Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-18 / 40. szám

V seitfház B'JDa D Előfizetés belföldön: tm g06, teleire éo*), negyedévre 200, egy hóra 70 L, _________ Egyes szám ára 3 lei. ClvUKolotewfr. 1933. február 19 ORSZÁGOS Ssrerkesztoségi és kiadohlvata XVI. ÉVFOLYAM 40. SZÁM. Előfizetés Mcoy<irorsxA<yre t Egy évre 60 pengő, félévre Zä peagO, negyedévre 13J0P. Egyes szám ára 2# fllléi___________ Veszedelmes sablon Igazat kell adnunk annyiban Lupunak, hogy ostromállapottal hiába próbálja a. kor­mány leszerelni az ország több pontján sziszte­matikusan jelentkező zavargásokat, amelyek -Bukarestben hivatalos beismerés szerint is hét emberáidozatba kerültek. Ott azonban már nem tudunk egyetérteni Lupuval, aki egysze­rűen kijelenti a bukaresti rendőrprefekt.usról, hogy ő az oka mindennek.és a parlamenti vizs­gálóbizottság kiküldésében olyan panaeeát lát, amely egy csapásra megszünteti a zavarokat, lecsillapítja a felzaklatott közvéleményt' és igazságot szolgáltat az esetleg méltatlanul meghurcoltaknak, elhúzza a port igazi bűnösö­kön. Szeretnénk megkérdezni Luputól, hogyan képzeli el ő egy hivatása magaslatán átló, fel­tétlenül objektiv parlamenti vizsgálóbizottság munkabeosztását, összetételét és produktiv munkateljesítményét? Lupu bizonyára úgy gop (tolja, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságban a pártok arányosan képviselve legyenek, aminf- liogy ez másképpen ei sem képzelhető. Már pedig látva azt, hogy mit értenek nálunk par lamenti munka alatt, hogy készülnek a törve?-' nyele és hogyan vész el a legvitálisabb jelentő­ségű kérdések lényege a hatalomra éhes pártok, marakodásában, nem nehéz előre látni, hogv egy ilyen parlamenti vizsgálóbizottság şerb volna más, mint uiabb alkalom a pártok gyű lölködő összecsapására, egymás kormányzat' rendszereinek és pártvezéreinek szenvedélyes megvádolására s a bűnösség kérdésének pusz tán pártszempontok szerint való mérlegelésére. Megértjük Vaidát, aki a vizsgálóbizottság kiküldését ellenezte és ezt az álláspontot ma- melukjaival nyomban parlamenti határozattá is emelte. Nem tudunk azonban felmentést ad­ni annak a kormánynak, amely a dolgok ide- tanulását lehetővé tette. Persze, ezalatt nem azt értjük, hogy ha liberális kormány ül a kor­mánykerekeknél, mindez nem következhetett volna be. A liberálisok kormányzási módszerei és eszközei egy hajszálnyival sem mások, egy hajszálnyivai sem jobbak, mint a nemzeü-pa- rasztpárt váltakozó kormányainak metódu­sai. A mi sajátos politikai viszonyaink között a román parlamentben nem elvi harcok foly­nak le, hanem hatalomért való tülekedések szinjátákai. Az újabb és újabb fizetéscsökken­tésre Ítélt tisztviselőket semmivel sem nyugtat­ná meg jobban az a tény, hogyha a politikai in­trikák elbuktatnák Vaidát és hatalomra segí­tenék a liberálisokat. A liberális koncepció az államvezetésben majdnem hajszálnyira ugyan­az, mint a Vaidáéké. Nem lehet elfelejteni, hogy a liberálisok intézményesített ostromálla­potát az első nemzeti-parasztpártl kormány szüntette meg. Aminthogy amellett sem lehet kritika nélkül elmenni, hogy a zavaros atmo­szféra megszüntetésére Vaida sem talált más megoldást, mint az ostromállapotot. Legfeljebb annyit hozhatunk fel mentségére, hogy a ’ fel- melegitett ostromállapot nem hozoft magával cenzúrát és a kormány csak ott terjesztette ki. ahol a tüntetések és zavargások veszedelmesen elfajultak. Nem egyszer irtuk meg már, hogy minden egyes fizetésleszállitási lépés, akármilyen „ne­héz szívvel“ szánja is rá magát a kormány, minden egyes újabb leépítésre vonatkozó kor­mánydöntés súlyosbítja a helyzetet és szapo­rítja azt a veszélyeztetett zónát, amely az elé­gedetlenségek melegágya s amelyből tapaszta­lat szerint romboló tüntetések szoktak kisar­jadni. Érthetetlen, hogy amikor a kormány látja azt, hogy ilyen módokon nemcsak hó'gv javítani nem tud a helyzeten, hanem azt miud- inkább elmérgesiti, mégis újra meg újra visz- szatér a csődöt mondott metódushoz. Jól tudja Vaida is, Madgearu is, hogy ezzel a fizetésle- szállitással egy hajszálnyival sem teszi reáli­sabbá a költségvetést. Amennyivel kevesebb fizetést kapnak ezentúl a tisztviselők, annyi­A grl vitai összeütközés halottjai A kommunista hordár volt az első áldozat A közrendor9 akit a csendőrtiszt helyett lőttek agyon Ezerkétszáz a foglyok száma (Bukarest, febr. 17.) A grivitai vasúti mű­hely 1200 munkása áll vizsgálat alatt Bukarest­ben s minden egyes munkást külön vizsgálat alá vesznek. Igyekeznek megállapítani, nem­csak a nacionáléját és hogy mióta van mun­kában a vasútnál, hanem azt is, hogyan került bele a sztrájkba, milyen viszonyban van azok­kal, akik a sztrájkot vezették és milyen maga­tartást tanúsított az utóbbi időkben. Természe­tesen kivizsgálni igyekeztek azt, hogy milyen tevékenységet fejtett ki mindegyik a lezajlott összeütközések alkalmával. A hatóságok megál­lapították, hogy ezek közül Wen számosán van­nak olyanok, akik nem bukaresti illetőségűek >s ezeket illetőségi helyeikre toloncolják. Arról ugylátszik szó sem lehet, hogy ezek visszake­rüljenek a munkába. Újabb letartóztatások. A rendőrprefekturán jelen pillanatban még 500 munkás vár kihallgatásra, mig a Maimai­son kaszárnyában (63 van őrizetben. Tegnap este a hadbíróság ügyésze megengedte, hogy az elfogottaknak hozzátartozói élelmiszert vigye­nek. A mozgalom vezetői Bogatoiu főagitá­torral az élükön, megszöktek. Az éjszaka patrullok őrizték a műhelyt és oszlatták szét az annak környékén egybegyült kiváncsiakat és családtagokat. A vidéken folytatódtak a letartóztatások. Iaşiban 40 előállitás történt, köztük 20 nő. Má- ramarosszigeten 10 a letartóztatottak száma. (Jámpinában is többeket őrizetbe vettek. Tegnap este hatkor a bukaresti rendőrpre- fekturán megbeszélést tartottak a rendfenn­tartó hatóságok, majd nyolckor a helyőrségi parancsnoknál volt tanácskozás. Általános sztrájk készült A sziguranca megállapította, hogy a kom­munisták február 18-ra általános sztrájkot ter­veztek az egész országban. Miután vezetőik nagyrészót sikerült letartóztatni, a mozgalom meghiúsultnak tekinthető. Súlyos bizonyitékok vannak az állambiztonsági hivatal kezében, amelyek alapján a kommunista vezéreket a hadbíróság elé fogják állítani. A péntekre virradó éj folyamán a buka­resti hatóságok Pariseanu sziguranca felügye­lőnek a vezetésével a külvárosok széles körei­ben razziát tartottak, rengeteg házkutatással és igen sok uj letartóztatásnak a foganatosítá­sával. Iratokat és más dokumentumokat sze­reztek meg, melyekből a hatóság azt állapította meg, hogy az egész országban megszervezett organizáció dolgozott. Egységes terv alapján akarták e na­pokban az ország rendjét felborítani. ami éppen azou hiúsult meg. hogy a tervet si­került még idejében a hatóságoknak megtudni. Ploestiben és Galacban kezdettek terror-sztrájkot. A belügyminisztérium hivatalos jelentése szerint az országban mindenütt nyugalom van, a ploestii és galaci izolált mozgolódások kivé­telével mindenütt folyik a munka. Csütörkön este úgy látszik a rendbontásra kidolgozott országos terv, szerint ismét Ploesti- ............................ ........ ben akartak zavargásokat előidézni. Két na­gyobb petróleumvállalatnál, az Astra Románc­nál és a Romána Americananál a munkalevál­tás idején a leváltott munkások nem akartak az üzemekből kivonulni, hanem kijelentették, hogy addig nem távoznak el, amíg a napok­ban letartóztatott munkásvezetőket sza­badon nem bocsátják és az_ üzemekben ugyanekkor megkezdődött a sztrájk is. A munkások itt is el akarták barri- kádozni magukat s hatalmukba igyekeztek ke­ríteni az üzemeket. Felvonult azonban a karha­talom nagy csapata s ez a felvonulás félelmetes helyzetet teremtett. A karhatalmi csapatok ez­redes parancsnoka katonai sorfalak előtt állva szólította fel a munkásokat, hogy azonnal távoz­zanak az üzemek területéről. A munkások, úgy látszik, meggondolták a dolgot és távoztak. Á vállalatok igazgatóságai azt hirdették ki, hogy a munkát két napra beszüntetik, de e napokra is folyósítani fogják a munka­béreket. Ennek a közlésnek volt is megnyugtató ered­ménye. A munkások eltávoztak, a karhatalmi csapatoknak egyrésze azonban visszamaradt. Később az est folyamán megjelent egy csoport munkás ismét az üzemek előtt s az üzemekbe be akartak vonulni, ez a csoport azonban már val kevesebb pénz jut el az ország gazdasági vérereibe, annyival kevesebbet vásárolnak az emberek, annyival kevésbé tudnak adót fizetni az iparosok és kereskedők s három hónap mul- '7a ismét csak le kell szállítani a fizetéseket. Arra az egyszeri parasztemberre gondolunk, aki örömmel újságolta el, h-ogy mindennap egy marékkai kevesebb szénát ad a tehenének, amely lassanként annyira hozzászokik -a széna­adag mérsékléséhez, hogy a végén teljesen fe­leslegessé válik a jászol és a széna, Csakugyan: a tehén kitünően alkalmazkodott a széna-fizetés rendszeres leszállításához, mielőtt azonban végleg megszokta volna, felfordult. Nem gon­dolja a kormány, hogy igy jár a tisztviselők­kel, de igy jár az ország összes polgáraival is? Mire megszoknak az éhezést, az ország egy nagy temető lesz. Valami mást, valami újat vár a nép a kormánytól. Ami nem jár a be nem vált sablon utján, ami uj lendületet ad a polgárok életének, munkaalkalmat a munkásnak, mun­kakedvet a tisztviselőnek. Erre azonban sem a csendőrfegyver, sem a halmozott fizetésreduk­ció igazán nem alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom