Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-05 / 4. szám

XVI. ÉVF. 4. SZÁM. «a Keleti UjsuG 3 Amíg a két évre elitéit Szekulesz fogházban tölti büntetését, Nagy Pál kényelmes szanatóriumi szobája* ^Sbass „nyílt IeveliÄ-et fogalmaz magyar miniszterekhez s leleplezéssel fenyegeti az „igazi bűnösöket** KéS valutasibert nevez meg tettesekként, akik természetesen árkon-bokron túl vannak — Nagy Pál szerint, neki is eltűnt közel négyezer frankja a titokzatos bőröndben or JJS°{°?svár’ január 4.) Szekulesz Józsefet, a oo.OOO dolláros kofferrablás bíróság elé került tettesét a budapesti törvényszék tegnap két évre es kéthónapi fogházra Ítélte, zsarolás bűntetté­ben mondva ki bűnösnek. Hiába esküdözött Szekulesz a birók előtt felesége és gyermeke életére, az eskü nem haszjnált s meglehetősen súlyos büntetést kapott. A törvényszéki ítélet indokolása szerint Szekulesz tettét társának, a szökésben levő Nagy Pálnak segítségével kö­vette el. ' Szerdán délben felkerestük Nagy Pált a ko­lozsvári szanatóriumban. A szoba egyáltalában nem hat úgy, mint egy letartóztatásban levő gyanúsított tartózkodási helye. Lakójának fo- golyi minőségét csupán az a fogházőr árulja el, aki kényelmesen hever a divájnyon, gondtalanul cigarettázva. Az asztalon, ágyon és széken min­denütt, újságok. Erdélyi és magyarországi la pok, amelyek Szekulesz tárgyalásával foglal­koznak. Nagy Pál bizonyára izgatottan olvasta el a tárgyalási tudósítások mindeh sorát, rijert hiszen ha ő maga nem is volt jelen a tárgyaló­teremben, mégis csak róla is döntött az ítélet. — Nem láttam még ilyen igazságtalan íté­letet — mondja fel indulva, mikor belépünk, jó­formán azelőtt, mielőtt üdvözöltük volna egy­mást. — Szekulesz éppen olyan ártatlan a bőr- röndrablásbnn, mint teszem fel a csikágói gangsterek legutóbbi gyilkosságában. — Hiába hangzottak el az elktatmondó ta­núvallomások, mégis elitélték s koronatanúnak Bauer Máriát vették, ezt a gyanús nőszemélyt, akiről minden okom megvan azt állítani, hogy ő is ré­szese volt a bőröndrablásnak s az a naivitás és tudatlanság, amellyel igyek­szik leplezni bűnösségét, mind csak jól meglát­szott tettetés. — Mikor Zürichbe készült, otthon az édes­anyjának azt mondta, hogy néhány napis weekendre megy Lillafüredre. Ezekután felült a zürichi gyors hálófülkéjébe, a harmincötezei dollárt tartalmazó bőrönddel. Mikor az ügy ki­pattanása után a nyomozó közegek azt kérdez tűk tőle, hogy miért ment Zürichbe, először koz­metikai tanfolyamot emlegetett s utóbb azt hozta fel indoknak, hogy a barátjával volt ta­lálkája a svájci városban. Szembeszökő az ellentmondás vallomásai között. Mert nem hi­szem, hogy egy kozmetikai tanfolyam két-há- rom napig tartana. — Bauer Mária, mikor Hegyeshalomnál először kihallgatták, az egyik tettest úgy fes­tette le, mint negyvenöt év körüli, magas, nagy­bajusza embert. Ez lettem volna én. Minden­esetre rendkívül hasonlít hozzám ez a leírás. A szobában szétszórva fekvő iratok közül kikeres most egy több oldalra terjedő írást, amelynek első oldala elárulja, hogy dr. Lázár Andor magyar igazságügy miniszterhez és dr. Keresztes-Fischer belügyminiszterhez intézeti „nyílt levél“. . , . — Ebben benne van minden, ami ártatlan­ságomat bizonyítja — mondja -- és benne van a leleplezése az igazi bűnö­söknek. Néhány nap múlva meg fog jelenni a pesti la pókban ez a nyílt levél s remélem, hogy ezutár végre helyes irányba fog terelődni a nyomozás — Hát kik azok a valódi tettesek? —- kér dezzük meg. , . . , , , — Ezt, már ;ioval ezelőtt tudomására hozni ,a budapesti rendőrségnek, ott azonban azzal in íézték el az ügyet, hogy megvannak már a tette sek, nincs szükség uj irányokban való nyomo zásra. . , , —• Egészen tiszta a dolog. Két, alhtolago Nem az első eset, amikor Bauer Mária külföldre vitt nagyobbösszegü valutát. Hiszen kevéssel zürichi útja előtt Triesztben volt. Trieszti kirándulását azzal indokolta, hogy egy közeli ismerősével kellett ott találkoznia. Semmi vagyona nincsen, de azért légyottéit a barátaival Triesztben bonyolítja le. filmügynök, Fischl József és Zala György azok, akik elrabolták a dolláros koffert. Egy budapesti újságíró ismerősöm. Bevés; György nyomozta ki mindezt s olyan bizonyí­tékokra tett szert. iimelyek megfelelően alátá­masztják a fentiek bűnösségét. Na^y Pál fantasztikus elbeszélése a két állítólagos tettesről — Fischl és Zala ott voltak Stein féld néki mikor az a bőröndbe becsomagolta a öő ezer dol­lárt. így szereztek tudomást a dologról. Rögtön! elhatározták, hogy megszerzik maguknak a ha­talmas pénzösszeget. Első tervük az volt. hogy felbérelnek egy taxisoffőrt, azt állítják oda Bauer Mária lakása elé, mikor a hölgy az állo­másra indul a taxival, egy közbeeső népfelen uccában feltartóztatják az autót, elveszik Baue» Máriától a koffert. Ehhez a tervhez szükséges vojt az is. hogy a taxisoffőr is beavatott legyen. Egy Leviczki nevű soffőrrel tárgyaltak, ez azonban nem akart társul szegődni, különben is jobbnak látták, ha a vonaton hajtják végre a dolgot. — Ki is mentek az állomásra s mindenek­előtt megállapították, hogy Bauer Mária' való­ban utasa-e a zürichi gyorsnak? A vonat indu­lása előtt Bauer Mária egy Guttmann Sári nevű hölggyel beszélgetett, akinek feltűnt, hogy két fiatalember erősen fixirozza társnőiét. Ez a Guttmann Sári régi, jó ismerősöm s ha én let­tem volna az egyik fiatalember, akkor bizonyára azonnal rámismert volna. Ezek azonban Fischl és Zala voltak, akik aztán behatoltak a háló fül­kébe s magukkal vive a bőröndöt. Kelen földön leszálltak. Nagyon biztosra mentek, _ ebből azt lehet következtetni, hogy Bauer Mária előre tudott a készüN) rablásról. — ügy Fischl, mint Zala foglalkozásnélküli vagyontalan egyének- Zala _ szeptember 24-ike előtt egy nappal jött Berlinből Budapestre. Eg> krajcár nélkül érkezett vissza Budapestre, ahon­nan a sikerült rablás után néhány nappal te.e pénzzel utazott el először Berlinbe, maid T a- risba. Parisban értesült arról, hogy kezdik em­legetni az ő nevét is a kofferra!>1 ássa) kapcso­latban. Erre azonnal Konstantinápolyba uta­zott, a menekülő bűnösök európai azilumába, ahonnan röviddel azután áthajózott Amerikába. Most is Amerikában van s bizonyára jól éj Fischl egy héttel a bőröndrablás után az egyik párisi bankban százezer frankos számlát nyit­tatott magának. Soha semmi pénze nem volt, de azért százezrek felett rendelkezik. Különben nem az első valuíarablás-esetiik. Hónapokkal a kofferrablás előtt ugyancsak ha­sonló trükkel tettek szert nagyobb összegű kül­földre indított valutára. Ekkor úgy intéződött el a dolog, hogy a károsult svájci bankházzal megállapodtak abban, hogy visszafizetik a rablóit összeg felét. Kellemetlen lett volna, úgy a bankháznál;, mint a közvetítő személyeknek, ha rendőrségi feljelentés kapcsán nyilvános­ságra kerül az ügy s ezért egyeztek bele abba. hogy az összeg felét maguknak tartják meg Fischl és Zala. — Zala kézhez kerített fényképében külön­ben úgy az egyik hálókocsikalauz, mint egy alkalommal maga Bauer Mária is — véletlen elszólásból felismerte az egyik áldetektivet. — Most már azonban bottal lehet ütni mindkettőjük nyomát. A rendőrség elszalasz­tottá azt a pillanatot, amikor fájuk téliétté volna a kezét. Zalát már nem igen lehet víssza- keriteni Amerikából, a Párisban dőzsölő Fischl pedig bizonyára gondoskodott arról, hogy min­dig egérutja legyen. Szekulesz és Nagy Pál összevesztek a bőrönd­ben levő svájci frank­jaik miatt Ezután Szekuleszről kérdezősködünk. Kiderült, hogy Nagy Pál éppen a bőrönd-ügyböl kifo­lyólag összeveszett üzlettársával. Érdekes, ahogy Nagy Pál előadja ennek az ál­lítólagos összeküiónbözésnek a történetét. Az oka 14.700 svájci frank. Az összeg háromne­gyedrészben Szekuleszé, egynegyedrészben Nagy Pálé volt. Ki akarták juttatni Svájcba. Nagy Pál először édesanyját, Rockensteinnét Kérte meg, hogy vigye magával a valutát tar­talmazó borítékot Zürichbe. Kockensteinné nem vállalkozott a dologra. Nagy Pál erre mostohaapjának, Kockensteinnak adta át a pénzt, aki megnyugtatta, hogy megtalálja á módját annak, hogy rendeltetési helyére ke­rüljön az összeg. Es Rockenstein a 14.700 svájci frankot a dollárokkal együtt éppen abba a kof­ferbe csomagolta be, amelyet elvettek Bauer Máriától. — Mikor megtudtam, hogy ez a pénz is el­veszett — mondja Nagy Pál nem is mertem értesíteni róla Szekuleszt. Szekulesz mástól szerzett tudomást róla s első dolga volt, hogy közölte velem; a sikertelenségért egyedül en­gem tart felelősnek s nekem kell kifizetnem a veszteségét. Illetve nem is kell fizetnem, mert a nála levő pénzemből levonja ezt az összeget. Nagyon felháborodtam erre, mert közös üzle­teinkből a haszonnal, aránytalanul, 10 százaléka ütött csak nekem s most mikor veszteség éri jenniinket, akkor az teljesen reám hárul. Fe íivtam Szekuleszt telefonon s kértem, jöjjön el hozzám, hogy személyesen beszéljük meg ezt i dolgot. Szekulesz kijelentette, hogy nek. lemmi további közlendője nincs ezzel kapcso- atban. — Szekulesszel nem beszéltem többet. Kép­zelhetni azonban azt a lelkiállapotot, amelybe >z a rámnézve érzékeny veszteség hozott. Ezért jöttem néhány nap múlva Nagybányára, iogy itteni rokonaimnál kipihenjem magam s megnyugodjak. — Es most már több mint három hónapja zagyok letartóztatva, anélkül, hogy alkalmam ;olna érdemben védeni magamat. A kiadatást íljárás késik, pedig nagyon szeretném, ha már ■\ magyar bíróságok elé kerülnék, mert bízom abban, hogy ott is kiderül ártatlanságom. •Egészségileg is, erkölcsileg is teljesen tönkre­tett ez a meghurcoltatás s azonkívül még ösz: szes pénzemet is felemésztette. Elválásunkkor is ismétli, hogy legjobban szeretné, ha minél hamarább érdembeni tár­gyalásra kerülne ügye. A fogházőr vígan szundikál, mikor elhagy­juk a szobát, ahol a bőröndrablási ügy egyik gyanúsítottja — a Szekulesz Ítélet, szerint t laposan gyanúsítottja — megfelelő bőbeszé- lüséggel előadta kalandjait. Amelyek szerint > ártatlan bárány, sőt súlyosan károsult, aki­iek csekély négyezer frankja tűnt el a neveze­tes bőröndben. Vájjon ezt a pénzt miből ke- -este? Szász Béla. 09.33 nagy Paramount filmek éve! on az Ördög ÉJSZAKÁJA Bemutatja jan. 6-án a Corso Főszereplők: Tallulah Bankhead S3Py Cooper MsrJes La&sjsóeon

Next

/
Oldalképek
Tartalom