Keleti Ujság, 1933. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1933-02-15 / 37. szám

XVL ÉVF. 37. SZÁM. KlLETinjSKG 3 Sztrájkoló munkások romboló tüntetésre Indultak a város főuccáin A körülzárt vasúti műhelyből leadott szlrénaielekre több gyár munkásai sztrájkba léptek — Gépfegyveres csendőrszázad nyo­mult be a mlihelytelepre - A munkások farkasszemet néztek a fegyveres csapatokkal, aztán feladták az ellenállást (KOLOZSVÁR, február 14.) A vasúti műhely sztrájkjának viharos eseményei egy napra izgalomba hozták Kolozsvár közönségét, mert a tüntetés hullámai becsaptak a város köze­pére, ahol a rombolás jellegét kezdették felvenni. A vasúti műhely sztrájkoló munkásai, amikor körülzárt helyzetükben látták, hogy ellenállásuk megtörik, minden valószínűség sze­rint előzetes megbeszélés alapján kívülről kértek sziréna jelek leadásával segítséget. E jelekre niás gyárak munkásai is abbahagyták a munkát és a városban kezdtek zavargást, hogy el­vonják a karhatalmi erőt a vasút környékétől. A tervvel nem sok eredményt értek el, mert a rombolásra indult tüntetőket a főútvonalakon hamar szétkergették, de a hatóságok vélemé­nye szerint is. máshonnan ideérkezett kommunista agitátorok rendezték Kolozsváron ezt a zavargási kísérletet. Az ostromállapot kihirdetésével nem igyekeztek sietni, de ugylátszik. hogy a tüntetők ezt akarták kiprovokálni. Üzletek kirakatait és néhány más ablakot törtek be a dorongokkal, fahasábokkal felfegyverkezett kommunisták, akiknek az összefogdosását a hatóság a tüntetés után megkezdette. A műhely a munkásság megszállása alatt Amint megírta a Keleti Újság, hétfőn reg­gel 8 órakor lépett sztrájkba a kolozsvári vasúti rnüheiv 1600 munkása és az alábbi köve­teléseket terjesztették elő: 1. Fogadják vissza az agitáció miatt elbo- csájtott Metiu, Timoftei, Popa és Nicolaie mun­kásokat. 2. Munkástanács működjön az igazga­tóság mellett. 3. Húsz százalékkal emeljék a munkabéreket. 4. Könnyítsenek a globális adó fizetési lehetőségein. 5. A végzett inasoknak adják meg a ruhát és a prémiumot. A sztrájk proklamálásával egyidejűleg a munkások _ maguk bezárták az összes kapukat és nem en­gedték meg a mérnököknek sem, hogy eltávozzanak. Az esetről hamar tudomást szereztek a ha­tóságok és a munkásság követeléseit továbbí­tották üstrogovici mérnöknek, a vasúti mű­hely történetesen Bukarestben tartózkodó igaz­gatójának. A munkásság pedig megszállva tar­totta a műhely egész üzemtelepét s kimondot­ták, hogy addig nem távoznak, amig követeie- seiket nem fogadják el. Hatalmukba vették a műhely telefonközpontját és hétfőn egész nap, továbbá az éjszaka folyamán a műhelyben maradtak. Hatieganu rendőrkvesztor egész éjszaka Bireeseu főügyésszel, Stratulescu tábornokkal, Pastia vizsgálóbíróval és Clonta Jenő dr. he­lyettes kvesztorral tárgyalt. Állandó telefon­összeköttetést tartottak fenn a belügyminiszté­riummal. Kivonul a karhatalmi parancsnokság. A hétfőről keddre virradó éjjel Bukarest­ből megjött az utasítás, hogy a munkásokat el kell távolítani a műhelyből. A karhatalmi pa­rancsnokok kedden reggel megkapták az utasí­tást, hogy azonnal ürítsék ki a vasúti műhelyeket. A rendelet vétele után erős csendőr és rendőrkülönitmények vonultak ki a műhelyhez és elzárták az arra vezető utakat. Reggel 9 óra­kor a vasúti műhely közelében levő hidon meg­jelent Bireeseu főügyész, Pastia vizsgálőbiró. Clonta dr., üstrogovici mérnök és a katonaság részéről Stratilescu tábornok, helyettes had­testparancsnok, Sova, Moldovan ezredesek és számos magasrangu katonatiszt. Szemben a karhatalommal. Néhány pillanat múlva aztán kivonult a kolozsvári 83-as gyalogezred teljes felszerelés­sel es kivonult velük az ezred két gépfegyve- rés százada. A műhelyben körülzárt munkásság a trom- bitaszóra a gyári gőzszirénával állandó vészie­teket adott le, úgy hogy az egész város hallot­ta a műhely folyton zugó szirénáit, amikkel a többi gyárak munkásainak adtak le jeleket. Ugyanakkor a műhely udvarára kihozták a tűzoltó-fecskendőt és az udvar közepén gyüle- Keztek. A gyalogezred a műhellyel szemben he­lyezkedett el és ott állították fel a gépfegyvere­ket is. A hatósági személyek pedig megjelentek a kapu előtt. Ebben az időpontban a bejáratnál csak néhány munkás tartózkodott. Bireeseu fő­ügyész harsány hangon felszólította a mun­kásságot. hogy nyissák ki a kaput és ürítsék ki a helyiséget. Egy munkás válaszolt, amint ez valószínűleg meg volt beszélve: — Adjanak kenyeret! Mialatt a hatóságok a munkásdelegációval tárgyaltak, hátúi egy csendőrszázad áttörte a paiankot s néhány gépfegyverrel bevonultak az ucivarra. Erre a munkások kijelentették, hogy addig nem hallgatják meg a hatósági kiküldötteket, amig nem vonni ki a csendőrség. Most Stratilescu tábornok állott a tömeg elé és katonás hangon közölte: — Azt tanácsolom, hogy azonnal távozza­tok, mert ebben az esetben nem lesz bántódá- setok, ellenkező esetben azonnal akcióba lé­pünk. Az erélyes fellépésre a munkásság nagyré­sze a kapu, felé vonult és ott csoportosultak. Üstrogovici mérnök felállt egy asztalra és be­szédet mondott, amelyben ezeket mondotta: — Nyolc hónapja vezetem a műhelyt és mindig értetek fáradoztam. Ahányszor hoz­zám fordultatok, mindig meghallgattalak. Le­utaztam Bukarestbe, hogy sérelmeiteket orvo­solják s ekkor ti agitárokra hallgatva, ilyen cselekedetekre ragadtattátok magatokat. 'Ki­jelentem,, hogy összes gazdasági követeléseite­ket teljesítették. Az elbocsájtott embereket azonban mindaddig, mig az országban rend nem honol, nem vehetem vissza, ami viszont a gyári munkástanács fel­állítását illeti, ezt Romániában nem le- „ ... hét megengedni. Beszedet ezekkel a szavakkal fejezte be: V égtelenül sajnálom, hogy én, a ti ve­A csoportokba verődött munkások hatal­mas szál fákat szedtek össze az útvonalakon és azokkal felfegyverkezve indultak el a vasúti mhhely felé. A katonai kordont azonban nem tudták áttörni, mire néhány százan a pályaud- vaíí,<?l.v^sszaIel® özönlöttek a Ferdinand utón és a Főtéren újból hatalmas tüntetőtömeg verő­dött össze. Fülsiketítő zajjal egy másik tömeg ugyancsak a Ferdinand utón hatolt fölfelé és számos^üzletnek, köztük a Gólya-áruháznak betörték üzleti kirakatait, beverték a szomszédos házak ablakait és megrongál­ták az útvonalon elhaladó autóbuszokat és taxikat. . A Széchenyi tér felől kisebb katonai külö­nítmény és néhány rendőr követte őket és a munkásság nagy részét, akik az egész forgalmat, sőt még az életbiztonságot is veszélyeztették, szétugrasztották. Ennél a tüntetésnél és rombolásnál tizenöt munkást a rendőrség elfogott és az őrszobákba kisért. Közben a Mátyás téren nagy embensokasag gyűlt össze, elálltak a gyalogjárókat s a rendőr­ségnek és a katonaságnak nagyon megnehezi- tették a munkájút. A tüntetők ugyanis felhasz­nálták a bámészkodó sokaságot és azoknak a soraiban rejtőzködtek el a karhatalom és a rend­őrök elöl. Közben a Főtéren nagy riadalom töri ki s lehúzták a roll ókat. A rendőrség és a kato­naság azonban csakhamar szétverte a tüntetők egy részét, köztük nagyon sokat fogtak el es vitték az elsőkerületi őrszobába. Még mindig veszélyes volt azonban a hely­zet, tehát telefonon értesítették a vasúti mű­helynél tartózkodó karhatalmat, amelynek egy része Dragiciu Aurel rendőrigazgató és Ghica zetőtök a kapuból kell hozzátok szólnak. Utána Târnuveanu Eazil munkaügyi fel­ügyelő kijelentette, hogy be akar mgnni a mű­helybe. Ezt a bejelentést a munkásság nagy ovációval fogadta. Tárnoveanu azonban Clonta dr. rendőrkvesztor tanácsára mégsem ment a munkások közé. Közben érdeklődők gyűltek össze a hídnál és az izgalom tetőfokra hágott. A bőrgyárnál beszüntetik a munkát. Néhány munkásasszony és ifjúmunkás a Dermata gyárhoz sietett és a következő beszé­det intézték a munkássághoz: — Elvtársak! A vasúti műhely munkásai kritikus helyzetbe kerültek, gyertek, segítsetek. A gyár igazgatósága attól való félelmében, nehogy ş gyár gépeit összerombolják, leállí­totta az üzemet és kijelentette, hogy a szokásos helyen fogják kihirdetni a munka újbóli felvé- ieiét. Ezalatt az idő alatt a vasúti műhelynél to­vább tárgyaltak. Az ifjúmunkások és a nők to­vább mentek. A Junás és Rappaport vasöntö­dékhez, továbbá a Transsylvania bútorgyárhoz. Ezeken a helyeken is hasonló értelemben be­széltek. A vasúti műhelynél pedig egy, a munkások között lévő szociáldemokrata ember csillapíta­ni igyekezett a kedélyeket és azt tanácsolta, hogy vonuljanak ki. A szónokot a nagy tömeg szinte meg sem hallgatta, de egy csoport mun­kás vele tartott és ezek elvonultak. Rombolni kezd egy mnnkáscsapat. Ez,en a ponton a helyzet változatlan maradt. Ugyanakkor azonban a Dermata, Junas és Ra- paport gyár munkásai abbahagyták a munkát, csoportokba verődtek és a vasúti pályaudvar felé vonultak. Útközben érte utói egy taxin őket Nemes rendőrkapitány, aki megpróbálta néhány rendőrrel szétverni a tömeget. A munkáscsoport látva azt, hogy Nemes kapitány rendelkezésére csak néhány rendőr áll, rávetette magát Nemesre, a földre te­pertő és sokan ütlegelni kezdték. A rendőrkapitány szorult helyzetében nem veszítette el a lélekjelenlétét, előrántotta revol­verét, riasztó lövéseket adott le, mire a támadók elmenekültek. rendőrkapitány vezetésével két autóbuszon a Főtérre jött, hogy a tömeget szétoszlassa, a tüntetőket szétverje és a rendet helyreállítsa. Néhány perc múlva Rosvan Zeno rendőrtiszt vezetésével újabb csendőrszakasz érkezett _a Főtérre és ekkor a tüntetők látva a megerősö­dött karhatalom fenyegető magatartását, előbb a Ferdinad király-utón vonultak vissza és az­után a Komis uccába hatoltak be, ahol a Szent Ferenc-rendi szerzetesek rend­házának néhány ablakát zúzták^ be. _ A rendőrség letartóztatott két román diákot is és egy fegyvernélküli katonát, aki a tünte­tők közt elvegyült és államellenes kijelentése­ket tett. Leszerelt a, vasnti mühelymunkássag. Miaiatt a bőtéren ezek az izgalmas esemé­nyek lejátszódtak, a vasúti mühelymunkások áftötrék a műhely udvarának a palánkját és kiengedték a beunrekedt tiz mérnököt és vasnti műhely tisztviselőt. Ekkor mar nyilvánvaló volt, hogy a csend­őrség és a katonaság bevonul a vasúti mű­hely udvarara s ha a munkásság ellenáll, ak­kor összetűzésre kerül a sor. Az utolsó pillanat­ban a műhely munkásai megrettentek a véres következményektől, a műhelyből rendre kivonultak és ezzel a feszültség véget ért. A rend egyelőre helyreállt s midőn a mű­hely munkásai az ellenállást már megsznütették. Sratilcscu tábornok a vasúti műhely körül fel­ál lifott karhatalmat a Főtér felé irányította. Közben a tüntetők itt is szétoszlottak s a karha­talom csak a hatalmas tömegekben összeverő­dött és kiváncsi közönséget találta. Demeter Béla. Betörték az üzletek kirakatait és a magán­házak ablakait

Next

/
Oldalképek
Tartalom