Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-19 / 41. szám
Előfizetés belföldön: mm tm, tétem éUü, negyedovre 20^: Egyes szám ára bora 701« Ké r> V i s e 1 6h á z BUDAPEST V . országos magyarparti lap SzerKesztoségi és kiadóhivatali telefon: 60S. XVI. ÉVFOLYAM 41. SZÁM. Előfizetés Magyarországon pengi, félém 29 pengi. necredám Ü5S K. 60 évre Egy Egyes Efflta szám ars 2» ClaMKorontilr, IO.Î1. fohrnrfr f 9 * Vn&fírnan Éjfélatán táklyafény mellett temették el a nrankástüntetés hat halottját A hetedik áldozat szombaton halt meg a kórházban Szovjetkémeket, kommunista szervezőket fogtak össze újból -ţ A grivitai sztrájk vezetője is rendőrkézre került És egy postagalamb (Bukarest, február 18.) Éjfél után különös fáklyásmenet vonult ki a bukaresti Belu-teme- tőhe. Közönség nélkül, nagy hatósági fedezet alatt hat koporsót vittek ki s a koporsók után a halottaknak csak legközelebbi hozzátartozói haladhattak. Mondhatni titokban temették el éjíélután 1 órakor a gri vitai munkáslázadás hat halottját. A temetés időpontját nem tudhatták meg azok a munkások, akik a sztrájkban résztvettek. A hatórások vigyáztak arra, nehogy tüntetésre liaszn.-dhassák fel a kommunisták a gyászos alkalmat. Fáklyafény mellett hántolták el a grivitai sztrájk munkás halottjait. A hetedik halott. A lázadó sztrájknak az eltemetett hat halotton kivül van egy hetedik áldozata is. A kórházban szombaton hajnalban meghalt Georg Popescu 28 éves vasöntő, aki az összeütközés alkalmával életveszélyes lövést kapott. Elfogták a megszökött sztrájkvezért, Amint már jelentettük, a vasúti műhely munkásainak ezt a lázadó mozgalmát egy Bo- gatoiu nevű kommunista vezette és irányította, akinek azon az éjszakáit, amikor a lázadást leverték, sikerült elmenekülnie. A hatóságok nagyon fontosnak tartották, hogy ezt a sztrájkvezetőt kézrekeritsék. Nagy apparátussal vezették be a nyomozást s amint a rendőrség jelenti, sikerült is ráakadniok. Bogatoiut elfogták, átadták a katonai ügysézségnek. A munkások kommunista szervezeteiben az éj folyamán újból házkutatást tartottak és ke resték a titkos levéltáraknak a rejtekhelyeit Ploestiben munkába állottak. A belügyminiszter jelentése szerint Ploestiben megszűnt a sztrájk, a munkások minden incidens nélkül szombaton reggel munkába állottak. Két petróleum-vállalatnál 1700 munkás lépett sztrájkba, most valamennyien dolgoznak. Két postagalamb és a veszedelmes szovjetkém. Tighinában, az orosz határhoz közeli besszarábiai városban, a sziguranca elfogott egy orosz futárt, akinél megtaláltak többek között két galambot is. Postagajambok voltak ezek, lábaikon alumínium-karikákkal. Amikor a futárnak a tanyájára a karhatalmi közegek rácsaptak, a kommunista kémnek még volt annyi id®ie, hogy az egyik galambot felröpitse, a másikat azonban a hatóságok kezükbe kerítették. Az aluminium-gyürüben irás volt elrejtve, valamilyen titkos utasítással. A gyűrűbe ez a két betű volt bevésve: B. P. A kémnél találtak kézigránátot, revolvereket, nagyon sok töltényt és tízezer lej készpénzt. Letartóztatások mindenfelé. Ugyancsak Tighinában elfogtak egy Cser- uov nevű állítólagos orosz kémet is, akiről azt hiszik, hogy nagyon fontos megbízatásokat kapott Oroszországból. Az ország számos helyén vezettek be olyan nyomozásokat, amelyekkel kémszolgálatot teljesítő kommunistákat igyekeztek a hatóság hálójába keríteni. Brailában elfogták Nicolaie Mungieff és Stefan Marinescu kommunistákat, akik államellenes szervezkedésben való részvétel miatt már el voltak Ítélve súlyos börtönbüntetésekre. Nagyon sok házkutatást foganatosítottak egyesületi helyiségekben és magánlakásokban Bad au ti bukovinai városban, ahol sok könyvet, röniratot s egyéb nyomtatványokat foglaltak le. Storojineti városban tiz embert tartóztattak le. Baltiban letartóztatták Eosonstein, Kupferatein. Bosentha.1 és Wurm zsidó lakosokat, azzal a váddal, hogy ők is résztvettek kommunista üzelmekben s a hatósági jelentés szerint lakásaikon brossurá- kat találtak. A kisantant alkotmányt kap A kisantant Genfben újjászervezte magát. Az európai politika nagy érdeklődéssel kiséri é reorganizációs folyamatot, amely most — legalább is a kiadott hivatalos kommünikék szerint, — végérvényesen befejezettnek látszik. A kisantant államai elhatározták, hogy egységes nemzetközi szervezetet, közös politikájuk erősítésére állandó tanácsot letesitenek, — amelynek tagjai a három külügyminiszter — állandó titkárságot állítanak fel s a gazdasági érdekek kiegyensúlyozására egy külön gazdasági tanácsot kreálnak. Az állandó tanácsnak évente háromszor kell összeülnie. A megegyezés most már nem három évre szól, hanem meg nem határozott időre. A kisantant a jövőben mintegy külön nemzetközi csoport lép fel, külön kihangsúlyozott külpolitikai egyéniséggel. A genfi paktum kimondja azt is, hogy a kisantant államok minden politikai szerződése, s minden olyan egyoldalú cselekedete, amely a kisantant államok egyikének jelenlegi politikai helyzetét más állammal szemben megváltoztatja, valamint minden politikai következményű gazdasági szerződésnek a megkötése, jövőre a kisantant tanácsának egyhangú beleegyezésétől függ. Tehát egy újabb népszövetség — in miniature. — Egy politikai szervezet, amely a maga össze- kovácsoltságában, egymásmellé rendeltségében, különböző koordinátáival egyedül áll a háború utáni európai szövetségek történelmében. A világháború alatt, a háború lefolytatására alakult nemzetközi haditanács volt csak ilyen kompakt és kikényszerítő erővel biró szervezet, mint amilyen most a kisantant lenni kívánkozik. A kisantant államai a jövőben úgyszólván egy államtömböt akarnak képviselni, amelyek kifelé egyetlen állam képletében jelentkeznek, befelé pedig külön gazdasági egyezményekkel, preferenciáíis vámokkal csökkenteni kivánják az elszigetelődést. Az uj államoknak közös külügyi és gazdasági szervei lesznek, mondhatni minisztériumai, aminthogy meg vannak a maga közös katonai szervei is, ha ez az uj megegyezés nem is számol be katonai természetű konvenciókról. A kisantant tehát alkotmányt kapott, precízebb és gyakorlatibb tartalmat, mint például a Népszövetség, mert nem elvi álláspontokat szögez le, hanem gyak >r- lati kérdések megoldására törekszik és bizonyos mértékig van kikényszerítő ereje is, ami a Nép- szövetségnek nincs. Lám többek között ez az alakulat azt is szimbolizálja, hogy igen is elképzelhető a szuverénitások korlátozása is egyes államok között, akkor, amikor közös célok megvalósítására kerül sor, mert eleddig az államok folytonosan a népfenség sérthetetlenségének elvébe, kapaszkodtak be. * Más kérdés azután az, hogy európai szemszögből megítélve tényleg olyan szükséget reprezentál-e a kisantant, amilyent önmagáról feltételezi Régi dolog, hogy a kisantant államai geopolitikai és természetre jzi adottságuknál fogva a gazdasági téren nehezen képesek összeegyeztetni érdekeiket, sőt ezek az érdekek élénk ellentétben állanak egymással. Az ellentétek a politikai téren is megmutatkoznak. Hogy csak egy példát említsünk, Csehország egészen másként nézi az Oroszországgal való kapcsolatokat, mint Románia vagy Jugoszlávia. A kisantant össze nem egyeztethető belső ellentéteinél fogva már nem egyszer csőddel fenyegetett és a külpolitika beavatottal nem egyszer konstatálták, hogy lényegvető kérdésekben, olyan kérdésekben, amelyek épen a kivédésére alakult a kisantant, nem egyformán gondolkoznak. Mi hozta hát létre ennek az uj politikai formációnak a szükségességét'? A kisantant megalakulása annak idején azért történt, mert a monarchia területéből kihasított uj államok egy védelmi fronra helyezkedve könnyebbnek találták a letörését minden revíziós mozgalomnak, akkor, ha együttesen lépnek fel, mintha külön-külön. A vak is látja, hogy a kisantant új szervezkedésének éltető gondolata most is az, hogy barrikádot emeljen az európaszerte megnyilatkozó revíziós gondolat elé. De nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a körülményt sem, hogy a dunai és középeurópai államok külpolitikai relációiban is eltolódás állott be: a kisantant államok ma nem támaszkodnak úgy Franciaországra, mint régen és Olaszországból pedig — Jugoszlávia szemszögéből megitélve — a hajdani barátból a ma ellségévé vált. Évek folyamán a kisantant politikai és gazdasági eszmevilága nemhogy egyszerűsödött, sőt bonyolódott és a bonyolódást fokozta, hogy a problémák technikai megtárgyalásai is nélkülözték a direktívák pontosságát, az együttműködés folytonosságát az irányelvek szerződésszerű le- szögezését. A kisantant matadorjai ezen most változtatni akarnak. Ök talán tudják, hogy mennyiben lesz jobb az új együttműködési módszer, mint az eddigi, de ha az egész európai politika gócából nézzük a kisantant fonnaváltozását, nem tartjuk valószínűnek, hogy akkor, amikor csak a legszélesebb összefogások vihetnék előbbre a nemzetközi ügyeket, egy ilyen partikuláris-defenziv politikai blokképződés hasznára lenne a közös, érdekek európai és nemcsak három államra szorítkozó kijegecesedésének. Minden készülő biok kihívja, önmagában hordozza egy ellenbloknak a megalakulását és ez elől a veszedelem elől a kisantant uj alakulata sem mentes.
