Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-06 / 5. szám

XVI. ÉVF. 5. SZÁM. KeienüjsjK s ............................................................................. IKIKli m I párjával S váltsa meg jegyét f§ I AnDf Ondra | ragyogó g operett világslágerére a a Kibire 6-tól kezdve a Színkör Mozgóban Vasúti munkások a vonat ellen készítettek merényletet, mert nem kapták meg munkabéreiket (Bukarest, január 5.) A Iaşi—Dorohoi kö­zött közlekedő személyvonat ellen merényletet akartak elkövetni. A vonat vezetője idejében észrevette, hogy a vasút el van torlaszolva és sikerült a katasztrófa előtt a vonatot megálli- Jtania. Fatönkökkel és kőrakásokkal torlaszol­ják el az utat úgy, hogy a vonat feltétlenül ki- ,siklott volna, ha a vonatvezető nem veszi ész­re. A vizsgálatnak sikerült rögtön kiderítenie, hogy a merényletet a vasútnak hat olyan mun­kása tervezte és akarta elkövetni, akik nem kapták meg munkabéreiket. Mind a hat mun­kást letartóztatták. A magasrangu katonákat leváltják a rendőrségek éléről (Bukarest, január 5.) Rendkívül érdekes rendeletet adott ki a bukaresti rendőrpreíektu- rán Marinescu ezredes, rendőrprefektus. Kör­rendeletében megtiltja a rendőrség tisztviselői­nek, alkalmazottainak, hogy az ő leváltásáról szóló hireket terjesszék. É rendeletből tudta meg a nagyközönség, hogy a rendőrség sze­mélyzete az ezredes-rendőrprefektusnak az el­helyezését, illetőleg kicserélését várja. Buka­resti lapok szerint ez a hir kapcsolatban áll Maniu miniszterelnöknek azzal a tervével, hogy a bukaresti rendőrség éléről el akarja tá­volítani Marinescu ezredest, valamint a szigu- ranca éléről Stangaciu tábornokot. E két ka­tonai személyiségnek kicserélése akkor vető­dött fel. amikor a posta és a vasút éléről a tá­bornok-igazgatóknak a leváltását vették terv­be s ehhez az uralkodónak a hozzájárulását kérte ki a kormány. A japánok gynjtáboinlbák záporával rommáé^ettéSc Sang>Hai-Kwan>t (London. január 5-) A japán támadásról érkezett iesu.iabb jelentések szerint Sang-Hai- Kwan északkinai várost a japánok teljesen szétlőtték, felgyújtották és leégették. A város fölött még sötét íusttenger van. az épületekből csak romhalmaz maradt. A japánok gyújtó bombáknak a záporát zúdították a városra s a tengerből hadihajók szakadatlan sortíizzel bőm bázták. Amikor alig maradt élet a város terü­letén, akkor tankokat indítottak az égő kőfalak közé s a tankok nyomán haladt be a városba a gyalogság. xV városból nagy tömegekben me­nekült el a kínai lakosság, Tiencsin felé. A tienesini európai negyedben nemzetközi őrsé­geket állítottak fel, hogy a beözönlő menekülők elől megvédjék az európai negyed lakóit. Na- kumara janán tábornagy nyilatkozatában a kínaiakat vádolja azzal, hogy a támadást ki­provokálták. ü kínai hatóságokat többször fi­gyelmeztette, hogy akadályozzák meg a soro­zatos provokálást, mert különben súlyos kö­vetkezmények lesznek. A japánok szerint ezek most bekövetkeztek. lÉlteMt a lenge« a franciák atlantic neeii iegféepsS iiajonriása (Pária, január 5.) A francia kereskedelmi tengerészeinek egyik legújabb és legnagyobb hajó-óriása, az Atlantic katasztrófába jutott. A nagy luxushanó utasok nélkül indult Cher­bourg kikötőbe, hogy ott megtegye az előké­születeket a legközelebbi útjára. Útközben a hajó kigyulladt s ugylátszik, hogy az oltási kí­sérletek nem sikerültek, a hajó sülyedni kéz­iéit és az egész személyzet mentőcsolnakon me nekiüt a hajóról. Kétszázhatvan főből álló sze­mélyzet volt a hajón s nincsen még jelentés arról, hogv valamennyinek sikerült-e megme­nekülnie? Menekülésük előtt leadták a hajóról az S. O. S. jeleket. Az Atlantic negyvenezer tonnás hajót nem­régiben, 1931 szeptember 29-én indították első útjára s berendezése luxuriozus, A pompásan felszerelt hajót voltaképpen azért építették a franciák, hogy az Atlanti-óceánon a németek nagy hajó-óriásával felvegye a versenyt. Hogy milyen fényűzéssel volt berendezve, arranézve elég annyit, megemlíteni, hogy tiz méter széles és 150 méter hosszú pompás sétaút volt beren­dezve a hajó fedélzetén és a sétány két oldalán a párisi világcégek tenyreklámiai csillogtak. Építésének költségei meghaladták a 400 millió frankot. Érdekes véletlen az, hogy a mentő-csó­nakokba szállott személyzetnek a megmenté­sére elsőnek a Ruhr nevű német hajó segített a helyszínre, majd egy angol gőzös is odaérke­zett a közeli szigetek partjai mellől és sikerült is a menekülő embereket fedélzeteikre venni. A francia kormány intézkedésére a Cherbourgi hadikikötő parancsnoka az összes segély-hajó­kat elindította, hogy a hajó-óriásnak az elsii- lyedését megakadályozzák. A legnagyobb erő­feszítést akarják kifejteni a hajó megmentése érdekében, azonban semmi hir nincs arról, hogy ennek az igyekezetnek lehetnek-e kilá­tásai. Hárommillió erejéig lefoglalták a marosvásárhelyi városi üzemek jövedelmeit Dandea balkezes Intézkedésének adja meg az árát most Marosvásárhely (Marosvásárhely, január 5.) Tegnap délelőtt dr. Pálfalvy György ügyvéd kétmillió 945.000 lej erejéig végrehajtást vezetett a város ellen és lefoglalták a városi villa/mosmü, a vizmit és a vágóhíd összes bevételeit. Az ügy előzményei még a Dandea-rezsim idejére vezethető vissza, amikor is a volt polgár- mester önkényesein megvonta a villanyt a refor­mátus egyház tulajdonában levő malomtól. Zsigmond bérlő természetesen a bírói fórumok­Vizsgálóbíró elé került a göflefiUkör-panama ügy Kik vették tel a ki len even mi Ili ős sápot? fi legnagyobb diszkrécióval folyik a vizsgálat (Bukarest, január 5.) Megírta a Keleti Újság, hogy az emlékezetes gége-tükör ügyben szenzációs fordulat állott he. Még az l927-es A veresen-kormán y ideje alatt történt, hogy a közegészségügyi miniszter az ország szükségle­teit jóval felülmúló gégetükör-mennyiséget ren­delt egy népietországi vállalattól. A rendelésről már akkor is sokat beszéltek s egyes politikuséit nyíltan azt állították, hogy itt súlyos visszaélé­sek történtek. Nemrégiben aztán csődbejutott gégetükör-vállalat s ekkor derült ki a bukott gyár könyveiből, hogy egyes romániai közvetítők. 92 millió le.jes sápot vágtak zsebre. Érdekes, hogy n „kis“ panamáról még a par­lamentben is beszéltek, de a mai napig késett a tulajdonképpeni vizsgálat megindítása. Hosszadalmas viták után végre Armand Constantinescu vizsgálóbíróhoz került az ügy s már meg is találták azoknak a névsorát, akik a 92 millió lejből részesedtek. A vizsgálatot a legnagyobb diszkrécióval folytatják le, ebből a körülményből pedig logi­kusan csak arra lehet következtetni, hogy ismert személyek panamamunkájáról van szó. A vizsgálóbíró a napokban már össze is gyűjti a gégetükör-panama összes adatait s ekkor a közvélemény is értesülni fog az ügy tulaj d cmj^ppo^ Rablóbanda garázdálkodik a Tusnádfordö mallet?! országúton (Csíkszereda, január 5.) A Tusnád-fiirdő melletti országúton egy garázdálkodó rabló­banda ütötte fel a fejét. Sós Ignác mészáros­mester sertéseket akart összevásárolni a kör­nyék falvaiban s amikor az országúton az er­dők között szekerével elhaladt, a hattagú rabló­banda elállotta útját, a mészárost véresre ver­ték, pénzét, szekerét, lovait elrabolták. A ké­sőbb arra haladó utasok a vérben fetrengő em­bert az árokban találták meg és beszállították a Csíkszeredái kórházba. Csendőrőrjáratok in­dultak szét a vidéken a rablóbandának a fel- ku tatására. lot ios anţ láb gyermekeik < [Cili részére ! ssaH LitsohBl-félB liy crámef íiaszaíinaíi. -Hrip | I nál keresett elégtételt, ahol követelését jogos­nak ítélték és elrendelték a végrehajtást. Az eset városszerte óriási feltűnést keltett s kizárólag Dandea balkezes intézkedéseinek tu­lajdonítható, hogy a város ilyen nagy összeget köteles fizetni. Egyébként az említett városi üzemek 1933 január 16-ig befolyt összes bevételeit kötelesek Zsigmond bérlőnek átadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom