Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-12 / 9. szám
öh W V 1933.fanuăr Vi. * CsUtariöU Előfizetés belföldön l Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lei. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508. XVI. ÉVFOLYAM 9 S7.ÍM Előfizetés Magyarországon t Egy évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12.58 P, lÜflrtrAa siám ára fHtAi Tituiescu eddigi kísérletei meghiúsultak A kormánykrizis megoldását nem siker Olt előbbre vinni — Pesszimista a kormányhoz közelálló körök hangulata Bizonytalanság , Minden esztendőben választás. És ha a gaz- üasagi válság folyton zavarodó állandósulásának nem volnának más okai, ez is elegendő lenne. A bizonytalanság állandósítása meglazít minden gazdasági rendszert; de köztudomásúvá vallt a világ közvéleménye előtt, hogy nálunk a kormány változás egyúttal felbontását jelenti törvényeknek, addigi közigazgatási, gazdasági berendezkedéseknek, szerződésekben vállalt kötelezettségeknek. Eddig legalább úgy volt, hogy a hatalomra került uj kormánynak legfőbb feladatat képezte, legnagyobb munkáját vette igénybe az előbbi kormány rezsim intézkedéseinek a lerombolása. A legitimitás fenntartása eddig nem okozott másnak gondot, csak Maniu- eknak, az ő ilyen irányú tevékenységük is kimerül abban, hogv visszaállítani igyekeznek azokat az építményeket, amiket előbbi uralmuk idején emeltek, de a közbeiktatott másik rezsim lerombolt. Ha nincs is éppen minden esztendőben vá- .asztás, olyan ritka az az év, amelyben nem állítanak urnákat a polgárság elé, hogy már szokatlan. Ezek a ritka esztendők a belpolitikának a szökőévei, amelyek azonban nem jönnek nap tán törvényszerűséggel, hanem csak elmúlnak véletlenül, választás nélkül. Most egy esztendőn belül a harmadik kormányválság van. Minde- mk kormánynak kialakul valamilyen, ilyen vagy olyan gazdasági poliţikâja, ami bizonyos Korlátokat szab az életrend s a gazdasági vár- keringés számára, amikhez igyekszik a lehetőség szerint alkalmazkodni az élet. Nemcsak alkalmazkodni igyekszik, hanem védelmi vonalakat alakit ki a maga számára, lehetőségeket, könnyítéseket verekszik ki s amikor eredménye Kot ér el. akkor jön a belpolitikai változás, amivel újból kell kezdeni mindent. Az utóbbi évtizednek a kormányai különben is az állami tea atkozás újabb és újabb ötleteinek a megvalósítását ambicionálják, más és más eiképze lés -'lapján és pusztán hatalmi alapon nem riadnak vissza olyan reformoktól sem, amelyek egész mélységében kavarják fel a gazdasági életet. Nem lehet csodálkozni azon, ha minden kormányváltozásnak a hire egészen felzavarja a nyugalmat, mert az emberek telnek attól az ismeretlen újabb rázkódtatástól, ami jön. Ami van, azt megelégelték, ami jön, attól irtóznak. Az emberi természet ilyen időkben minden változástól remélni szokott valami enyhülést, nálunk azonban a sok választás és sok változás keserves tapasztalatai a tömeghangulatból is kiirtották már az ilyen sejtelmes fordultvárá- sok pozotivumnélküli reménységét. S mennyi olyan választást kellett átélni, amelyek végigkorbácsoltak a népakaraton. Ezek az ilyen választási emlékek felujulnak a rezsimváltozás lehetőségeinek a hírére és érthető,, ha nem hallatszik semerről fordulatreménységnek a hozsan- názása. Inkább aggodalom szállja meg a lelkeket. Ha Marxin távozik most a kormány éléről, akkor ismét rá lehet olvasni egy súlyos mulasztást, amivel hozzájárult ennek a folytonos belpolitikai bizonytalanságnak az állandósulásához. És ez: a becsületes választójog megteremtésének az elmulasztása. A múltkori némzetó- parasztpárti kormányzás kétéves ideje alatt ennek a feladatnak az elvégzését határozottan elhanyagolták. Hirtelen bekövetkezett bukásuk adta azt a magyarázatot, hogy nem volt idejük rá. Most tényleg sokkal kevesebb idő állott a rendelkezésükre és ebből az időből is sokat felmorzsolt az a tény, hogy néhány hónap alatt két kormányt kellett a pártnak alakítania. Azonban ha Maniu belátta ennek a feladatnak az égető sürgősségét, ezzel kellett volna mindent kezdenie. Mert ha nincsen prémium és ha a választási visszaéléseket törvényes korlátok közé szorítják, akkor a parlamenti többség nem változik ilyen sűrűn és a parlamenti kormányzás biztosabb bázist kap. De a választójog nagy feladatának az elvégzését azért halo(Bukarest, január 11.) A kormányválság áll azon a kritikus ponton, amelyből kirobbant és a segítségül hazahívott Tituiescu külügyminiszternek sem sikerült még sem előbbre, sem visz- szatolni. Ebben az álló helyzetben nem sok a reménység olyan megoldásra, amely megerősítené véglegesen a kormány pozícióját olyan mértékbem bogy teljes biztonsággal foghatna hozzá programja megvalósításához. Százféle megoldási módozatról is beszélnek a lapok és a politikai körök, mindenik találgatás, de min- denik csak olyan átlábolást vesz tervbe, amely nem teremtene tiszta b^'yzetet. Tanácskoznak Titulescnval. A kormánykrizisről eddig csak tanácskozások folytak, de elhatározás sehol sem következett be. Tegnap az esti órákban Tituiescu felkereste Maniut a lakásán és hosszasan tárgyalt vele. Majd egymás után odaérkeztek: Mihalache, gatták el könnyen, mert nem volt meg az igazán becsületes választójog megteremtéséhez a megfelelő őszinte készség és teljes jóindulat. A kisebbségek kijátszására alkalmas módozatoknak a törvényesitésén törték a fejüket s itt szembeütköztek a demokrácia követelményeivel. A kisebbségek kijátszásáért szívesen ki játszották volna még itt is a demokráciát. Ez a szándék súlyos tehertétel az ő törekvéseikben. Ha most távozniok kell, nem láthatnak be a közeljövőbe és nem tudhatják, mikor, hogyan, milyen körülmények között kerülhetnek mégégyPopovici, Mirto, Madgearu miniszterek, Pop Cicio István kamarai elnök és Calinescu belügyi államtitkár, akikkel együtt igy egész konferencia alakult ki. A tanácskozás a késő esti órákig tartott, de megegyezés nem jött létre. Tituiescu kijelentette, nincs felhatalmazása a király részéről, hogy konkrét ajánlatot tegyen. Csupán az ő személyes iniciativáiából vezeti a tárgyalásokat, hogy a kormánykrizist valamilyen formában megoldhatóvá tegye. Tituiescu ezen a tanácskozáson újból hangsúlyozta, hogy az ország érdekeire rendkiviil káros hatással van a hosszú, lyjza-vona és felbecsülhetetlen károkat okozna az egyszerű kormányváltozás is, annál súlyosabb következményei lennének a rezsimváltozásnak. Ma délelőtt a tárgyalásokat tovább folytatták, azonban nem jött létre ma sem megállapodás. szer hatalomra. Talán éppen e feladat elvégzésének az elmulasztása válik végzetessé az ő számukra s ennek eredeti szülőoka a kisebbségekkel szembeni sziikkeblüség. Akármi következik most, az ország gazdasági élete számára marad az a tanulság, hogy bármilyen kormányrezsim rendezkedik be, uralma gyönge szálakon lóg, amelyek minden pillanatban elszakadozhatnak. S ez igy lesz mindaddig, amig a mostani választási rendszer alapjáu bárki tud magának parlamenti többséget összehozni. Mama hajthatatlan Reggel elterjedt az a hir, hogy Maniu személyesen visszavonul és át kívánja adni helyét Vaidának, akinek uj kormányában nem vennének részt: Tituiescu, Mihalache, Madgearu és Lugoşeanu. Ez a kombináció is valószinüleg csalc találgatás és bizonyos, hogy Vaida nem vállalkozik. Azonban egy ilyen indítvány is felmerült a kormánypártban. Az eddigi tanácskozásokból kitűnik, hogy Mihalache nem forszírozza a kormány távozását, azonban köti magát, hogy a bukaresti r en d ő r p re fék tus feltétlen távozzék. Maniu száz-százalékos mértékben szolidáris Mihalacheval és kijelentette, hogy mindenben osztja álláspontját, Maniu teljesen hajthatatlan és politikai körökben az a meggyőződés, hogy Maniu kívánja pártjának az ellenzékbe való vonulását. Szerdán délután a tárgyalásokat folytatták s azután Tituiescu Szinajába utazik, hogy beszámoljon a királynak a tárgyalások eddigi eredményérőlAz eddigi jóslatok minden optimizmusa egyszerre pesszimizmusra fordult. E jóslások szerint a helyzet tisztázásának eddigi kísérletei semmiképpen sem sikerültek és nem látszik semmilyen kilátás a sikerre. Késik a döntés. A rendőrprefektus személyi ügyének megoldásúira Tituiescu proponálta, hogy Marinescu ezredes maradjon rövid ideig a rendőrnrefektr,re élén, Mihalache vegye át újból a belügyminisztérium vezetését és azután Marinescu távozzék rövid szabadságra, szabadsága alatt intézzék el az áthelyezési kérdést. A kormánypárt egyes csoportjai nagyon várják Vaidát Bukarestbe. Különösen Vaidá* nak a hívei reménykednek abban, hátha ismét sikerül nekik felülkerekedni. Vaida azonban nem megy. Tituiescu csak azután megy beszámolni a királyhoz, ha bukaresti tárgyalásait befejezte. így újabb fordulat, vagy döntés addig nem is várható. Szó van arról is, hogy ha TitIliescunak nem sikerül a békéltetési akció' eredményt elérni, akkor koncentrációs kormányt próbál ő maga összehozni, de ez valószinüleg most sem sikerülne, mert — másról nem is beszélve — a nemzeti-parasztpárt nem vehetne részt benne. Ha nem vállalja a további kormányzást a párt önállóan, akkor képtelenség, hogy koncentrációs alapon vállalja a kormányzás egy részét. A bizalmi kérdés éppen úgy fenn áll számára esetleges koncentráció esetén is, mint ahogyan most tarthatatlanná tette a helyzetét. Nyilatkozik Mihalache. A Dimineaţa szerint a kormány tagjainak álláspontja egységes, hogy Mihala ebein ak igaza van Marilnescaval szemben. Visszautasítják a kormány ellenfeleinek azt az állítását, hogy csak ürügy az egész Marinescu-affér, mert a kormány meg akar futni a genfi tárgyalások elől. A kormány meggyőződött arról, hogy nem
