az ostromállapot szigorú tilalma ellenére a műhely területén nyilvános gyűlésein vettek részt. A sziguranca azt állapította meg, hogy • Kommunista futárt fogtak el, aki pénzt hozott a vasúti sztrájk támogatására A katonai vád az elfogott sstrájkolók ellen & belügyminiszter a lapokhoz 4
