Keleti Ujság, 1933. január (16. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-24 / 19. szám

c KtlíTlUjSSG XVI. ÉVF. 19. SZÁM. Az art öl bakteriológiai Intézet három orvosa és két laboránsa Jelent* estek a Pasteur Intézetben (Kolozsvár, január 23.) Vasárnap a reggeli i órákban három aradi orvos és két laboráns je­lentkezett a kolozsvári Pasteur intézetben. Azon­nali felvételüket kérték. A tömeges jelentkezés nagy feltűnést keltett, mivel az orvosok és a laboránsok az aradi bakteriológiai intézet al­kalmazottjai valamennyien. Az ügynek igen érdekes előzményei vannak- Nemrégiben az egyik aradmegyei községből egy kutya belső részeit juttatták el hivatalos utón dr. Nica Viktorhoz, a bakteriológiai intézet ve­zető orvosához, arra kérve, hogy az intézetben tegyék tanulmány tár­gyává a belső állati részeket és állapít­sák meg, hogy milyen bacillusokat fedez­tek fel rajta. Dr. Niea, ki az első pillanatban azt hitte, hogy mérgezési esetről van szó, vagy fertözéses megbetegedéssel állanak szemben, utasította az orvosokat, hogy kezdjék meg az analízist. Néhány napi kísérletezés után megállapították, hogy a kutya veszett volt. Ekkor már a belső állati részek átmentek az orvosok és a laboránsok ke­zein, anélkül azonban, hogy megtették volna a szokásos óvintézkedéseket. A megállapítás éppen a bakteorológiai in­tézet orvosai között óriási konsternációt keltet és Nica dr. főorvos vezetésével az intézet másik két orvosa és két laboránsa azonnal bevonultak a koloz.svári Pasteur-intézetbe. Pénzhamisítás — részvénytársasági alapon Negyvenezer lep szedett össze kolozs- és szamosmegyei parasz toktól két cigány azzal, hogy pénzhamisító üzemet létesítenek (Kolozsvár, január 23.) Két cigányt hoztak be hétfőn délelőtt a kolozsvári ügyészségre. A cigányokat az újabban rendkívül népszerűvé vált pénzhamisítás miatt fogták el. A legérdekesebb a dologban az, hogy habár a pénzhamisítás okozta vesztüket, mégsem ha­misítottak s nem is akartak pénzt hamisítani. Ellen- Den jól kihasználták az embereknek, különösen a pa­rasztoknak hiszékenységét s nagy összegeket szedtek igy össze. Az történt, hogy Rostás Izidor és Rostás Péter vé­gigjártak egy csomó számos- és kolozsmegyel községet és sorban felkeresték a módosabb gazdákat, akikről tudták, hogy van még pénzük a ládafiában. A cigá­nyok előadták, hogy nagyszerű pénzhamisító találmányuk van s csak a kellő töke hiányzik ahhoz, hogy neki­kezdjenek a komoly munkának. A tőkét azonban kölcsön kell venniök s ha majd elké­szültek a pénzek, tízszeresen is visszafizetik. A parasz­tok feltűnő kedvvel kaptak a dolgon s ami pénzük volt, azt odaadták a cigányoknak. Az eddigi megállapítások szerint a két cigány negyvenezer lejt szedett össze a két megye pénzes embereitől. A parasztok odaadták a pénzt s várták, hogy mi­kor indul meg a pénzgyártás s kapják vissza, ha ha­mis valutában is, befektetett összegeiket. Vártak, vár­tak, a cigányok azonban nem jelentkeztek. Erre néhá- nyan, a bátrabbak közül, feljelentést tettek a két ci­gány ellen s igy derült ki az ügy. A kolozsvári ügyész­ség rendeletet adott ki Rostásék letartóztatására s ezeket hétfőn elő is vezették. Nagyon valószínű, hogy az összeszedett pénzek lényegesen meghaladják a negy­venezer lejt. Ez a negyvenezer lej ugyanis csak a be­vallott összeg. Sok paraszt van, aki nem ismeri be, hogy részvényt jegyzett volna a Rostás-féle pénzhami­sító társaságnál, mert attól fél, hogy az elveszett pénz mellett még külön is bajba kerül. IRODALOM-MŰVÉSZET A szatmári Kölcsey Egyesület újjáalakulása Újságíró ülés és fényes sikerű irodalmi estély zajlott le vasárnap Szatmáron (Szatmár, január 23.) Hármas ünnepe volt vasár­nap Szatmárnak. Debreczeni István református lel­kész, a lelkes Arany János-kuíatő kezdeményezésére ismét feltámadt a negyvenéves Kölcsey-Egyesület, amely tiz év óta tetszhalott volt és úgyszólván egyet­len egyszer sem adott életjelt magáról. A nagymultu irodalmi egyesületnek, — amely remélhetőleg felödé- sének újabb vonalába lepett, — egyrészt az a célja, hogy magaköré gyűjtse Szatmár-vidék Íróit, másrészt pedig sorra bemutassa a szatmári közönségnek Erdély ismertebb nevű iróit és publicistáit. Ennek a program­nak jegyében tartotta meg vasárnap újjáalakító köz­gyűlését a Kölcsey Egyesület és egyhangúlag nagy lelkesedés mellett választotta meg a következő tiszti­kart, elnök: Debreczeni István, alelnök: Dénes Sándor, titkár: Lengyel István, pénztáros Nagy József, ellenőr: Thurner Albert. Az irodalmi szakosztály elnökévé dr. Pirkler Ernőt, előadójának Pataki E. Józsefet válasz­tották meg. A múzeumi szakosztály elnöke: Bakcsy Gergely, előadója Nagy Béla. Tudományos szakosztály: elnök dr. Fchöber Emil, előadó Rédely Károly. Művé­szeti osztály: elnök dr. Berenczei Kovács Lajos, előadó dr. Ha,vas Miklós. Ugyancsak vasárnap tartotta ülését Szatmáron a kisebbségi ujságirószervezet elnöki tanácsa is, amelyre majdnem minden város csoportja elküldte delegátusát. Az ülésen Sárkány Gábor elnökölt és dr. Ligeti Ernő ismertette a szervezet folyamatban lévő akcióit. Az ülés az újságírói kart érdeklő szociális és más kérdések egész tömkelegét tárgyalta le és táviratilag üdvözölte a nagybeteg Krenner Miklós dr.-t. Délben a vendégek tiszteletére bankett volt az ujságirőklubban, este pedig a Kölcsey Egyesület rendezésében nagysi­kerű irodalmi estély zajlott le, amelyen Szatmár iró- és ujságiró vendégei is szerepeltek. Debreczeni István elnök tartott magvas és nagyhatású megnyitó beszé­det, utána Szentimrey Jenő szabadelöadásában örö­mének adott kifejezést, hogy akkor, amikor az erdélyi magyar társadalom olyan kritikus helyzetben van, van ereje és bátorsága feltámasztani halottaiból a Köl- esey-centennárium küszöbén a régebben nagy hivatást betöltő egyesületet. Ligeti Ernő mélyenjáró verssel és finom novellával szerepelt nagy tetszés mellett, Kovács Jolán, Hubay Jenöt interpretálta sikerültén Spitz Edit zongorakisérete mellett, Tabéry Géza nagy hatás mel­lett szavalta el két régi, még katona korában irt ver­sét, amelyek a mai zavaros időkben különös hangsúlyt kaptak, Károlyi Mariska és Fatáky Józsefné a Hoff- mann-meséiből adtak elő művészi nívón álló duettet, Hoffmann Ferenc zongorakisérete mellett. Demeter Béla az erdélyi fiatalok falumunkájáről és célkitűzé­seiről tartott beszámolót, végül pedig Szász Endre hu­moros előadása váltott ki tapsokat. A minden tekin­tetben sikerült estélyt annak ellenére is telt ház hall­gatta végig, hogy a vasárnapi napon ezenkívül még két műsoros előadás volt, a színházat pedig szintén zsúfo­lásig megtöltötte a hallgatóság. Mindez annak a bi­zonysága, hogy Szatmár közönsége hűen ragaszkodik a magyar kultúrához é3 valóban a közszükségletböl fa­kadt a Kölcsey Egyesület felújításának elismerésre méltó gondolata. (*) Az Erdélyi Muzeum Egyesület előadá­sai. Az Erdélyi Muzeum Egyesület előadás­sorozatában e héten a következő előadások ke­rülnek sorra: 1. Január 25-én. szerdán, 07 uni­tárius kollégium- dísztermében Pálffy Márton: Arany János versformái (A bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztály népszerűsíti előadása.) 2. Január _ 26-án, csütörtökön, a ró­mai katolikus főgimnázium könyvtárában dr. Győrön Lajos: Mutatványok készülő kritn kai magyar anekdota-gyűjteményemből. A böl­csészet-. nvelv- és történettudományi szakosz­tály szakelőadása.) Az előadásokat délután hat órai kezdettel tartják. Belépés díjtalan. Mécs László utján mindenütt hatalmas sikert ara­tott. A nagyszerű költő verskötetei: Hajnali harang­szó, fűzve 132 lej, vászonkötésben 180 lej. Uveglegenda fűzve 120 lej, kötve 160 lej. Legújabb verskötete: Le­gyen világosság, most fog megjelenni. Fűzve 108 lej, kötve 168 lej, kapható mindenütt és Lepagenál Kolozs­vár. Postán utánvéttel portómentesen. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Kedden este 9-kor: Forgószél. (Boross Elemér megrázó színmüve, másodszor. Sorozatszám: 44.) Szerdán este 9-kor: Mézeshetek és Rendőrfőnök ur jó fiú. (Noel Coward franciásan pikáns kis három- felvonásos zenés vigjátéka. Es Courteline világhírű egyfelvonásps francia bohózata. Sorozatszám: 45. Újdonság először!) A ROMÁN OPERA MŰSOR A: Szerda, január hó 25,, A madarász. Mécs László kolozsvári estje (Kolozsvár, január 23.) Szombaton este Mécs László megjelent a kolozsvári magyar kö­zönség előtt. Az a zsúfoltság, mely a katliolikus gimnázium nagytermét megtöltötte aninyira, hogy a nagy színházterem bejárói előtt a folyo­són is szorongott a kiszorult hallgatóság egy része, tüneté volt annak a rajongásnak, ami a Mécs László költészetének hatásaként a jelen­kor magyar leikéből visszatükröződik. A költő Mécs Lászlónak megadatott az a rendkivüh ké­pesség is, hogy mimt ritka előadóművész a ne­mes formába öntött mély költői gondolatait el­ragadóan vési bele a lelkek be. Az ő előadó estje felejthetetlen élmény, felemelő, megrázó, biz­tató és reményekkel eltöltő esemény a magyar hallgató számára. Maga a költő szeretetreméltó egyénisége nem yolt ismeretlen a kolozsvári magyarok előtt, mint ahogyan eljárt ő a külön­böző határok mögött élő magyar szigeteknek a felkérésére, mindenfelé. Költészete pedig eljut mindebüvé, amerre magyarok élnek. _ Kolozsvárra ezúttal a Szociális Missziótársu­lat meghívására jött s e társulat jótékony cél­jaira rendezték az estet, amely hatalmas érdek­lődést váltott ki. Az egész kolozsvári magyar­ság minden rétegéből tolongtak az emberek a bejáratok előtt s ez az izgalmas érdeklődés mu­tatja, hogy a költő tömegeket mozdít meg és vonz magához. Az estély bevezető előadását Reményik Sándor tartotta. Talán senki sem lett volna mél­tóbb és illetékesebb ennek a szerepnek a valla; lására és betöltésére, mint szétdaraboltan élő magyarságnak ez a másik lélekösszetartó köl­tője, akinek a szelidlelküségéből felröppenő gondolatok a misztikum erejével ragadják meg a mai magyar lelket. Megjelölte a Mécs László szociális költészetének helyét, jelentőséget, érte­két a magyar életben. A magyar szigeteken és szigetek fölött járó Mécs László missziójáról es a telkekhez szóló nagy harang mögötti magá­nyosságáról beszélt költői meglátásokkal. Mécs László a maga egyéni előadómüvésze- tével adta elő legmegkapóbb verseinek egy jó részét. Személyiségében vonzó jelenség s a gon­dolatnak, amiket formákba és szavakba ontott, olyan kifejezést tud adni, hogy kezében van hallgatóságának^ egybefogott lelke s visszi ma­gával, összeszedi a pori alázatosságból, a fold; ről és viszi magával a magasba. Az előadási technikája azon a meredélyen jár, honnan csak egy hajszál választja el a fenségest a visszatet­sző túlzástól, de mesterien tartja be a hajszal- határokat minden pillanatban és minden szó- tagnál, hogy mindig abban a magasban marad, amelyre csak csodálattal lőhet felnézni. A vers, a szó mélyértelmiisége igaz kifejezésre talál, a gondolatmenetnek minden momentuma meg; rázó erővel elevenedik meg. a kis porszemnyi ember lelkének apró villanykörtéiétől a minden- ség Urának mindent bevilágító világfénveig viszi magával az értelmet, amelynek az Isten mindenütt jelenvalóságában kell megtalálnia az emberi kötelességérzetet önmagunkkal és másokkal szemben. A kötelességnek, a szeretet­nek, a felelősségnek az érzéseit. Mécs László hatalmas ura a közönség leiké- nek s ő maga ebben a hatalmasságban alázatos. A közönség nem akar belenyugodni abba, bo"v befejezze a versek szavalását és mind m ab bat és újabbat akar hallani. Címeket mondanak fel a színpadra s a költő láthatja, hogy mennyire ismerik, tudják a verseit. A kornak nagv misz- sziós értéke az ő költészete. Igazán létekből ün­nepelték Kolozsváron. Az estélyen Capellaro P. Arthurné énekszá­mokat adott elő. Bródy Miklós dr.-nak a zongo­ra kisérete mellett s e műsorában előadta Bródy dr.-nak is egy altató dalát. Cavellaro úrasszony nem ismeretlen a kolozsvári közönség előtt, az ő énekszámai jóklasszisu művészetet jelentenek és az est műsorát méltóan egészítették ki. Az estély után a Szociális Misszió Társulat és a Katholikns Akadémia közf;«on teaestén lát­ták vendégül Mécs Lászlót, a Központi-szálloda emeleti termében, ahol a meghívottaknak szép társasága jelent meg. A háziasszrmvi tisztet Bethlen György grófné, az est főrendezője töl­tötte be, házigazda az akadémikus György La­jos dr. professzor volt. Az összes emberi Ismeretek tár­háza az egykötétes Génius-Lexikon, 40 000 cikk, 110.000 sor, í.600 hasáb, 800 ábra és mellékletek, űzve, prop. kiadás, 120 lej, vászokötésben 150 tej Lepagenál, Kolozsvár Beküldve portómentes, után­véttel portó 23 lej. Az nj szöllnültetvésiyi törvény (f. é. október 17. 243. számú Mon. Of.) magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Strada Memo­randului 24. — Ára 30, vidékre 40 iej.

Next

/
Oldalképek
Tartalom