Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-13 / 10. szám
6 KllETlUjSXG XVI. ÉVF. 10. SZÁM. Szólaljanak meg a magyar szivek! Mindenki hozza meg áldozatát a magyar ifjúság jövőjéért mm-MMstn Halmay Tibor voit tanára elmondja, hogy a német filmszínész — megbukott a németből Lúgosról indult el a hires filmsztár karrierje Érdekes cikket olvasunk egy temesvári lapban. Halmay Tiborról nyilatkozik egy volt huszárkapitány. Halmay Tibor egykori parancsnoka, Szántó Gábor nyugalmazott tanár, aki Lúgoson tanította a filmszínészt. Mert Halmayról is „kiderül, hogy ő is — mint annyi sikereket elért művész, — Lúgoson született, apja, az idősebb Halmay Tibor a hires lugosi dalárda tenoristája volt. Szántó Gábor ny. tanár ezeket mondja Halmayról: — A Halmay-gyereket én még Lúgoson tanítottam. Mokány magyar fiú volt. Sekogyse fért a fejébe a német szó. Dolgozatait olyan gyalázatosa^ rosszul irta meg, hogy meguntam a javítást és az egészet keresztülhúzva, hatalmas négyest Írtam a szörnyű fogalmazványra. Az volt a szerencséje, hogy nem lehetett németből buktatni, mert különben... De ma már ugyebár az a fontos, hogy „Tibor von Halmay“ mégis megtanulta azt a nyakatokért német nyelvet, még hozzá gyönyörűen! Azt már mindannyian tudjuk, hogy a hajdani lugosi zászlós ma egyike a legkeresettebb színészeknek Németországban és sikert sikerre halmoz. Amit az bizonyít legjobban, hogy a „Dame“ egyik legutóbbi számában egész oldalt szentel Halmay tánczsenijének, képekkel illusztrálva. Az egyik felvétel úgy ábrázolja Halmayt, amint kezében tányért tartva, felkuszik — a csupasz falon a plafonig. A volt aktiv kapitány, Avramovics Géza — aki szintén bánsági születésű és ma aradi iparművész — mondja el a „Tibi“ gyerekről a következőket: — Én láttam jó néhány filmben ezt a Tibi gyereket és mondhatom, imponáló a tudása. Művészetének oroszlánkörmei ugyan már zászlós korában is kivillantak, mert ő volt a monarkia legjobb tornásza. Pompásan táncolt is és szépen énekelt. Csengő, édesen szóló hangját különben az édesapjától örökölte, idősebb Halmay Tibortól, aki a lugosi dalárda tenoristája volt. A dalárda Wilier József akkori megyei főjegyző, ma országgyűlési képviselő vezetése mellett működött és ott sem uralkodott kisebb rend, mint a monarkia hadseregében. Ebben a „drill“-től átfűtött szellemben édesatyja 1914-ben Tibor fiát a következő szavakkal bocsátotta el: — Vigyázz erre a gyerekre öcsém — szólt az öreg, — kissé szeleburdi, de engedelmes. Ha kirúg a hámból, kapd le a sárga földig, hogy megemlegesse, — akár az édesapja lennél... — A Tibi gyereknek igy lettem a pótpapája. Nem is volt vele semmi baj a szolgálat körül. Pedig a háta mögött ugyan csinos dolgokat suttogtak a Halmay zászlós úr harcászati tudományáról. így azt is, hogy Halmay Tibor volt az egyetlen az osztrák-magyar hadseregben, aki hat évig járta a kadétiskolál. Azt az iskolát, ahol egy bukás egyenlő volt a kicsapással. Csakhogy Halmay pompás táncos volt és néhány tisztiasz- szony partnere segítette átsasszirozni a katonaélet sikos parkettjén, ahol ugyancsak könnyű elcsúszni. Kicsúszni azonban soha nem akart Halmay Tibor a harctéri szolgálat alól. Megkezdődött a tánc. Halmay egyszer kíváncsian kidugta fejét a fedezékből. Egy fej... egy golyó és Halmay főhadnagyot vállán piros folt és néhány vércsepp győzte meg arról, hogy nem jó kiváncsinak lenni. Halmay főhadnagy életének filmje tovább pergett és a következő jelenet, amelyben a „pótapa“ találkozott vele, 1919-ben a kommün alatt játszódott le. Akkor Tibiké már szorgalmasan látogatta a sziniakadémiát Budapesten. Idősebb Halmay Tibor megyei főtisztviselő hétszilvafás gentryfia tenoristának, hivatásos énekesnek készült ... Ismét megkezdődtek az ünnepek után az előadások az egyetemen. A magyar diákok azonban csak szórványosan érkeznek be a városba, aminek lehangoló oka; a szülök az áldozatkészség maximumát hozták meg fiaikkal szemben, de már összeroskadnak a terhek alatt és nem tudják kolozsvári tartózkodásuk költségét fedezni. Eáadásul ebben a félévben zajlanak le a vizsgák, szigorlatok, amelyeknek_ horribilis tételeit eddig a legtöbb diáknál a diáksegélyző-akció pótolta valameny- nyire. A humánus célokat szolgáló segitő-alap azonban a mai gazdasági viszonyok következtében rendkívül lassan gyarapszik. Még tavaly is jóval meghaladta újév táján a begyült összeg a százezer lejt, most azonban még csak hatvanhatezer lejnél tartunk. Ezért fordulunk kérő szóval a magyar társadalomhoz: hozzák meg, ha nehezen (Élesd, január 12.) Sfarlea János hadirokkanttiszt Élesd községben egy ujfajtáju repülőgép biztonsági készüléket talált ki, amelynek .jelentősége abban áll, hogy ejtőeimyőt mozgó- szárnyú repülőgéppel kombinálja és hogy ez a gép motorromlás esetén nem zuhan, hanem önműködően tovabbrepül. A szerencsétlenségek elkerülésére szánt mintakészüléket Sfarlea az élesdi hatóságok előtt be is mutatta és a következőképpen van meg szerkesztve: . A készülék ÍDO cm. hosszú, 230 cm. széles és mélysége 30 cm. széles. Mindkét oldalán 4—4 vászonhuzatu; szárnnyal van ellátva. Ha alig észrevehetően; nybiriást gyakorolnak a szárny alsó felületére, mély a készülék alatt fekvő levegőtömeggel e legpárhuzamosabb állásba fekszik, azonnal működésbe lép mind a nyolc szárny és mivel e mozgás folytán legalább két szárny mindig a készülék alatti levegőréteggel párhuzamos fekvésbe kerül, azon esetre, ha a megterhelt készüléket a levegőben szabadon esni hagynék, a szárnyak önműködő mozgása tökéletesen biztosítva van az esésben lévő készülék és szárnyaknak ellentálló levegő állandó nyomása folytán és ennek következményeként: a készülék, ahelyett, hogy egyenes vonalban lezuhanna, uszva-repülve fog íészál* (*) Dr. Kristóf György előadása. Az Erdélyi Muzeum Egylet bölcsészeti szakosztálya jan. 12-én tartotta II. szűkülését, melyen dr. Kristóf György olvasta fel „Az erdélyi hírlapirodalom 1867401“ cimii tanulmányát. Az előadó „Hetven év (1849—1919) az erdélyi magyarság szellemi életéből“ cimü nagyobb, részben nyomtatásra kész müvének egyik fejezetét ismertette. A kiegyezés évében Erdélynek 8 hirlapja és folyóirata volt. A felolvasó ismertette a számszerinti gyarapodást, tiz évenként, általános magyar és erdélyi viszonylatban is, párhuzamba állítva a román és német nyelei időszaki sajtó fejlődésével. Megvilágította pontos adatok alapján az erdélyi hírlapirodalom decentralizálódó terjeszkedését, rámutatott kinövéseire és érdemeire, jellemezte röviden a mai hírlapirodalom állapotát. A nagyérdekü előadás végén elnök köszönetét mondott dr. Kristóf Györgynek a széleskörű kutatás becses eredményeire támaszkodó tanulmányáért. A MAGYAR SZÍNHÁZ IRODA HÍREI: Marcel Pagnol: Fanny. Hétfőn mutatja be a Magyar Szia ház Marcel Pagnol világhírű színmüvét, a Fannyit. A Fanny egy marseilleí kisoolgár-lánv története, amely a maga mély emberiességében, komolyságában s igazságában is, áldozatukat a magyar diákokért, a magyar jövendőért. Kisebb összegeket is szívesen vesz a diáksegélyakció, mert ha minden magyar ember hozzájárul valamivel az alap növeléséhez, a magyar diákok is több reménnyel nézhetnek a jövő elé. Alább közöljük a befolyt adományok újabb kimutatását abban a reményben, hogy megmoz; dúl a magyar közönség szive és lehetővé teszi a magyar ifjúság számára az egyetem hallgatását. A diáksegély-akció javára un ab ban a következő adományok folytak be: Dr. Blum József, Nagykároly 300 len. Dr. Nádor Henrik, Máramarossziget 300 „ A Lippa-Radnai Róm. Kath. Nőegylet 1000 „ A Dési Róm. Kath. Egyházközség mü- . soros estélyének jövedelméből 1500 len. 3100 lej. Eddig befolyt adományok összege 63.507 lej. Összesen: 66.607 lej. lant, megakadályozván a készülék a felborulástól és a tönkretételtől. — A mozgásban lévő szárnyak fel és le lejtenek a madárszárnyakhoz hasonlóan, de ugyan akkor egymás között a csuszó-mászók hullámzó mozgását is leadják- Ha a készülék központi mozgását kézzel 1 hajtjuk, kevés erőkifejtésre azonnal mozgásbalépmek a készülék mind a nyolc szárnyai s ezzel bizonyitékát szolgáltatták annak, hogy — esés vagy leszállás esetén — a szárnyak mozgásba hozhatók nemcsak a levegő ellenállás folytán, hanem — emelkedés esetén — emberi vagy motorerővel is. Sfarlea János szerint a szárnyak száma sokszorosítható és mivel az emelőerőt a szárnyak mozgása szolgáltatja, tehermentesül a légcsavar, mivel csak az előrehuzás, a haladás akadályait kell legyőznie, amiből következik, hogy nemcsak a teherbírása emelkedik, de kevesebb mozgató erőre lesz szükség, amellett, hogy motorromlás esetén a szárnyak továbbra is működnek és igy a készülék' összeznzódása elhárítható. Sfarlea találmányát szabadalmaztatta és most majd a gyakorlat fogja megmutatni, hogy ez az Erdélyből kiinduló találmány mennyiben fogja szolgálni tudni a repüiőtechnikának és ezzel együtt az emberiségnek haladását. megrázó és művészi. A Magyar Szinház nagy apparátussal dolgozik a Fanny előkészítésén. amelynek különös finomságai, mély értelme nagy feladatok elé állítják a rendezőt. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szombaton este 10% órakor: Nagy vidám kabaré. A budapesti kabaré-szinpadok legújabb nagysikerű műsor-darabjai: Rózsadomb. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Török Rezső. Aszfalt betyár. Idill a rendőrségen. Pardon, bluett. Leépítés, humoreszk, az évad falrengetöen kacagtató újdonságai. Rendes helyárak. Sorozatszám: 35.) Vasárnap d. e. 11-kor: Piroska és a farkas. (Gyermek- előadás. Helyárak: 10, 15, 20, 25 és 30 lej. Sorozatnám: 3t>.) Hétfőn este 9 órakor: Fanny. (Marcel Pagnol világhírű színmüve először. Rendező: Tóth Elek. Sorozatszám: 37.) Kedden este 9 órakor: Fanny. (Pagnol hires színmüve 2-odszor. Sorozatszám: 38.) Szerdán este 9 órakor: Mézeshetek és Rózsadomb. (John van Druten pikáns kis francia vigjátéka és Török Rezső óriási sikerű rövid háromfelvonásos vigjátéka. Rendező: Földényi László. Sorozatszám: 39.) A ROMAN OPERA MŰSORA: Péntek, január 13.: Andre Chenier. Vasárnap, január 15.: (délután: A cigánybáró. Egy erdélyi rokkanttiszt ni ejtőernyő-készüléket talált £el, amely megakadályozza, hogy a repülőgép motorromlás esetén tovább zuhanjon 1 Oüas gnyi gyermekeik részére ssé Mel-fsle Biby cpJraif íiasznilnofi. Kapható minden <?v5gys?:ar* * tárban és drogériában till Ára 2 3 lej. 1
