Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1933-02-16 / 38. szám
KmnUnJfG XVI. fi VF. SS. SZÁM, A feketeszesz-per Bukarestbe helyezését kérte a védelem egyik része (Kolozsvár, február 15.) A feketeszesz-per tárgyalását, amelyet az influenzajárvány miatt elhalasztott a biróság, hétfőn folytatják tovább. Mielőtt a tárgyalás folytatására sor kerülne, a védelem egyik része akciót inditott abban az irányban, hogy az ügyet elvétessék a kolozsvári törvényszéktől s a bukaresti törvényszék előtt tárgyalják le. Ismeretes, hogy már a tárgyalás folyamán is felvetette az egyik védő azt az inditványt, hogy Colfescu ügyész helyett mást delegáltasson a törvényszék, mert mindaddig, amig ő foglalja el az ügyészi széket, nem iehet biztositani a tárgyalás rendes és békés mederben való lebonyolitását. Ez a kérés agylátszik az igazságügyminisztériumnak tudomására jutott, mert a minisztérium utasította az ügyészt, hogy továbbra is lássa el feladatát, úgy ahogy kötelességérzete diktálja. A tárgyalás elhalasztását követő napokban azután újabb akcióra határozta el marját a védelem■ Kérést adtak be a semmitőszékhez, amelyben az ügynek a kolozsvári törvényszéktől való áthelyezését kérték s a bukaresti törvényszék delegálását a tárgyalás lefolytatására, A semmitőszék tegnap foglalkozott is ezzel a kéréssel, határozatot azonban nem hoztak, mert bizonyos akták beszerzése vált szükségessé. Elrendelték ezeknek az iratoknak a sürgős beszerzését s keddre halasztották a döntés kihirdetését. Érdekes, hogy a kérést a védőknek csak egyik része kívánta. Annak _a részének, amely leginkább érzi Colfescu ügyész könyörtelen magatartását. A védelem másik része meg van elégedve úgy az ügyész, mint a törvényszék munkájával s amellett van, hogy továbbra is Kolozsváron folytassák a főtárgyalást. Ez a kisebb vádlottak csoportjának álláspontja, akiknél hatalmas nehézségeket támasztana az, ha valóban Bukarestbe helyeznék az ügyet, mert úgy a bukaresti utazás, mint a hosszú tár gyalás aíatt való ott tartózkodás, megoldhatat lan kérdés lenne számukraHétfőn mindenesetre folytatja a törvényszék a tárgyalást, mert a semmitőszékhez be adott kérés nem bir elhalasztó jelleggel s igy attól függetlenül tovább lehet folytatni a tanúkihallgatásokat. Valószínű különben az, hogy a semmitőszék vissza fogja utasítani a kéréstA postatakarékpénztár! követeléseket januárban sem fizették ki (Kolozsvár, február 15.) A Magyarországtól elszakadt lakósok postatakarék betétkönyvecskéit még 1920-ban keszedte a román postavezérigazgatóság. Azóta több Ígéret hangzott el, hogy a betéti követeléseket kifizetik. A köz- igazgatási hatóságok utján állandóan zaklatták a betéteseket, hogy igazolványokat és különböző bizonyítványokat állítsanak ki, de a betétesek nagyrésze látva azt, hogy minden évben csak bizonyítványokat követelnek, de ném fizetnek, már az igazolványokat sem állították ki. Nagyon sokan tizenkét év óta el is haltak. Vannak olyanok is, akik a postahivataltól kapott elismervényt elveszítették, igy aztán a betéti követeléseknek az eredeti összege nagyon lecsökkent. . A postavezérigazgatóság a hírlapok utján minden évben, az utóbbi időben pedig minden hónapban megismétli és kihirdeti a „biztos" határidőt, hogy fizetni fog. Legutóbb 1933. január hónapját tűzték ki utolsó határidőként. Sajnos, azonban az ígéreteket nem tartják meg, a pénzt nem fizetik ki, csak újabb bizonyítványokra van szükség, amelyek újabb költséget jelentenek a betéttulajdonosok számára. A betéttulajdonosok nagyobbára kisegzisz- tenciák, a társadalom szegény osztályából kikerült szegény emberek, akik keservesen ösz- szekuporgatott filléreiket veszítik el, habár a betétek kifizetését nemzetközi szerződések biztosítják s az utódállamok területén arany paritásos alapon kellene kifizetni n betétek érté két. A legutóbbi terminus ismét eltelt, az érdekeltek újból várhatnak, újabb bizonyítványokat szerezhetnek ha, ujahb kiadásaik lesznek, de a postavezérigazgatóság a fizetéssel adós marad. Mikor lesz vége már ennek a kétes értékű játéknak s mikor fizetik ki már a betétek értékét? 9 85 éves zálogházas zsarolási ügye Felmentették Hatos Flóriánt, aki feíebbez, mert beszámithatatlannak jelentették ki (Kolozsvár, február 15.) A 85 éves Hatos Flóriánnak, a romániai zálogházasok doyenjének ügyével már többször foglalkoztunk. Hatos Ilonán, aki a háború előtt Desen .volt virágzó zálogház-üzlet tulajdonosa s az uj rezsimben Kolozsvárt folytatta busás kamatokra alapozott foglalkozását, miután felhagyott dicső üzletágával, valószíniileg azoknak a tapasztalatoknak alapján, melyeket hosszú évek alatt szerzett, egyszerre ofíenzivát inditott a többi kolozsvári zálogházak ellen, akik közül az azóta megszűnt Iliescu zálogházat választotta ki céltáblául. Nem tudni, mi vezette Hatost ebben az akciójában. Tény az, hogy Hatos Flórián először a sajtó utján próbálta elérni Iliescu vád alá helyezését. A lapok azonban íuem nyújtottak ehhez segédkezet, ismerve Hatos Flórián múltját, feljelentések beadásával folytatta munkáját. Feljelentést adott be az ügyészséghez, különböző minisztériumokhoz s vénül magához Károly királyhoz is eljuttatta panaszát. Akciója azoii- bajn sikertelen maradt. Később érintkezésbe lépett Iliescu Viktorral s azt az ajánlatot tette, hogy abbahagyja az ellene inditott akciót abban az esetben, ba Iliescu 50.000 lejt fizet neki. A zálogháztulajdonos szinleg belement a dologba s kitűzte az időpontot, amikor átadja a pénzt. Erről az időpont ról értesítette a rendőrséget is. Akkor fogták el a feljelentőt, mikor át akarta venni a pénzt. Hatos Flórián ellen zsarolás vádját emelték í körülbelül egy hónapot ült vizsgálati fogság ban, ahonjnan csak azért engedték ki, mert súlyos beteg lett s nem sok reményt tűztek élet- benmaradásáhoiz. Úgy látszik azonban szervezete megbirkózott a betegséggel, mert jó egészségben állott ma a törvényszék elé. A törvényszéki tárgyaláson védőügyvédé orvosszakértői vizsgálatot kért, hogy beszámít ható-e vagy nem. Dr. Urechea, dr. Minea és dr. Kernbach végezték el az orvosi vizsgálatot. Megáilanitották, hogy Hatos Flórián teljesen beszámíthatatlan és igy nem felelős tetteiért, Ennek alapján a törvényszék, habár a vádat bebizonyítva látta, felmentette Hatos FlóriántAz Ítéletben úgy az ügyész, mint a magánvád megnyugodott s egyedül Hatos Flórián fellebbezett azon a címen, hogy a törvényszék nem állapította meg a bűncselekmény hiányát. Szerdán a tábla elé került az ügy. A magánvád kérte a törvényszéki Ítélet helybenhagyását, tekintve a beszámiihatatlanságot. Ha: los Flórián védője szerint az egész zsarolási ügv inscenálás volt- Iliescu csak azért hivatta magához a 85 éves öreget, hogy beránthassa egy bűnügybe s ebben segítségére volt a rendőrség és az ügyészség is. Bűntény hiányában kéri a felmentes kimondását. , A tábla helybenhagyta a törvényszék ítéletét és íentartotta annak indokolását. — Fellebbezek! — kiált fel erre, nyolcvanöt évétől el sem várható erélyességgel Hatos Fló- rián. — Tessék megállapítani, hogy nerd vagyok bűnös. A KÖZÖNSÉG ROVATA kulturKolossvílri mo&sro szlra&asalí CORSO Előadások 3, 5» 7 és 9-kor DACIA (Színkör) Előadások 3, 5 és 7-kor EDISON Előadások 3. o és 9-kor ROYAL Előadások 3. 5. 7 ai Vor „V! SO U s3 09 CD SZENVEDÉLY Főszerepben Lupe Velez, a legszebb sztár. férjek, ne csaljsloli! Biró Lajos és Noti Károly filmje. Rendezte: Székely István. — A főszerepekben : Oskar Sima, Gerda Maurus, Mindszenti Tibor, Adele Sandrock. A Rabszolga királynő hatalmas, zsidötárgyu, monumentális filmremek Főszereplők: Korda Mária és Beregi Oszkár Ezen kivül Vőlegény özvegye, németül beszélő filmoperett. Helyárak: 10, 15 és 25 Mar!c*a cjréfnrS Kálmán Imre világhírű operettje. Szereplők: Dorothea Wieck, Hubert Marischka, Szőke Szakái, Verebes Ernő, Horváth IV. és cigányzenekara. PremierJlm A kolozsvári isi agyar ház kérdése Ez az üdvös eszme közhasznú megvalósítása már legalább egy emberöltő óta foglalkoztatja nálunk a közvéleményt, mert ha időközönként merültek is fel komoly akadályok, azért a gondolat egy vagy más alakban unra meg újra éietrekeit. _ , ,, A terv szárnyrak elésekor két irányzat lepett előtérbe, amennyiben némelyek az akkor legalkalmasabbnak vélt Mátyásház _ kiépítésévé!, mások ellenben uj épület emelésével keresték volna a megoldást, elsősorban a helybeli múzeumok közös elhelyezésére. Miközben azonban a két terv közül valamelyik megérlelődhetett volna, a világháború az egész kérdést lesodorta a napirendről a város idegenforgalmának a nagy kárára. 1920-ban aztán e sorok írója hírlapi utón hívta fel a figyelmet a.kolozsvári kultúrintézmények közös kapcsolatának a hiányából származó hátrányokra, melyek egy kulturház keretében megoldhatók lennének. Miután akkor sem volt alkalmasabb telek, én is a Mátyásház kibővítésére gondoltam, hol egyebek közt egy „Vár őstörténeti muzeum“ is helyet foglalhatott volna a többi ismert magyar alapítású gyűjtemények mellett, már csak arra való tekintettel is, hogy a szóbanforgó épület a város tulajdona. Időközben bizonyára a besztercei szász, majd a temesvári Magyar Ház mozgalmainak a sikere az Országos Magyar Párt akcióba lépését siettette székház létesítése iránt, esetleg egyes megfelelő hajlékot nélkülöző magyar kul turintézményünk kapcsolatos elhelyezésének a számbavételével. Az ügy tanulmányozása több évig tartott, mig néhány évvel ezelőtt megbízás folytán illetékes helyen konkrét javaslatot tettem, mely egyébiránt arra is irányult, hogy az alapítandó intézménynél a kulturhnzi jelleg domborodjék ki. A terv továbbvitelére nem kedvezett sem az általános gazdasági helyzet R ebből kifolyólag kultúrintézményeink anyagi körülményei sem, mindazonáltal örömmel kell fogadnunk azon komoly mozgalomnak a hirét, rnoiy a Kolozsvári Magyar Kulturház alapítását készíti elő s ezzel a közérdekű föladattal a város is olyan alkotás birtokába jutna, ami a magyar kultúrát ápoló társadalmi szervezeteknek állandó otthont lesz hivatott biztositani. (M. Gy.) Életveszélyes a fellegfvári szerpentin-utón járni A lapok közléseiből megállapíthatjuk, hogy Deleu interimárbizottsági elnök érdeklődéssel és jóakarattal viseltetik minden panasz Iránt, különösen nagy gondot helyez arra, hogy a városi uccák rendben és jőkarban legyenek tartva. Ezért több Fellegvár alatti lakó nevében az alábbiakra hivom fel a figyelmet: A Magyar Szinház mellett levő gyaloghíd folytatását képező szerpentin-uton a lépcsők borzalmas állapotba vannak. A lépcsők és a karfák nagyrésze hiányzik. Ilyen körülmények között a téli hónapok idején még ahol meg van a lépcső, ott sem lehet arra rálépni, mert az ember könnyen elcsúszik és a nyakát töri, mert nincs karfa, amibe bele lehessen fogózkodní. Éppen ilyen veszélyes ott is, ahol nincs lépcsödeszka. Valósággal életveszedelem a meredek szerpentin-uton a járás. Az érdekelt lakók már évek óta kérik, hogy a szerpentin utón levő nyári vendéglőn tuli uccában legalább három villanylámpát állítsanak fel. Ez az ut vezet a (Jozmutza-szanatórium felé. Közben négy-öt. család lakik é3 itt van ebben az irányban az uj tiszti étkezde is, tehát a szerpentinut ma meglehetősen forgalmas. Tudjuk azt, hogy a város anyagi helyzete nehéz s ha már azt nem kérhetjük, hogy az uccákat megjavítsák, annyit azonban mint adófizetők elvárhatunk, hogy legalább kis javításokat eszközöljenek és a téli ' hónapokban a veszélyes uccákat alkalmassá tegyék arra, hogy azon láb és nyaktörés veszélye nélkül járni lehessen. Több adófizető polgár.
